Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-29 / 237. szám
A németek veszik be a legtöbb orvosságot Az NSZK-ban több fájdalomcsillapítót fogyasztanak, mint más fejlett ipari országokban — állapította meg Gerd Glaeske, a brémai orvosi kutatóintézet gyógyszerepidemiológiai osztályának vezetője. Az NSZK lakossága gyógyszerfogyasztásának mennyiségét nehezen lehet meghatározni, mert a gyógyszeripar titokban tartja forgalmát. Glaeske ennek ellenére különböző vizsgálatok segítségével megközelítően megállapította az 1983. évi fogyasztást. Szerinte az NSZK-ban ezer lakos naponta 182 adag gyógyszert fogyaszt. Dániában az ezer lakosra jutó napi fogyasztás 76 adag, Svédországban 55, Norvégiában 39, Izlandon 32 és Finnországban 27 adag (a skandináv országokra vonatkozóan hivatalos adatok állnak rendelkezésre). Az NSZK lakossága egy főre számítva egyetlen év alatt 10,2 gramm fájdalomcsillapítót fogyaszt. (Süddentsche Zeitung) Nemzetközi magazin 40 éve független India A napokban ünnepelte függetlenségének 40. évfordulóját a szubkontinensnyi méretű India, földünk második legnépesebb országa. A négy évtized számos területen már jelentős sikereket, eredményeket hozott a 700 milliós állam életében. így, ha Indiára gondolunk, a kirajzolódott képben már ott vannak az atomerőművek, a korszerű és egyre fejlődő ipar, a hatékony mezőgazdasági termelés is. A sikereket senki sem tagadhatja hát, óm az évszázadokon át felhalmozódott problémák — közülük is kiemelkednek a sajnálatosan véres, vallási ellentétek —, megoldására kevés volt még a negyven esztendő. Napjaink Indiájának nehézségeit az is fokozza, hogy a rendkívül rohamosan szaporodó lakosság ellátása óriási, s nem is mindig megoldható feladatokat jelent. Nemzetközi téren India, mint az el nem kötelezettek mozgalmának egyik legmarkánsabb tagja, igen aktív és pozitív szerepet vállalt magára a világpolitika porondján -, egyik kezdeményezője volt a például a Hatok leszerelési javaslatainak is. Új-Delhi kiemelkedően együttműködik a Szovjetunióval és szoros, gyümölcsöző kapcsolatokat ápol a szocialista országokkal, így hazánkkal is. óriási eredmény, hogy megszűnt a tömeges éhhalál Indiában, s a „zöld forradalom", a mezőgazdasági fejlődés nyomán egyre többen juthatnak a megélhetést biztosító élelemhez. A képen: a múlt és jelen találkozása Radzsasztán államban - az ásott kútból traktor húzza fel az éltető vizet. Gyerekben igazán nincs hiány Indiában, s ez a bőséges gyermek- áldás komoly gondokat is okoz. Szakértők szerint nem kizárt, hogy az ezredfordulóra már nem Kína lesz a Föld legnépesebb országa .. . A képen: a jövő generációjának néhány képviselője Üj- Delhiből. A nemzetközi árupiacokon, igy Magyarországon is egyre több Indiából származó korszerű termék tűnik fel. Többek között ilyen a Maruti típusú személyautó is. A japán technológiával és gépeken gyártott 800 köbcentiméteres kisautókból még ez év végén hazánkba is szállítanak. A képen: a Ma ruti Udyog LTD szerelőcsarnokában r Es mennyit keres a miniszter?... Ausztriában talán az átlagnál is jóval több a kispolgár — következésképp az irigység, különösen a mások anyagi javai felett, ugyancsak nagyobb az átlagnál. A sajtó tehát, eme érdeklődést kielégítendő, is, nagy erőfeszítéseket tesz, hogy napvilágra hozza: mennyit visznek haza a borítékban azok a honatyák, akik a szavazók megbízásából kerültek a különböző magas tisztekbe? A nyomozások nem mindig bizonyulnak könnyűnek, ám szinte mindig szolgálnak meglepetéssel. Ki gondolná például, hogy az osztrák köztársasági elnök évi fizetése - csaknem 5 millió schilling —, szinte pontosan annyi, mint amennyit az Egyesült Állomok elnöke kap? Tekintettel arra, hogy a két tisztséggel járó feladatok mértéke, a felelősség aligha ösz- szehasonlítható, a helyzet sajátos, írta az egyik lap, egyúttal Washington helyett egy közelebbi, valóban