Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-09 / 218. szám
Vasárnapi szakácstanács A harmincas években éppen e csárda bejáratánál fogadták a walesi herceget, aki lehörpintett egy kupica barackpálinkát. Állítólag Bugac híre, s a kecskeméti fütyülős barackpálinka diadalútja is e naptól datálható. Mindenesetre az egyik legszebb magyar csárda vezetője, Tóth József mondja a történetet, hozzátéve: talán könnyebb volna azokat az országokat felsorolni, ahonnan még nem érkeztek pusztát csodálni, s jóízű, magyaros falatokat enni Bugacra. A csárda több részből áll: fás-ligetes környezetben a nádtetős központi épület mellett szabadtéri rész: félig fedett, szabad tűzhelyek, nagy asztalok, lócák .. . Több száz ember fér el egyszerre. FőKáposztás tésztával töltött malac - bugaci - kemencében sütve leg márkát és dollárt hozó nyugati csoportok ízlelik meg a kiskunsági ízeket. Erőseket, csípőseket, „magyarosakat". Kecskemétről kisvasúttal is ki lehet jönni. A Bugaci csárda személyzete 14 fő; magyaros öltözetű lányok és fiúk naponta 500-500 adagot tesznek az asztalra kondérban, fatálon ... Szeptemberben a diplomáciai testület - a Magyarországra akkreditált nagykövetek - tartanak itt egy „görbe napot”, s bizonnyal szép emlék lesz számukra a látogatás. Tóth József állította össze a menüt; lesz benne borjú, bárány, malac, többféle szárnyas! És természetesen káposztás tésztával töltött malac, kemencében sütve. Enne-k a receptjét kértük el, mellé a betyárleves és a bugaci saláta készítésének módját. A betyárleves szárnyashúsból és marhahúsból készített, sok zöldséggel megrakott húsleves. ízesítője a tárkony és a babérlevél, s nem kell bele tészta, cérnametélt, darugaluska. A malac elkészítésének módja: előbb kicsontozzuk, majd káposztás cvekkedlivel megtöltjük, ösz- szavarrjuk,' szalonnacsíkokkal megtűzdeljük - ízlés szerint fűszerezzük természetesen — és kemencében, sörrel lo- csolgatva ropogósra sütjük. Vigyázat: a káposztás tészta csak akkor áll össze a malacban, ha néhány tojással megerősítjük. Tudni illik, hogy a káposztát már előző nap össze kell vágni, besózni, hogy másnap a levét minél jobban ki lehessen nyomkodni. Tóth József szerint első próbálkozásra nem biztos, hogy sikerül, de a konyha titka, hogy mitől nem esik szét szeleteléskor a malac, a töltelék . . . Így nem árulhatja el. A hozzá illő salátához káposzta, hagyma, sárgarépa, főtt kukorica kell, olajos ecetes lével leöntve, borssal, köménymaggal, majoránnával Ízesítve. (A levet főzzük!) K. F. Véget ért a magyar könyvtárosok vándor- gyűlése Szakmai tanulmányúttal szombaton befejezte négynapos tanácskozását Szolnokon a Magyar Könyvtárosok Egyesületének tizenkilencedik vándorgyűlése. A rendezvény hétszázötven résztvevője — köztük számos szocialista és nyugati ország könyvtárügyi szakembere — a könyvtáraknak az információ közvetítésében betöltött szerepét vitatta meg. A plenáris ülésen és a négy szekcióban megállapították: hazánkban a könyvtári munka erőteljes és gyors megújulásra, fejlesztésre szorul. Száműzni kell a régi, elavult gyakorlatot, s meg kell teremteni a széles körű, gyors információs szolgáltatás lehetőségeit. A könyvtár ma már több annál, hogy szépirodalmi, szakmai műveket kölcsönözzön, munkájában mind inkább tért hódít a hangtár, a műszaki és társadalmi ismeretanyag sokoldalúbb közkinccsé tételéhez szükséges video- és számítástechnika. Sürgeti a könyvtárak megújulását az a tény, hogy az információ- áramlás gyorsasága döntően határozza meg a .társadalom fejlődését. Az Országos Széchényi Könyvtár most tervezi egy nagy kapacitású számító- központ létrehozását, s üzembe helyezte első számítógépét a Szolnok Megyei Verseghi Könyvtár is. Molnár molnárt mindenki ismerte • • Üresen forog az örvényesi malom Százéves hengerek, negyvennégy vendégkönyv Hat hete üresen forog az örvényesi vízimalom. Meghalt a molnár, aki 37 esztendőn át gondozta s hasznosította e becses népi ipari