Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-02 / 241. szám

1987. szeptember 2., szerda Dunántúlt napló 3 Apró fogások a testnevelés m egsze rettetéséé rt — Nagyon ritkán találkozom olyan gyerekkel, aki ne kedvelné a mozgást, a testnevelést, ha mégis, akkor a kis­gyermekkori élményeiben, tapasztalataiban kell keresni az okát. Nem szabad egy gyereket sem megalázni, kicsúfolni, ha ügyetlenebb valamelyik szeren. A szidással, a gúnyoló­dással elvadítjuk a mozgástól, nem érünk el vele ered­ményt! Kínaiul is lehet tanulni Nyelvtanfolyamok a TIT Pécs városi szervezete nyelviskolájában A tanulóifjúság testi nevelé­séért járó, művelődési minisz­tériumi kitüntetéseket az idén adták át először. Köztük volt dr. Szigeti Lajosné, a Hal József Úti Általános Iskola igazgatóhelyettese, testnevelő tanára. 1971 óta igazgató­helyettes ebben az iskolában, előtte Meszesen tanított. Pá­lyáját Balatonendréden kezdte. Naaykanizsai, a Pécsi Tanár­képző Főiskola biológiai-test­nevelés szakán végzett. *- Nem csináltam semmi kü­lönöset, csak foglalkoztam a gyerekekkel. Figyelemmel kísé­rem egyéni fejlődésüket, önma­gukhoz viszonyítom az elért eredményeket. Fontos a han­gulatkeltés, a tornára való rá­hangolás. Enélkül csak iskolai feladat maradna és nem épül­ne be az életmódjukba. A lá­nyoknál a csinosságra, a Szép­ségre hivatkozom, a fiúknál a testi erőre. Fokozatosan dol­goztatom meg őket, a súly­többlettel rendelkezőkre még alaposabban igyekszem figyel­ni. Elég egy túlerőltetett gya­korlat és legközelebb már fel­menteti maaát az óra alól va­lamilyen ürüggyel. Szeretem a gyerekeket, szeretem, ha egészségesen élnek, sokat mo­zognak. Ennek elérésére a következetes, a gyerek eayéni- ségére ügvelő bánásmód a leghatásosabb módszer. * Versenyekre, úttörőolimpiára sikeresen készítette fel a diák­jait dr. Szigeti Lajosné. Isko­lájában nem kevés időt fordí­tanak a testnevelésre. A dél­utánonkénti nem kötelező tö­megsportórára egyre nagyobb számban mennek vissza a gye­rekek, ahol tréfás versenyek­kel csábítják őket a mozgás­ra.- A játékos foglalkozás a gyerekek kedvence. Abszolút ügyetlen tanuló nincsen. A Aprófalvas megye lévén Baranya hazánkban élen jár a bejáró diákok számát tekint­ve. Megkezdődött a tanév, így reggelente megyeszerte több mint hét és fél ezer tanuló száll buszra vagy vonatra a társközségekben, hogy felke­ressék a közelebb, távolabb lévő körzeti iskolákat. Délután pedig ugyanezt az utat teszik meg visszafelé. Az' utazó gyerekek költségei eddig a szülők pénztárcáját terhelték. Ebben az évben elő­ször nyújt támogatást erre a célra a Művelődési Minisztérium. A Baranya Megyei Tanács 3 140 000 forintot kapott a mi­nisztériumtól, hogy ebből fe­dezze a bejáró diákok bérle­teinek térítési költségét. A pénz elosztását felmérés előz­te meg. A tanácsok, az illeté­kes 74 iskola, a Pannon Vo­lán és a MÁV közösen foly­tatták a vizsgálatot, amelynek eredményeképpen az utazó gyerekek számának, valamint a megtett kilométerek mennyi­ségének arányában osztották el a pénzt a helyi tanácsok között. Innen a pénzt az isko­lákba utalták ót, amelyek így egyben adhatták le bérlet­kötetlenebb, ugyanakkor az izmokat, az ügyességet, a kon­centrálóképességet jól fejlesz­tő gyakorlatok alkalmasak ar­ra, hogy valamelyik területen mindenki tudjon kis sikert el­érni. Sikerélmény nélkül nehéz produkóltatni a gyerekeket. Ez éppen olyan felelősséget ró a tanárra, mint az igazán tehet­ségesek kiválogatása. A TÁSI- nak sok gyereket adtunk már, akik meg is állják a helyüket. Meszesen a testnevelési és sportiskola kísérletében is dol­gozott Szigetiné. Járt