Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-20 / 229. szám

Pillantás a megyei Pedagógiai Intézetre A magyar közoktatás fejlesz­tésében fontos szerep hárul a megyei pedagógiai intézetekre. Az 1985. évi miniszteri rende­let szerint szervezett intézetek szakmai, azaz nevelési-oktatási intézmények. Az a rendelteté­sük, hogy az óvodákban, az al­só és középfokú nevelési-okta­tási intézményekben végzett pe­dagógiai tevékenység fejleszté­sének területi műhelyeivé és központjaivá váljanak. Hol tart a Baranya megyei, intézet ebben a munkában? Milyen feladatokat tud már el­látni? Mit szeretne tenni, de még nem képes rá? Hagyományos feladatok A négy szervezeti - szakta­nácsadói, pályaválasztási, in­formációs és gazdasági — egy­ségbe tömörült intézet két te­rületen rendelkezik sok éven át felhalmozott tapasztalattal: az iskolai tanulók pályaválasz­tását segítő munkában és a pe­dagógusok továbbképzésében. E tapasztalatok hasznosításával végeztük a pályaorientációs te­vékenységet, adtunk útbaigazí­tást szülőknek, osztályfőnökök­nek, tanulóknak; tartottunk pá­lyaválasztással kapcsolatos kis­csoportos foglalkozásokat; szer­kesztettünk segédanyagokat, módszertani útmutatókat, vagy a nevelők ön- és továbbkép­zése elősegítésére indítottunk számos szakmai-metodikai tan­folyamot, szerveztünk fórumot, nyári akadémiát (pl. az ország középiskolai földiajztanórai ré­szére), szakmai napokat (pl. a Baranyai Irodalomtanítási Napokat). Ennek a törekvésnek a jegyében írtunk ki az elmúlt tanévben is — más szervezetek­kel együttműködve - pedagó­giai pályázatot, és bíráltunk el 46 — zömében közérdekű, jól megírt, figyelemre méltó — pá­lyamunkát. Említettem; ezek többször visszatérő — mondjuk így: hagyományos — elemei az intézeti pályaorientációs és to­vábbképző tevékenységnek. De még itt is voltak újszerű törek­vések. Például az általános is­kolából továbbtanuló gyerekek időben tagolt, szakaszos, új is­koláztatási rendje, amelynek ta­pasztalatait (előnyeit-hátrá- nyait) e hetekben vesszük számba. De újszerű vállalkozás­nak tekinthető az intézeti kez­deményezésre szervezett inten­zív - a JPTE Tanárképző Kar oktatóinak közreműködésével folyó — tanfolyam a baranyai­pécsi óvónők részére és a ve­zetői képességet jól fejlesztő kurzus videotréning formájában. Szeptembertől a Pedagógiai Intézet szakmai hatókörébe kerülnek az óvodák is. Képünk p legújabb pécsi óvodában, a Bornemissza Gergely utcában készült. / Uj elemek a munkában A bevezetőben említett alapí­tó rendelkezés új funkciókkal is felruházta a pedagógiai intéze­teket. így pl. a szaktanácsadói hálózat létrehozásával és mű­ködtetésével; az oktatási-neve­lési intézményekben folyó kísér­letek, kutatások, leilesztő törek­vések inspirálásávaI, támogatá­sával, népszerűsítésével és olyan információs rendszer ki­alakításával, amely képes arra, hogy az iskolák és a tanácsi szakigazgatási szervezetek szá­mára jelentős információkat, adatokat elemezzen, értékeljen, tároljon és közvetítsen. A szakfelügyelet helyébe lé­pő szaktanácsadás esetében nem csupán az elnevezés mó­dosításáról van szó. A pedagó­giai tevékenység hatékonyságá­nak növelése a korábbi szak- felügyeleti munka minőségé­nek javítását, elsődlegesen ta­nácsadói funkciójának gyakor­lását igényli. Vagyis a pedagó­giai folyamatba kívülről beavat­kozó, rendelkező felügyelet he­lyett a tanítók-tanárok tovább­képzését segítő, szakmai-mód­szertani kulturáltságát fejlesz­tő és a követelmények teljesü­lésének egzakt mérésére irá­nyuló módszerek és technikák látszanak alkalmasaknak. A pedagógiai folyamatok rend­szeres vizsgálata, ellenőrzése, befolyásolása az iskola belső feladata. Ebben nagy szerepe van az intézményvezetőn kívül a szakmai csoportok, munka- közösségek vezetőinek. Tevé­kenységük segítése, orientálása igen fontos szaktanácsadói fel­adat. Látható: az iskola külső és belső „felügyeletében” bizo­nyos feladatok (hatáskörök) át­rendeződnek. A tanácsadó tes­tület e szereposztásban csak szilárd szakmai tudással, gaz­dag tapasztalatok birtokában, közvetlen, emberi kapcsolatok­ra épülő együttműködéssel ta­lálhatja meg a helyét. És meg­találja Baranyában? Több jel szerint a testület megtette az első lépéseket e magatartás és új munkastílus felé: tényszerűb- ben és figyelmesebben vizsgál­ja a nevelési-oktatási tervek­ben meghatározott követelmé­nyek teljesítését, segíti a szak­mai munkaközösségek tevé­kenységét, részt vesz progra­mok, segédletek kidolgozásá­ban, közreműködik a tovább­képzésben stb. Lényeges és újszerű fejle­mény az intézet munkájában a pedagógiai innonváció felkaro­lása. Ennek legfigyelemremél­tóbb része az a pályázati ki­írás, amelynek eredményeként! több mint 30 fejlesztési elkép­zelést vetettek papírra a me­gye pedagógusai 1987 tava­szán. Ez a mozdulás azért je­lentős, mert csupán felülről el­indított és bevezetett reformok­kal az oktatási rendszer megfelelő fejlesztése nem le­hetséges. A felülről elkezdett és irányított fejlesztési folya­matot össze kell kapcsolni az; intézményekben kialakítható innovációs mozzanatokkal, mi­ként ebben az esetben is tör­tént, mert e kettőnek a szerves egybekapcsolódásától remél­hetjük az iskola tartalmi-minő­ségi fejlesztését. Talán arra is jó ez a szerény mértékben anyagilag is honorált iskola­fejlesztő akció, hogy érzékel­tesse a megye pedagógusaival: valóban kipróbálhatják önma­gukat. Megtettük az első lépéseket a szükséges tudnivalókat továb­bító információs rendszer kiala­kításához. Havonta szórólapot küldünk minden iskolába, ne­gyedévenként készül a Híradó, című sokszorosított tájékoztató, félévenként (ha győzzük pénz­zel) a Körkép című bővebben informáló kiadvány. Katalógus segítségével megkezdődött az intézeti videofilmek kölcsönzé­se. Dolgozunk a különböző pe­dagógus tanfolyami záródolgo- zatok, pályamunkák nyilván­tartásba vételén. Formálódnak, terveink az intézeti könyvtár teljesebb felhasználására a nevelők szakmai-pedagógiai felkészültségének növelésében. Ennek az információs láncolat­nak tanulságos bázisai lesznek hamarosan azok a szakmai elemzések, amelyek a tanulók értéktudatáról, az iskolai ön­állóságról, testnevelésről, az egészséges életmód feltételei­ről. és a baranyai pedagógu­sok szociális és szakmai hely­zetéről készülnek. EgyÉiH másokkal A Pedagógiai Intézet nem töltheti be feladatát önmagá­ba .fordulva, elzárkózva má­soktól. Felsorolhatatlanok azok az intézmények és szervezetek, amelyekkel valamilyen formá­ban munkakapcsolatban állunk. Ezért csak példaként említhe­tek néhányat. A Baranya Me­gyei Könyvtárral közösen istá - poljuk az iskolai könyvtárakat. A Megyei Művelődési Központ­tal együtt munkálkodunk két általános művelődési központ modellértékű fejlesztésén. Az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának Oktatási Igazga­tósága jó partnerünk a már említett intenzív tanfolyam szer­vezésében (szeptembertől az óvónők mellett a tanítók is he­lyet kapnak itt) és a korsze­rűsített tartalommal, oz isko­lai sajátosságokra tekintettel szervezett vezetőképzésben. Ér­tékes szakmai támogatást ka­punk a 1PTE Tanárképző Kara tanszékeitől a továbbképzé­seinkhez. De gyümölcsöző a kapcsolatunk az Eszéki Peda­gógiai Intézettel is a horvátor­szági magyar és a baranyai horvátszerb nemzetiségi peda­gógusok továbbképzésének, ta­pasztalatcseréinek lebonyolí­tásában, a már hagyományos gyermekrajz-kiállítás megszer­vezésében. Sokféle tennivaló vár ránk a most kezdődő tanévben. Hogy csak néhányat említsek ezek közül. Útmutató füzetet állítunk össze az általános iskola alsó tagozatán tanító nevelők ré­szére. Megkezdjük az egyes (különösen jelentős) tantárgyak tanításának eredményesség- és hatékonyságvizsgálatát - a ma­tematikával kezdve ezt. Mód­szeresen áttekintjük, semennyire lehet: kialakítjuk- a pedagó­gusok szakmai tapasztalatszer­zésére alkalmas bázisiskolai hálózatot. Az eddigieknél job­ban támogatjuk az oktatási­nevelési intézmények belső to­vábbképzését, különös tekintet­tel a sajátos arculat, az önfej­lesztő képesség megalapozá­sára. Továbblépünk a számítás- technika iskolai alkalmazásá­ban. Megrendezzük a 2. dunán­túli tehetséggondozó konferen­ciát. Kiadványaink közül az egyik a Baranya megyében élő magyar anyanyelvű iskolások részére ad betekintést a német és horvátszerb nemzetiségeink történetébe, néprajzába; másik pedig az iskolák államosításá­nak megyei történetét teszi hozzáférhetővé emez esemény 40. évfordulóján. Többek között ilyen felada­tokra gondolunk az új tanév­ben, abban a reményben, hogy hasznos szerepet játszunk a közoktatásirányítás változó-kor- szerűsödő rendszerében, és hogy működési feltételeink nem távolodnak el azoktól a köve­telményektől, amelyek a csúcs-' formáját még el nem érő Pe­dagógiai Intézetre hárulnak. Dr. Bernáth József igazgató Assisi - IX. Festa Musica Pro 27 országból 400 fiatal muzsikus a fesztiválon Ezen a forró nyáron, július 6. és augusztus 12. között ki­lencedszer rendezték meg a gyönyörű umbriai városban, Assisiben a Festa Musica Pro (ünnep a zenéért) elnevezésű rendezvénysorozatot. A világ 27 országából több mint 400 muzsikus érkezett ide, hogy ze­nei tudósát elmélyítse, tökéle­tesítse. Jómagam az Ottorino Respighi Zeneakadémia meg­hívására ösztöndíjasként ismer­kedhettem a fesztivállal. Juhar József, a Festa Musica Pro magyar származású művészeti igazgatója elmondta, hogy a fesztiválnak hármas célja van. Egyrészt hangszeres-énekes kurzusok szervezése, melyre idén olyan nagynevű művész­tanárok érkeztek, mint Ruggero Ricci, Gervase DePeyer, Virágh Endre, Piérre Pierlot, Joó Ár­pád, Jacqueline Borot, Tátrai Vilmos. Másfelől zenei tárgyú, tudományos előadások tartóV sa. Ebben az évben M. Ravel munkásságára esett a válasz­tás halálának 50. évfordulóján. (A korábbi években Liszt, Bar­tók és Kodály művészete volt a téma.) A fesztivál 30 estéjén harminc hangversenyt rendez­tek. Ezeken a koncerteken részben a kurzus művésztaná­rai és legtehetségesebb növen­dékei szerepeltek, részben meghívott vendégművészek, együttesek léptek föl a közön­ség előtt. A magyar előadók közül Fischer Annie, Virágh Endre koncertezett itt, valamint Bár­dos Lajos és Harmath Artúr műveiből összeállított hang­versenyt hallgathattak az ér­deklődők. A Festa Musica Pro nemcsak a zene ünnepe volt, de úgy vélem, Assisi városának is ünnep, kitüntetés. Az itt la­kók megkülönböztetett figye­lemmel kísérik évről évre az eseményeket. A meredék, szűk kis