Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-30 / 238. szám
A faluért, egymásért A ház lehet vagy százéves, de vadonatúj — a szemet az esztergált kerítés, tornác vonzza, s ínycsiklandó illatok is áradtak mögüle Ófalu utcájára. -* Müller Antal nemcsak az esztergált épületfák mestere, ő áll a bogrács mellett is, elkészíteni az estéli vendégeknek a finom pörköltet: — Kisebbik fiamnak épült a ház, segítettek sokan, most őket várjuk házavatóra, megköszönni q munkájukat. De Ófalun nemcsak egymáson segítenek az emberek, hanem egymásnak is közösen a faluért. Szombatonként az óvoda építésén váltják egymást társadalmi munkában: a vízvezetéket az új óvodába például Müller Antal nagyobbik fia szerelte, oklevelet is kapott érte, mint ahogy mások is. Az óvodát abból a kétmillióból kezdte el a falu építeni, amit két éve kaptak a Nemzeti Zászló kitüntetés mellé a kiemelkedő társadalmi munkáért, de ennek egy részét tartalékolják a vízvezeték-építésre. Cél- csoportos támogatásból is jutott, de a 4,7 millió értékű két szolgálati lakásos, százszemélyes konyhával felszerelt óvoda túlnyomó részét a társadalmi munka teszi ki. B. L. Japán professzor a faluegészségügyi világkongresszuson Toshikazu Wakatsuki Újfajta veszélyekkel kell szembenézni A japánok részéről rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg a Nemzetközi Mezőgazdasági és Faluegészségügyi Társaság pécsi világkongresszusa iránt hetventagú delegáció érkezett ebből a távoli országból. Lehet, e nagyszámú részvételnek az is oka, hogy a társaság főtitkára a japán Toshikazu Wakatsuki. Dr. Toshikazu Wakatsuki neves professzor hazájában. Ő volt az első, aki valóban hatékony egészségügyi ellátást szervezett a japán falusi lakosság számára. Szívesen tett eleget a kérésnek, hogy a Dunántúli Napló részére interjút adjon.- Úgy hallottam, ön tokiói egyetemi karriert hagyott ott azért, hogy vidéken a laluiiak egészségével foglalkozzon. — Az ön információi nem egészen helytállóak. Különös oka volt annak, hogy én Tokiót elhagytam, és az a történet nagyon a régmúltba nyúlik vissza, ha nem. untatom, szívesen elmesélem. • 1936-ban a tokiói egyetem sebészetére hívtak dolgozni. Amikor Japán nyakig belekerült a háborúba, nagyon sok fokiói gyárban fegyvereket kezdtek gyártani, roppant ütemben, de minden olyan biztonsági intézkedés nélkül, ami védte volna a munkások egészségét, testi épségét. Emiatt rendkívül sok baleset történt. Én a sebészeten gyűjtöttem az adatokat ezekről a balesetekről, és írtam egy tanulmányt, amelyben leírtam, hogy milyen szörnyűségeket követnek el a munkásokkal. Ezt sokfelé el is mondtam, aminek az lett a vége, hogy elfogtak, és börtönbe csuktak. Tudni kell, hogy ebben az időbén Japánban, ha valaki bármit .is bírálni mert, könnyen ez lett a sorsa!- A japán börtönökben akkoriban szörnyű állapotok uralkodtak. Az állandó éhezést, az egészségtelen körülmények miatt fellépő különböző betegségeket kevesen élték túl egy-két hónapnál tovább. Én egy évig voltam ott, és szerencsémre él-* ve megúsztam. Amikor kiszabadultam, felkerestem az egyik tanáromat segítségért, — aki .közben a császár orvosa lett — ő tanácsolta, menjek vidékre. Az a kárház, ahol azóta is dől-, gozom, akkor nagyon kiest, elmaradott kórház volt és ez volt az egyetlen' egészségügyi központ egy.200 ezres lakosú mezőgazdasági körzetben. Azóta sikerült fölfejleszteni, most ezerágyas és nagyon korszerű.- úgy mondták, ön volt Japánban az első, aki megszervezte a falusiak egészségvédelmét. — Ez körülbelül 1950-ben kezdődött. Láttam a különböző sérülések miatt kórházba került parasztokon, hogy milyen rossz az általános egészségi állapotuk. Ekkor határoztam el, hogy egész életemben a falusi lakosságot fogom segíteni. Azt. mondtam, ne olyan orvosok legyünk, akik a kórházban ülnek és várják a pácienseket, hanem menjünk ki a parasztok közé és vizsgáljunk meg mindenkit. Ezt Japánban mi csináltuk először. Magunk is meglepődtünk az eredményen, olyan sok volt a beteg köztük. Ez nagy tanulság volt számunkra és megerősített benne, hogy igenis rendszeresen ellenőrizni kell a falusiak egészségét. Tanítottuk is őket, hogyan éljenek. Ezt úgy tettük, hogy színházszerűen eljátszot- tuk például azt, hogy valakinek fáj a gyomra, az mitől fájhat és neki vagy családjának mit kell tenni. Ugyanezt tettük az életmóddal, a tisztálkodással kapcsolatban is. Űk maguk is vállaltak szerepeket, mindenki élvezte, jól szórakoztak, így megértették és megfogadták a tanácsokat. — Ma már Japánban nemigen .találni éhező parasztot, á városiakhoz hasonló életkörülmények között élnek.. Tán épp emiatt most új betegségek — leginkább az agy- és szívinfarktus - léptek fel, és újfajta balesetek jelentik a veszélyt, amelyek — mint ahogyan itt a kongresszuson magyar előadóktól is hallom, hasonló problémát jelentenek önöknél is — a gépesítés miatti és a vegyszerek okozta balesetek-. Ezek újfajta munkát követelnek tőlünk is. Sarok Zsuzsa Lehet utazni Törökországba Illusztráció az 1866-os nagy New York-i kolerajárványról Mines kolerajárvány Pillanatok alatt elterjedt a hir egy UPI-közlemény alapján: Törökőr- szagban kolerajárvány van, megbetegedéseket ésileltefc Romániában is, hagy Jugoszláviában megfigyelés alatt tartanak külföldieket, s hogy egy Törökországbál hazatért magyar család is koleragyanús. Az emberek kole- rajárványrál beszélnek, akik az említett országokban jártak, megijedtek, akik a közeljövőben utaznak Törökországba, elbizonytalanodtak: vajon mehetnek-e, s ha igen, kell-e védőoltást kérniük. Azóta valamennyire tisztázódott a helyzet: Törökország és Románia hivatalosan bejelentette, hogy nincs náluk kolera- járvány, s a rádió is bemondta, hogy az említett magyar család sem ezt a betegséget kapta meg. Dr. Kiss Istvánt, a Baranya Megyei KÖJÁL járványügyi osztályának vezetőjét lakásán hívtam föl pénteken, hogy tájékoztathassuk olvasóinkat arról, mi is az igazság a kolerával kapcsolatban. - Jórványveszély idején a szükséges óvintézkedésekre mi az Egészségügyi Minisztériumtól kapunk utasítást, ők pedig az információt a WHO-tól,- az ENSZ Egészségügyi Szervezetétől kapják. Ez a mostani rémhír egy hivatalosan meg nem erősített információ után terjedt el, S az emberek meglehetősen fölfújtók a dolgot E percben ki lehet jelenteni, hogy nincs járvány, nyugodtan lehet utazni Törökországba, védőoltás nélkül is. Az oltás' egyébként, ötven száza lék- Iban véd, ennél - jobb nincs, s ez is csak fél évig (hat, 5 utazás előtt egy héttel kell beadni. De hangsúlyozom, jelenleg erre nincs szükség, sokkal inkább a személyes higiéniára, például nagyon fontos a kézmosás, hiszen elsősorban a piszkos kéz, az ivóvíz, élelmiszerek útján terjed. A kolera egyébként az időszámítás előtti V. századtól ismert, s századokon keresztül járványosán terjedt el Ázsia területén belüli 1817-ben tört ki e területről, és világméretű járványos elterjedése következett be, hét alkalommal is. Először 1817-1823 között, másodszor 1828-1837 között, harmadszor 1844-1864 között, negyedszer 1865-1875 között, ötödször 1883-1896 között, hatodszor 1900-1926 között A hetedik alkalommal 1961-ben jeleztek megbetegedéseket, .amelyek persze bizonyos országokban állandóan jelen vannak. De például a tavaly regisztrált több mint negyvenhatezer koleramegbetegedéí- böF csak ötvenkettő jutott Európára, ez is kivétel nélkül' behurcolt fertőzés volt. Magyar- országon kétszer pusztított súlyosan a kolera: 1832-33 között, majd 1872-73-ban. Mindkét esetben körülbelül ' félmillióan betegedtek meg. s az áldozatok száma az első esetben meghaladta a kétszázezret, a másodikban majdnem elérte. Azóta szerencsére hasonló eset nem fordult elő, mint ahogy most sincs járvány, sőt hazánkban egyetlenegy koleramegbetegedést sem észleltek az első világháború lóta. Dücső Csilla Csiszár Elekné, a fogadó egyik tulajdonosa Has a r napi szakácstanacs Vajon hány éve lehetett, hogy az utolsó nebulók itt tanulták a betűvetést, számtant? És vajon hány környékbeli felnőttnek fűződnek diákélményei ehhez a házhoz? Itt Tolna- Somogy határában, a darány- pusztai iskolát már rég felszámolták. Az évekig romló állagú épület azonban új életre kelt: egy év óta Hétdomb fogadó néven csalogatja betörésre az erre járókat, a szek- szárd-siófoki nagy forgalmú út mellett, a Balatontól mindösz- sze 18 kilométerre. — Gyakran jártunk erre a férjemmel és láttuk ezt az elhagyott, senki által már nem használt épületet — meséli Csiszár Elekné, a fogadó egyik •tulajdonosa. (A társtulajdonos Komáromi Ferenc.) — És amikor elhatároztam, hogy a könyvtárosi munkámat felcserélem a vendéglátóival, mindjárt arra gondoltam, hogy itt, ebben a domboktól övezett, szép környezetben álló házban kellene fogadót csinálni. Sikerült. Persze, nem ment azért olyan könnyen. A családnak mindent pénzzé kellett tenni, az épületet szinte az alapoktól kellett átépíteni, és Csi- szárné büszke arra, hogy a belső építészek ők saját maguk voltak. És az eredményhangulatos épület, ívelt ablakokkal, fagerendás mennyezettel, faoszlopos, nádplafonos tornáccal. Az ételek kitűnőek (ezt az őzpörkölt és halászlé esetében e sorok írója is tanúsíthatja.) De nemcsak az étkek a vonzók, a ku/iózumot kereső külföldieknek olyan látnivalóval is szolgál, mint az épület mögötti gazdasági udvarbon a juhok, kecskék, pulykák és lovak. De mindez csak úgy tartható fenn, illetve úgy éri meg, ha mindent a család csinál, mert - ahogy Csi- szárné meséli — családi vállalkozás ez a javából. A család tagjai a felszolgálók, a konyhalányok, szakácsok (például az idei szezonban ő maga állt be főzni), a takarítók és az állatgondozók. Megtudtuk, hogy a fogadó ételspecialitása az őzszeletek vörösborban, de ennek elkészítése rendkívül bonyolult és hosszadalmas. (Kell hozzá spanyolmártás, konyak, narancslé, reszelt alma és sok-sok fűszer.) Ehelyett egy egyszerű, gyorsan elkészíthető, mégis finom étel receptjét kaptuk meg a VDN olvasóinak számára. Ez a pilisi rizses hús. Elkészítése: apróra vágott vöröshagymán megpárolunk kockára vágott sertéshúst (a mennyiség tetszés szerinti), amikor mór félig megpuhult, hozzáteszünk felszeletelt gombát, ezzel együtt tovább pároljuk. Amikor már majdnem kész, hozzáadjuk a jól kimosott rizst, és csak ezután fűszerezzük tárkonnyal, rozmaringgal, curryvel, kevés babérlevéllel, szurokfűvel, borssal. Annyi vizet öntünk rá, hogy épp csak ellepje, lefedjük és előmelegített sütőbe tesszük. 25—30 perc múlva kész. Tálalás előtt reszelt sajttal és friss vágott petrezselyemmel kell megszórni. S. Zs. vasämapi Pilisi rizses hús a Hétdomb fogadóból
