Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-03 / 212. szám
1987. augusztus 3., hétfő Dunantoii napló 3 Elégtelen Tojáshiány a gyermelyi copfocs- kában, s<ok só a bugaci mustárban, elbarnult, elöregedett zöldségek a mohácsi vágott "Savanyúságban ... A kifogások a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás júniusi és júliusi gyorsjelentéseiből valók, melyekből egyszersmind az is kiderül, az ellenőrök egyre gyakrabban élnek a helyszíni bírsággal. A minőség őrei visszatérő hiányosságként tapasztalták a tojás hiányát a Gyermelyi Tésztagyár Társulás termékeinél. A félkilós csomagolású, első osztályú, hat tojásos nagykocka tészta 4,8 tojást tartalmazott, szemben a szabvány szerint előírt, minimum 5,5 tojással. Hasonló elmarasztalást kapott az ugyancsak első osztályú hat tojásos copfocska tészta. Az első esetben fegyelmi kivizsgálást kértek ennek során megállapították, gondatlan munkavégzésből technológiai hiba történt. A vétkezőket ekkor felelősségre vonták. A második esetben - mivel a copfocska tészta gyártása még a fegyelmi vizsgálat előtt történt —, nagyobb szankciót nem alkalmaztak. Mindazonáltal a gyermelyi tésztákra a jövőben jobban ránéznek a nagykereskedelem raktáraiban. Tömeghiányt mutatott a Győri Keksz- és Ostyagyár 33 dekás, Zoo elnevezésű omlós keksze. Fegyelmire tettek javaslatot. A Szegedi Paprikatel- dolgozó Vállalat mórahalmi telepén készített, 20 dekás családi puncsfagylaltpor érzékszerviig élvezhetetlen, összetétele hibás, az alapanyag feltehetően elöregedett, külseje a zsiradék kiválása miatt előnytelen. Figyelmeztetés. A bugaci Aranykalász Termelőszövetkezet 880 grammos mustárja a maximum 3 százalékkal szemben 4 százaléknyi sót tartalmazott. A gondatlanságért fegyelmire tettek javaslatot. Ugyancsak az emberi mulasztás, a gondatlan munkavégzés bosszulta meg magát a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat mohácsi 1-es sütőüzeme kakaós foszlós kalácsán, mely az előírtnál kisebb súlyú és térfogatú, rossz érzékszervi tulajdonságú. Az élelmiszer-ellenőrzők helyszíni bírsággal éltek. Ugyancsak helyszíni bírságot róttak ki Hegyi József kisiparosra, mert a kétkilós, házi jellegű kenyere kis átlagtömeget és fajlagos térfogatot, rossz alaki tulajdonságot mutatott, a címke is hiányzott, s mint kiderült, a pék a szabvány előirásait sem ismeri. A tartósító üzemek gyakori hibája, az elrontott, rosszul kezelt, elöregedett nyersanyagok minden áron való megmentése, bedolgozása, a rosszul értelmezett takarékosság, mellyel hosz- szú távon az üzem hírnevét rontják, a fogyasztónak is bosszúságot, kárt okozva. Példa erre a ZÖLDÉRT mohácsi üzeme, ahol elbarnult, elöregedett paprikát, zöldparadicsomot, hagymát dolgoztak fel. Az előállított, 5/4-es vegyes vágott savanyúság sem külső megjelenésre és állományra, sem pedig ízre nem feleit meg a fogyasztói követelményeknek. A barnás, összenyomódott, ráncos, elpu- hult alapanyag ugyanis szabályosan már nem szeletelhető, zömében szecskás alakúvá vált, íze a jó fűszerezés ellenére sem ütötte meg a kívánt mértéket Hasonló okokból nem felelt meg a szabványban előírtaknak a mohácsi vegyestál sem. Az állomás a savanyúságokat csak árcsökkentéssel engedte értékesíteni, továbbá fegyelmi eljárás lefolytatását kérte. Romlóhibás volt a zöldpaprika, fonnyadt a sárgarépa és petrezselyemgyökér a Szigetvári Álész 212. sz. boltjában. Helyszíni bírság. Miklósvári Z. Politikai műsorszerkeszt-és a rádióban A 168 őrá, a Szorító és a Bagoly... Az országos