Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-24 / 232. szám

Ai Világ proletárját egyesüljetek! Dunántúli XLIV. évfolyam, 232. szám 1987. augusztus 24., hétfő Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Adómorál (3. oldal) Verebes lemondott szövetségi kapitányi tisztéről (8. oldal) Ajándékozással Pécsre került Batthyány-iratok (3. old.) Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének veze­tésével vasárnap a Parla­mentben munkamegbeszé­lést tartottak az Országgyű­lés tisztségviselői, az állan­dó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára is -, Mec/gyessy Pé­ter pénzügyminiszter tartott tájékoztatót az általános forgalmiadóról, illetve a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény- javaslatok főbb elveiről, majd válaszolt a felmerült kérdésekre. Jerikó rakéták Izrael rendelkezik nukleáris fegyverrel? Sajtótájékoztató A X. faluegészségügyi világ­kongresszus Pécsen ,,Egészséget mindenkinek kétezerre” Korszerűsítik a bátyiak kikötőjét Gabonaexport Uszályokba rakodják a gabonát a mohácsi Duna-parton A vártnál kevesebb átvétel az aszály miatt Nyugodt, békés volt o Duna tegnap reggel - és egész nap is —, a bágyadt nyári délelőtt, az egyre erősödő melegben szinte alig volt valami élet a mohácsi Duna-parton. Csak a komp rótta kitartóan szokásos útját a város és a sziget kö­zött. A folyó e szakaszán mind­össze egyetlen uszályba rakod­tak be, a többi kikötőnél még uszály sem állt. A Baranya Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat mohácsi körzeti üzemének tárházánál rakodtak búzát egy szovjet uszályba; ennek az uszálynak a feltöltését már szombaton elkezdték, s ma fogják befejezni. Az uszályba ömlő búzahalom lassan emel­kedett, itt nem volt szükség ké­zi erőre, ezen az uszályon nem kell lapáttal egyengetni a bú­zaszintet. — Eredeti felvásárlási ter­vünk ebben az évben hatvan­kilencezer tonna vált, de szer­ződést már csak havankétezer- kétszáz tonnára kötöttünk — módja Müller lános áruforgalmi ügyintéző. — Ezzel szemben a várható átvétel ennél is kevesebb lesz, elsősorban az aszály miatt: úgy ötvenötezer-három­száz tonnára számítunk. Ez még nem végleges adat, mert két termelőszövetkezettől még várjuk a gabonát. Az első uszályt július 13-án indítottuk 97 vagon búzával, ugyancsak a Szovjetunióba, azóta ez a mai uszály a huszonhatodik, amit berakodunk. Idén nincs belföldi szállításunk, külföldre eddig közel harminchatezer tonna búzát szállítottunk. Leg­többet a Szovjetunióba expor­tálunk, de indulnak innen uszá­lyok az NDK-ba és Csehszlo­vákiába is. Persze ez a búza nemcsak Mohácsról és körze­téből kerül ki, hanem Baranya különböző területeiről, így Szentlőrincről, Szigetvárról, Siklósról. A mohácsi Duna-parton há­rom helyen is folyik berakodás: az egyik a szigeti oldalon, ahol a dunafalvai és az újmo­hácsi termelőszövetkezet búzá­ját rakodják az uszályokra, így megtakarítják az ugyancsak költséges kompszállítást. Itt már erre a nyárra befejezték az uszályok feltöltését; a du­nafalvai tsz 1510 tonna, az új­mohácsi 5830 tonna búzát ra­kodott be. A másik a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát kikötő­je, ahonnan eddig 4310 tonna búza indult útnak. Ebben a kikötőben pillanatnyilag nincs rakodás, egy ideje már csend van, ugyanis most korszerűsítik az egész rendszert, s ezzel a munkával a közeli napokban várhatóan végeznek, s ezután ismét odaállhatnak majd az uszályok, a rakományra várva. A harmadik hely pedig a tár­háznál lévő uszálykikötő, ami­ről eddig szó volt. A rakodási „norma" napi öt­száz tonna. Ha alacsony a víz­szint, akkor nem lehet annyi gabonával megterhelni az uszályt, amennyire egyébként hitelesítve van, ám ebben az évben ilyen gond nincs:'egész nyáron olyan magas a vízállás, hogy az uszályok kibírják a maximális terhelést is. A százötven vagonos uszály mára lassan megtelik a jó mi­nőségű búzával, s azután in­dulhat útjára, hogy átadja he­lyét a kikötőben a következő szállítmányért érkezőnek. D. Cs. Ez évben már négyszáz ELKON U-400 diagnosztikai mérőpadot készít a Híradástechnikai Gépgyár Elektrotechnikai Gyáregysé­gének pécsi és mohácsi üzeme. A berendezések háromnegyede KGST-országokba kerül. (Tudósitás az 5. oldalon) A falun élők, valamint a mezőgazdaságban dolgozók egészségének megóvásához szükséges legfontosabb tenni­valókat fogalmazzák meg a X. faluegészségügyi világ- kongresszuson, amelyet augusz­tus 27. és 30. között Pécsett rendeznek - közölték a szer­vezők vasárnap, az MTESZ- ben megtartott sajtótájékozta­tón. A Nemzetközi Mezőgaz­dasági és Faluegészségügyi Társaság tanácskozásán 36 or­szág 400 szakembere vesz részt. Az orvosok és d tudomá­nyos kutatók 170 előadás alap­ján megvitatják, hogy a fej­lett és fejlődő országokban mit kell tenni azért, hogy a falu­si lakosság körében is meg­valósuljon az Egészségügyi Vi­lágszervezet által meghirdetett „Egészséget mindenkinek két­ezerre" elnevezésű program. Buda József, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem docense a sajtótájékoztatón elmondotta, hogy a kongresszus résztvevői 11 téma köré csoportosítva elemzik a falun élők egészség- ügyi problémáit, s javaslato­kat tesznek ezek megoldásá­ra. így például szó lesz a fa­lusi lakosság alap- és sürgős­ségi egészségügyi ellátásáról, a növényvédőszerek okozta mérgezéses balesetekről, vala­mint az állatokról az ember­re terjedő betegségekről. A mérgezéses balesetekkel •oglalkozó szekcióban japán kutatók tartanak előadásokat arról, hogy a vegyszerek hosz- szabb idő elteltével milyen ma­radandó károsodást okozhat­nak az emberi szervezetben. Az ilyen jellegű kutatások vi­lágszerte mostanában kezdőd­tek el, s eddig a japán ku­tatóintézetekben érték el a legjobb eredményeket. A magyar szakemberek több mint 80 előadást tartanak. Be­számolnak arról, hogy hazánk­ban hogyan kívánják javítani a falusi lakosság egészségügyi ellátását. A kutatások alapján a szakemberek a nagyobb köz­ségekben úgynevezett mini egészségügyi központok kiala­kítását tartják indokoltnak. Ezekben a központokban egy épületben dolgoznának a kör­zeti, *a gyermek- és a fogor­vosok, s ott lenne a gyógy­szertár is. Kialakítanának az épületben kisebb laboratóriu­mot, és lehetővé tennék a fizikoterápiás kezelést. Ha­zánkban kísérleti jelleggel Pécsváradon két esztendeje, Szentlőrincen pedig tavaly ad­tak át ilyen egészségügyi in­tézményt. Az aprófalvakban egyelőre nincs mód egészség- ügyi központok létrehozására: ezeken a településeken más módon oldják meg a lakos­ság ellátását. Erre szolgál példaként az a szűrő-autóbusz, amelyet Bara­nya megyében tavaly szerel­tek fel, és indítottak útnak a megVe kis településeire. A csuklós autóbuszban olyan mű­szereket helyeztek el, amelyek­kel a legkülönbözőbb vizsgá­latok elvégezhetők, így pél­dául tüdőszűrés, belgyógyásza­ti és nőgvóqyászati vizsgálat, valamint EKG. Az autóbusz meghatározott időnként keresi fel az aprófalvakat. így az ott lakók eqészségét rendsze­resen ellenőrzik, s a leleteket átadják a körzeti orvosoknak. A kongresszus idején a Pé­csi Orvostudományi Egyetemen szakkiállítást nyitnak orvosi mű­szerekből, s bemutatják az egészségügyi szűrő-autóbuszt is. Az Observer című londoni hetilap értesülése szerint Iz­rael nukleáris robbanótölte­tet fejleszt ki egy olyan ra­kétája számára, amellyel ké­pes arab fővárosokat is elér­ni. Az Observer washingtoni hírszerzési forrásokra hivat­kozva közli, hogy a Jerikó el­nevezésű rakétát robbanótöl­tet-utánzattal együtt próbál­ták ki májusban: a Negev- sivatagból indították a Föld­közi-tenger felé. A rakéta közel 950 kilométeres utat tett meg, de potenciálisan 1450 kilométer a hatótávol­sága. A lap szerint Izraelnek nincs szüksége arra, hogy robbantással próbálja ki a, töltetet, mivel a folyamatot komputeren szimulálják. Az Observer megállapítja, hogy a kísérleti robbantások nél­küli fejlesztés a titkosság megtartásának lehetőségét biztosítja egy kormány szá­mára. A hetilap az amerikai Nemzetbiztonsági ügynök­ségre (NSA) hivatkozva je­lenti, hogy Izraelnek már mintegy 45-65 Jerikó rakétá­ja van. Az amerikai kormány­zat pedig „aggódik a leg­utóbbi kísérlet miatt, mivel Izrael nem írta alá az 1968- as atomsorompó szerződést" írja az Observer. Izrael lényegében eddig semmit nem közölt a Jerikó rakétáról és soha sem erősí­tette meg, hogy rendelkezik nukleáris fegyverrel. Uszályra rakodják a búzát a mohácsi tárháznál

Next

/
Thumbnails
Contents