Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-14 / 253. szám
1987. szeptember 14., hétfő Dunántúlt napló 7 Fotó: Läufer László Lovászt a 15. percben ölben vitték le a pályáról Négy sérülés 90 perc alatt a PMSC-ben Ez az az eset, amikor nem lehet eléggé okos az ember... Adott egy csapat, melynek majd' a fele sérült. Adott egy edző, aki úgy gondolja, hogy a maródiak közül az egyiket (Mártont) leülteti a kispad- ra, a kisebb sérüléssel bajlódó középhátvédet pedig beteszi a kezdőbe. Lesz, ami lesz. Sokáig úgy tűnik, minden rendben, legalábbis a védelem irányítását és saját dolgát, a söprögetést Torna maradéktalanul el tudja látni. A kilencven perc alatt viszont olyan dolgok történnek, amire még legrosszabb álmaiban sem gondol egy szakvezető. A 15. percben lerúgják a legjobb formában lévő csatárt. A 20. perc táján a középpályás sor tagja, Csoboth jelzi: meghúzódott, le szeretne jönni. Valamivel ezután a kapus tapogatja a lovaglóizmót. A második félidő közepe felé pedig a jobbhátvéd kényszerül statisztálásra, bokasérülése miatt. Hát ennyi talán elég is ahhoz, hogy az Újpest elleni hazai vereséget ne kelljen tovább magyarázni. — Azt hiszem a döntetlen lett volna a reális eredmény. — mondta vasárnap délelőtt Garami József, a PMSC edzője —. Döntő volt, hogy a második játékrész kritikus időszakában részünkről Nagy Imre kihagyta helyzetét, Kovács Ervin pedig „talált" egy gólt. Ezután hiába támadtunk, nem sikerült semmi. Szabó József beállításával úgy érzem, élén- kebb lett a játékunk, de el kell mondanom, hogy a középpályáról nagyon hiányzott a sérült Bérczy és a sárga lapjai miatt eltiltott Túri is. Valóban nem úgy ment a középpályán a játék, ahogy az egy hazai mérkőzés esetében elvárható lett volna. Lutz ezúttal nem úgy játszott, ahogy a legutóbbi Újpest elleni mérkőzésén (akkor kapta az MNK döntő legiobb játékosának járó különdijat), de Megyeri és Lőrincz is halványabb volt a megszokottnál. Dehát a futballban a hibázás lehetősége is benne rejlik. — A sérülések igencsak megzavarták a csapatot. — így Garami József — Lovászt a mérkőzés után elvitte a mentő és azonnyomban összevarrták a sípcsont feletti szakadást. Szerencsére sem csont, sem izom nem sérült meg, így bízom abban, hogy két héten belül felgyógyul és akkor a következő fordulóban már játszani fog. Remélem Bodnár húzódása sem komoly. Van egy olyön érzésem, hogyha teljesen egészséges lett volna, a gól előtti szituációban is hamarabb reaqál. Akkor legalább az egyik pontot itthon tartottuk volna. Lovászi- a mérkőzés után elviH-ea ménfő Ráfér tehát a pécsi csapat- pályára a piros-fekete gárda, ra a bajnokságban most kéz- de addig még van két hét dődő rövid szünet. A követke- kipihenni a sérüléseket, ző fordulóban Siófokon lép P. Zs. Jegyzőkönyv ÚJPESTI DÓZSA—PMSC 1-0 0-0. Újmecsekalja, 12 000 néző. ;V.: Roxin. Újpest: Kakas — Szélpál, Varga, Kovács E., — Schneider, Herédi, Kozma, Kecskés, — Katona, Dobos, a 87. percben) Rostás (Balogh I., a 67. percben), Steidl. Edző: Göröcs János, PMSC: Bodnár — Kónya, Torna, Hámori, Brezniczky dr. — Megyeri, Csoboth (Szabó J., a