Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-15 / 224. szám
Vilég proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 224. szám 1987. augusztus 15., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Kölni, ankarai, eszéki vendégelőadók Az emlékülés résztvevőinek egy csoportja Történészek a nagyharsányi csatáról Azoknak, akik most bosszúsan legyintenek — „már megint a nagyharsányi csata!" - érdemes lett volna meghallgatniuk dr. Szakoly Ferenc tegnapi előadását a csata 300. évfordulója alkalmából megrendezett siklósi konferencián. A Magyar Történelmi Társulat főtitkára azt fejtegette, miért nem tudott ez a nagy jelentőségű történeti esemény, de az egész felszabadító háború sem, kellő „rezonanciát" kiváltani a korabeli és a mai közvéleményben. Utalt arra, hogy még a történészek, társadalomtudósok körében sem ritka az olyan vélekedés, hogy a török hódoltság alóli felszabadulás tulajdonképpen semmi jót nem hozott a magyarságnak, hiszen — mint néhány tankönyvünk is vulgárisán megfogalmazza: „egyik igából a másikba hajtotta fejét a magyar nép". Amennyiben a szűkre szabott idő engedte, Szakály Ferenc igyekezett példákkal bizonyítani, hogy nem a felszabadító háborúkat követő dúlások és fosztogatások, hanem valóban a török uralom tizedelte meg a magyarságot, s néptelenített el országrészeket. A Habsburg- ház -történelmi szerepének sokkal árnyaltabb megítélését javasolta, s szakítást a „kuru- cos” történelemszemlélettel. Ami a csatát illeti, a történészek között még arról is vita - folyik, hol zajlott 1e pontosan a döntő ütközet. E kérdésben dr. Nagy Lajos és Veres D. Csaba nézetei állnak a legélesebben szemben egymással. Utóbbi ugyanis — mint a lapunkban közölt értekezésből is kitűnik - inkább Villányt tekinti a csata helyszínének. Ezek a viták, s e kiragadott problémák azonban csak a felületes szemlélő számára tűnhetnek fel szőrszálhasogatás- nak. Ha a kétnapos konferencia teljes programját, mind a huszonkét előadást figyelembe vesszük, minden bizonnyal átfogó és teljes kép alakul ki bennünk a magyar történelem e sorsdöntő korszakáról. A Baranya Megyei Levéltár és a Siklósi Várbaráti Kör által szervezett konferencia pénteki programja a következőképpen alakult: Dr. Végh íózsefné, a Megyei Tanács művelődési osztályának csoportvezetője köszöntöt- •te a siklósi vár tanácskozó termét zsúfolásig megtöltő hallgatóságot (melynek soraiban ott láttuk Takács Gyula megyei tanácselnök-helyettest is), majd dr. T. Mérey Klára, a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportjának elnöke mondott rövid megnyitót. Ezután következett dr. Szakály Ferenc referátuma, majd dr. Nagy Lajos, dr. Vass Előd, dr. Farkas Gábor, dr. Heckenast Gusztáv és dr. Bezerédy Győző előadása. A szünetben levetítették az MTV Pécsi Stúdiója által készített Nagyharsány emlékezete című filmet (szerkesztő-rendező: Füzes János), amelyben dr. Nagy Lajos hely- történész mondja el a csata lefolyásának menetét, korabeli dokumentumok és mai helyszíni felvételek alapján. A nap további részében Hóvári János, Verés D. Csaba, Tímár György, dr. Rázsó Gyula és dr. Nagy László tartott előadást. Megkülönböztetett rangot ad a konferenciának, hogy három külföldi előadó is előadást vállalt. Dr. Ludwig Hüttl, a kölni egyetem tanára Miksa Emanuel bajor választófejedelem szerepéről és Magyarország felszabadításának európai jelentőségéről beszélt, Stjepan Srsan, az eszéki levéltár munkatársa pedig A törökkor a XVI-XVil. századi horvát történeti irodalomban címmel tartott előadást. Tán bem kell külön részletezni annak a jelentőségét, hogy elfogadta a meghívást dr. Serif Basta, az ankarai egyetem nyugalmazott professzora, aki ma délelőtt tart előadást a XVII. századvégi oszmán diplomáciáról. Földrengés Jugoszláviában A belgrádi Szeizmológiai Intézet jelentése sze: rint péntek reggel 8 óra 25 perckor erős földrengés rázta meg Közép- Szerbiát. A földlökések ereje a Kraljevo közelében, Bogutovacska Banjá- . nál levő epicentrumban a Mercalli-skála szerint 7 fokos volt. A földrengés