Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-01 / 210. szám

tN7. augusztus 1., DunQntftii Tltroift Beszélgetés dr. Kapolyi László ipari miniszterrel Elsősorban a húzó ágazatokat támogatjuk Most bontakozik ki a szénbányászatban a gépesítés komplex programja - A biotechnológiában, a külföldi tőke bevonásában fokozottan építenek a szövetkezetekre - A jövőben is lesz szerepük az autonóm csoportoknak Dr. Kapolyi László akadé­mikus, ipari miniszter a közel­múltban Pécsett járt és részt vett az Országos Szövetkezeti Tanács kihelyezett ülésén. Eb­ből tíz alkalomból interjút adott lapunknak. Arra kértük, vázolja a szövetkezeti ipar le­hetőségeit, és röviden tekintse át az ágazat előtt álló leg­fontosabb feladatokat.- A két dolgot nem válasz­tanám el egymástól - kezdte a beszélgetést a miniszter. — Elég talán arra emlékeztet­nem, hogy az ipar termelésé­nek közel egyötöde a szövet­kezeti szektorból származik. Az állami és szövetkezeti ipar szö­vődött rendszert alkot, a há­rom fő piac meghódításában egymás mellett vesz részt. Ha ezt a szövődöttséget nem tud­juk az eddiginél hatékonyab­ban kezelni, nincs esélyünk ki­bontakozásra. Rendkívül fon­tosnak ítélem, hogy a közös piacépítés a jövőben tudatos- > só váljon és erősödjék.- Mi az, amiben a szövet­kezetekre számítanak?- Nagyobb léptékű felada­taink között a biotechnológia hátterének megteremtésében elengedhetetlen az együttmű­ködés, és nemcsak az ipari szövetkezetekkel. Reméljük, a külföldi működő tőke bevoná­sában az eddiginél nagyobb aktivitást tapasztalunk majd. A jövőben is komoly szerepe lesz a belső vállalkozásoknak, au­tonóm csoportoknak. A nem­zetközi szoftverpiacon elért si­kerek -, melyek elsősorban kisszövetkezetek nevéhez fű­ződnek - biztatást adhatnak másoknak is. A szerkezetátala­kítás ugyanakkor növelni fog­ja a szolgáltatások szerepét, várhatóan nő majd a kereslet a jó minőségű szervizmunka iránt. Elsősorban az energe­tikára gondolok.- Ez összefügg egyfajta mű­szaki megújítással?- Ez egyik súlyponti törek­vésünk, csak így biztosítható az energiaigények mérséklése. Egyébként a változások nem­csak a nagyfogyasztókat, ha­nem a lakosságot is érintik. A felhasználás mérséklését energiatakarékos háztartási be­rendezések is szolgálják. Új hűtőgépeivel például ehhez a programhoz csatlakozik a Le­hel. Az energetikában egyéb­ként a rendszer rugalmassá­gának növelése fontos felada­tunk. Ez fejlettebb méréstech­nikát, irányítási elemeket, kapcsolható villamos kapaci­tásokat feltételez. Tovább visz­szük atomenergetikai progra­munkat és részt veszünk kül­földi - elsősorban szovjetunió­beli - energiaforrások feltá­rásában. A vezetékes földgáz- ellátás jelenlegi fejlesztése mellett a jamburgi gázveze­ték építésével kapcsolatban sem lehet más elgondolásunk.- És a hazai szénbányászat? — Növelni kell az előkészí­tettséget, tömegtermelő mun­kahelyeket kell kialakítani. alumíniumkohászat magas villamos energia igényét har­madával csökkentheti. Ameny- nyiben a pécsi kísérleti üzem beváltja a hozzá fűzött re­ményeket, úgy ez az új tech­nológia meghonosításának el­ső lépéseihez vezethet. Addig is a fehérből uxitot tűzálló anyagként hasznosítjuk. A mel­léktermékek közül a vas- oxid ígéri a legtöbbet, ha si­kerülne kellő tisztaságút nyer­ni, akkor direkt redukcióval, szűk. Azt sem tagadjuk, hogy a változások munkahelyek megszűnésével járnak együtt.- Sokak véleménye szerint a fölszabaduló munkaerőt egy esetleges gépkocsi össze­szerelő üzemben is lehetne foglalkoztatni. Lesz-e egyál­talán ilyenünk? — Végső kifutásában igen. Ehhez azonban sikeres rész­egységfejlesztést kell végre­hajtanunk, például szervokor­mányra, hidraulikus váltóra, A Mecseki Szénbányák egyik jól bevált EIMCÓ rakodógépe 1976 óta beszélünk rekonstruk­cióról, de a pajzsok valóban eredményes termeléséről a Mecsekben is csak egy-két éve tudunk számot adni, és nap­jainkban bontakozik ki a gé­pesítés komplex programja. Az új műveléstechnikai ele­mek alkalmazása a jelenlegi és a Máza-déli területeken előbbrelépést hozhat. Egy - a Mecseket is érintő — érdekes probléma még, hogy csökkent a kereslet a brikett iránt. Vizs­gáljuk, hogy a tüzelőberen­dezések cseréje, vagy más dolog indokolja-e az igé­nyek mérséklődését. A most kialakított energiaárak ismét jobban ösztönzik a brikett vá­sárlását.- Pécsett a közeljövőben megindul a lehérbauxit gyár­tása. Mit jelenthet ez a ma­gyar ipar számára?- A fehérbauxit megfelelő technológiával párosulva, az az elektronizáció szempontjá­ból fontos anyagot kaphatunk.- A kohászatot emlitette. Az utóbbi időben a vaskohászat­ban megszaporodtak a kérdő­jelek. — A jó vaskohászat szerte a világon eredményessé tud válni, és nem válságágazat. A hazai előbbrelépés záloga itt is a korszerűbb technoló­gia, a számítógépes tervezés és vezérlés, a kevesebb anyag felhasználása, nagyobb érték teremtése. Persze, törekvés, hogy a fajlagos acélfelhasz­nálást minden terméknél csök­kentsük. De ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség a jó minőségű acél gyártására. Az alapvető rendező elv, hogy a feldolgozóipar igényeit figye­lembe vevő szelektív fejlesztést valósítsunk- meg. Bizonyos, hogy az elavult Siemens-Mar­tin. kemencéket el kell felejte­nünk. Uralkodóvá az oxigén- befuvatásos technológiát tesz­motorra gondolok. A részegy­ségekből kapcsolódhatna az­után össze a szerelés. Sok­kal inkább egy rendszer fej­lesztéséről, korszerű technika, technológia meghonosításáról van tehát szó. Működő tőke bevonásával fejlesztjük fel majd ezt a rendszert.- Az ötéves ferv során dol­lármilliókat veszünk löl hitel formájában az ipar szerkezet­átalakításra a Világbanktól. Elképzelhető-e, hogy ezekből a pénzekből a baranyai vállala­tok is közvetlenül részesed­jenek? . . — Hogyne, az időszak során mintegy 100 millió dollárt szá­nunk a vállalatoknak országos szinten. Elsősorban a húzó­ágazatokat támogatjuk, jelen­tős összegeket szánunk az elektronizáció, a műszeripar, robotika fejlesztése mellett az oktatás, képzés bővítésére. Sz. Koncz István Alakuló állattenyésztési szövetségek Megkezdődött az állatte­nyésztés szervezeti rendszeré­nek korszerűsítése. A MÉM korábbi határozata lehetővé tette, hogy a tenyésztők — gazdaságok, kistermelők, a szakmában érdekelt vállalatok és intézmények — új szerveze­tekben tömörüljenek; egyesü­letet, egyesülést, vagy szö­vetséget alakítsanak. Az intéz­kedéstől azt várják, hogy a korszerűbb szervezetekben nö­vekszik a tagok érdekeltsége, hatékonyabban valósulnak meg a minisztérium tenyésztéspoli­tikai elképzelései, és sikerül elejét venni a tenyészállat­forgalmazás zavarainak. Az el­ső ilyen szövetség már meg­alakult: a Szentendre környé­ki lótenyésztők folyamodtak kérelemmel a minisztériumhoz, engedélyezze együttműködésü­ket, s oz új közösség létre­hozását. Az új szervezet zöld utat kapott a főhatóságtól, s megkezdte tevékenységét. A helyi szövetséghez várhatóan tsz lovasszakosztály is csatla­kozik. A MÉM-be beérkezett az első nagyobb tenyésztőszövet­ség alapítási kérelme. A szen­tesi Thermál Termelőszövetke­zet, a Pankotai Állami Gaz­daság és más nagyüzemek közölték, hogy új szervezetet kívánnak alapítani. A juhá- szattal foglalkoznak majd, és­pedig — az eddigiek szerint - az egyesületi formát vá­lasztják. Jelezte már, hogy él­ni kíván a lehetőséggel a TOT, illetve az állami gaz­daságok egy-egy szakbizott­sága által koordinált tejter­melői kör is, s szövetség lét­rehozását vette fontolóra. Ál­lami gazdaságok és a tsz- ek működnének együtt, hotjy érvényesítsék sajátos érdekei­ket, és jobban kihasználják meglévő anyagi forrásaikat és műszaki berendézéseiket. A_ minisztérium a szerveze­ti korszerűsítést ajánlatokkal segíti. Vázolják a lehetősé­geket, és összesítik, közread­ják oz ezen a területen szer­zett nemzetközi tapasztalato­kat. Az állattenyésztő szövet­ségek külföldön gyakran kitű­nő eredményeket érnek el: sokrétű támogatást, segítséget adnak a szervezetekbe tömö­rülő gazdáknak, akik szakmai munkájuk egy részét rábízzák a szövetségi központok kép­zett szakértőire. A feltételek egy része itthon is adott, hi­szen az állattenyésztés intéz­ményrendszerének jól felsze­relt központi állomásai van­nak, és ezek alkalmasak a tenyésztés-szervezés szakmai megalapozására. A miniszté­rium szakemberei szerint az új szervezetek működésénél azonban a legfontosabb az, hogy messzemenően képvisel­jék a termelők érdekeit, és vállalják a tenyésztésszervezés munkáit. 3 Orfű és Magyarhertelend között épülő út földmunkáit végzik a KÉV dolgozói Üj utakon Nincs kis munka Kevesebb kátyúzásra legyen szükség! - Sürgős feladatokban a helyszínen állapodnak meg - A fő profil változatlan A városi tanács építési és közlekedési osztálya évti­zedes hagyománnyal szakít­va idén először nem csupán a Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalatot, ha­nem egy másik céget is megbízott a város útjainak javításával, felújításával. Sőt, a megrendelések na­gyobb részét kapta az épí­tési jellegű munkákban nagy tapasztalatokkal rendelkező Pécsi Közúti Építő Vállalat. — Ez azt jelenti, hogy a KÉV nem csupán azt vál­lalta, hogy Pécs fontosabb útfelújításaiban vesz részt, hanem a „foltozásokban” is? — Manapság tudomásul kell venni, nincs olyan, hogy kis munka, meg nagy mun­ka, — mondja Appelsholler József igazgató. — Csak munka van, amit tisztessége­sen meg kell csinálni. Per­sze, mi nem tartjuk kis fel­adatnak a város úthálózatá­nak fenntartásában voló részvételünket már csak azért sem, mert rossz álla­potban vannak, örültünk a megbízatásnak, hisz az út­építési ütem lényeqesen csökkent — s ez mostaná­ban nem változik -, nekünk megvan a szakembergár­dánk, gép- és eszközpar­kunk, nagy aszfaltkeverő te­lepünk. Ezek kihasználása alapvető érdekünk. S erre most lehetőségünk van. Ma­gas szintű szervezettséggel minőségi munkát akarunk produkálni. Az igazgató példákat so­rol : — Közműátépítés után csak akkor aszfaltozunk, ha a betemetett ároknak meg­van a kellő tömörsége, hogy ne süllyedjen meg. Az utakon keletkezett lyukakat úgy kátyúzzuk, hogy ne sza­kadjon fel néhány hónap múlva. Persze, ez nem azt jelenti, hogy mi mindenben és mindenkor tökéletes munkát fogunk végezni, de ez a célunk! S ha ez nem sikerül, akkor nem vitatko­zunk, nem pereskedünk, ha­nem a saját költségünkön újból kivonulunk. Az első félévben volt dol­guk bőven, hisz Pécs útháló­zatában mély sebeket oko­zott a tél. 1838 tonna asz­faltot „tömtek" a kátyúkba, ami azt jelenti, hogy na­ponta 30 tonnát terítéttek. Az igazgató szerint olyan minőségben, hogy ezekkel néhány évig nem lesz gond. — Lehet, hogy az általunk kátyúzott lyukak mellett fel­töredezik az aszfalt, de ahol megcsináltuk, ott biztos nem, mert olyan technoló­giával dolgozunk. Érdekünk a jó minőség: egyrészt mert ezen a piacon benn kell maradnunk, másrészt egy idő után szeretnénk eljutni * odáig, hogy jóval kevesebb . kátyúzást kelljen csinálni, és | a tanácsnak több pénze ) maradjon útépítésre, utak, | utcák teljes leaszfaltozására. I S nekünk az lesz az igazi j üzlet... Amikor a tanácstól meg­érkezett a megbízás, létre­hoztak egy építésvezetősé­get, melynek feladata lett volna ezeknek a munkáknak az elvégzése. Indokolt a feltételes mód használata, hisz ezt a szervezetet né­hány hét múlva feloszlatták, nem felelt meg az elvá­rásoknak. A munkákat egy másik építésvezetőség kap­ta meg, mely képes arra, hogy például egy tizenöt méteres járdaszegély vagy egy megsüllyedt, balesetve­szélyes vízelnyelőrács helyre- állítását nagyon rövid idő alatt elvégezze. S bízva ab­ban, hogy a vállalat hosz- szú távon megfelel a köve­telményeknek, tervezik, hogy aszfaltmarógépet is vásárol­nak 3,5 millió forintért, mely a minőségi munkát segíti majd elő. — Most a bizalom meg- szolgálása a feladatunk. Ezt i kell tudatosítanunk dolgozó- j inkkal, hisz ez nekik és a vállalatnak is érdeke. A Pécsi KÉV-nek az idő- I közben megalakult város- gondnokság adja a feladó- I tokát, hogy melyik utcában, i mit kell tenniük. Ha nagyon sürgős a munka, akkor tő­lük, a városgondnokságtól 1 is kimegy valaki, a helyszí­nen döntik el a teendőket j és megállapodnak. Az ad­minisztrációra akkor is van j idő, ha például egy besza­kadt utcát már helyreállítot­tak. Új szemlélet ez, az eddigiektől eltérő hozzáál­lás ! A KÉV természetesen nem marad hűtlen „eredeti" szak­májához se. Szerte a megyé­ben, Pécsett is épít, fel­újít utakat, utcákat. Példá­ul Magyarhertelend és Orfű között. Aztán a pécsi keleti érintő utat, az északi érintő utat, a Nyíl utcát, a Bu- I dai állomást... Roszprim Nándor Fotó: Nemesi Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents