Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-18 / 227. szám
1987. augusztus 18., kedd Dunántúlt napló 3 A gondok egy része rövid távon eredményesen megoldható Környezeti ártalmak Baranyában Nagy teljesítményű gépekkel töltik fel a hőerőmű zagytavát lentő 1975. évben sem érte el a keletkező mennyiség 14 százalékát, miközben - szak- irodalmi hivatkozás szerint — egyes nyugat-európai országokban a keletkező pernye mennyiségének 80 százalékát hasznosították a hetvenes évek végén. Az Energiagazdálkodási Intézet, valamint az MTESZ Baranya Megyei Szervezete is — erre vonatkozó tanulmányaiban - a hasznosítás eddig ki nem használt vagy két tucatnyi válfaját említik. Legkézenfekvőbbnek tűnik azonban a szénbányával való együttműködés, amelynek során egyrészt a szenes telepek öngyulladásának lehetőségét kizáró (erőművi pernyével történő) iszapolás, másrészt az egykori külfejtések bányagödreinek feltöltése jöhet szóba. Mivel az ásványi anyagok mindegyike tartalmaz radioaktív elemeket, a pécsi pernyéből esetleg még előállítható termékek radioaktivitásának vizsgálata természetszerűleg az ilyen irányú fejlesztési döntések meghozatala előtt időszerű. Csatornázatlan falvak Másik nagy környezetvédelmi gondunk a falvak csatornázatlan volta. Hazánkban az ún. „közműolló" (a közműves ivóvízellátás és a közműves csatornázás mérvében — egymáshoz képest - mutatkozó eltérés) meglehetősen nagy, sőt az „olló" továbbra is nyílófélben, a különbségek növekedőfélben vannak. Egyrészt ugyanis mind sürgetőbb a falvak egészséges ivóvízzel történő ellátása, már csak a felszín alatti vízkészletek szeny- nyeződése miatt is, amely viszont a növénytermesztés jelenleg alkalmazott módszereivel függ össze, annak a következménye. A községek egészséges ivóvízzel történő ellátása terén Baranya megye jelentős eredményeket ért el. A településhálózat adottságai (a sok kicsiny község) viszont hátráltatták a falvak csatornázását. Márpedig - másrészt - minél több községet sikerül ellátni vezetékes vízzel, annál jobban növekszik a falvak vízfelhasználása. Természetes következménye ez a civilizációnak, a falusi életmód városiasabbá válásának, a fürdőszobával épülő falusi lakásoknak, a mosógépek elterjedésének stb. Ha tehát a falvak csatornázása terén nem sikerül valamelyest lépést tartanunk az ivó- vízellátás fejlesztésével, a gyorsan növekvő vízfelhasználás következtében gyorsan növekvő szennyvízelhelyezési és ártalmatlanítási gondjaink támadnak. A VI. ötéves tervidőszak végén a közüzemi vízellátásban részesülő községek száma kb. tízszerese volt Baranya megyében a csatornázott községek számának. Az 1981-1985. évek során mintegy 26 százalékról 36 százalékra nőtt a megye közüzemi vízzel ellátott falvainak aránya, ugyanakkor azonban a csatornázott községek aránya alig nőtt, 3 százalék volt, és a tervidőszak végén sem érte el a 4 százalékot. A Baranya Megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat tavaly mintegy hétszer annyi házi szennyvizet távolított el szippantással a lakosságtól, mint 1975-ben, jóllehet az 198ó. évi adatok nem tartalmazzák az időközben engedélyhez jutó kisiparosok, továbbá a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, valamint a város és községgazdálkodási vállalatok által (gyorsan növekvő mennyiségben) eltávolított háztartási szennyvíz mennyiségét. A közcsatorna-hálózatba be nem kötött házak szikkasztóinak egyre gyakoribbá váló tisztítási kényszere megint csak a növekvő vízfelhasználásnak, továbbá (korábban épített lakóházak esetében) a szikkasztóképesség gyengülésének a következménye. A szippantással eltávolított szennyvizek elhelyezési módja sem kielégítő. A Baranya Megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat - a tőlük származó adatok szerint - tavaly összesen 42 ürítőhelyre szállította az általa kiszippantott szennyvizet, mégpedig túlnyomórészt földágyas ürítőkbe, amelyek javarészt több község együttes gyűjtőhelyéül szolgáltak. Ugyanakkor a szennyvíztisztító telepeinknek csupán egv része és csupán részlegesen fogadta a szippantással eltávolított szennyvizeket. A községek túlnyomó többségének csatornázatlan volta nem csupán közvetlen (közegészségügyi és környezeti) hatásai miatt képez nagy gondot, hanem következményei miatt is. Ugyanis kölcsönhatásban van az érintett községek ivóvízellátásával, rontva a felszíni és a felszín alatti vízkészletek minőségét. Hosszabb távon akkor bizonyulhat gazdaságosnak és környezetvédelmi szempontból is kielégitőnek a falvak közműves ivóvízellátása, ha csatornázásról is gondoskodnak, és ha o hulladék kezelése is megnyugtató módon megoldott. Fal- vaink csatornázásának eddigi ütemével nem lehetünk elégedettek. Indokoltnak tűnik ama lehetőségek kutatása és megragadása, amelyek által akár több község és gazdálkodó szerv erőinek egyesítése révén, akár (a kisebb népsűrűségű területeken) a szennyvíztisztítás megkívánt mérvének enyhítése útján az eddigieknél egyszerűbb, következésképpen olcsóbb (falusi) szennyvíztisztító telepek tömeges létesítéséhez juthatunk el. Or. Krassó Sándor statisztikai tanácsos Családi házat építünk...(12.) OTP-kölcsön a lakóház újjávarázsolásához Sorozatunkban a saját otthont teremtőknek szeretnénk segíteni úgy, hogy körbejárjuk a házépítéssel kapcsolatos valamennyi tudnivalót. A telek kiválasztásával kezdtük, most a felújítással, korszerűsítéssel, toldaléképitéssel kapcsolatos OTP-hi- tellehetöségekröl lesz szó. A bólyi szennyvíztisztító telep Az új lakóépület megépítése jelentős megterhelést jelent. De nem sokkal kisebb feladat a már meglévő lakóépület felújítása, korszerűsítése, toldalékkal bővítése, vagy az utólagos hőszigetelés elvégzése, mellyel lényegében ismét „új" lakáshoz jutunk. Ezekhez a munkákhoz milyen feltételekkel milyen segítséget ad az OTP? Erre kértünk választ Dér Lászlótól, az OTP Baranya Megyei Igazgatósága építési és lakossági hitelosztályának vezetőjétől. Elöljáróban egy általános irányelv: egy adott építési kölcsönt követő 5 éven belül általában semmilyen építési hitel nem engedélyezhető. A felújítás, tatarozás, helyreállítás elmén a magántulajdonú családi ház, társasház lakás, illetve állami bérlakás esetében elhasználódott, avult tetőszerkezet és -fedés, külsőbelső vakolatok, nyílászárók, burkolatok, szerelvények (csaptelep, mosdókagyló, fürdőkád), vezetékrendszerek (villany, víz és szennyvíz), ereszcsatornák, festés és mázolás elvégeztetése, illetve cseréje vagy javítása esetén kérhet a lakó vagy tulajdonos hitelt. A kérelemhez az építtetőnek költségvetést kell készíteni, illetve készíttetni. A hitelező által elfogadott összeg 70 százaléka lehet a kedvezményes kamatozású állami kölcsön, de maximum 100 000 forint 15 évre és 3 százalékos kamattal. Figyelem: családi ház és társasház lakás csak festési és mázolási munkái ezzel a kölcsönnel nem támogathatók. A korszerűsítés fogalmába a fűtési rendszer egyediről központi fűtésre átállítása, fürdőszoba-építés, gáz-, víz-, szennyvíz- vagy villanybevezetés belső szerelési munkái és az ezzel összefüggő munkák tartoznak. A kölcsön és feltételei azonosak a felújításnál felsoroltakkal. A toldaléképítés lényege: a meglévő szobák mellé vagy fölé legalább fél szobával bővíti a családi házat vagy a társasház lakást az építtető. Ha kézben van a jogerős építési engedély, akkor az OTP az építtető által becsült (és felülbírált) költség alapján a tényleges összeg legfeljebb 70 százalékáig maximum 150 000 forint hitelt nyújt 15 évre, 3 százalékos kamattal. De: a plusz