műremeket. Őrlette a Füredről ide szállított búzát, s közben fogadta a látogatókat, mesélt a régi molnáréletről; máig éltette egy ősi mesterség jó hírét. A nevében viselte szakmáját: Molnár Antalnak hívták. A nyár elején még senki sem sejtette róla, hogy az idei búza aratását már nem várhatja meg. Egyik pillanatról a másikra a malom lépcsőjén érte az agyvérzés. Hetvenöt éves volt. Tihanytól Badacsonyig mindenki ismerte a parton. A negyvennegyedik vendégkönyvet kezdték meg halála után. Azt mondja a felesége, az öreg molnár rossz búzát el sem fogadott. A jót viszont öt- ször-hatszor is megtörette. „Nem volt villanyköltség, mint a mai malmokon, nem kellett úgy elsietni a munkát.” Naponta 5-6 mázsa pergett le a garaton. Amíg a hengerek dolgoztak, a mester bevonult az őrlető gazdával a molnárszobába, s ott kvaterkáztak, amíg csak ki nem fogytak a témából. Állítólag a gyengébb nem is megfordult néha ebben a szobácskábán. A malmot 1211-ből származó oklevél említi először. A török 1593-ban lerombolta, aztán csak a német telepesek jóvoltából épült újjá, immár a 18. század közepén. A jelenleg is működő hengereket a Ganz Gyár készítette 1889-ben, Mechwart András szabadalma alapján. „Kanóckenésű csapágyak, de ezeket a GELKA még nem javította” - mondja Fü- löp Zoltán, aki az utóbbi években Molnár bácsi jobbkeze volt. Maga is molnármester, akinek kisujjában van a szakma minden csínja. Lehet, hogy ő lesz az utód? Úgy láttam, szívesen vállalná, de a mester halála óta olyan kevés idő telt még el, illetlenségnek tartja, hogy szándékát megemlitse. Megemlítem hát én. S hogy miért érdekes nekünk ez a vízimalom? Mert ipari kultúránk egy kis szeletkéjét őrzik ezek a hangtalanul forgó, hasznos hengerek. A nyakló nélküli államosítások* idején csak hajszál híján menekült meg a lerombolástól ez is. Vízimalmainkból mára csak hírmondónak maradt egy-kettő. A mai energiaínséges világban pedig de jó volna, ha százával működnének! Persze, ez csak ábránd. Molnár sem akadna, aki értené a módját az effajta őrlésnek. Meg kell hát őrizni azt p néhányat, ami méq meq- maradt. Havasi J. Kétszáz utas a MÁV-TOURS—VDN- vonaton Vonatozás, lovaglás Gemencen, városnézés Szekszárdon Nem kedvezett az időjárás a tegnap Gemencre induló MÁV- TOURS-VDN vonat utasainak. A vadregényesnek ígért kirándulás valóban vadregényesre sikeredett. Pörböly állomástól érkezés utón a kisvasút hol esőben, hol szélben szállította az utasokat az 50 000 hektár kiterjedésű gemenci vadvédelmi rezervátum területén. Őzek, vaddisznók helyett félúton — mivel a kisvasút sínéi eláztak - akadály és árokugrás, no és egy kis sárdagasz- tós volt a program. Átszállva egy másik kisvonatba még egyórás út várt a 200 didergő utasra. Ezalatt a kellemetlenségeket némiképp feledtető látvány: szarvasok, őzek egész csapata, kisróka és egy-két valódi házisertés lepte meg a várakozással teli utasokat. Bárányfok megállóhoz érve egy kis gyaloglással jutottak el a kirándulóközponthoz, amelynek Trófea étterme ízletes ebéddel várta vendégeit. A vadpörkölt megvárta azokat is, akik még ebéd előtt kíváncsiak voltak a nem messze található trófeakiállításra. Ebéd után az idő végre megkönyörült a maroknyi csapaton. Kisütött a nap, így délután lovaglás, lovaskocsizás, kirándulás, jégkrém- és palacsintaevés volt a program. Kinek-ki- nek igénye szerint. Három órakor különbuszok szállítottak be mindenkit Szek- szárdra, ahol a kétórás szabadprogram alatt lehetőség nyílt egyénileg megismerni Tolna megye székhelyének néhány nevezetességét: a zsinagógát, a Béri Balogh Adóm Múzeumot, az 1919-es mártírok emlékművét és az August-házat, az egykori kaszinó épületét. Schneider Mihályék, akik Anita lányukkal együtt utaztak, vonatra szállva elmondták, nekik a hideg ellenére is legjobban a kisvasutazás, no és Anitának a bárányfoki lovaglás tetszett. Az erdei sétán velük tartott a 75 éves Vilma néni is, akit a szentendrei VDN-ki- ránduláson ismertek meg. Azóta, ha tehetik