utcákra éppúgy, mint a főtérre, a Piazza del Comune- re kiszűrődik a zene, hiszen a város különböző pontjain, az iskolákban, a templomokban, a próbatermekben gyakorolnak a muzsikusok reggeltől ebédig, majd késő délutántól estig. Pár nappal fellépése előtt néhány szót váltottunk Tátrai Vilmos hegedűművésszel. — Negyedik éve tanítok itt nyaranta. Mindig szívesen jö­vök ebbe a lenyűgözően szép városba. Idén a tanítványaim zöme olasz. — A műsorfüzetben olvas­tam, hogy Mozart és Ravel kamaraműveket játszik . .. — Valóban, bár komoly ne­hézséget okoz a próbák egyez­tetése, mivel partnereim zöme tanít is. A Santa Maria Maggiore templomban megtartott hang­versenynek Tátrai Vilmos mel­lett még egy magyar közre­működője volt: Bálint János fuvolaművész. A zömmel né­met és francia szerzők művei­ből összeállított koncert elő­adói méltán vívták ki a lelkes közönség elismerését. Nino Albarosa professzor, a Bologn­ai Egyetem tanára, a Nem­zetközi Gregorián Zenei Szö­vetség titkára számos előadást tartott Assisiben a gregorián zene kialakulásáról, fejlődésé­ről. — ön az Arezzoi Nemzetközi Kóruversenyen több ízben zsűrizett. Milyen élményei van­nak a magyar kórusokról? — A Bartók és Kodály or­szágából érkező dalosok olyan művészi színvonalat, igényes­séget képviselnek, mely mögött érezhető a kitartó, szívós munka. — Milyennek látja a grego­rián zene jelenét és jövőjét? — Mindenképpen bizakodó vagyok. Részben azért, mert a kortárs zeneszerzők egy részé­nek figyelme erőteljesen fordul a középkori zene felé, vagyis e dallamokat választják témául. Másrészt a t tapasz­talom, hogy a gregr -ián-kuta- tás fellendült. Assisi egy időre elfeledtette velünk a földrészek, országok között húzódó határokat. Törtely Zsuzsa 1987. augusztus 20., csütörtök MELLÉKLET Galambosi László ' Virrasztó király v­Atyám paripáinak nyerítését magasba rántja pusztai szél. Anyám s mézölű Gizella hímezi palástom, veri hófehér dobját a tél. Asztrik ' Róma utcáin jön; kékvörös hegyek felé hozza a koronát. Szilveszter üzené: „Vajk úr, király." Erdőéivé s Pannonia közt lelőtt vad, bukjon a viszály. Koppány fölnégyeit húsát megülik vasfejű hollók; Vazul fülében álomból orsók. Jóságom szakadék szélén barangol; templomom elől vonul a nép, megígért örömök selymébe tép. A hon gyepűi erősek; bőrsátrak alól ringató asszony, füzért lombozó lány rabfogó harcokról dalol. Hordák hatalma talpamhoz lapul. Buzogány, kard, kereszt az úri t * i Hun dallamok mögül Attila lép csipkés tüzekhez közelébb. Hármas koporsóból kettévágta hullámok hadát; Géza töprengő-erejű fia, szorítom az ország jogarát, emelem kondulva megváltott címerét. Táncol, mulat a nép; ősök sirdombján térdre roskad a férfi, kigyúlnak Árpád csillagos regéi. Taksony hadaival hódoltatja a földet; táltosok lovai benyargalják láng-törzsű idők haragvó éjjelét. Őrzöm a trónt szirtek lándzsa-vert magasán; holdját homlokomra tűzi a magány. Sírboltok fölött szomorú fáklya reszket. Sírboltok fölött szomorú fáklya áll. Virrasztók, aranyágyékú Szikla, virrasztók, vaslovú király. Berták László Mint a lélegzet annyi csak Kibogozni mi összeköt hogy felelősen légy szabad matatja a határokat a lassú novemberi köd ki tudja hogy mi volt előbb hisz ami kisüt az a nap és az Úristen sem te vagy okosan szedd a levegőt tíz évszázad vagy tizenöt mint a lélegzet annyi csak a felejtés lyukas kalap s egyetlen hely van a között ha nem lopod el az időt megtalálhatod magadat.

Next

/
Thumbnails
Contents