az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottság Oktatási Igazgatóság szociológia képzésére, szívesen vizsgálta a szabadidő eltölté­sének különböző módjait. Sok fantáziát lát a diáksportkörök­ben, ősztől a Hal József úti iskolában is elkezdődnek a sportköri foglalkozások. Nem testnevelő szakos kollégák, szü­lők is jelezték már, .hogy szíve­sen szerveznek gyalogtúrákat, kirándulásokat a hétvégeken a gyerekeknek. * — A serdülőkorúak gyakran elkényelmesednek. A testi vál­tozások bűvöletében hajlamo­sak korábbi szokásaikat fel­adni. Inkább elülnek a televí­zió előtt, mintsem lemenjenek futkározni. A panelházakban lakók gyakran a kert hiányára vetítik vissza kényelmességü­ket .A ház körüli futás nem szégyen, biztatom is őket, men­jenek esténként és hívják az anyut, aput is. Megkérem a gyerekeket, írják a saját ered­ményeiket, így figyelhetik álló- és teljesítőképességük növeke­dését. Ezt a feladatot élvezet­tel vállalják és megint csak nyertünk: mozognak. Apró fo­gások, de tapasztalatom sze­rint beválnak. Jövőre nyugdíjba készül Szi­geti Lajosné, bár senki sem igénylésüket a Pannon Volán­nak, illetve a MÁV-nak. A Pannon Volán a bérle­tekbe évi jegyeket ad ki, amely továbbra is a diákok által megváltott arcképes iga- zofvánnyal együtt jogosít fel csak az utazásra. Némileg el­térő a helyzet a vasúton uta­zók esetében. Az előzőkhöz hasonlóan itt is a tanulóknak kell megváltani az arcképes igazolványokat, az iskolák vi­szont havi bérletszelvényeket osztanak ki a gyerekek között. Ezeket a MÁV egy évre előre megküldte. A két utaztató rugalmasan áll hozzá azokhoz az esetek­hez, amelyekben megváltozik a gyerekek iskolája vagy lakhe­lye. Ilyenkor új igazolvánnyal és bérlettel vagy havi jegyek­kel kell majd megoldani az utazást. A valamivel több mint há­rommillió forint a megye be­járó általános iskolásainak utaztatását fedezi. Megoldás­ra vár még az utazó középis­kolások és a mintegy 1300 körzeti óvodába bejáró- kis­gyerek utazásának támogatá­sa, K. E. hinné, hogy már a nyugdíjkor­határt közelíti. Fiatalos, moz­gékony. Fia testnevelőtanár, lánya tanítónő. * — A leghatásosabb pedagó­giai módszerek egyike a családban és az iskolában is a személyes példamutatás. És mindenkinek hasznos, hiszen az egészségére válik! - foglalja össze tapasztalatait a tanárnő. B. A. ötven évvel ezelőtt, szep­tember 4-én (1937-ben szom­bati nap volt) kezdték vetíte­ni a nemrég épült, modern Uránia (ma Petőfi) filmszínház­ban a Hotel Kikelet című filmet. A sajtó képviselői már oénteken délután megtekintet­ték a Pécsett forgatott új magyar filmet, így mindkét pé­csi napilap, a Dunántúl és a Pécsi Napló szombati számá­ban részletes beszámolót kö­zölt az eseményről. Megírták, hogy alig három hónappal ko­rábban Pécsre érkezett Gaól Béla, „a legnagyobb sikerű magyar filmek (így pl. a Me­seautó) rendezője” és Falus István producer. Elmondták, hogy hetek óta keresnek leg­újabb filmjükhöz megfelelő miliőt. A választás Pécsre és a Mecsekre esett, melynek ro­mantikája, környékének fes- tőiessége alkalmasnak kínálko­zott arra, hogy színtere legyen ,,a magyar filmgyártás európai viszonylatban is kiváló, olyan reprezentáns alkotásának, mint amilyennek a Hunnia—Hajdú film legújabb produkciója, a Hotel Kikelet kezdettől fogva ígérkezett. A hotel (az akkor-, tájt épült) mecseki üdülőszál­ló lesz, a cselekmény ott ját­szódik, alkalmat adva arra, hogy a város ódon és pati­nás szépségeiben az egész or­szág, sőt külföld is gyönyör­ködjék.” Ilyen, napjainkban már is­meretlen szuperlatívuszokban, szenzációhajhászó stílusban íródtak azok a tudósítások is, amelyek manapság ugyancsak