Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-07 / 216. szám

1987. augusztus 7., péntek Dunántúli napló 3 Gyártási hiányosságok, durva megmunkálás A bútorok egyharm nem felelt meg az előírásoknak Pénzbírság és kártalanítás A kereskedelmi felügyelősé­gek az év első felében 34 állami és 46 szövetkezeti vál­lalat, 17 gyártó és öt magán­kereskedő 172 üzletében és áruházában — immár vissza­térőén — vizsgálták a bútor­értékesítés körülményeit. A fi­gyelmet elsősorban a forga­lomba hozott termékek minősé­gére összpontosították, ez ugyanis évek óta a bútorke­reskedelem legneuralgikusabb pontja. A minőségellenőrzés tapasz­talatai ezúttal sem kedvezőek: □ megvizsgált 2644 bútor mint­egy harmada nem felelt meg az előírásoknak. A hibák je­lentős része azonban a koráb­biaktól eltérően nem a szállí­tási sérülésekből adódik, ha­nem a gyártás hiányosságai­ból, elsősorban a technolőqiai fegyelem be nem tartásából. Feltűnő hiba egyebek közt a bútorrészek pontatlan illeszté­se, a durva megmunkálás, a díszítő elemek felületes eldol- gozása, a kárpitozott garnitú­rák fémszerkezeteinek érdes, eldolgozatlan felülete. Emellett továbbra is rontja a bútorok minőségét, hogy a kiskereske­delmi bútorraktár-hálózat alap­területe kicsi, s az árumozga­tási technológia sem kielégí­tő. A rossz raktározási körül­mények, a szakszerűtlen áru­kezelés miatt ugyancsak jelen­tős a minőségi károsodás. A kereskedelmi felügyelősé­gek ellenőrizték a garanciális bútorjavítást végző vállalatok, szövetkezetek munkáját is. Megállapították, hogy a beje­lentések száma az idén emel­kedett, s ha kismértékben is, de nőtt azoknak a garanciális panaszoknak a száma, amelye­ket a szervizek csak 60 na­pon túl orvosoltak. A szervi­zek döntő többségénél a ja­vítási idő tartamával meghosz- szabbítják a garancialevelek­ben a jótállási időt. Az előjegyzéses értékesítési rendszer a vizsgálatok tapasz­talatai szerint megfelelő, vi­szont fokozatosan csökken azoknak az árucikkeknek a kö­re, amelyek ilyen módon vá­sárolhatók. A legtöbb helyütt csak elemes bútorokra vesznek fel előjegyzést, s a szállítást 60—90 nap múlva, vagy en­nél is hosszabb időre vállal­ják. Egyéb bútorokból az igé­nyeket ki tud iá k eléaíteni — ezért nincs szükség előjegyzés­re —, a kárpitos bútorokra vi­szont nem vesznek fel rende­lést, uqyanis a színt és min­tát nem tudják garantálni. A felügyelőségek munkatár­sai 154 próbavásárlást végez­tek, s hatszor állapítottak meg visszaélést. A feltárt hiányos­ságok miatt a kereskedelmi felügyelőségek 55 esetben, összesen 127 800 forint összeg­ben szabtak ki pénzbírságot, három vállalati eljárást kez­deményeztek és 21 vétkes dol­gozót figyelmeztettek. 7,1 mil­lió forint értékű bútor kijaví­tásáról, illetve leértékeléséről intézkedtek. 29 vevő összesen csaknem 27 ezer forint kárta­lanítási összeget kapott vissza felügyelőségek utasítására. Fodor András: Ezer este Fülep Lajossal „Századunk magyar nagyjai­nak élete és műve sokszor szolgál meglepetésekkel. Fülep Lajos élete és műve egyike a legkülönösebbeknek: máig a titokzatosság fátylába burko­lózik, legendák rejtik előlünk.” Tőkei Ferenc 1974-ben írta ezeket a sorokat és valljuk be: tulajdonképpen ma is iga­zak. Még a tájékozott olvasók is nemegyszer felkapják a fejüket e név hallatán; ki is ez a Fülep Lajos? A lexikonok szűkszavú megfogalmazása sze­rint művészettörténész, művé­szetfilozófus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus. Amit viszont Fodor András cso­dálatos gazdagságú naplójából megtudunk: igazi humanista, mélyérzésű tudós, talán az utolsó magyar polihisztorok egyike, aki egyformán jártas a művészetben és az irodalom­ban, a filozófiában és a ze­nében. Akinek nemegyszer ke­mény megfogalmazásait min­dig a jószándékú segíteni- akarás irányította. Ezer este Fülep Lajossal. 1947-től 1971-ig. Vajon mi ve­zette Fodor Andrást és íróba­rátait ezekre a szorgalmas lá­togatásokra? A napló mondja rá a feleletet. A professzor Növekvő fagazdasági export Az első félévben tovább javultak a fagazdaság tel­jesítményei: 1986 azonos időszakához képest mint­egy hét százalékkal nőtt a termelés értéke. Különösen figyelemre méltó, hogy mintegy harmadával több termék kelt el a tőkés pia­con, mivel a fölkínált áru jelentős része a minőség és a használhatóság szem­pontjából egyaránt sokat javult az elmúlt időszak­ban. Beértek a korábban indított exportbővítő beru­házások is, ily módon egyes termékek kivitele ug­rásszerűen nőtt. Egy sor újabb létesít­mény javította a fagazda­ság termelési lehetőségeit. Szigetváron mintegy 100 millió forintos költség­gel bútoralkatrész-gyártó üzemet rendeztek be, Szombathelyen pedig kor­szerűsítették a házgyári technológia felületkezelő gépeit, eszközeit. Általá­ban is korszerűsödött a termelés szerkezete; a ko­rábbinál lényegesen több a kínálatban a magasabb feldolgozottságé áru ará­nya. Az akácot újszerűén dolqozzák fel, bútorléceket és kitűnő minőségű bútor­alkatrészeket is gyártartak belőle. A bútorelemek elő­állítását szintén fejlesztet­ték, több erdő- és fa­gazdaságban foglalkoznak gyártásukkal. Az export bővítését a választék gazdagodása is. elősegítette. Az úgyneve­zett raklapokból — ezekre a szállításnál van szükség — az első félévben másfél milliót adtak külföldi ér­tékesítésre, és a korábbi­nál nagyobb mennyiség­ben kel el bútoralkatrész a konvertibilis piacon. A par­ketta szintén keresett ex­porttermék lett olyannyi­ra, hogy a gazdaságok­ban bevezették a több­műszakos termelést. Oi állattenyésztő szervezet alakult A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium az ál­lattenyésztés szervezeti rend­szerének korszerűsítése kap­csán lehetővé tette tenyésztő szervezetek alakítását, önkén­tes elhatározás alapján. Az újonnan adódó lehetőséget ki­használva kötött szerződést csütörtökön Szekszárdon, a Boscoop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalat és a szekszár­di Állattenyésztő Vállalat. Együttműködésük elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztését segíti. Abból indultak ki, hogy a gazdaságoknak — ha az állattenyésztés fejleszté­sét határozzák el —, általá­ban több termelési rendszerrel, állattenyésztő vállalattal kell kapcsolatot teremteniük. A szolgáltatást nyújtó vállalatok viszont az esetleges hibák esetén legtöbbször másokban vélik fölfedezni a gondok oko­zóját. Elsősorban ennek a kedvezőtlen helyzetnek a fel­oldása vezette a szerződő fe­leket az együttműködés kiala­kítására. Ezentúl a két válla­lat közösen, egymást segítve tevékenykedik. Az állattenyész­tő telepeken igényelt szolgál­tatások teljes körét ajánlják paitnereiknek a szaporító anyagtól kezdve a fejógép szervizig. Modellezőanyagok az üzletben A MAGÉV új vállalkozása Pécsett Jó hír a modellezőknek: a Műszaki Anyag- és Gépkeres­kedelmi Vállalat pécsi, Bajcsy- Zsilinszky utcai műszaki bolt­jában néhány hete modelle­zéshez szükséges anyagokat is forgalmaznak. Magyarországon ez az első és eddig egyetlen ilyen jellegű állami szolgálta­tás. Előzmények: a pécsi model­lezés az MHSZ Ércbányász Mo­dellező Klub vezetőjének, Mo­hai Istvánnak nevéhez fűződik. Varga József, a pécsi MAGÉV igazgatója 4 éve lépett be a klubba. A modellezés szépsé­gei őt is rabul ejtették, de nem annyira, hogy ne látta volna: a sportágban előrelé­pés szükséges. A kellő anya­gokhoz rendkívül nehéz hozzá­jutni. A klubokat az MHSZ fő­városi központja látja el esz­közökkel, ezeket a kereskede­lemben nem lehet megkapni, s így igen szűkös a felhasznál­ható készlet. Osztrák kereskedő a szállító Már előzőleg szó volt arról, hogy lehetőség nyílik modelle­zőanyagok forgalmazására. Kapóra jött, hogy tavaly Pé­csett tartották a körrepülő mo­dellező világbajnokságot, ahol egy osztrák kereskedő is be­mutatta termékeit. A MAGÉV szerződést kötött vele. Ennek eredményeként közel 120-féle olyan termék lesz kapható, amelyet eddig hiába kerestek a hobbi szerelmesei. A re­pülőgéphez szükséges, hab­könnyű balzafa, amelynek 80 százaléka levegő, Dél-Ameri- kában honos, s a modellezők­nek olyan, mint szabónak a tű vagy a cérna. Lesz japán pa­pír, finn réteges lemez, dur­aluminium lemez, speciális fes­tékek, ragasztók, egyenes ru­góacél szálak, vasalható be­vonó fóliák. Elsősorban a már tapasztalt, komoly versenyzők örülhetnek a robbanómotoros, négykerékmeghajtású kisautók­nak, amelyek 100-120 kilomé- ter/óra sebességgel is képesek száguldani. A kezdők és az if­jabb korosztály is megtalálja számítását, ugyanis nagy tel­jesítményű (40 km/órás) elekt­romos terepjáró kisautók is ér­keznek a boltba. Repülőgép- és hajóalkatrészekből sem lesz — egyelőre — hiány. Minden adva van tehát ahhoz, hogy a modellezés nálunk is moz­galommá váljék. Még egy dolgot tudnunk kell. A beérkezett termékek 1 300 000 schilling, azaz mint­egy é 000 000 forint értékűek. Nem olcsó mulatság: az elekt­romos kisautók például körül­belül 14 000 forintba, a rob­banómotoros autók várhatóan 30 000 forintba kerülnek majd. Ó. Zs. A cébé az angol citizen broadcasting szavak rövidítése. Használatát a posta zavarvizs­gáló üzeme engedélyezi. Köve­telmények: az autóban a ké­szülék megengedett teljesítmé­nye legfeljebb 4 watt, otthon, külön telepített antennával 1 watt lehet és minden készü­lékhez úgynevezett „felharmo­nikus szűrőt" kell használni. A felharmonikus szűrő a cébének az a tartozéka, amely megaka­dályozza azt, hogy az emberi beszéd az eredetileg beállított csatornán kívül más csatornán is hallható legyen. Minden cébés leghőbb vá­gya az, hogy a készülékén a saját hangja tiszta és érthető legyen távoli vidéken is. — Za­varmentes légköri viszonyok esetén, ha nyáron a zivatar után az ég kiderül, bámulatos távolsági összeköttetéseket le­het teremteni. A szép, napsü­téses időjárás megváltozását is előre érzékelhetjük a készü­léken 400-500 km-ről is. Ha a készülék magasabb, 36-40 szá­mú, csatornáján már délelőtt erős a légköri zaj, akkor lehe­tőleg ne tervezzünk aznap hosszú kirándulást. rádiókban, mintha zivatar len­ne felettünk és szünet nélkül villámlana. A szikraoltó egy olyan kondenzátor, amely meg­akadályozza a szikrák képző­A rádiózás örömei és bosszúságai A rádióamatőrök nyelve a morze ábécé. A morze ábécé legalább 40 jelből áll. 100 kódkifejezést is meg kell ta­nulni hozzá. Kódkifejezés, nem­zetközileg elfogadott szórövi­dítés. A zavaró hatás tekintetében a rádióamatőr-berendezések­nél is hasonló lehet a helyzet. Ha valaki fokozza a kimenő­teljesítményt a készüléken és’" a morzebillentyűn nincs „szik- raoltó”, akkor a környéken olyan hangokat hallhatunk a dését a morzebillentyű érintke­zőcsúcsainál. Nagyon szép el­foglaltság a rádióamatőr­munka. A műsorszóró rádiók, közvetítő állomás nélkül, leg­feljebb 2000 km-ig hallhatók, de a morzejeleket a Föld túlsó oldaláról is meg lehet érteni. Minden összeköttetés meg­történtéről úgynevezett "gsl- lapot" kapunk, amellyel iga­zolják a közleményünk vételét, nevünket feljegyzik egy távoli országban és biztosan szere­tettel fognak ránk emlékezni. Ne feledkezzünk meg azon­ban más zavarkeltő berende­zésről sem! Lehet olyan rádió, amelyet ugyan vevőberende­zésként használunk, mégis elektromágneses hullámokat bocsát ki 20-30 méterre, sőt nagyobb távolságra is, valame­lyik tévécsatornán. Egy akvá- rium-levegőztető elektromotor­ja, elektromos fúró, fűtőberen­dezés, villanyborotva, padlófé­nyesítő, régi hűtőszekrény, a tévék nagyfeszültségű része - ami a tízezer voltot előállítja — és általában minden plyan elektromos gép és berendezés lehet zavarforrás. Kizárólag a posta zavarvizs­gáló üzemének a feladata a zavarforrás felderítése és a za­var elhárítása. A szikraoltóhoz hasonló kondenzátorokkal szüntetik meg a zavarforrás szikrázását és a nemkívánatos jeleit. Végh Attila egyéni varázsa már az első Ízben látogatókat megfogja. És ez a bűvkör végigkíséri őket a nagy tudós haláláig. Ahogy Santiago, az öreg halász csó­nakja mögött az égaljig nyúlik el az óceán, úgy árad a gon­dolati gazdagság Fülep Lajos megnyilatkozásaiból. A Szellem embere volt ő a szó legneme­sebb értelmében. „Millió köny­vet kell elolvasnunk, hogy a legértékesebbek tanulságait el­raktározzuk magunkban” — hangsúlyozta nemegyszer. És már az ötvenes években félel­metes vízióként idézte fel a robbanásszerű technikai fejlő­dés átkait is ... A Fülep tanítványok igazi tiszteletadását leghívebben Fodor András fogalmazta meg; „Emberben ő a mérték. Ügy szeretjük, mint megtalált anyát az árva gyermek. Van otthonunk, mert van, ki meg­mutassa, mi elveszett a dol­gokban: a lelket...” A napló azonban sokkal ke­ményebb, sokkal reálisabb an­nál, semhogy Fülépet valami emberfeletti emberré predeszti­nálja. Volt ő tüskés, érdes is, ami bénítólag hatott nem egy látogatójára. És bizony né­hány megállapítása mellbe vágja a mai olvasót: Petőfi­nek körülbelül tíz jó verse van. József Attila nem tarto­zik a nagy költők közé. (Ez utóbbit a tanítványok egyönte­tű József Attila-rajongása után módosította) És mégis — vagy talán éppen ezért: így kerek a kép. így marad meg bennünk igazán a professzor alakia. Ahogy esti sétáin, ta­nítványaival körülvéve, kicsit maliciózusan, kicsit zsémbes­kedve, de szemmel láthatóan örülve az őt követő kis csa­patnak, elmondja véleményeit a világról. Nem véletlenül hangsúlyoz­tuk a napló keménységét, szó­kimondását. Fodor András kí­méletlen őszinteséggel tária fel nemcsak saját költői fejlő­dését és nevén nevezi a ma­gyar szellemi, irodalmi élet minden meghatározó szemé­lyét és jelenségét is — 1947- től 1971-ig. És azáltal a napló jóval több, mint tiszte­letadás mesterének. Ne féljünk a nagy szavaktól: felszabadu­lás utáni szellemi (sokszor po­litikai is!) életünk 25 évének szinte kimeríthetetlen bőségű tárháza, nélkülözhetetlen doku­mentuma. Illyés Gyula, Né­meth László legújabb alkotói korszaka csakúgy kibontakozik előttünk, mint Juhász Ferenc­nek már fiatal korában is meghökkentő látomásai és asszociációi. Maradjunk még egy kicsit a neveknél. A Fülep tanítványok jelentős része ma kulturális életünk kimagasló képviselői, mint pl. Weöres Sándor. Her­nádi Gyula, Fodor András, La­tor László, Tornyai József, Csónak Dóra, Fülöp Géza •— hogy csak néhányat említsünk. De fájdalmasan nagy annak a középaenerációnak a névso­ra is, akik jelen vannak a könyvben, de az élők sorából már eltávoztak: Nagy László, Simon István, Kormos István, Kamondy László, B. Nagy László, Béládi Miklós, Varga Hajdú István és mások. És Co­lin Mason, az angol származá­sú volt Eötvös-kollégista zene­tudós, Fodor András legjobb barátja, aki Fülep halála utón alig félévvel, 1971. február 6- án tragikuson korán maga is elment. Fülep Lajos 1970. október 6-án elhagyta tanítványait. De a napló, több mint másfél év­tized távlatából újra élővé va­rázsolja. Mintha újra ott sé­tálna a várkonyi gesztenyés­ben, derűs, bölcs, mindenttu- dó mosolygásával. „Hát hir­desse a vers is, hirdesse őt, az embert, aki szívében őrzi a dombok titkait, de nem magá­nak őrzi, viráqzó gesztenyék közt az emberlelte szépség ízére megtanít." Dr. Sipos Csaba Könyvespolc*

Next

/
Thumbnails
Contents