szünetben) Lutz, Lőrincz — Nagy, Lovász (Schneider G., a 15. percben). Edző: Garami József. A 70. percben Schneider jobb oldolról ívelt be egy szabadrúgást és a késlekedő védelemből Kovács Ervin magasra emelkedve fejesgóllal vette be Bodnár kapuját. (1-0). Szombati eredmények Békéscsaba—Zalaegerszeg 0-0, Debrecen—MTK-VM 2-1 (1-0), Rába ETO—Tatabánya 1-0 (1-0), Vasas—Videoton 1-0 (0-0), Bp. Honvéd—Siófok 0-0. Tartalékbajnokság Ú. Dózsa—PMSC 1-0 (0-0). Újmecsekalja, 1000 néző. V.: Horváth Gy. PMSC: Bogyay (Kovacsevics) — Kerék, Tomka, Berényi, Vókó — Hans (Priol), Braun, Hrotkó, Bojás (Tóth A.) — Eckert (Pillinger). Edző: Koller Viktor. G.: Gulá- csi (11-esből). A pécsiek legjobbja Tomka volt. Így láttam! A PMSC—Újpesti Dózsa mérkőzésen a pécsi játékosok teljesítményét Bozsik László, a Dunántúli Napló kulturális rovatának munkatársa így látta: Bodnár (6) - Kónya (5), Torna (5), Hámori (5), Brezniczky dr. (4) — Megyeri (5), Csoboth (4), Lutz (4), Lőrincz (5) — Nagy (4), Lovász (0). Csere: Schneider (4), Szabó J. (6). Vasárnap játszották Haladás VSE—Ferencváros 0-0. Szombathely, 13 ezer néző. V.: Nagy L. Sárga lap: Simon (22. p.), Schaffer (52. p.), illetve Keller (82. p.). Jók: Kutasi, Vörös Cs„ Görög, illetve Nagy Zs., Topor. Váci Izzó—Kaposvári Rákóczi 3-3 (1-1). Kaposvár, 7000 néző. V.: Molnár. Gólszerzők: Horváth (30. p.), Balogh (51. p.), Hermann (89. p.), illetve Bócz (35. p., 11-es bői), Meksz (65., 11-esből), Talapa (öngól 73. p.), Sárga lapok: Horváth (55. p.), Kása (70. p.), Balogh (73. p.), illetve Riczu (22. p.), Barna (49. p.). Jók: Nagy T., Balogh, illetve Riczu, Prukner. At NB I. í. fordulója utón a tabolla állása: 1. Rába ETO 6 4 2 — 11- 6 10 2. Ú. Dózsa 6 4 1 1 14- 4 9 3. Vasas 6 3 3 — 12- 8 9 4. Haladás 6 2 4 — 7- 3 8 5. Bp. Honvéd 6 3 2 1 8- 5 8 «. Tatabánya 6 3 1 2 19- 9 7 7. ZTE 6 3 1 2 8- 7 7 1. Pécs 6 2 2 2 4- 4 6 9. Békéscsaba 6 2 2 2 6- 8 6 10. Siófok 6 2 1 3 8-10 5 11. Debrecen 6 2 1 3 7-14 5 12. Vác 6 — 4 2 5- 7 4 13. Ferencváros 6 1 2 3 5- 8 4 14. Videoton 6 — 3 3 3- 7 3 15. MTK-VM 6 1 1 4 6-17 3 16. Kaposvár 6 — 2 4 8-14 2 Profizmus a Szovjetunióban? Őszintén ki kell mondanunk, hogy a szovjet sportban régóta létezik profizmus — írja a Szo- cialisztyicseszkaja Industrija szombati számában Maja Csi- burdanidze sakk-világbajnok- nő, nemzetközi nagymester, a Grúz SZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselője. A sportolókat és a sportrajongó közönséget egyaránt izgató vitában, hogy szükségük van-e a szovjet sportolóknak a profi státusra, Csiburdanidze igennel szavaz. — Ha elfogadjuk annak szükségszerűségét - fejtegeti a világbajnoknő -, hogy a sportban mindig jobb és iobb eredményeknek kell születniük a legjobbak közötti küzdelemben, akkor ezekhez a teljesítményekhez szükséges út a profizmus. — A szűk szakosodás általánosan elfogadott feltétele a sikernek minden szakmában, s nem kivétel ez alól a sport sem. Ma már alig van esély arra, hoqv valaki a munkahelyén ledolgozott műszak után világszínvonalon tudjon versenyezni. És ez fordítva is igaz. Sokan azt mondják, hogy amatőrök és