szokatlan részletességgel és □ prólékossággal kísérték végig a film megszületését. Szinte mindennap megjelent egy­Szeptember lévén nem­csak az iskolákban, hanem a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Pécs váro­si szervezete nyelviskolájá­ban is megkezdődik az ok­tatás. Az elmúlt évhez ha­sonlóan idén is indulnak angol — tavaly ebből volt a legtöbb hallgatója az in­tézménynek —, német, fran­cia, olasz, orosz, spanyol és szerbhorvát nyelvű cso­portok. A Nyelviskola erre az évre kuriózumot is tarto­gat az érdeklődőknek, idén először tanulhatnak a je- lentekzők kínai nyelven. A hagyományokhoz hűen a tanfolyamok kezdő, kö­zéphaladó és haladó cso­egy hosszabb-rövidebb tudósí­tás: június 5-én Gaál Béla rendező mecseki autókirándu­lásáról, u táj szépsége keltette elragadtatásáról; június 8-ón Makay polgármesterrel „ked­vező mederben" folytatott tár­gyalásokról, aki „első pillanat­ban meglátta a film szinte ki­számíthatatlan propaganda jelentőségét”; június 15-én a tárgyalások eredményes befe­jezéséről (ami 3000 pengős hozzájárulást jelentett), egy­ben azt is, hogy felszerelhet­ték, a mecseki üdülőszálló homlokzatára neoncsövekből a legújabb magyar film címét: Hotel Kikelet. Június második felében „az ősi város közönsége napokon át tanúja lehetett a pécsi ut­cákon, hogyan készül a Hotel Kikelet", melynek forgatóköny­vét Vadnay László írta, zenéjét Ábrahám Pál szerezte és az akkoriban népszerű sztárok egész sora (Turay Ida, Pjíger Antal, Kabos Gyula) játszott benne. Nemeskürty István vé­leménye szerint egyetlen más filmben sem szerepelt együtt annyi nagy sztár, mint ebben a filmben, melynek külső és műtermi felvételei, laboratóriu­mi munkálatai szinte hihetet­lenül rövid idő alatt elkészül­tek. portokkal indulnak. A nyelv­iskola idén is lehetővé te­szi, hogy akik két műszak­ban dolgoznak, azok a vá­lasztott nyelvet is hasonló módon tanulják, egyik hé­ten délelőtt, a másikon délután. A továbbra is ter­vezett délelőtti és kora dél­utáni időpontokra várható­an idén is inkább általános iskolások és nyugdíjasok jelentkeznek. A házi tanfolyamokon túl ■— amelyekre szeptember közepétől a hónap végéig lehet jelentkezni — a nyelviskola a kialakult gya­korlat szerint ebben az év­ben is igény szerint indít­ja üzemi tanfolyamait. A Pécsi Napló június 29-i számában már közölte a film­gyár vezetőségének levelét, mely tudatta: „Pécs városában és a Mecseken készített felvé­teleinket befejeztük és Buda­pestre visszatérve a felvétele­ket megfelelően előhívó, ki­dolgozva, azokat tegnap éjjel végre megszemlélhettük. A leg­nagyobb örömmel jelenthetjük, hogy a felvételekkel mindenki meg lehet elégedve." Kedvező sajtóvisszhangja volt a filmnek, amikor augusztus 19-én a bu­dapesti Átrium és Royal Apolló mozikban, majd szep­tember 4-ől Pécsett vetíteni kezdték. Tartozunk az igazságnak az­zal, ha elmondjuk, hogy a Ho­tel Kikelet nem tartozik a film- történet kiemelkedő alkotásai közé. Meséje felszínes. De — a meglehetősen rossz állapot­ban fennmaradt egyetlen kó­pia — megőrizte számunkra" néhány nagy művész: Tőkés Anna, Uray Tivadar játékát, Palló Imre bársonyos bariton­ját, és megőrizte számunkra Pécs néhány — azóta vissza­vonhatatlanul eltűnt — város­képét. (A filmet pénteken este 6-kor levetítik a pécsi Kossuth klub-moziban.) Dr. Nádor Tamás Mi lett Illéssel? Sokáig nem tudtam, aztán idővel kiderült, hogy kortár­saimmal mi is nemzedék vol­tunk, s tán vagyunk is. Ahogy ez kiviláglott, megkezdődött a rágódás azon, mit jelentett 1966-ban, 68-ban húszévesnek lenni. A cikkírók büszkén sorol­ták a nemzedéktársakat, akik vitték valamire, készültek