összehasonlítható szomszédot, Svájcot ajánlva a bécsi illetékesek figyelmébe. Mint köztudott, Svájcban nincs külön államfő, hanem a mindössze 7 taqú kormány tagjai évente, felváltva töltik be ezt a tisztet — miközben saját tárcájukat tovább irányítják. A „soros” államfő havonta ezer frankot kap államfői reprezentációs célokra, s amennyiben az kevésnek bizonyul (mint általában) a hiányt saját zsebből kell fedeznie. Talán a gazdag Svájc példás takarékossága is az egyik oka annak, hogy a másik semlegesnél annyival magasabb az életszínvonal, * mint Ausztriában, teszik fel a kérdést Bécsben, miközben a politikusok fizetését és nyugdíjait elemzik. A számok — első pillantásra - kétségkívül magasak. A kormány tagjainak (évi 14 alkalommal folyósított) havi fizetése 150-170 ezer schilling körül mozoq -, attól füg- qően, mióta töltenek be közhivatalt. így áll elő a sajátos helyzet, hoay Franz Vranitzky kancellár több tízezerrel kevesebbet kap, mint nem eay minisztere, vagy államtitkára — de mindenképpen jóval szerényebb az illetménye, mint bankigazgató korában . . . A fenti összegek egyébként csalókák. Először is: a bruttó fizetést jelentik, amely jövedelemadó-köteles, mint minden állampolgáré. Emellett a miniszterek, csakúgy, mint a nemzetgyűlés, vagy a tartományi parlaméntek képviselői, kötelesek illetményük bizonyos (jelentős) százalékát befizetni saját pártjuk kasszájába -, hiszen voltaképp annak köszönhetik jelölésüket. Az igen számottevő reprezentációs kiadásokat ugyancsak a fizetésből kell fedezni. így végül is meglehetősen tipikus éppen a pénzügyminiszter példája: a szocialista párti Ferdinand Lacina havi bruttó 166 000 schillinges fizetéséből végül is 48 000-et kap kézhez. Ez éppen a négyszerese a munkások és alkalmazottak bruttó havi keresetének, „túlfizetett" politikusokról tehát, tekintettel a miniszterek terhelésére és az államtitkárokkal is csak összesen 17 tagú kormány felelősségére, aligha lehet beszélni: hasonló képzettségű, képességű menedzserek az osztrák magán- és állami iparban vagy a pénzintézeteknél sokkal többet keresnek. Arról mindenesetre kevesebben tudnak, ami az osztrák politikusi pálya hosszú távú előnyeit illeti, hogy t.i. a kormány, vagy a nemzetgyűlés tagjának már néhány évi szolgálat után nyugdíj jár, amelyet további munkája esetén is élvezhet —, illetve utóbb több nyugdíjat is felvehet, így nagyobb jövedelemhez juthat, mint aktív korában. Ilyen előnyös helyzetet élvezett egyébként korábban Kurt Waldheim államfő is: az ENSZ havi 5600 dollár nyugdíjat folyósít volt főtitkárának, ám megválasztása óta Waldheim az összeaet jótékony célra fordítja. Feltehetően később sem lesz szüksége e széo summára, mivel állomelnöki nyuqdíja is gondtalan megélhetést biztosít majd. Heltai András „A mai amerikai feleség a nemzet legjelentősebb erőforrása. Hitvesként, háziasszonyként és családanyaként egyaránt csillogtatja képességeit, miközben megállja helyét munkahelyén, hivatásában, a közéletben is. Ő a fogyasztói- társadalom alfája és ómegája, elsősorban őt célozzák meg a reklámhirdetések. Elvárható tehát, hogy lehetősége legyen nem csak önmegvalósítani, hanem megmutatni is önmagát. Milyen alapon tagadnánk meg tőle a szépségversenyen való részvétel jogát?” így füstölgött az UPI amerikai hírügynökség riportere előtt David Marmel, aki már tizedik éve szervezi az amerikai feleségek szépség- versenyét, de még mindig nem tudta elérni, hogy a nagyobb tévétársaságok legalább egy rövid hír erejéig megemlékezzenek az eseményről. Tényleg, milyen alapon? Miért csak a „kisasszonyok”? Talán a férjezett állapot már önmagában szépségcsökkentő hatással járna? Kevesen vélekednek így. Netán az a statisztikai mellékkörülmény játszhat szerepet, hogy a hajadonok átlaga fiatalabb, mint a feleségek átlaga, és az életkor mégsem mellékes egy szépség- versenyen? Ennek ellentmond, hogy