profik között csak az utóbbiak által kapott ma- qas fizetés a különbség. Csi- hurdanidze ugyanakkor azt állítja, hogy a profi sportoló egy olyan maqas képzettséqű szakember, aki képes és hailandó teljes odaadással és erőbedobással végezni a dolgát. A ró leselkedő sérülések vagy az esetleaes megbetegedések munkájának természetes kockázati tényezői, amelyekre a szerződésének kell biztosítékot tartalmaznia, akárcsak a sportoló sportpályafutása utáni helyzetére. — Hol húzzuk mea a határt az amatőr és a profi sport között? Hogyan döntsük el, hogy kinek érdemes élete fő tevékenységéül választania és kinek eléa saját örömére versenyeznie? — teszi fel végül a kérdést a világbajnoknő. — Ezek általában nehéz kérdések. De éppen a sportban könnyen megválaszolhatók, mert a versenyeredmények itt objektiven és igazságosan mérhetők. Ha például húsz lány beiratkozik a sakk-klubba és elkezdi tanulni a iáték fortélyait, elég hamar kiderül, hogy ki az, aki a leggyakrabban legyőzi a többieket. A legjobbakat aztán egyre magasabb szintű versenyekre nevezik be. — Az egyre erősebb ellenfelek között végül kiderül, hogy ezer és ezer fiatal sakkozó közül egy kézen meg lehet számolni azokat, akik képesek jelentős győzelmeket aratni, tehát alkalmasak a profivá válásra. Ez vonatkozik a többi sportra is. De míg sakkozni szinte egy egész életen át lehet, addig a pályáknak vagy úszómedencéknek a legszebb években kell búcsút mondani — fejezte be Csiburdanidze. Az év utolsó vizisportolásra alkalmas napjait is kihasználják a PTTE széllovas szakosztályának tagjai Fotó: Maletics L. íjászát Kezd beérni az ifi korosztály Legnagyobb gond a felszereléshiány íjjal vadászni Magyarországon régóta nem divat. Pedig lehetne, s valószínűleg, nemsokára újra az' lesz. Egyelőre csak egy-két vadásztársaság próbálgatja az „új" módszert, de Nyugaton és az Egyesült Államokban olyannyira elterjedt, hogy várhatóan rövidesen a hazai vadászok is megpróbálkoznak vele.- Akkor talán nekünk is megszűnne a legfőbb gondunk - mondja Valek Béla, a Pécsi Vízügy R. T. íjász szakosztályának edzője. — Igen nagy problémáink vannak ugyanis a sportszerek beszerzésével, s ha nemcsak annak a négy-ötszáz íjásznak lenne szüksége jó minőségű íjra, hanem a vadászok között is piaca lenne a sportszereknek, akkor sokkal könnyebb lenne a dolgunk, így csak a külföldi utak alkalmával, saját valutakeretünket feláldozva jutunk hozzá az íjakhoz. Persze, a szocialista országokban is kapható néhány márka, de ezek jobbára csak a gyakorlásra jók. Versenyen általában 40-50 ezer forintos japán és amerikai felszerelésekkel lehet csak kiemelkedő eredményeket elérni — ezekből viszont az országban elég kevés van. Talán ez is oka lehet a magyar íjászsport nemzetközi szinten gyengécskének nevezhető eredményeinek. A pécsi íjász szakosztálynak huszonöt tagja van. Köztük csak kettő a felnőtt, egyikük Valek Béla, a másik pedig egy hölgy, Bulsz Ildikó, aki már több éve ott található a hazai élvonalban. Rajtuk kívül csak gyerekekkel lehet találkozni a Basomalom úti íjász pályán. — Az utóbbi néhány évben olyannyira megnőtt az