jelentős anyagi károkat okozott, de emberáldozatot nem követelt és súlyos sérülések sem történtek. A tíz másodpercig tartó föld- : mozgás komoly nyugtalanságot keltett a lakosság körében. Kémények dőltek le, a mennyezetről sok helyütt lehullt a vakolat, az üzletek polcairól pedig az áru, házfalak repedeztek meg, ablakok törtek be. A telefonvonalak egy része használhatatlanná ; vált és több községben szünetel az áramszolgáltatás. Délután a konferencia résztvevői kirándulást tettek a nagyharsányi református templomba, ahol a Janus Pannonius Múzeum emlékkiállítását Horváth B. Csilla muzeló- gus mutatta be. A nap záróeseményeként Komor István, a Baranyai Alkotótelepek igazgatója avatta fel azt az emlékkövet, amelyet Somogyi József szobrászművész tanítványai faragtak a győzelmes csata emlékére. A követ a nogyharsá- nyiak nevében Balassa Gyula tanácselnök vette át. A résztvevők két új kiadványt is kezükbe vehettek: megjelent Nagy Lajos és Szita László Budától-Belgrádig című hatalmas monográfiája, és a Baranya Megyei Könyvtár kiadásában egy érdekes tartalmú füzet: korabeli német tudósítás a nagyharsányi csatáról. A konferencia ma reggel folytatódik. Havasi János Lassan halad a fegyverletétel Srí Lanka-i kormányforrásokból közölték, hogy felfüggesztik a tamil foglyok szabadon bocsátását a gyűjtőtáborokból, mert a szigetország északi és keleti részén a tamil harcosok fegyverbeszolgáltatása vontatottan halad. Pénteki sajtójelentések szerint már ezerkétszáz, a terrorizmusellenes törvény alapján letartóztatott foglyot engedtek el a kor- mányhatósógok. Még további négyezren várnak a szabadulásra. Ami a fegyverbeszolgáltatás lassú ütemét illeti, megfigyelők két okkal magyarázzák a tamil gerillák vonakodását: egyrészt még nem múlt el a kormány biztonsági erőivel szembeni bizalmatlanságuk, másrészt a különböző tamil szervezetek közötti, régóta tartó marakodás miatt sem válnak meg szívesen fegyvereiktől. Műemléki albizottságok országos konferenciájára készül Baranya megye; 7—8—9—10. oldalunkon mellékletben mutatjuk be megyénk műemlékvédelmi helyzetét. Képünkön: a Munkácsy Mihály utcai ásatás színhelye. Mezőgazdasági és faluegészségügy Világkongresszust rendeznek Pécsett Huszonhat országból érkeznek résztvevők Augusztus 27-30-án Pécsett rendezik a Nemzetközi Mező- gazdasági és Faluegészségügyi Társaság X. világkongresszusát. Az előzetes sajtótájékoztatót tegnap tartották meg a POTE Társadalom Orvostani Intézetében, amelynek vezetője dr. Fényi Jenő egyetemi tanár, egyúttal a társaság alelnöke és jelenleg a szervező bizottság elnöke. Elmondta, hogy ez a nemzetközi társaság 1961-ben Franciaországban alakult. Megalakulását a mezőgazdaságban végbemenő technikai forradalom, a kemizálás, a nagyüzemi állattartás során jelentkező rendkívüli fontosságú mezőgazdasági, üzemegészségügyi kérdések megoldásának szükségessége és a fejlett gazdasággal rendelkező országok tapasztalatainak átadása, illetve kicserélése iránti igény hozta létre. A nemzetközi társaság háromévenként tartja a kongresszusát. A legutóbbit Új-Zé- landon rendezték és itt döntötték el, hogy a következő színhely Magyarország és Pécs lesz. Ez a döntés elismerése a magyar, illetve a pécsi kutatók eredményeinek. A pécsi világkongresszuson a WHO által meghirdetett „Egészséget mindenkinek 2000- re" jelszó valósággá tételének lehetőségei és ennek megvitatása kerül előtérbe. Eddig 26 országból mintegy 170-en jelezték részvételi szándékukat, köztük olyan távoli országokból is, mint Új-Zéland, Chile, Thaiföld, több afrikai állam. Japánból 75-en érkeznek. Magyarországról mintegy 200 résztvevőre számítanak. Az ünnepélyes kezdésre augusztus 27-én este 18 órakor kerül sor ]a POTE aulájában. A kongresszus ideje alatt lesz bélyegkiállítás, a Baranya megyei élelmiszeripar termékeiből bemutató és a Posta alkalmi bélyegzést vállalt. Előreláthatóan 174 előadás hangzik el, amelyek mind valamilyen módon a mezőgazdaság, a falu egészségügyével foglalkozik. S. Zs. Díszes pécsi kapuk Proksza László felvételei