velük az interjúk a televízióban, rá­dióban. Egy csoport muzsikus- egyébként kiváló tehetségek csoportja — idejében rájött, mi­csoda üzlet ez a húsz évvel ez­előtti élmények, vélt élmények, vissza-, beleálmodott élmények iránti nosztalgia, és megszüle­tett az Illés-együttes come back- koncertje, aztán abból a le­mezalbum, a film, a könyv. Mindez Koltay Gábor me­nedzsmentjével. A következő évben jött az István, a király: előadás Budapesten, Szegeden, majd ismét és napjainkban is Pesten, a Nemzetiben, továbbá a lemezalbum. És így tovább, egészen az idei Magyar Mi­séig . . . Hatalmas sikereket aratottle ez a kiváló tehetségű zenész­csoport, Szörényiék, Tolcsvayék, Bródy, Koncz és még sorolhat­nánk. Szakmai sikert, anyagit, erkölcsit, mindenfajtát. Bevált­va a húszas éveikben tett Ígé­reteket. Mindezek árnyékában él va­laki, aki a nevével fémjelzett húsz esztendeje egy zenekart, mely együttes valóban robban­tott 1966-ban, amikor sikerült megfogalmaznia az akkori ti­zenévesek életérzéseit. Ez a mu­zsikus Illés Lajos, aki a felso­roltakból a Koncert című film végén, láthatóan zilált körül­mények között, kissé elveszetten nyilatkozik, s mi úgy érezzük, ő az, aki e csupa sikercsapat­ból a leginkább lemaradt.' Szilágyi János, a mindig min­denre rákérdező riporter nem volna azonos Szilágyi Jánossal, ha nem hívná meg „Mi lett ve­le?" című beszélgető műsorába Illés Lajost. Akinek a neve fo­galom ma is, aki rég lesza­kadt arról a csapatról, háttér­ben él, és nem tudni, min dol­gozik, mivel keresi a kenyerét. Minden nemzedéknek vannak zajos és fényes pályát befutó üstökösei, vannak feltűnőén ragyogó csillagai és vannak a csendben munkálkodók, a lát hatatlanul építkezők. Illés La­jos, akinek húsz éve köszönhet­tünk egy nagyszerű zenekart, köszönhettünk néhány dalun­kat, ilyen láthatatlanul építkező ember. Én kiegyensúlyozottnak, talán boldognak is véltem, míg Szilágyi beszélgetett vele. Fel­nevelt két fiút, most neveli a harmadikat, boldog és büszke apa, ízig-vérig zenész, mu­zsikus, aki fiókszámra gyártja ma is a kottával telerótt papí­rokat. Csak éppen nem házal velük. És Szilágyi? Ebben a soroza­tában is kíváncsiságunkra, ne szépítsük, pletykaéhségünkre épít. És kérdezgeti Patz Do­rottya egykori manekensztárt, Hirschler Imre doktort. Mert Szilágyi őszintén kíváncsi em­ber. Ö az, aki emlékezetes in­terjúsorozatát, a „Kettesben" címűt készítette a rádióban; ez g kíváncsi Szilágyi képes tele­fon mellé ülni a „Halló, itt va­gyok!" műsorában. Ez a mos­tani interjúsorozata sem más. mint a megelevenedett kíván­csiság: nincs bedíszletezett stú­diósarok, látszanak a stúdió puszta falai, látszik, és játszik a műsorban a foglaltat jelző piros lámpa. Nincs semmi sal­lang, csak két érdekes ember van: aki kérdez, és akit kérdez­nek. G. O. Megtérítik a bejáró kisiskolások bérletét Ötven eue forgattak 1937. szeptember 4. PÉCSI NÄPCÖ Tel. 28-00 URANIA Tel. 28-00 Szombattői—szerdáig, szeptember 4-től 8 lg. Pici városéban és a Mocsokén készült hallatlanul mulatságos magyar film: Magyar vígjáték egy mecseki szállóról - ahol a szerelem, a muzsika és a vendég az ur... Irta : Vadnay László. V Zene: Ábraként Pál. Rendezte: Gaál Béla. Főszereplők: TŐKÉS ANNA, PAGER ANTAL, TURAY IDA, KABOS GYULA, KOMAR JULIA, URAY TIVADAR, Or. PALLÓ IMRE. Világ híradó. Előadások: hétköznap: %5, %7 és y29 órakor, vasár- és ünnepnap: '/*3, y25, és órakor Az Uránia mozi hirdetése a Pécsi Napló 1937. szeptember 4-i számában Hotel Kikelet A régi Pécs — egy régi filmen Sztárok egész sora játszott benne itt futás nem szégyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents