Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-15 / 224. szám
3 1987. augusztus 15-, szombat DUnCltltUli fldDlO A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának jelentése 1987. I. félévéről Élénkülés a gazdaságban? Mérséklődött a beruházási tevékenység A lakosság takarékbetét-állománya elérte a tízmilliárd forintot — Lényegesen emelkedett a kiskereskedelmi forgalom Kevesebb új lakás mint tavaly U| utakon Bővítik a pécsi mozgásjavító napközit A siker egyértelmű: a pécsi Bercsényi utcában egy éve létesített mozgásjavító napközi bizonyította, hogy nélkülözhetetlen intézmény. Azoknak a mozgáskorlátozott gyermekeknek adott kis közösséget, akik eddig a szerető, de mégis szűk családi környezetben éltek. Minden segítség ellenére rendkívüli terheket vállaltak a szülők, akik semmiképpen nem akartak elszakadni a gyermeküktől, tiltakoztak a távoli intézeti elhelyezés ellen. Ez a kis közösség tulajdonképpen egyik hagyományos intézménytípusba sem sorolható — egyedülálló az országban. Rendszeresebb tanulási lehetőséget, ha a vártnál szűkreszabottan is, de állandó mozgásjavító tornát és sok-sok programot adott a gyerekeknek. Legtöbbjük először volt ott a május elsejei felvonuláson, közösen jártak moziba, a pécsi ,tv-toronyban, a terráriumbán, olyan helyeken, ahova egyébként nem, vagy nagyon nehezen juthattak volna el. A napközi munkáját közösen alakították, a szülők, a qyerekek, a pedagógusok, akik kiváló nevelők. A kis közösség bizonyított: érdemes a lehetőségeit tovább bővíteni, a munkáját fejleszteni. Szeptember 1-jétől a Bercsényi utcai épület egész földszinti része, amelyet az eredeti tervek szerint is erre a célra építettek át, a mozgásjavító napközié. Két tanteremben, két gondozó szobában kezdhetik meg a következő tanévben a munkát, és a tornaterem is kizárólag a mozgáskorlátozott gyermekeké lesz. Mindez le- letőséget ad arra is, hogy két csoportban folytassák a munkát: az általános iskolai csoport az Egyetem Utcai Általános Iskola kihelyezett tagozataként működik, míg a gyógypedagógiai a Pécsi Kisegítő és Foglalkoztató Iskola keretében. A gyerekeket ebbe a két iskolába Íratják a szülők, és változás az is, hogy ezentúl nem a város különböző intézményeiből, hanem ebből a két iskolából járnak majd a pedagógusok a heti hatórás tanításra. Nem késnek el a szülők a beiratással, bármikor jelentkezhetnek a napközibe, amely jól működhet, ha egy-egy csoportba legalább tíz-tíz gyereket foglalkoztathatnak. Rendkívüli volt az elmúlt tanévben az a egítség, amelyet a Pannon Volán taxis brigádja nyújtott, mert két meszesi gyereket minden nap hoztak-vittek, míg a többiek szállítását a családok közösen oldották meg. Talán szeptemberben érdemes lenne újra felmérni az igényeket, jó lenne, ha akadna segítőkész szervezet, amely egy átalakított járművel vállalná a gyerekek rendszeres szállítását, amit a városi tanács már nem tud fininszírozni. Gáldonyi M. Baranya megyében a termelőágak tevékenységét, a beruházásokat és az életkörülményeket 1987 első félévében az alábbiak jellemezték: A megyében a szocialista ipar termelésének volumene 1987 első felében az előző esztendő azonos időszakához képest 8%-kal emelkedett (az 1980. évet követően az első félév ipari termelésének volumene Baranya megyében évről évre csökkenő irányzatot mutatott). E mostani növekedés ellenére azonban a termelés volumene még mindig kevesebb, mint amennyi a VI. ötéves tervidőszak végét jelző 1980. esztendő első hat hónapjában volt. Az első féléven belül a második negyedévben mérséklődött a termelés növekedése és csupán a nehéziparra korlátozódott, a könnyűipar és az élelmiszer- ipar második negyedévi termelésének volumene idén alacsonyabb volt a tavalyinál. A foglalkoztatottak száma az év első felében 2%-kal kevesebb volt az előző évinél, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 10%-kal, a teljesített munkaórákra jutó ennél mérsékeltebben, 7%-kal nőtt. A fizikai foglalkozásúak téliesített munkaórái ugyanis 1%-kal, ezen belül a túlórák 17%-kal emelkedtek. (A munkanapok száma a félév folyamán egv- gyel több volt, mint tavaly.) Nagyobb árbevétel A főbb ágazatok tevékenységének jellemzői a következők voltak: A bányászat termelésének volumene az első félévben 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kokszszénki-* hozatal aránya az előző évi 13° o-ról 17%-ra emelkedett. A gépipar termelése 7%- kal növekedett. Az ágazat tevékenységét jelentősen befolyásoló két megyei székhelyű vállalat — a Pécsi MEZŐGÉP és a Sopiana Gépgyár — bruttó termelési értéke folyóáron egyaránt közel 20n'n-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőanyagipar termelése összességében 3%-kal nőtt. Cementből 13%-kal többet termeltek mint egy évvel előbb, az égetett tégla gyártása viszont ez évben is csökkent, 2° o-kal. A könnyűipar termelése az előző évi szint körül alakult. A kézmű- és háziipar, a nyomdaipar, valamint a textilruházati ipar termelése csők. kent, a fafeldolgozó, a textil-, valamint a bőr-, szőrme- és cipőiparé nőtt. Az élelmiszeripar termelése összességében stagnált. Az ágazat* főbb termékei közül csontos nyershúsból, váqott baromfiból, sajtból, lisztből, borból, pezsqőből, alkoholmentes üdítőitalból, cigarettából többet, vajból, gyümölcskon- zervből, főzelékkonzervből kevesebbet állítottak elő, mint tavaly az első félévben. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és szövetkezetek értékesítési árbevétele 1987 első hat hónapjában összehasonlítható áron 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a belföldi célú értékesítésből több, míg a külpiaci értékesítésből kevesebb árbevétel realizálódott az 1986. I. félévinél. A külkereskedelmi célú értékesítés árbevétele — a fontosabb telepekkel együtt — rubel elszámolásban csökkent, nem rubel elszámolásban nőtt. (E tény értékelésénél figyelembe kell azonban venni, hogy a forintot a konvertibilis devizákhoz képest több ízben leértékelték, míq a rubelhez kéaest felérétkelték.) Bőrkesztyűből, puhabőrből, nyershúsból, főzelék, és qyümölcskon- zervből kevesebbet, qépekből, qépi berendezésekből és alkatrészekből, felső ruházati bőrből, bútorból, vágott baromfiból többet adtak át külkereskedelmi értékesítés céljára, mint 1986. I. félévében. A meavei székhelyű kivitelező építőipar által teljesített építési-szerelési munkák volumene 1987. I. félévben - az országoshoz hasonlóan — 3%- kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termelékenység 9%-kal javult. A megyei . székhelyű kivitelező építőipar ez év első felében összesen 103 egymillió forintnál nagyobb értékű építményt adott át a megrendelőknek, ugyanannyit, mint 1986. I. félévében, ezek összértéke azonban kevesebb volt az egy esztendővel korábbinál. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat ez évre a tavalyinál kevesebb lakás átadását irányozta elő, 1986. I. félévében 563, idén 428 lakást adott át. Gyengébb búzatermés Az előző évinél mintegy 600 hektárral nagyobb szántón tovább mérséklődött a gabonafélék területe, ezen belül azonban a kukoricáé valamelyest növekedett. Az előző évihez képest nőtt az importkiváltó szójabab vetésterülete, idén a szántónak 4%-át foglalta el. Az aratás a hűvös tavasz miatt késve kezdődhetett. A csapadékos időjárás után hirtelen érkezeit hőség gyorsította az érést, sokhelyütt azonban a szemek megszorulásával járt, romlott a hektolitersúly. Jelentős károkat okoztak az ismétlődő viharok és a jégverés. Az előzetesen vártnál és az előző évinél is valószínűleg alacsonyabb a búza hektáronkénti hozama. Őszi árpából, repcéből és borsóból jó közepes, vagy azt meghaladó a termés. A szarvasmarha-állomány június végén az egy év előttinél 6%-kal kevesebb volt (országosan 4%-kal fogyott az állomány). Valamennyi gazdaságtípusban csökkent a szarvas- marhák száma, legerőteljesebben a kistermelőknél. A tehenek száma 4n,0-kal (országosan 0,4° o-kal) volt kisebb a tavalyi első félévinél. Alacsony jövedelmezősége miatt csökkent a húsmarhatartás. A sertések száma — hasonlóan az országoshoz — több volt, mint tavaly az első félév végén. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 2°/o-kal csökkent, a kistermelőknél Sonkái nőtt az állomány. Az anyakoca-állomány 12%-kal volt több a tavaly június véginél (országosan a kocák számának növekedése mérsékeltebb, 4%-os volt). A juhállomány tovább csökkent, 14",o-kal volt kevesebb az egy évvel és 20%-kal kevesebb a két évvel korábbinál. A tyúkfélék állománya összeségében a tavaly és tavaly- előtti szinten maradt. Új létesítmények A beruházási tevékenység 1987 első felében - számításaink szerint — mérséklődött. A szocialista szervek Baranya megyei beruházásaira az állta- lünk megfigyelt Jkörben 2,1 milliárd forintot folyósítottak, folyóáron számítva 5%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az első félévben üzembe helyezett fontosabb létesítmények: a Sopiana Gépgyár tanműhelye, az MSZMP mohácsi székháza, a pécsi hőerőmű raktárai, a pécsi Tünde Divatház, Görcsönydoboka, Pa- lotabozsok, Somberek és Vé- ménd gázvezetékei; júliusban Szentlőrincen szuszpenziós műtrágyát előállító üzem kezdte meg működését. A megfigyelt ágazatokban 1987. I. félévében mintegy 131 000 munkavállaló dolgozott, 2,5%-kal kevesebb, mint egy esztendővel korábban. A létszámcsökkenés szinte teljes egészében a fizikai foglalkozásúak számának fogyásából adódott. Baranya megyében 1987. I. félévében a munkaügyi szolgáltató hálózat irodáihoz a munkáltatók 5880 fő létszám- iqényt jelentettek be. Az irodáknál ennél kevesebb, 4194 fő jelentkezett munkavégzésre, ebből 1073 ismételten. Jelentős eltérés mutatkozott a munkáltatók iqénye és a jelentkezők szakképzettségi struktúrája közijtt. A foglalkoztatottak havi átlagbére 1987. I. félévében 6079 Ft-ot tett ki, 7,1%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Legnaqyobb mértékű volt a növekedés a vízgazdálkodásban (8,6%) és az állami gazdaságokban (8,1%), legkisebb az építőiparban (5,9%). A fizikai foglalkozásúak átlagbére 5836 Ft volt, 7,6%-kal több, mint 1986. I. félévében. Kötvények ISO millióért A lakosság takarékbetét-állománya a félév végén elérte |! 10 milliárd Ft-ot. A januárjúniusi növekedés mintegy 406 millió Ft volt, 56 millió Ft- tal kevesebb, mint egy évvel előbb. A különböző betétfajták között, azonban átrendeződés ment végbe: csökkent a hagyományos kamatozó betétek állománya, míg a nagyobb kedvezményeket és kamatot biztosító ifjúsági takarékbetétek és takaréklevél-betétek, illetve az újabb betétfajták (nyugdíjelőtakarékossá- gi, lakásnyeremény betét) állománya jelentősen növekedett. A betétállomány növekedésének mérséklődésére hatással volt, hogy a készpénzfelhasználás a bevételeknél nagyobb mértékben emelkedett. Emellett számottevően nőtt a kötvényvásárlásra fordított összeg. A megye pénzintézetei a lakosság részére közel 150 millió Ft