Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-17 / 226. szám
1987. augusztus 17., hétfő Dunántúlt napló 3 Hasonmás kiadvány Mohácson Két tanulmány a „II. mohácsi csatáról” Mohács őrzi, ápolja történelmi emlékeit. Erre bizonyság a Mohácsi Városszépítő Egyesület munkásságának egy része, amellyel történelmi évfordulókról ünnepségen emlékeznek meg; vagy pl. Várostörténeti Füzetek c. kiadványsorozatuk is. Ennek a különkiadásaként jelent meg a napokban a város egykori jeles helytörténeti kutatójának, dr. Horváth Kázmér alpolgármesternek két tanulmánya, hasonmás kiadványként - mint az egyesület elnöke, Kispál Tibor előszavából kitűnik —: hozzáférhető forrásanyagul a baranyai helytörténészek szűk táborának. E két tanulmány 50 évvel ezelőtt jelent meg a Nagy- harsány közelében, illetve a Villány-Nagyharsány-Lapán- csa háromszögében levő területen - a szövetséges európai hadak és a török haderő között - lezajlott sors- - döntő ütközet 250. évfordulóján. A facsimile-kiadást a csata 300. évfordulója tiszteletére adták közre Mohácson. Az első tanulmány Mohács városát mutatja be 1687-ben, majd a szerző magát a csatát ismerteti Az 1687. évi hadjárat és a II. mohácsi ütközet címmel. Érdekes, hogy a fél évszázada — érthetően — büszkén és önérzettel emlegetett „II. mohácsi csata" elnevezés átvételére ma is hajlik egyikmásik történészünk, mivel az „az első mohácsi csata" színhelyétől „légvonalban alig 15—16 km-re ment-végbe”. Ellentétben a napokban megjelent Budától - Belgrá- dig c. vaskos kötettel, amely a legújabb kutatások eredményeit adja közre, s egyértelműen az 1987. augusztus 12-i nagyharsányi csatáról beszél. Erről történészeink is élénk vitát folytattak a napokban megtartott siklósi tudományos konferencián. A mohácsi városszépítők nemes törekvéseit tükröző hasonkiadású két tanulmány szép és figyelmes színfolt az évforduló alkalmából megjelent kiadványok sorában. Wallinger E. Olcsó, könnyen kezelhető, jó hőszigetelő Uj találmány a Durisol Gyógykozmetikumok Hollandiában Megnőtt az érdeklődés a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár Richtofit gyógynö- vénykréme iránt külföldön; az első nagyobb üzletet egy holland céggel kötötték meg. Holland partnerük június óta már több mint 40 ezer tubussal vásárolt ebből a hazai kozmetikumból, s megrendelésére hamarosan egy újabb szállítmányt indítanak útnak a Pharmatrade Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével. A krémet Hollandiában visszér- és aranyér-bántalmak kezelésére is alkalmas gyógykozmetikumként hozzák forgalomba, drogériákban és patikákban árulják. A Richtofit gyógykozmetikumként való külhoni forgalmazásához egy sor hazai klinikai és farmakológiái vizsgálatot kellett elvégezni, amelynek eredményei alapján a készítményt Hollandiában a gyógyszerekhez hasonlóan törzskönyvezik. A hazai boltokban azonban egyszerű kozmetikumként árusítják, elsősorban a fáradt, fájós lábak kezeléséhez ajánlva, mert a gyártás megkezdésekor, öt évvel ezelőtt még nem létezett a gyógykozmeti- kum kategóriája. Azóta ezt a kategóriát nálunk is bevezették, s a Richtofit törlőkendőt már mint gyógykozmetikumot hozták forgalomba. A krém gyógykozmetikumként való törzskönyveztetése jelenleg több országban is folyamatban van, s egyebek között Finnországból és más skandináv államokból, valamint Nagy-Britanniából is érdeklődnek iránta. Mit szeretne minden építkező? Olyan építőanyagot, ami olcsó, amivel gyorsan felhúzza a falakat, ami könnyen, minél kevesebb szakember igénybevételével (tehát olcsóbban I) kezelhető. Úgy tűnik, ilyen falazóanyag a Durisol. Nem igazi újdonság, hiszen két évvel ezelőtt már megépült belőle az első ház, mégis kevesen tudnak róla. Mi ez a Durisol? Osztrák licenc, ami fafeldolgozó üzemek fahulladékát hasznosítja. A faaprítékot először vegyianyaggal kezelik, majd cementtel kötik és formába ön- tik. A különböző célra szolgáló és különböző nagyságú elemek úgy készülnek, hogy csak egymásba kell illeszteni az egymáshoz passzoló felületeket — mint a kisgyermekek a Lego játékot, - és az üregeit betonnal kitölteni. A kalákába építkező nem szakemberek sem tudják elrontani, mert másképp nem