átlagnál több egészséges termék A zsemlecipó korpásítása Német, holland, dán. és olasz kiscsomagolású kenyér- féleségek sorakoznak Fónai Lászlónak, a Pécsi Sütőipari Vállalat főmérnökének irodai polcán. Mintakénti tartásukat két szempont is indokolja: részint a csomagolás praktikus és esztétikus volta, részint ezeknek a termékeknek a béltartalma, ugyanis valamennyi alárendelt az egészséges táplálkozás szempontjainak. Az „ősi ellentét”, magyar konyha és az egészséges táplálkozás közötti szakadék az utóbbi években mintha kezdene feltöltődni, de legalábbis a hézag mind kisebb. Része van ebben a vállalatnak is, de általában is mondható, hogy az élelmiszeripari ágazatoknak egyre több termékében jelennek meg az ésszerű táplálkozást biztosító alapanyagok. Mindez a sütőiparon belül is jelentkezik, egy lassú, de érzékelhető termékösszetétel-változásban. Korábban a barna kenyér lenézett volt, a kereslet a fehérek felé irányult, s ezt a vásárlói beidegződést a termékek ára is segítette rögződni. Másrészt a gyártó vállalatokat sem ösztönözték az ilyen termékek költségkalkulációi az egészségesebb, például a rozsos kenyerek gyártására. A Pécsi Sütőipari Vállalatnál azzal együtt törekedtek a korszerűbb termékek forgalomba- hozatalára, hogy ezek veszteségesek voltak. A nyereséges készítményeik terhére szállították a boltoknak a soroksári rozskenyeret, a fűszeres rozscipót, a Graham-kenyeret, a csomagolt bakonyi barnát. Ez azonban csak az első lépés volt: pár éve az iregszem- csei kutatóintézet ajánlott fel nekik alapanyagként szójagranulátumot — ám a fogyasztók egyelőre idegenkedtek. Ma már ez is tűnőben. A vállalat a múlt évben elkezdte gyártani a megfelelő lisztkeverék felhasználásával készült búzakorpás és -töretes kenyereket. Az alapanyagot a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szállította — egészen egy hónappal ezelőt- tig. Azóta újabb szállítmány nem érkezett, egyelőre Ígéret sincsen arra, hogy mikor érkezik, az említett két kenyérfajta gyártásával tehát átmenetileg le kellett állniuk. Üj termékkel mégis jelentkeztek: megindították a szó- jás csillag gyártását a Kon- zum megrendelésére, s csinálják a szójás nagykiflit is. Saját kísérletsorozat eredményeként jelentek meg a közelmúltban a piacon a magasabb rozstartalmú kenyérrel, illetve a különböző ízesítésű, sok korpát (50 százalék) tartalmazó ropogós ostyákkal. Egyelőre tetszik a fogyasztóknak. • - - n^v. A legújabb termék: a Dávid kenyér, mégpedig két változatban: szójás-korpás-rozsos, illetve szója nélküli. A 70 dekagrammos kenyereket egy hónapja küldik a nagyobb élelmiszerboltokba, minden előzetes propaganda nélkül - a vásárlók keresik. Ugyancsak új a vállalat termékei között — gondolva azokra is, akik kifejezetten a finomlisztből készült pékárut kedvelik - az olyan zsemlecipó, amelynek alapanyagába korpát is kevertek. Az új termékek az úgynevezett diétát kiegészítők közé tartoznak, éspedig az engedélyezési eljárás bonyolultsága miatt. Ezeket ugyanis egyszerűbb forgalomba hozni. Bár a vállalat által gyártott termékek össztömegéhez viszonyítva az egészségesebb táplálkozást biztosítók aránya még mindig alacsony, törekvéseik eredményeként az országos átlagot meghaladó mennyiség fogy ezekből Pécsett és közvetlen környékén. Mészáros A. A Magyar Rádió több műsora már-már eseménynek számít. Mást ne említsünk, mint például a havonta jelentkező Bagolyt, aztán a Mester Ákos nevéhez kötődő 168 órát, vagy éppen az Eco-mix című gazdaságpolitikai magazint. Valamennyi komoly, politizáló műsor, s mint ilyen a PAF, a Politikai Adások Főszerkesztősége kebelében jön létre. — Egy esztendeje, hogy a Magyar Rádió új politikai elnökhelyettese hivatalba lépett, ön két esztendeje vezeti a lőszerkesztőséget. Változott-e a rádió politikai hangvétele az elmúlt időben? — kérdeztük Réger Antalt, a PAF vezetőjét. — Természetesen, de ez a változás nem annyira személyhez kötődik, inkább a felgyorsult köz- és politikai élet következménye. A műsor akkor jó, ha tükrözi a változásokat, a napi életet. Legkeményebb munkájuk a napi aktualitásokkal dolgozó krónikásoknak és a gazdaságpolitikával foglalkozóknak van. Nem véletlen, hogy a krónikások körében a legnagyobb a fluktuáció. Mindkét szerkesztőségben nagy tudású, jól képzett újságírók dolgoznak. A külpoliti- kus Kulcsár István neve fogalom, vagy itt van Bernát György. A gazdaságpolitikai újságírók közül említhetem Farkas Zoltánt vagy Gálik Mihályt, aki most Írja kandidátusi disszertációját. A fő- szerkesztőség egyik legsikeresebb műsora: a Szorító, Havas Henrik és Tárnái Gizella vezeti, melyben kényes, olykor tabunak tekintett gazdasági-, társadalmi témákat vitatnak meg. A Szorító elismerést vívott ki magának szakmai körökben is. — Izgalmas témát választottak éjszakai műsoruknak, a Bagolynak, amikor a hazai antiszemitizmus létét vagy nem létét leszegették . . . — Újabb politizáló műsoraink egyike, az általunk dü- höngőnek nevezett Bagoly. Az antiszemitizmusról szóló műsor anyagát több újság szeretné közölni. A Világosság jelenteti meg először. Legutóbbi adásban neves politikusokhoz, közéleti személyiségekhez intéztünk kérdést: mi a véleménye a politikai intézményrendszer reformjáról, a reform szükségességéről? A válaszolók között volt például Berecz János, Pozsgai Imre, Ágh Attila. — Ismeri a szólás-mondást: a szó elszáll, az Írás megmarad. Valóban könnyebb helyzetben van a rádió, mint a tömegkommunikáció más ága? — Időnként áltatjuk magunkat. A technika azonban lehetővé teszi, hogy a szó, a rádióműsor maradandó maradjon. Feltűnt az utóbbi időben, hogy a hallgatók közül többen szalagra rögzítenek bizonyos műsorokat, amelyeket később hivatkozási alapként felhasználnak. Nem igaz, hogy a rádió könnyebb helyzetben van. — Megítélése szerint melyik eszköz politizál jobban? — Természetesen a rádió — mondja nevetve Réger Antal —, óriási előnye van: a gyorsasága. Természetesen a tv az első számú médium. Átmenetileg csökkentette a rádió hallgatóinak számát. De mi akkor dolgozunk rosszul, ha állandóan a televíziót figyeljük: mi történik náluk? A rádió gyorsaságban verhetetlen. Hogy visszatérjek a kérdésére: ki csinál jobb politikát? Az, aki reálisabban, valósághűen tükrözi mindazt, ami az országban történik. Ez persze igen nehéz. Állandó kettősségben élünk: nem akarjuk riogatni az embereket, de ugyanakkor őszintén kell beszélni a aondokról, hogy ne csak a saját kerítésükig lássanak. Ehhez olyan újsáa- irnk kellenek, akik nem a fővárosi flaszteron nevelkedtek, íav is, sainns, Budapest-cent- rikus a rádió. — A közeljövő tervei? — Különböző műsorszerkezeti, szervezeti változáson töri a fejét a rádió vezetése. A PAF szervezeti felállása igen régi, egyre tarthatatlanabb, hogy olyan szerkezetbe tömörítsük a munkatársakat, ami gátat szab mobilitásuknak. Akit egyszer felvettek a krónikához, az ott is marad. Ez a gyakorlat merevíti a tartalmi munkát is. Az a véleményem, a műsorpolitika, műsorszerkezet az elsődleges, az alap. Ennek kell alávetni