névértékű kötvényt értékesítettek, a tavalyi első félévinek mitegv négyszeresét. Az értékesített kötvényeknek kb. 45%-ót idén a telefonkötvények tették ki. A lakosság hitelállománya június végén 9,7 milliárd Ft volt, 474 millió Ft-tal több, mint az elmúlt év végén. (Tavaly 455 millió Ft-tal nőtt az állomány.) A betétekhez hasonlóan a hitelállomány növekedése is csak a takarék- szövetkezeteknél volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelem változatlan áron számított forgalma a népgazdasági tervben előirányzott szintentartással ellentétben lényegesen emelkedett mind a megyében (4,1%-kal), mind pedig országosan (2,7%- kal). A lakosság ellátása alapvető élelmiszerekből többségében zökkenőmentes volt az I. félévben. Élőhalból viszont a II. negyedévben sem volt elegendő a kínálat. A tőkehús és húskészítmények kereslete az áremelkedések hatására visz- szaesett, illetve eltolódott az olcsóbb termékek felé. A ruházati termékek közül a női konfekció- és divatáruk választéka időnként eltért a vásárlói igényektől: gyakran hiányoztak a boltokból a tetszetősebb és jó minőségű importáruk, a nagyobb méretű termékek, a női pantallóknál pedig az évek óta tartó ellátási gondok továbbra is fennálltak. Romlott az I. negyedévihez képest a férfi és fiú alsókötöttáruk, továbbá a női fehérneműk kínálata. Mérethiányosságok jelentkeztek a gyermekcipők és -szandálok körében. A vegyes iparcikkeknél mennyiségi hiány mutatkozott továbbra is automata mosógépekből. választéki problémák voltak mélvhűtő szekrényekből és -ládákból, televíziókból, továbbá személyi számítógéoekből és videomagnókból. Nem tudta kieléaíteni az igényeket a kereskedelem egyes szerszámokból, a szea- és csavaráruk több tÍDUsából, motorkeréknár- és' kerékoóral- katrészekből sem. Az éDÍtő- anvnqok közül az éaetett tetőfedőcserép ellátásban nem szűntek a gondok, íőt betoncserépből is csak hosszabb -várakozási idővel tudták az igényeket kielégíteni a TÜZÉP- telepek. A II. negyedévben tovább romlott a kínálat fenyőfűrészárukból, a jobban szigetelő falazóanyagok egyes fajtáiból, parkettából, valamint a hőszigetelési szabványoknak megfelelő nyílászárókból is. A kiskereskedelmi árak a megyében átlagosan 5,5%-kal voltak magasabbak mint egy évvel korábban. Ezen belül a bolti élelmiszereknél és élvezeti cikkeknél 7, a vendéglátásban 10, a ruházati termékeknél 8, a vegyes iparcikkeknél 4% körüli volt az átlagos árnövekedés. Mind a piacokon, mind a szövetkezeti boltokban nagymértékben, átlagosan 26%-kal emelkedtek az idényáras cikkek órai. Ezen belül a burgonya ára közel 50, a zöldségféléké 34, a gyümölcsféléké 10%-kal volt több átlagosan, mint egy évvel előbb. A megye kereskedelmi szálláshelyein az I. félév során a vendégek száma meghaladta a 126 000 főt, 7° „-kai több volt az egy évvel korábbinál. Magánerőből A lakásépítési tevékenység egészében mérséklődött. A befejezett lakásépítések számának jelentős visszaesésével egyidejűleg • azonban — 1986. I. félévéhez képest - növekedett az újonnan megkezdett lakásépítkezések száma. Az esztendő első hat hónapjában 514 lakás készült el, nemegészen 60%-a az 1986 azonos időszakában befejezett lakások számának. Az idén épített lakások 78%-a ■ magánerőből, 22%-a állami érőből létesült. A megye általános iskoláiban ez évben közel 5200 tanuló végzett, 2%-kal több, mint egy esztendővel korábban. A korábbi évekhez hasonlóan mintegy 97%-ot tett ki azoknak az aránya, akik tanulmányaikat valamilyen középfokú oktatási intézményben folytatni kívánták. PB 2—A típusú palack ki- és berakógép szerelése a Sopiana Gépgyárban Fotó: Proksza László