a „rendes" amerikai szépségversenyeken - tehát, ahol a győztes csakis Miss Tájegység lehet — az indulók átlagéletkora 26 év, a feleségek viadalán pedig 30 év. Az a négy év nem olyan nagy hátrány, ha hátrány egyáltalán. Bizonyára inkább a hagyományos gondolkodású férjek ellenkezése a legfőbb tényező. Ugyan ki viszi szívesen vásárra saját hitvese bőrét? A három nagy, országos amerikai tévéhálózat bőségesen tálalja a külcsín legkülönbözőbb kategóriájú vetélkedőit: Miss America, Miss Hollywood, Miss Universe, Miss Teenage-America. De a „Mrs. America” (vagyis az Amerika kisasszony helyett Amerikáné) soha nem szerepel a műsorban. Az idei versenyt augusztus 3-án tartják Las Vegasban, s a győztes februárban az ausztráliai Queenslandba utazik, ahol a „Mrs. Universe" címért versenghet. Nálunk nincsenek hátrányos megkülönböztetések - mondja Marmel, és hozzáteszi: ha például valaki elvált, csak újra férjhez kell mennie, és már indulhat is a versenyen. Az eddigi legfiatalabb induló 20, a legidősebb 47 éves volt. Az első Mrs. America éppenséggel 47 esztendősen, jó alakú nagymamaként diadalmaskodott. A benevező szépasszonyok zöme túl van már az első gyermek- szülésen. Az „alanyi kör" 45 millió: ennyi az amerikai feleségek száma. Ez arányaiban is elég sok, ugyanis a 18 évnél idősebb amerikai nők kétharmada már férjnél van. Ha úgy tetszik: egy szépségversenyt ők már mindenképpen megnyertek. A rehabilitációról A rehabilitáció latin eredetű szó, melyei többször találkozunk, de a tényleges tartalmát gyakran leszűkítve, gyakran pedig kiterjesztve értelmezzük. Mindegyik variáció téves feltevésekre, téves következtetésekre vezethet. Az eredeti értelmezése is lényegében kettős. Egyik a jóhír, a becsület! visszaállítása alaptalanul vádolt, vagy hibáztatott személynél, a másik pedig visszahelyezés az előző jogokba bírói vagy közigazgatási úton. Rehabilitálni annyit jelent, minta jóhírnevet visszaállítani, becsületet visszaadni, korábbi jogaiba visszahelyezni. Ezek a klasz- szikus értelmezések, de ma már a rehabilitáció mint fogalom az egészségügy területén is eléggé elterjedt és a munkavégző-képesség teljes, vagy részleges visszaállítását jelenti. A közfelfogás hajlamos a rehabilitációt úgy értelmezni, hogy a rehabilitált ártatlanul lett elítélve és mint az igazságszolgáltatás áldozata mindenképpen sajnálatot érdemet. Büntetőjogunk nem alkalmazza a latin eredetű elnevezést, hanem a tartalmat valóban kifejező mentesítés szóhasználata vált uralkodóvá. A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő és nem tartozik számot adni olyan elítélésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. Nagyon lényeges viszont a hatályos büntetőjognak azon rendelkezése, miszerint újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket a törvény a korábbi elítéléshez fűz. A mentesítés három módon történhet. A törvény erejénél fogva (törvényi mentesítés), bí róíág határozata alapján (bírósági mentesítés) és kegyelem útján (kegyelmi mentesítés). A mentesítés módjai közül szómszerűségében is leggyakoribb, de jelentőségénél fogva is első helyen szerepel a törvényi mentesítés, mely a törvényben meghatározott feltételek meglétekor áll be. Ebből következik, hogy viszonylag enyhébb büntetésekre terjed ki. A tételes felsorolást mellőzve csupán a pénzbüntetés és a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetére történő hatását indokolt bővebben taglalni. Hatályos büntetőjogunk szerint ez esetben az ítélet jogerőre emelkedése napján beáll a törvényi mentesítés. Ez azonban nem zárja ki feltétlenül minden hátrány bekövetkezését. Vannak jogszabályok (pl. külföldre utazásról és az útlevelekről), melyek nem az elítéltséghez, hanem az elkövetéshez fűznek hátrányos következményeket. így meghatározott ideig, de legfeljebb az elkövetéstől számított öt évig kizárható a külföldre utazásból, aki korábbi külföldi utazásq során vám- vagy deviza-bűncselekményt, illetve szabálysértést követett el. Függétlenül tehát az alkalmazott büntetés nemétől, a mentesítés beálltá tói, a rendőrhatóságnak diszkrécionális joga az újabb kiutazási kérelem elutasítása vagy teljesítése, avagy a külföldre utazásból történő kizárása vagy a kizárás mellőzése. Szabálysértés esetében viszont a maximális kizárási időtartam két évre szűkül, mert a szabálysértési törvény a mentesítést hatályos büntetőjogunktól eltérően szabályozza és két év maximumot határoz meg. Ha tehát vám- vagy deviza-szabálysértés áll fenn, akkor az egyéb jogszabályok (jelen esetben az útlevéllel kapcsolatos jogszabály) által fűzött hátrányos jogkövetkezmény alól (az utazási jog korlátozása) a büntetést kiszabó 1 határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után mentesül az elkövető. A két év mentesülési időtartam egyébként minden szabálysértési büntetésre (pénzbírság vagy elzárás) hatályos. A bírósági mentesítés lehetősége kizárólag a szabadság- vesztésre ítéltek — az életfogytig tartó szabadságvesztést kivéve — számára lehetséges mentesítési mód a hatályos büntetőjogunkban tételesen felsorolt időtartamok elteltének megjelölésével a szabadság- vesztés kiállásától, illetőleg a végrehajthatóság megszüntetésétől számítva. A bírósági mentesítés nem hivatalból történik, az elítélt maga kérheti a bíróságtól mentesítésben részesítését. A bíróság a várakozási idő eredményes eltöltésén kívül vizsgálja az érdemesség fennforgását is. A mentesítési módok közül különösen a bírósági mentesítéssel kapcsolatban keletkezhetnek olyan tévhitek, hogy a bíróság újabb ítéletben a korábbi elmarasztaló ítéletét semmisnek mondja ki és a korábban elítélt, ártatlan. Nem ártatlanságról, hanem már a korábbiakban taglalt büntetlenségről van szó. A Dunántúli Napló egyik számában megjelent cikk is e tekintetben a közvélemény téves reagálását válthatta ki. Ugyanis a szóban forgó esetben perújrafelvétel folytán került sor a Budapesti Népbíróság által 1949. évben kiszabott szabadságvesztés mérséklésére, valószínűleg azért, mert a Legfelsőbb Bíróság a büntetés mértékét súlyosnak értékelhette. Az 1964. évben kelt ítélet súlyosnak ítélhető újabb államellenes bűncselekmény elkövetése miatt nyert kiszabást a Fővárosi Bíróság részéről. Amennyiben az ellenforradalom előtti büntetéseknél előfordulhattak túlkapások, melyeket a koncepciós perekből is ismerünk, de az ellenforradalom után ez egyáltalán nem volt jellemző igazságszolgáltatásunkra. Az ellenforradalomban tevőlegesen résztvevők felelősségre vonása is a törvényességi garanciák maximális érvényesű lésével történt. Az ellenforradalom után nyolc év elteltével semmiképpen sem állhatott fenn ártatlan elítélés vagy a cselekmény tárgyi súlyát mesz- sze meghaladó büntetés kiszabása. A bíróság alanyi és tárgyi oldalon egyaránt figyelembe vette a büntetés kiszabás elveit és büntetése megfelelt a társadalom érdekeinek. Erre utal, hogy ez esetben nem került sor perújrafelvételre és a bíróság feltételes szabadságra bocsátást sem alkalmazott. A mentesítést a bíróság a Btk. 103. § alapján alkalmazta, mivel öt évet meghaladó határozott tartamú szabadságvesztés kiállásától tíz év eltelt és a mentesítésre érdemesnek találta. A kegyelmi mentesítés körében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az elítéltet mentesítésben részesítheti akkor is, ha törvényi mentesítés nem áll fenn, bírósági mentesítésnek, pedig nincs helye. A kegyelmi mentesítés mind közkegyelem, mind egyéni kegyelem formájában lehetséges. Egyéni kegyelmen alapuló mentesítésre általában akkor kerülhet sor, ha az elítélt a törvényi vagy bírósági mentesítéshez szükséges feltételek valamelyikének hiánya ellenére a mentesítésre érdemesnek mutatkozik. Dr. Kollár László 1987. augusztus 29,. szombat HÉTVÉGE Versengő szépasszonyok