Vilma nénivel együtt közösen utaznak. A hazafelé vezető úton már most tervezgették, hogy az augusztus 20-án a budapesti tűzijátékra induló MÁVTOURS-VDN kirándulóvonatra is együtt váltanak jegyet. H. A. Nemzetközi műkotorék- verseny Komlón ünnepélyes külsőségek között nyitották meg tegnap a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének komlói pályáján a vadászebek idei nemzetközi versenyét. A szemerkélő esőben gyülekező hazai, osztrák, nyugatnémet, csehszlovák, francia, olasz és jugoszláv tenyésztők 165 fürge négylábút neveztek a kétnapos erőpróbára. Amint azt Purt Béla, az egyesület helyi elnöke elmondta, az ilyen rekordszámú résztvevő nemcsak Magyarországon, de külföldön is ritkaság- számba megy. A komlói erdők alján kilencedik alkalommal rendeztek versenyt, a jelentkezők nagy száma részben az ideális pályakörülményeknek, részben a jó rendezésnek köszönhető. A kutyák és tulajdonosaik szombaton és vasárnap különböző helyszíneken szerepelnek. A tacskók, fox- és jagdterrierek magyar, olasz és csehszlovák pontozók előtt vizsgáznak rókafogásból, vaddisznóhajtásból és vadkeresésből. A vadászok négylábú Segítőinek a két nap során számos próbát kell kiállniuk. Ma délutánra dől el, hogy a rangos nemzetközi mezőnyből ki viheti haza a fődíjat, a Duna Kupát. A jelöltek között a tenyésztők körében olyan jól ismert nevek szerepelnek, mint például: a Hollóközi Dixi, vagy a Házgyöngye Albi névre hallgató tacskók, a Kapospu- lai Virgonc Emir és Frédi nevű foxik. Jelen van a versenyen a televízióból ismert, népszerű csodakutya, Bumer olaszországi névrokona, akit Antonio Ma- ghenzani hozott magával. De szerepel a nevezési listán egyik popegyesüttesünk nevét viselő négylábú is. Ergo Jugoszláviából érkezett kétnapos komlói szereplésre. F. D. Utileuei Július utolsó napján, pénteken, útban Szeged felé gépkocsiállományunk műszaki állapotáról, a személyautó-gyártás múltjáról és jövőjéről beszélgettünk. Csongrád megyében született Csonka János, a magyar motor- és gépgyártás megindítója, aki Bánki Donáttal a világon elsőként szabadalmaztatta (1893-ban) a karburátort és Galamb József, a detroiti Ford Művek főmérnöke, a világhírű T-Ford főkonstruktőre. Rájuk emlékezve rendezett első alkalommal veteránautós találkozót Szeged városa és a Galamb József veteránautó klub. Baja után néhány kilométerrel füst- és lángoszlopot pillantottunk meg. A várakozó kocsisort meglátva már tudtuk, hogy baleset történt. A helyszínre érve sokkoló látvány fogadott. Égő Trabant az út menti szántóföldön, ösz- szegyűrt Skoda az úttesten, gyermekülés, csomagtartó, ruhák, üvegcserép szerteszét. A lángoktól és az ütközéstől súlyosan sérült feleségét férje ápolta, a Skodában rekedt utas kiszabadításával a jelenlévők kísérleteztek. A közeli majorból értesítették a mentőket, rendőröket, tűzoltókat. A baleset helyszínére érkező teherautókból előkerültek a poroltók, de hiába, öt készülék felhasználása után sem fékeződtek a lángok. Kétségeim támadnak. Mire jók ezek a tűzoltó készülékek? Nincs hatékonyabb védekezés a lángok ellen? Megérkezik a mentőautó, nincs orvos az autóban I Nem akarom elhinni amit látok. Két szürke ruhás mentős igyekszik úrrá lenni a helyzeten. (Bekötik a halott asszony homlokán a nyílt sebeket). A tűzoltók megfékezik a lángokat. Szerencsére a gömb formájúvá dagadt üzemanyagtartály nem robbant fel! A Skoda vezetőjének kiszabadítása már nehezebb feladatnak bizonyult. Hosszú percek teltek el, amíg valahonnan előkerült egy feszítővas és végre hordágyra kerülhetett a sérült. A zsúfolásig megtelt mentőautó útnak indult, amikor megérkezett a rendőrautó, és megkezdhette a helyszínelést a három rendőrkisasszony... Hányán halnak meg az utakon, Csonka, Galamb hazájában csak azért, mert az öreg, korszerűtlen gépkocsijuk nem nyújt védelmet? Miért nincs a mentőn orvos? Erős indulatokkal, s ótlanul folytatjuk utunkat Szeged felé. Dr. Kállai Sándor Tragédia Baja határában vasdmapi