mindent. Először meg kell határozni a műsorszerkezetet, tulajdonképpen a műsorok köré hoznánk létre, illetve szerveződnének a teamek. E belső mozgással a gyengék, a középszerűek kiszorulnának a perifériára. Nem tudom eléggé hangsúlyozni: első a jó műsor. A mai keretek felbontása irányába tavaly tettük meg az első lépést. Amikor összevontuk az ipari és a mezőgazdasági szerkesztőséget. Ezzel kialakulhatott egy egységes gazdasági-politikai koncepció a rádiónál. Horváth Teréz Görög igazságügyi küldöttség látogatása Dr. Márkája Imre igazságügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra küldöttség élén szombaton Budapestre érkezett Elelteriosz Verivakisz, a Görög Köztársaság igazságügyminisztere. A látogatás során a miniszterek tájékoztatják egymást országaik jogi életéről, az igazságügyi szervek munkájáról és eszmecserét folytatnak a magyar-görög jogi és igazságügyi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Értékelik továbbá az 1979-ben aláírt magyar—görög polgári és bűnügyi jogsegélyszerződés alkalmazásának tapasztalatait. A küldöttség fogadásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Emmanuel Kalpadakis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete. Pék, hentes, hintókészítő, hegesztő, öntő A jó kovács mindenhez ért ' — Fiatal koromban Dráva- fokon laktunk, ott volt műhelye az édesapámnak. Szemben volt a pékműhely, át-átszök- tem dolgozni. Ott tanultam ki a pék szakmát — mondja Bernhardt Zoltán, miközben odaké- szíti az üllő mellé számtalan szerszámának egyikét. — Persze édesapám, aki kovács volt, nem hagyta, hogy pék legyek. Heten voltunk testvérek, köztük öt lány, nekem kellett az ő örökébe lépnem. Azt mondják, még mindig jó perecet meg túróslepényt csinálok. A diósviszlói tsz kovácsát mindenki Zoli bácsinak ismeri. Mesél a pékmesternél töltött időről, a legnehezebben; az éjszakázást bírta, 11-ig ko- vászoltak esténként, és kettő kor már kelni kellett dagasztani, a fűtéshez használt rozsét bekészíteni. A szigorú atyai parancs ellenére nyughatatlan természete később újra elsodorta, így sajátította el a hentes mesterséget. — Régebben, ha hívtak, el- eljártam még disznót vágni, ma már csak a rokonoknak csinálom. Később, ahogy megnyugodtam, patkolókovács lettem, sokáig dolgoztam Siófokon. A hintógyári munkát mór Pécsett tanultam, pár éve még a viszlóiaknak is csináltam egy hintát a halottak szállítására, aztán földet hordtak benne, és tönkrement. Itt, a tsz-ben mór csak a kovács szakmámat meg a hegesztővizsgámat használom. De szép munka ez is. Minden percben mást kell csinálni. A villanykalapács csattogására egyszeriben megtelik a helyiség. Hamar híre megy, hogy vendége van az „öregnek", és a szomszédos műhelyekben dolgozók már tudják, hogy különleges mutatványok következnek. Két dirib-darnb vasból így lesz szabályos karika, és formálódik szív egy kis rudacskából. Járnak ide iskolások is, évente több osztály megfordul a mesternél, látni szeretnék, amit ma mór csak kevés helyen látni. Bernhardt Zoltán elmosolyodik: — Szívesen fogadom őket. Örülök, ha jönnek, megmutatom amit tudok. Azért figyelni kell, nehogy megfogjanak egy egy tüzes vasat. Aztán itt van az öntészet. Ugye, nem lehet szíjtárcsákat kapni, hiányzik ez-az. Ilyenkor jönnek, hogy így Zoli bácsi, úgy Zoli bácsi. Muszáj volt megtanulni az önté- szetet. Most már vannak sablonjaim, és öntöm az alumíniumot. Mindent tudni kell egy jó kovácsnak. Olyan nincs, hogy valamit nem csinál meg az ember. Sz. Koncz I.