fél szobával együtt egyéb helyiségek is építhetők (gazdasági és melléképületek kivételével). Viszont a társadalmi igényszintet meghaladó bővítés kedvezményes kamatozású kölcsönnel nem támogatható! Az utólagos hőszigetelés elvégeztetése esetén azok a társas lakások, illetve családi házak támogathatók kedvezményes kölcsönnel, illetve állami támogatással, melyekre az építési engedélyt 1982. november elseje előtt adták ki. Milyen munkák végezhetők így el az utólagos hőszigetelés keretében? Külső határoló falak, valamint a fűtött helyiségeket a fűtetlentől elválasztó falak hőszigetelő-képességének fokozása hőszigetelő vakolattal vagy hőszigetelő rétegek elhelyezésével; pince- és padlásfödémek (tetőfödémek), valamint egyéb — egyik oldalukon szabad levegővel érintkező — födémek hőszigetelő-képességének növelése; homlokzati vagy fűtetlen térrel (pl. lépcsőházzal) határos nyílászárók (ablakok, erkélyajtók, bejárati ajtók) légelzáró-képességének javítása; a szárnyak közötti, a szárnyak és a tok közötti, valamint a tok és a falazat közötti rések tömítése; redőnytokok hőszigetelése; az ablak fa, fém alkatrészeinek javítása, cseréje; a gazdaságosan nem javítható ablakok teljes cseréje; egyszeres üvegezésű ablakoknál, ajtóknál azok szerkezeti átalakítása: egy további üvegréteg elhelyezése megfelelő vastagságú légréteg köz- beiktatásával, a megfelelő befogadószerkezet kialakításával; egyrétegű, rossz hőszigetelő-képességű bejárati vagy erkélyajtók tömör részének ellátása hőszigetelő réteggel; redőnyszekrénynél és felhúzó tárcsáiknál a hézagok tömítése (habosodó műanyaggal vagy kittel), s ahol lehetséges, a redőnyszekrény oldalára 1—2 cm vastag, nem éghető műanyag hőszigetelő réteg elhelyezése; többemeletes házak lépcsőházi bejárata előtt huzatcsökkentő légzsilip kialakítása. A kölcsön, illetve a támogatós összegének megállapításánál a hőszigetelés, vagy a hővédelem költségeként veszik figyelembe az azokkal kapcsolatos valamennyi munkát, így a különböző mellékmunkákat, mint például az állványozás, bontás, törmelékelszállítás, stb. költségeit is. Házilagosan végzett munka esetében a költségvetési tételeket a kisipari árképzésre vonatkozó előírások szerint lehet kidolgozni. Állami támogatás esetében az OTP-hez dokumentációt kell benyújtani, ami tartalmazza az elvégezni kívánt munkák részletes műleírását, költségvetését, terveit és a hőenergia- megtakarítást bizonyító számításokat. A személyi tulajdonú lakóépület vagy lakás kizárólagos utólagos hőszigetelésére a felmerülő építési költség 90 százalékáig maximum 100 000 forint kedvezményes kamatozású kölcsön nyújtható, legfeljebb 20 éves lejáratra, de a havi törlesztőrészlet nem lehet kevesebb havi 200 forintnál. Személyi tulajdonban lévő lakóépületre az utólagos hő- szigetelési munkákhoz állami támogatás is igényelhető a meghatározott munkák elvégzése esetén, Így az állami támogatás az építési költség 50 százaléka, lakásonként legfeljebb 25 000 forint lehet. Milyen kölcsönlehetőséget kínál az OTP, ha az imént felsorolt felújítás, korszerűsítés, toldaléképités és utólagos hő- szigetelés közül egyidőben kettő vagy több munka elvégeztetését tervezzük? Felújítás és korszerűsítés esetén: ha olaj vagy koksz helyett energiatakarékos fűtési rendszert alakít ki az építkező, a kölcsön maximum 150 000 forint lehet, de akkor is ennyi kölcsön engedélyezhető, ha a felújítást és az utólagos hőszigetelést együtt végeztetjük el. Ha a toldaléképítéshez bármelyik másik munkával egyszerre kezdünk, akkor a kölcsön összege maximum 200 000 forint lehet. De: mind a négy esetben a kedvezményes kölcsönön felül bankkölcsön is igényelhető. E négyféle munkához kölcsönigénylés esetén szükséges mellékletként: kölcsönigénylő nyomtatvány (keresetigazolásokkal), tulajdoni lap másolat, valamint az épület méretarányos, vonalas alaprajza (a víz, gáz, villany, központi fűtés bevezetéséhez és toldaléképítéshez viszont részletes tervrajz). Ha már a kölcsönszerződés megkötésén is túl vagyunk, akkor kezdődhet meg a tényleges felvonulás az építkezés színhelyén. (Jövő keddi lapunkban a felvonulással kapcsolatos tudnivalókat, tanácsokat szedjük csokorba.) Murányi László Pécsett a fokozottabb pernyehasznosítás, a falvakban a szennyvíztisztítás javíthat a helyzeten Sem hazánk, sem Baranya nem tartozik a környezet minőségének tartós és lényeges javítására már rövid, vagy középtávon képes térségek közé. A megye legfőbb környezetvédelmi gondjainak némelyikében legfeljebb hosszú idő távlatában remélhetünk megoldást. Akadnak azonban olyan sajátos környezeti ártalmak is a megyében, amelyek enyhítésében vagy megszüntetésében jelentős eredmények születtek a közelmúltban, vagy amelyek megoldása elkerülhetetlenné, különösen időszerűvé vált. A Pécsi Hőerőmű pernyéje Elsőként szólunk a Pécsi Hőerőmű pernyeelhelyezési gondjairól. Az erőmű összetett környezeti hatást gyakorol a városra: egyrészt terheli azt levegőszennyezésével és az üzemeltetése révén keletkezett hatalmas pernye- és salakmennyiséggel, másrészt viszont — távfűtés- és melegvízszolgáltatásával, sok tízezernyi egyedi tüzelőberendezés üzemeltetését kiküszöbölve — javítja is a levegő minőségét, főként (de nem kizárólag) olyan lakóövezetekben, amelyek nékülözik a vezetékes gázellátást. A Pécsi Hőerőmű folyamatban lévő rekonstrukciója tovább csökkenti a (kéményen keresztül történő) pernyekibocsátást. Nem mérsékelheti azonban a keletkező pernye és salak mennyiségét, amely azért is oly hatalmas, mivel az erőmű magas hamutartalmú hulladékszenet tüzel el kazánjaiban. Az erőműben keletkezett salak és pernye együttes mennyisége azokban az esztendőkben, amikor nem folyt még (részleges üzemszünetelésekkel iáró) korszerűsítése, meghaladta az évi egymillió tonnát, ami súlyát tekintve több mint egyharmada a mecseki szénbányászat teljes szén- termelésének. Amint ismeretes, a pernyét és salakot az erőművel szomszédos, vizenyős Tüskésréten épített ún. zagykazettákban helyezik el. A „zagy"-ot csővezeték útján juttatják ide el. Ha egy-egy zagykazetta megtelt, azt termőfölddel takarták, majd fásították. Ezt az újonnan keletkező, nagy kiterjedésű erdőt Pécs általános rendezési terve közpark céljára kívánja hasznosítani, aminek előfeltételei részben már adottak (szilárd talaj, qondosan kiválasztott fafajtákból és cserjékből álló, összefüggő „erdőterület".) A jelenleg használt - utolsó — zagykazetta azonban a VII. ötéves tervidőszak vége tájékán megtelik. Újabb zagykazetták nyitásának lehetőségét Pécs város tanácsa eqyik múlt évi ülésén hozott határozatával kizárta, e célra - városrendezési és környezetvédelmi megfontolásból — nem ad újabb területeket a Tüskésréten. Bárhol másutt helyezi el azonban az erőmű a pernyét és salakot, az — óriási tömege és az erőműtől való nagyobb távolsáa következtében — tetemes többletköltségael és hatványozódó energiaigénnyel jár. E következménv viszont azért sem érintheti közömbösen a város társadalmát, mivel a növekvő önköltséggel előállított villamos enerqia és távhőszolqáltatás növelheti a háztartási kiadásokat. Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Környezetvédelmi Szakbizottsága egyik 1985-ben tartott ülésén foglalkozott a témával. A pernye minél nagyobb mérvű hasznosításában és — következésképpen — a maradék, elhelyezendő meny- nyiség döntő csökkentésében vélte megtalálni a követendő utat. A Pécsi Hőerőműben keletkező pernyét a hetvenes évek óta valamelyest hasznosítják, -a felhasznált mennyiség azonban az ez ideig csúcsot je-
