Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-31 / 239. szám

1987. augusztus 31., hétfő

Dunántúlt napló

3

JMégy különböző helyen

Adófelügyelőség

December elsejéből kihelyezett ügyfélszolgálat- a megye városaiban

Manapság sajtó, rádió, televízió — és az egész életünk — tele van az adóügyekkel. Hogyan adózunk majd, hogy élünk majd az adózás mellett, helyes lesz-e az új adózási rendszer... — ilyen és hasonló kérdésektől hangos az ország, s közben szép csendben létrejött az a szervezet — nálunk az országos adóhatóság keretében a Baranya Megyei Adófelügyelőség - amelyik az adóügyeinkkel foglalkozik.

Az Adófelügyelőség július 1- je óta működik Pécsett, egyelőre négy különböző helyen. Az „egyelőre" előreláthatóan 1988. december 31-ig tart. akkorra oldódik meg az Adófelügyelőség végleges elhelyezése. Az intézmény jelenleg is legnagyobb létszámmal rendelkező részlege a Baranya Megyei Építőipari Vállalat Rákóczi úti központi épületének az udvari szárnyában, az ún. lábasházban működik. A BÉV a Rákóczi úti főépülettel együtt adta el, s a jövő év végéig kiköltözik Uránvórosba a Szántó Kovács János utcai munkás- szálló egyik épületébe, amelyet addig átalakítanak e célra. Ezzel a tranzakcióval megkezdődött a Rákóczi út—Baj- csy-Zsilinszky út közti tömb még hosszadalmasnak ígérkező felszabadítása a belváros déli bővítésére vonatkozó rendezési terv szellemében.

Az adófizetőket nyilván ma is érdekli, hol intézhetik az ügyeiket. A jelenlegi adórendszer szerinti felállásban a következő elhelyezkedésben működik az Adófelügyelőség:

Rákóczi út 54-56. (hívható a BÉV telefonközpontján, a 10-444-es telefonon). Itt van a mezőgazdasági csoport, a ve- gyesadó-osztály, az igazgatási-jogi osztály és a kettős jövedelműek osztálya, valamint az ipari osztály és a felügyelőség vezetője, helyettese, a titka rsóg.

Citrom utca 7. (KISOSZ — tel.: 14-781). A kereskedelmi és vendéglátó osztály található itt.

Móricz Zsigmond utca 3. (Volt KlOSZ-adóközösség - tel.: 13-135). Itt van az ügyfél- szolgálati csoport (ügyfélszolgálati idő hétfőn 8-18, keddtől csütörtökig 8-16, pénteken

8-15.30 óráig) a forgalmiadókönyveléssel, valamint az építőipari-építőanyagipari csoport.

Szigeti út 39/1. (a Tanácsi Költségvetési Elszámolási Hivatal volt helyisége, tel.:

15-541 és 15-633). Itt kapott helyet a szellemi tevékenysé- gűek — önálló szellemi tevékenységet végző adózók — adóosztálya, valamint a szolgáltatók adóosztálya (textil- és ruházati ipar, kézmű- és kéziipar, közúti személy- és teherszállítás, személyi szolgáltatás).

Az Adófelügyelőség december 1 -je után a megye városaiban kihelyezett ügyfélszolgálatot szervez.

Véget ért a Munkásfiatalok III. Országos Találkozója

Ifjúsági nagygyűléssel ért véget vasárnap Tatabányán a Munkásfiatalok III. Országos Találkozója (MOT). A mintegy 1500 munkásfiatal a három nap során plenális üléseken, fórumokon, kerekasztal-beszél- getéseken vitatta meg azokat a mozgalmi módszereket, politikai tevékenységformákat, valamint munkahelyi, szakmai kő. vetelményeket, amelyekkel az ország előtt álló feladatok megoldásához kívánnak hozzájárulni.

Az ifjúsági nagygyűlésen Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a célul kitűzött politikusabb ifjúsági mozgalom igényli a munkásfiatalok legjobbjainak részvételét a KISZ-ben és a termelőmunkában egyaránt. A „Jövőnk a tét!” akció során és a MOT- on is megerősítették a KISZ- tagok, hogy az ifjúsági szervezet szerepét és súlyát tovább kell növelni a munkásfiatalok !körében. A KISZ KB titkára kiemelte, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósításához szükség van a fiatal munkások szakmai tudására, széles körű és sokrétű általános mű- meltségre, és nagyobb munkakultúrájára is. A munkás- fiataloknak a legfontosabb politikai feladata a hatékonyabb és jobb munkavégzés.

A találkozón kibontakozott párbeszédek mozgalmi, ágazati, szakmai és szakszervezeti vezetőkkel bizonyították, hogy a fiatalok a demokrácia, a nyíltság és a nyilvánosság szellemében alkotó módon vállalják munkahelyükön és az ifjúsági szervezetben az ország jövője szempontjából legfontosabb gazdasági, társadalmi és politikai feladatok megoldását.

Bemutatóterem és új iroda

Bővülő szolgáltatások az ÉLISZ-nél

Ha végre sikerül nyélbe ütni a várva várt lakáscserét, sokszor gondot okoz, miből is fizessük ki a szükséges karbantartási munkákat. Július elseje óta ezekre a munkákra is lehet hitelt igényelni az OTP-nél, ugyanis a pécsi ÉLISZ és az OTP megállapodása értelmében 5000 forint feletti összegeknél már adnak hitelt. A felújításokat az ÉLISZ végzi el. Igazodnak a megrendelők igényeihez és elfoglaltságaihoz, vállalnak munkát kora reggeli és késő délutáni időpontokra is.

De nem ez az egyetlen újdonság, amivel a szövetkezetnél szolgálnak. Megvásárolták a Doktor Sándor utca 9. sz. épületet, ahol új ügyfélszolgálati irodát és bemutatótermet alakítanak ki. A Kossuth utcai irodájuk is megmarad, tájékpztatják az érdeklődőket és továbbra is ott kölcsönzik az építési állványt és gépeket. Az új bemutatóteremben megtekinthető többek között a DUSI zuhanyzó és térelválasztó, vagy a BKV terméke, az ONGLO- THERM műanyag falburkoló. Ez utóbbi vakolatot is helyettesít, nemcsak díszítésre alkalmas, szigetel, hőenergiát takarít meg. A szövetkezető kis meny- nyiségben megmaradt jó minőségű anyagait is bemutatja, amelyek kedvező áron meg is vásárolhatók. A kulcsmásolás a helyszínen megvárható, kölcsönözhetők szőnyeg- és kárpittisztító gépek. A Doktor Sándor utcai mintaterem szeptember 15-én nyílik meg. A szolgáltatásokról telefonon is adnak felvilágosítást, a 24-520- as számon .

Kulcsmásolás az CLISZ pécsi, Kossuth utcai lakásszervizében

Értékes lelőhely a jrtBesI vásár

:xX;X;:::;::Xx:xXxXx:xX;Xx:x:w^ i:;:;:::;:::;:::::;::::

Történelem

érmeikben

Régész szerettem volna lenni

— Az érmeket szeretem talán a legjobban. Az érmeket, amiket kézbe lehet venni és mindjárt közelebb kerülök hozzájuk. A szépen kidolgoztatottakat, míveseket tartom a legtöbbre

— Hágen József gyűjteménye változatos. Értékes darabokat, csemegéket sikerült az eddigi évek alatt gyűjtenie. Az étkezőből átalakított dolgozószobában két szekrény az érmeké és a jelvényeké. A MagyarTa- nácsköztársaság teljes éremterve, amelyből mindössze két sorozat készült,, az 1888-as „pécsi általános kiállítás" aranyozott érme vagy az 1907-es kiállításé. Hágen József kedvenc területe Pécs, Baranya. Tematikus sorrendben állította ösz- sze az iskolai és a sportjelvényeket, az ének-zene, a bányászat, a város és a meqye jeles eseményeihez kapcsolódó érmeket.

— A legnagyobb öröm, amikor olyan darabra találok, amelyikkel lehet bíbelődni — mutat találomra a Teleki Blanka pécsi tanítóképző jelvényre, amelynek történetét még nem sikerült kiderítenie. Gyakran megfordul a levéltárban, a múzeum helytörténészeivel állandó kapcsolatot tart.

Nézzük a gyűjteményt. Kedvencei közé tartozik az 1891- es Mecsek egyesületi jelvény vagy az első Dunántúli Nemeskanári Gyűjtők egyesületének érme. A jelvények ízléses porcelán mintázata megérdemelhette, hogy kitűzzék kalapra, sapkára.

— Sajnálom, hogy manapság

— tisztelet a kivételnek — nem eléggé igényesek a jelvények, érmek. Műanyag tokban papír, csúf fémveretek. Természetesen vannak ma is qvönyörűek — emel föl mutatóul néhányat. Borsos Miklós Janus-érme, vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott Bartók-érem is a dicsértek közé tartozik. Mielőtt a numizmatikusok felszisszennének, közlöm, hogy Hágen József precíz, szakmailag pontos elrendezéseiből a példák kiragadottak. így kerülhettek most egymás mellé az említett érmek, a gyűjteményben más az elhelyezésük.

— Papírpénzekkel nem foglalkozom — mentegetőzik, de kiderül, hogy ez félig tréfa. A múzeumi évkönyvekben az ő tanulmányai villantják föl a pécsi pénzek történetét. Aprópénzt ért például a Dunántúli

Könyvkiadó és Nyomda, a Nádor Kávéház pénztárjegye. Még az akkori Pécsi Napló is rendelkezett ötven fillér értékű jegyekkel, amelyekkel újságot lehetett vásárolni.

— Hogyan sikerült ekkora anyagot összegyűjteni?

— Kicsi még ez a gyűjtemény. Egyébként szerencsével és szorgalommal. Értékes „lelőhely” a pécsi vásár. Vettem egyszer százötven forintért egy plakettet, amelyikről csak itthon, több órás súrolás után derült ki, hogy egyedi darab. Az iskolai érmék nagy részére is a vásárokban találtam. A gyerekek gyakran kiárusítják az otthoni kacatosládát.

— Felmérte már, hogy gyűjteményének forintban mekkora az értéke?

— Nem. Soha nem is érdekelt, nem azért gyűjtöm. Egyszer talán majd sikerül publikálni értékeimet és akkor másoknak is jelenthetne valamit, de elsősorban a saját örömömre gyűjtök. Kell mindenhez egy „adag hangya”. Szabadidőmben és éjjelenként, amikor nem tudok aludni, ezzel foglalkozom. A könvvek és az érmek a hobbim, de úgy rendezem, hogy a családom rovására ne menjen.

— Ha már beszélgetésünk elején nem mutattam be, kérem, hogy tegye most meg On.

— A BÉV villamos üzemében dolgozom, harmincöt éves vagyok. Régész szerettem volna lenni, de Apám azt mondta, legyen egy „becsületes" foglalkozásom is, a szórakozás jöhet azután. A Baranya Megyei Éremgyűjtők Egyesületének titkára vagyok. Van két, szintén éremgyűjtő jóbarátom, akikkel együtt örülünk, ha egy új darabra bukkanunk.

B. A.

A ház hosszan benyúlik az udvarba. A végén az új gazdasági épület áll. öt gyerek játszik. Rózsa Antalék két gyermeke Nikolett és Róbert, és a három kis pécsi vendég, Kira, Timi és Sanyika. Rózsa Antalék hívták meg őket egyhetes nyaralásra Mágocsra, így segítenek a három gyerekét egyedül nevelő rokkantnyugdíjas édesanyának.

Rózsáné, Anna határozott fiatalasszony. Barátságosan hívott a házba — a szülei építették, a fiatalok újították fel. Rózsáék igyekeznek mindent megmutatni a falusi életből a pécsi gyerekeknek. Felmentek a szőlőhegyre, az egyik nagybácsinál megnézték az istállót, elsétáltok a vásártérre, ahová a munkások sötétedéskor a mezőgazdasági gépeket állítják. DomVendégségben Mágecson

bóvárra mennek strandolni, sőt egy disznót is levágnak.

— Nagy a hely, és sokféle állatot lehet látni — mondta a tízéves Tímea.

Valóban nem hiányzik az udvarból a csibe, a disznó, a kutya, macska. Az új gazdasági épületben négyszáz pulykát tenyésztenek. Robi megmutatta titkos búvóhelyét az egyik utcai fán, de az udvarban is van egy meghitt hely, ahol nagyokat lehet beszélgetni.

Timi egyre bátrabban mozog új környezetében és az ötéves Sanyika is természetesen telepedett Rózsáné ölébe.

— Kicsit féltem, hogy honvágyuk lesz a gyerekeknek mondta Anna és megsimogatta a kisfiút.

A nagymama, Anna édesanyja a szakácsnő. Egy hétig nemcsak unokáinak, hanem a vendég gyerekeknek is igyekezett finomságokkal kedveskedni. A nagymama magyarul és németül mesélte el, miket főzött.

Rózsa Antallal a szőlőhegyen találkoztunk. Az aratás befejezésével néhány nap szabadságot vett ki, hogy rendbehozza a présházát, gondozza a szőlőt. Agronó- mus a mágocsi termelőszövetkezetben. Jó kedélyű ember, szívesen beszél a családjáról: édesapjáról, aki a második világháború előtt a bányában megrokkant, és a

nyolc testvéréről. Korán kezdtek dolgozni. Rózsa Antal is először bányász lett, majd a mezőgazdasági technikumot végezte el. Középiskolás korában nyaralt először.

— Kertünkben minden megterem, marad is. Ehetnek, futkórozhatnak a gyerekek. Ezen a héten disznót is vágunk, ilyet még úgysem láttak Pécsett — mondta.

— Miért nyaraltatták a három, korábban ismeretlen pécsi gyerekeket? Anna csak ennyit mondott:

— Édesanyjuk egyedül neveli őket, nincs módja nyaral- tatásra. Ahol a szükség, ott kell a segítség . . .

Porth E.