Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-28 / 236. szám
i 1987. augusztus 28., péntek Dunántúli napló Részlet egy hatósági orvosi bizonyítványból, amelyet a pécsi Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség állított ki ez év júliusának végén: „Hunyadi Lászlóné, Pécs, Dietzmalom u. 10. sz. alatti lakos kérelmére lakáskörülményeit közegészségügyi szempontból felülvizsgáltuk. A falak egy méter magasságig vizesek. A szoba levegője dohos, nyirkos. A meny- nyezet vakolata feltáskósodott. Hunyadi Lászlóné két kiskorú gyermeke gyakorlatilag állandó orvosi kezelés alatt áll, felső légúti megbetegedéssel. Közegészségügyi szempontból a lakás súlyos kifogás tárgyát képezi, a bent élők egészségére közvetlen károsító hatással van." A Dietzmalom utca 10. sz. alatti épület földszintje eredetileg tárolóhelyiségnek épült. Bár azóta egy kis konyhát és egy alig nagyobb szobát alakítottak ki, mégsem lett barátságosabb, otthonosabb. A penészes falak között, a rossz levegőjű „lakásban" négyen élnek.- A válásom után kétszázezer forintot kaptam a volt férjemtől: ezt tudtam venni érte — meséli Hunyadi Lászlóné. — Nagyon megbántam. Egy éve, amióta itt vagyunk, csak baj és gond van vele. A pici lányomat nem is merem itt tartani, szinte mindig édesanyámnál van. A nagyobbik állandóan beteg, köhög, de szégyellem már az orvoshoz vinni, mert legutóbb is megkérdezte, hogy miért dohos a ruhája. Hiába, ha egy órát áll a szekrényben a holmi, már átveszi ezt az áporodott szagot. Mónika, a nyolcéves szőke kislány sündörög be szégyenlősen, először csak hallgat, de aztán megered a szava: — Olyan lakásba szeretnék költözni, ahol nem folyik be az ablakon a viz és akkor majd nem kell köhögnöm tőle, meg ahol van fürdőszoba és nem műanyag kád, és van WC, amit le lehet húzni — mondja egy- szúszra. raÜ&sanyja türelmetfen mozdulattal az udvarra küldi játszani, aztán folytatja: - Az udvaron van egy ásott kút, amelynek a vize már csak forralva iható. A WC az udvar legvégén, de ezt elviselnénk, ha a lakás száraz lenne. A második férjemmel már mindent megpróbáltunk. Az előttünk lakók Szigetelték és támfalakat húztak, mi kétszer is lekentük zománcfestékkel, de ezen is átjön a víz. A KÖJÁL- vizsgálat után a tanács műszaki osztályához fordultam, ahol azt mondták, hogy ez magán- tulajdon, nekem kell rendbehozni. De hogyan, miből? Ahhoz, hogy ne legyenek vizesek a falak, feljebb kellene hozni az egészet, de felettünk is laknak és így ezt nem lehet megcsinálni. A műszaki osztályon Szükséglakás vagy albérlet? Havonta kifüggesztik a megpályázható szükséglakások jegyzékét A Zsolnay út 43. sz. lakóház udvara azt is mondták, hogy ez a lakás még lakható. De meddig? Szilágyi Tibor, a Pécsi Városi Tanács műszaki osztályának helyettes vezetője: — Ahhoz, hogy egy lakást lakhatatlannak nyilvánítanak, hosszú az út. Először a KÖJÁL-hoz kell küldeni egy kérelmet, ez alapján kitűznek egy helyszínszemlét, amelyen a műszaki osztály is részt vesz. Azt nézzük meg, hogy veszélyes-e az egészségre a környezet, megvizsgáljuk az épület műszaki állapotát és azt, milyen lehetőségek vannak a karbantartásra. Ezután a KÖJÁL kiad egy szakvéleményt és á' műszaki osztáfy hozza meg a határozatotlv[iogy lakható-e vagy lakhatóban. Egy lakás akkor lakhatafTan, ha nem lehet kis költséggel felújítani és az egészségre veszélyes. Ismerjük a Dietzmalom u. 10. sz. alatti földszinti lakást. Úgy találtuk, hogy olyan a műszaki állapota, amit még rendbe lehet hozni. * A pécsi Zsolnay Vilmos utca nem tartozik a város legszebb utcái közé, sőt, még a kevésbé szépek közé sem. A kopott, romos házak sora a pusztulás jelképe is lehetne. A 43-as szám alatti udvarban öt család él. A külső falakról hullik a vakolat, kilátszanak a meztelen téglák. A hepehupás földes udvaron egy csapat, ijedten hápogó kacsát kerget egy kislány. Kifeszített madzagon kirojtosodott rongyszőnyegeket lobogtat a szél. A kétszoba-konyhás lakásban heten laknak: nagymama, három lánya, veje, két unokája. Hatalmas, istállószerű építmény ez, még a vaskos tartógerendák is látszanak a meny- nyezeten. A parketta valamikor szép sárga lehetett, most már szinte fekete. A falak mentén a padlón lehullott vakolatdarabok, látszik, hogy meddig kúszott -föl a víz a téqlók között. f ’• A nagymama, Orsós Mihály- né vjsiJ a szót. — Három éve lakunk itt, de azt mondom, hogy itt legalább elférünk valahogy. Előtte egyetlen szobában éltünk heten! Igaz, hogy vizesek, dohosak a falak, de van egy csöpp fürdőszoba, csak télen van baj ezekkel az apróságokkal - mutat a lánya kezében fészkelődő egyéves körüli fiúcskára. - Az olajkályhával legfeljebb 17 fokra tudunk felfűteni. — Elsősorban egyedülállók és gyermeküket egyedül nevelők jelentkeznek szükséglakásokért - tájékoztat dr. Varga Pál József né, a Pécsi Városi Tanács Hivatala lakás- és helyiséggazdálkodási osztályának csoportvezetője. — Ezek a lakások általában egy helyiségből állnak, komfort nélküliek, de a legtöbbjükben van folyóvíz. Olajjal vagy szénnel fűt- hetőek. Egyetlen előnyük van, mégpedig az alacsony lakbér: havonta maximum 100 forint. Persze, senki sem tekinti állandó lakhelyének a szükséglakásokat, csupán ugródeszkául szolgálnak. Mi itt havonta kifüggesztjük a megpályázható szükséglakások jegyzékét. Aki jelentkezik, annak érvényes lakásigénylési kérelemmel kell rendelkeznie. Egy hónapban egyszer úgynevezett lakásügyi bizottság ül össze, és a pályázatok alapján döntjük el, hogy kié jegyen a lakás. Egyszerre 15-?0 címet írunk ki, most erre 63 pályázat érkezett. Nem könnyű a dolgunk, mert a területi megoszlás igen nagy. A Szabadság utcába például 17-en szerettek volna költözni, de György- telepre, Czerék-völgybe, vagy a Nagybányaréti-völgybe még senki sem jelentkezett. A mostani jegyzékünkön két lakás nem talált gazdát: az egyik György-telepi, a másik Fürst Sándor utcai. Az egyre sürgetőbb lakásgondok - sajnos -, szükségmegoldásokat feltételeznek. A kis pénzűek pedig inkább elviselik a rosszabb körülményeket, semminthogy 1200-2000 forintot fizessenek eqy albérletért. Ó. Zs. Felszámolják az olrti cigánytelepet Óidon, a falun kívül, a Lanka-csatornánál hagyományos cigánytelep áll: nyolc putriban és három kőházban ötvenhárom felnőtt és gyermek él embertelen körülmények között. Három viskót a közelmúltban dózeroltak a földdel egyenlővé — kiköltöztek a lakói —, nehogy újabb betelepedőknek nyújtson fedelet. Minisztertanácsi rendelet szól arról, hogy az országban meg kell szüntetni, fel kell számolni a cigánytelepeket. Ennek hatására a Baranya Megyei Tanács is rendeletet hozott: 1990-ig a gilvánfai, gálykúti és oldi cigánytelepeket fel kell számolni, az ötféléknek lehetővé kell tenni, hogy az alapvető emberi szükségleteknek megfelelő körülmények között éljenek. Családi házakba költözhetnek az ittélők Az egyházasharaszti tanács vezetői azonnal az oldi cigánytelep felszámolásáról tárgyaltak. Felajánlották a telepieknek, hogy biztosítanak számukra építési telket Alsó- szentmártonban, Egyházasha- rasztiban és Kistapolcán is. Válasszák ki a nekik legjobban megfelelőt. Az oldi cigányok Oldot kérték, hivatkozva arra, hogy itt születtek, itt is éltek. Telek a faluban viszont nincs - ezért a tanács az egyházasharaszti termelő- szövetkezettől elkérte az oldi gyümölcsöskertek alatt húzódó föld egy részét. Itt lehet új házakat építeni. A Baranya Megyei Tanács építési osztálya elfogadta a rendezési tervet, megtörtént a kisajátítás, és a telekfelosztás. Már mindenütt nekiláttak az alapozásnak. Horváth Pálné, az egyházasharaszti tanács elnökasz- szonya örömmel mutatta a tervrajzon az épülő tíz családi ház helyét. A jövendő tulajdonosok valamennyije rendelkezik bizonyos előta- karékossággal - e nélkül nem adna az OTP semmiféle kölcsönt. Úgy gondolták, hogy mindenki jobban jár, ha szakemberek végzik az építkezést. Ezért a beremendi műszaki csoport javaslatára, egy társulás vállalta el a munkát. Idén az alapozás elkészülne mind a tíz háznál, jövőre pedig kulcsrakészen átadják valamennyit. Természetesen aki anyagilag jobban bírja, annak a háza előbb is beköl- tözhetővé válik.- Lesznek akik, nem tudják letenni a beugróra szükséges pénzt — mondta az elnökasszony -, főként az idős, szociális segélyezettek között. Számukra is kerestünk megoldást. A mostani telep szélén álló, jó állapotba lévő kőházakba költözhetnek be. Á. E. Politikai rendszerünk megújítása J erőteljesebben fo- * «IO galmazódik meg az a felismerés napjaikban, hogy időszerűvé, sőt szükségszerűvé vált politikai rendszerünk megújítása, korszerűsítése. Többfajta tapasztalat és megfontolás erősíti ezt a következtetést. A legközvetlenebbül a ránk nehezedő gazdasági gondok, amelyek gyökereit kutatva előbb- utóbb mindenképpen eljutunk a politikai intézmények tevékenységéig is. Hiszen hazánkban a gazdaság és a politika sok-sok szállal fonódik össze: az állami, a társadalmi szervek munkásságának középpontjában a gazdasági problémák megoldása áll, más oldalról nézve pedig a termelés és az értékesítés feltételeit igen nagymértékben politikai, állami döntések szabályozzák. A politika persze nem mindenható — napjaikban igencsak szembetűnően mutatkozik meg, hogy a gazdaság objektív törvényeit semmilyen politikai szándék nem helyezheti hatályon kívül —, de a hatékony döntési mechanizmus, a jól működő érdekegyeztetési tevékenység sokban előreviheti a gazdasági kibontakozást. Ma már világosan látható, hogy a világméretekben felgyorsuló tudományos-műszaki haladással lépést tartani, a gazdasági reform soron következő tennivalóit véghez vinni csak úgy lehetséges, ha politikai intézményrendszerünket korszerűsítjük, továbbfejlesztjük. Vajon milyen irányban célszerű ezt a korszerűsítést véghezvinni? Politikai rendszerünk továbbfejlesztésében az MSZMP által immár több mint három évtizede követett úton indokolt haladnunk, a társadalmi demokratizmus további szélesítését és mélyítését kell célnak tekintenünk. Akadnak, akik úgy vélik, hogy jelenlegi politikai rendszerünkben immár kimerültek a demokratizálódás lehetőségei és tartalékai. A tapasztalatok azonban amellett szólnak, hogy ez a feltételezés indokolatlan. Annál is inkább, mert az új intézményrendszer meghonosítására vonatkozó javaslatok zöme valójában visszavezetne bennünket egy történelmileg már meghaladott korszak, a polgári demokrácia politikai berendezkedésének körülményei közé. Csakhogy a politikai pluralizmus, a többpártrendszer kérdését náiunk már végérvényesen eldöntötte a történelem. Nem mintha elvileg elképzelhetetlen lenne eqy ilyenfajta politikai felépítmény a szocializmus építésének időszakában, ám a mi körülményeink között ennek kialakítása már minden szemoontból lehetetlen lenne. És indokolatlan is: egypártrendszerű politikai berendezkedésünkben hatalmas lehetőséaei vannak mind a demokrácia elmélyi: tésének. mind a működés hatékonyabbá tételének. S m" az a feladat, hogy ennek a médiait keressük és találjuk meg. Politikai iában a párt áll, ezért korszerűsítési törekvések természetszerűen iqénylik a párt vezető szerepének úibóli átgondolását is. Ezzel kapcsolatban is találkozhatunk különféle elképzelésekkel. Olvashatók tanulmányok, amelyek körülbelül olyan szerepet szánnak a pártnak, amilyennek valamely alkotmányos monarchia uralkodója rendelkezik: szimbóluma és valamiféle garanciája az adott társadalmi berendezkedésnek, de a politikai döntéshozataltól és cselekvéstől távol tartja magát. Ezzel szemben az élet által sokszorosan igazolt tény, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás sikere nem kis mértékben éppen a pártszervezetek, a kommunisták cselekvőkészségén és -képességén múlik. Ezért a politikai rendszer megreformálásának semmiképpen nem a párt irányító szerepének csökkentése a célja, hanem éppen e tevékenység hatásosságának, eredményességének fokozása. Ám e törekvés a jelen viszonyok között akkor kecsegtet sikerrel — és ez is kezd világosan kirajzolódni —, ha ‘a párt nem merül el az operatív intézkedések tömkelegében, ha nem kíván minden feladatot magára vállalni, hanem az eddiginél jobban megosztja azokat a politikai rendszer többi ösz- szetevőjével, az állami, társadalmi, érdekképviseleti szervekkel. A politikai rendszer megújításának egyik fő útját éppen ebben kell keresnünk. Az állami — képviseleti és igazgatási, kormányzati és tanácsi — szervek tevékenységét olyan irányban indokolt fejlesztenünk, hogy számottevő mértékben növekedjék önállóságuk és felelősségük. Hasonló módon célszerű szélesíteni a tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak, érdekképviseleti szervek, szövetségek és egyesületek mozgásterét, cselekvési terét is. Az élet azt igényli, hogy lépjenek fel önálló kezdeményezésekkel, az eddiginél nagyobb mértékben váljanak a politika alkotóivá, a döntéshozatal részeseivé, a különféle érdekek kifejezőivé és képviselőivé. S történjék mindez jobban a nyilvánosság színe előtt, legyen a közvélemény nagyobb mértékben beavatva* az érdekek összevetéséé*^® és rangsorolásának menetébe. Úqy is mondhatnánk: váljék erősebbé a társadalmi részvétel a döntések meghozatalában és megvalósulásuk ellenőrzésében, vesse magát alá minden állami és politikai szerv jobban a lakosság, a választók, a szervezet taqjai kontrolliánok. A meaúiulás másik fő iránya a jelek szerint éppen ebben keresendő. Napjainkban^ kevés jelét látjuk e tendenciák kibontakozásának. Jelzi ezt például, hogy a párt a gazdasági-társadalmi kibontakozás fő vonalának, koncepciójának kialakítását tekintette feladatának, a részletes teendőket viszont a kormány dolgozza ki és a parlament dönt róluk. E program koncepcióiának és részleteinek megformálásában — e munka minden fázisában — önálló javaslatokkal, észrevételekkel vett részt valamennyi társadalmi, érdekképviseleti szerv. A KISZ a Jövőnk a tét! akció keretében eqész tagsáoá* bevonta az elgondolások kialakításába, s a kibontakozási programmal kapcsolatos javaslatait az MSZMP Központi Bizottságának ülése előtt nyilvánosan közzétette saitóiában. A tömeqkommu- nikáció, a lapok híradásaiból tudomást szerezhetünk az országgyűlési bizottságok, képviselőcsoportok eleven és olykor éles vitáiról. Egyszóval. a politikai rendszer megújulása nemcsak terv, elgondolás, hanem elemei máris jelen vannak a közéletben, a politikai intézmények működésében. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok minden bizony- nval sokat seqítenek a mea- úiítási koncepció véglegesítésében. Gyenes László 15-20 cimre 69 jelenlkesö