illeszthető, csak úgy, ahogyan kell. A székesfehérvári legelső kísérleti ház tulajdonosa Pretz lános meséli, hogy amikor épült, állandó nagyszámú érdeklődő nézte a munkát, a tévé stábja is kivonult. De eljött a licencet adó osztrák cég igazgatója és főmérnöke is, akik viszont nemcsak nézelődtek, hanem beálltak maguk is falazni. Ezekkel az elemekkel a falakat a tetőig egy nap alatt felhúzták. (Az alapozás kivételével). Eredetileg a Sárszentmihályi ÁKami Gazdasághoz tartozó Velencei Nádgazdaság nádhulladékát kívánták az osztrák technológiával hasznosítani. A nádat a kísérlethez kiszállították Ausztriába és így az első ház elemei ott készültek. Ebből húzták fel a belső tartófalakat. Pretz János akkor a gazdaság dolgozója volt és vállalkozott a kísérleti ház felépítésére. Ezért az osztrák cég meghívta, hogy a helyszínen tanulmányozza a technológiát, illetve a felhasználás módját. A Durisol üzemszerű gyártását végül is a Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat kezdte meg. Mécsért Ottó, a vállalat műszaki-fejlesztési osztályának vezetője mondta: a nád felhasználása nem vált be gazdaságossági okok miatt. Ök a bábolnai kombinát fafeldolgozó gazdaságának hulladékát használják fel. Bár az elmúlt évben már elkezdték a gyártást, de az igazi kifutás az idei év. A környékén már több családi ház épült belőle, de Mecséri Ottó elmondta, szeretnék eloszlatni azt a tévhitet, hogy csak az ilyen típusú építkezésekre felel meg. Az elmúlt évben Tatabányán egy ipari épület ebből készült, és a közeljövőben indul Dorogon egy 180 lakásos lakótelep építése, amelynek valamennyi háza Durisolból készül. A Durisol, mivel értéktelen fahulladékot hasznosít, olcsó. A hagyományosan készült falfelületek ára négyzetméterenként 1200—1600 forint, Durisolból 960 forint. Az olcsóságán és azon kívül, hogy könnyű bánni vele, még jó hőszigetelő is, nem kell, mint a hagyomány blokktéglánál az új hő- szigetelési szabvány szerint külső szigetelő réteggel ellátni. Természetesen elmondták, csak oda érdemes ilyen gyártó üzemet telepíteni, ahol a közelről tudják biztosítani a megfelelő mennyiségű faap- ríték-alapanyagot. S. Zs. „Magyar módra" vagy egészségesen?... Nem a pörköltben a hiba!... Túltáplált ország vagyunk, a lakosság 35-40 százaléka súlyfölösleget cipel, ami köztudottan különböző szervi betegségek hajlamosító tényezője vagy már súlyosbítója -, mint ezt nemrég az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságában is szóvá tették. Korszerűbben, egészségesebben kellene táplálkoznunk, és többet mozognunk - halljuk legalább két évtizede, egyre többször. A hízás ellenben oly mértékben növekszik, hogy mór-már a vészharangkonga- tás se lenne túlzás. A tendencia néhány legkritikusabb pontjáról: megállítása, illetve a védekezés lehetőségeiről - s közülük a legfontosabbról, a testsúlyleadás helyes, optimális eszközeiről - beszélgettem dr. Mózsik Gyula belgyógyász egyetemi docenssel (POTE), az orvostudományok doktorával, aki a hazai táplálkozás-egészségügy egyik nemzetközileg is elismert szaktekintélye. Beszélgetésünk lényegét három felé osztva összegezem. Mindenekelőtt: az elhízás társadalmi jelensége rendkívül összetett a maga valóságában. Tehát a védekezésnek ellene ugyancsak sok irányból kell hatékonynak lennie. Legelsősorban is táplálkozásunk, s ezen belül kenyérfogyasztásunk szerkezetében, illetve a magyar konyha lözéstechnikájában szükséges alapvető változás. Hazánkban ugyanis a kialakult étkezési, főzési és kenyérfogyasztási szokások szilárdan tartják hadállásaikat.