érdeklődés a sportág iránt, hogy már-már azt kell mondanom, nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Most is 25-en járunk edzésre, de van olyan, hogy többen is használnak egy íjat, hiszen csak 17 van belőle. Ezek közül tízet tudunk használni a versenyeken, a többi csupán gyakorlásra jó. Az 1970-ben megalakított szakosztály utánpótlásgondokkal tehát nem küszködik. Ha nem lenne mindennapos probléma o felszereléshiány, azt is mondhatnánk, minden a lehető legnagyobb rendben van. Hiszen a bázisszerv, a Vízügyi Igazgatóság és Gépüzem minden támogatást megad a versenyeztetéshez. Az egyesületi elnök, dr. Fenyvesi Károly — a vállalat egyik vezető beosztású dolgozója — olyannyira szívén viseli az íjászok helyzetét, hogy már évek óta ott van majd' minden versenyen, s ennek következtében a Magyar Íjász Szövetségbe is beválasztották. — Azt hiszem, már hagyományosnak mondhatom gyerekeink kitűnő szereplését, ami az országos ifjúsági csapat és egyéni bajnokságot illeti - értékel Valek Béla. — Az utóbbi évekhez hasonlóan, a legtöbb versenyen dobogós helyekkel büszkélkedhettünk, Mérei Darinka, űri Gábor, Olajos Zoltán és Mimon Tibor idén is kitettek magukért. Bár Bulsz Ildikó tudása alapján többre képes, az idei női teljes távú bajnokságon „csak" a hatodik helyet tudta megszerezni. Ami viszont örömteli, az az, hogy a fiú ificsapat országos bajnok lett és egyéniben is pécsi siker született. Itt Mimon Tibor szerezte meg az aranyérmet. A lányoknál Mérei Darinka a harmadik helyen végzett. P. Zs. ÜÜUSK1S£S\I Kézilabda. Hőgyész-P. Baromfi SE 32-26 (16-11). NB II. férfiak, Hőgyész, 300 néző. A kitűnően játszó hazaiak megérdemelten tartották otthon a két pontot. Legjobb pécsi dobók: Kovacsics (6), Mester, Vajda, Kertész (5-5). Nyíregyháza-Komlói Bányász 23-25 (11-13), Nyíregyháza, NB I. B férfi mérkőzés. 800 néző. — Komló: Schmidt, Székelyhídi (3), Soós (5), Papp (4), Wagenbach (8), Ambrusics (3), Tóth. Csere: Burán, Juhász, Keszthelyi (2), Horváth és Pozsgai. A Komlói Bányász taktikai fegyelmének köszönhette a győzelmet. Teke. Pécsi Gózmű-Herend 5-3. NB II. férfiak, Pécs. Legjobb pécsi dobók: Kis-Mihály 449, Saródi 423, Berta 414, Horváth 429, Fazekas 417. Asztalitenisz. Tatabányai Generál-U. PEAC 15-10. NB ll/A férfi mérk. Pécsi győztesek: Diófási (4), Pataki (2), Bocz (2), dr. Davidovics (2). A Kai Meneti Szíiház 1987-88-as évadának bérletes előadásai Érvényes: 7 előadásra. A velencei kalmár Montmartrei ibolya Kék balett Gróf Klerombár János vitéz Éjjeli menedékhely C. kisasszony szenvedélye Szivárvány-bérlet 1. Shakespeare: 2. Kálmán Imre: 3. Popper Péter— Vidovszky László: 4. Marcel Ayme: 5. Kacsóh Pongrác: 6. Gorkij: 7. Nagy Karola: A bérlet ára: 500,- Ft Thália-bériet 1. Shakespeare: 2. Popper Péter— Vidovszky László: 3. Kacsóh Pongrác: 4. Gorkij: 5. Nagy Karola: A bérlet ára: 320,— Ft. Bérletek válthatók a színház jegypénztárában naponta^ 11 órától 18 óráig. Érvényes: 7 előadásra. A velencei kalmár Kék balett János vitéz Éjjeli menedékhely C. kisasszony szenvedélye u* ■ • X*X*X*X^aaú. *** 'X'X;^^^. X\*X\*X'X'j Labdarugó MO I.