- Nem a pörköltben van a hiba! -, hangsúlyozta dr. Mózsik Gyula —, hanem ott, hogy ha bárhová (étterembe, vendéglőbe) bemegyek és megkérem őket, ne legyen zsíros a pörkölt, akkor legalább két kanál zsírt még mindig le tudok fölözni belőle. Ami fölösleges, egészségtelen, káros. És ez a magyar háztartások túlnyomó többségében sincs másképp. A pörkölt voltaképpen jelképe lehet annak a kialakult rossz szemléletnek és gyakorlatnak, miszerint a paprikás, a pörkölt stb. ételféle akkor jó, ha vastag zsírréteg fedi. Magyarán rá kellene szoknunk a főzésre — kevés zsiradékkal. Vagy legalább a fogyasztásban .. . A másik a kenyér-ügy, étkezésünkben. Nem arról van szó, hogy ne fogyasszunk fehér kenyeret, olykor néhány szeletke kalácsot, süteményt stb. Az a baj, hogy a kialakult magyar ízlés szerint a búzalisztből készült fehér kenyér az igazi, a háztartások nagy többségében ezt fogyasztják (illetve falun: amit kapnak), de mindenképpen ezt igénylik. (Lehetőleg forrón vagy még langyosan, hiszen a kihűlt kenyér sokak szemében már nem is „jó" kenyér. ..) S ami még nagyobb baj: a magyar kenyérfélékben nincs vagy kevés a rosttartalom. (A rozsos, ún. víkend kenyér kivételével.) Az elmúlt évtől a sütőipar Pécsett is szállított kétfajta rostos barnakenyeret is. (Búzatörekes, illetve búzakorpás rozskenyeret.) Sokan megszerették, szívesen fogyasztanák, de hónapok óta eltűnt. Miért, s lesz-e később, valamikor? Legközelebb erre keresünk választ, a magyar kenyérfogyasztás szerkezetéről szólva. W. E. A külső nagyon fontos Helia D - világsztár Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a Helia D, miután födijat nyert az Eurostar versenyen, elnyerte a Woldstar, azaz a Világsztár dijat is, mégpedig nem mással, mint esztétikus, szép csomagolásával hiszen ez a két verseny csomagolási verseny, s a nemzetközi mezőny rendkívül erős. A szocialista oszágok közül elsőként a mi árucikkeink vehettek részt ezeken a versenyeken, de a valóban magas elismerés ellenére be kell látnunk: még csupán néhány olyan cikkünk van, ami csomagolását tekintve - megállja a helyét a nemzetközi mezőnyben. Az árunak, különösen, ha élelmiszer vagy kozmetikum, már első ránézésre is kedvet kell ébresztenie a potenciális vásárlóban. Mert ugyan kinek van kedve szakadozott papírban, átzsírosodott dobozban, szétnyílt tasakokban megvenni bármit is? A Helia D esete a mindennapi életben azért nem hozható föl, hiszen a tégely rajzát Szász Endre tervezte, s gyárainknak, vállalatainknak nincs annyi pénzük, hogy művészekkel, iparművészekkel terveztessenek meg minden csomagolást. Eddig nálunk nem képeztek csomagolástechnikai szakembereket, de a gyakorlat bebizonyította, hogy erre iqenis szükség van, s a Könnyűipari Műszaki Főiskolán már két éve folyik a képzés. A csomagolás- technikai szakembereknek három évig kell nappali tagozatra járniuk. Ez azt jelenti, hogy nemsokára végeznek az első, ilyen képzésben részt vett üzemmérnökök. S ezt biztató jelnek lehet venni a jövőre nézve - remélhetőleg egyre több, esztétikus csomagolású árucikkel találkozunk majd boltjainkban mi is. Érdemes fölsorolni néhány igen jól bevált és szép, praktikus csomagolású árut. Egyre nagyobb tért hódítanak a dobozos gyümölcslevek, hiába drágábbak, több előnyük is van. Például az, hogy a vásárlásból hazatérőt nem húzza még az üveg súlya is, nem törik el, s ezeknek még a tartalma is jobb, mint az üveges üdítőké. Ugyanígy kapható ma már literes dobozos asztali bor is. Aztán, ha már a bornál tartunk, bár alig-alig látni még hazai forgalomban, mégis gyártják nálunk is a „bag in box" magyar változatát, az ötliteres hordós bort. Ez a doboz gyakorlatilag hét hétdecis üvegnek felel meg, csappal ellátott, s úgy, ahogy van, a hűtőbe is állítható. Ritkán kapható, s egyelőre még csak a legdrágább, nemes borokkal töltik meg, de talán előbb- utóbb ez is mindennapos csomagolásfajta lesz. Említésre méltó még a Lisette teasütemény csomagolása: a kerek fémdoboz nemcsak szép, de belül is igen ügyes a megoldása: a süteményeket adagolva helyezték el benne, s minden egyes adag selyempapírba van kü- lön-külön csomagolva. Nagyon szép még az Aranymokka henger alakú fém kávédoboza is, melynek dísze egy régi, kézi kávédaráló rajza. De említhetnénk még a Nap Gyöngyé-t is, amivel a felsoroltak közül talán a legtöbbet találkozunk: az ötletes csomagolású szotyolát. A dobozban húsz darab, 15- 15 dekás vákuumos zsacskó található, amiben már héj nélkül, pörkölve, sózva találhatjuk meg a napraforgómagot. Az egyre szaporodó szép csomagolású cikkeknek mindez csak töredéke, de valóban bízunk abban, hogy a nemrég kezdődött szakemberképzés iránt a jövőben is érdeklődni fognak, s mennél több a csomagolástechnikai üzemmérnök, annál több lesz az ízléses, versenyképes külsejű áru is. D. Cs.
