Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-01 / 210. szám

Fogyasztók fóruma 'ym Korszerű kereskedelmi szemlélettel Megteremtjük a holnap vásárlóit Interjú Kati Tamással, az Amfora Kereskedelmi Vállalat vezérigazgatójával Tudni illik A többlet­értékadó vissza­térítéséről Ar elmúlt év januárjától már ha- zánkban is lehetőség van az Auszt- riában, NSZK-ban és Nyugat-Berlin- ben vásárolt áruféleségek többlet­értékadójának visszaigénylésére. Ba­ranya megyében ezt csaknem szá­zan vették igénybe. A nyugat-európai országok legna­gyobb részében a fogyasztói árak magukban foglalják az úgynevezett többletértékadót. Ezt a német nyelv­területen Mertwertsteuernek nevezik. Mit is jelent ez a fogalom? Egysze­rűen annyit, hogy a turisták által az adott nyugati országból kivitt árut nem terhelik meg adóval, vagy­is az utazók igényelhetik a vissza­térítést. Az adóvisszafizetés minden or­szágban más és más módon törté­nik. Magyarországon 1986. január elsejétől a Konjunktúra- és Piacku­tató Intézet a COOPTOURIST-tal együttműködve megkezdte az Auszt­riában, az NSZK-ban és Nyugat- Berlinben vásárló turisták részére a többletértékadó visszaigénylését. A Cooptourist irodák az öt hónap­nál nem régebbi, szabályosan ki­töltött, az NSZK, vaqy osztrák hatá­ron lepecsételt okmányokat, számlá­kat veszik át. Természetesen ezeket külön kell kérni a vásárlás alkalmá­val. Ugyanis a Cooptourist irodák­ban csak . a hivatalos, sorszámmal ellátott pénztári számlát fogadják el. Ezenkívül fontos még tudni, hogy a vásárlás helyén kérni kell: tüntessék fel a számlán o visszatérítendő adó összegét és pontosan töltsék ki a visszatérítéshez szükséges kiviteli, en­gedélyt. Ez utóbbira a kilépő. határ- állomáson, az utazónak kérnie kell a külföldi vámhatóság bélyegzőjét is. A többletértékadó összege orszá­gonként, és áruféleségenként eltérő lehet. Ausztriában például 15—20 százalék között mozog, míg az NSZK-ban ennek értéke 9—14 szá­zalék. A Német Szövetségi Köztár­saságban általában 100 márka fö­lötti, míg Ausztriában 1000 schilling az értékhatár, ami felett már az adót visszatérítik. Szalai Kornélia Jövőre lesz negyvenéves oz Amfora. Az ország egyik legnagyobb kereskedelmi vál­lalatánál — 19 megyében, mintegy 70 munkahelyen — 1100 ember dolgozik. A szét­szórtság ellenére jól össze­kovácsolt kollektíva az elmúlt években számos kiemelkedő munkasikert ért el. Ami azon­ban ennél figyelemreméltóbb: nem csupán egyre jobb gaz­dasági eredmények elérésére törekszenek, de egyfajta fo­gyasztói ízlésformálásra is. — Rendszeresen szervezünk terítési versenyeket — mondja Katz Tamás, az Amfora Keres­kedelmi Vállalat vezérigazga­tója. — Az úttörőmozgalom és a KISZ segítségével fiatalok vettek részt a versenyeken, de volt vetélkedő háziasszonyok­nak, sőt a vendéglátó szakma képviselőinek is. Mi nemcsak azt mondjuk: itt ez a készlet, olcsó, szép, tessék megvenni! De szeretnénk megmutatni azt is, hogyan használják ezeket az emberek, hogy szebb és jobb legyen az életük. — Miért foglalkozik ezzel egy kereskedelmi vállalat? — Azért, mert ha felkeltjük a vásárlókban az igényt, meg­tanítjuk a gyerekeket, hogyan kell teríteni, tulajdonképpen megteremtjük, a holnap és a holnapután potenciális vásár­lóit. Ez vállalatunk egyik leg­fontosabb kereskedelempoliti­kai alapelve. A terítési kultú­rához egyébként hozzátartozik az edényzeten kívül az asztal­terítő, a virág, de az is, hogyan legyen az evőeszköz kiválasztva, elhelyezve. — Milyen a kereslet termé­keik iránt? — Az elmúlt 2—3 évben a kereslet volumenben nagyon kicsit emelkedett, de az össz­értéken belül minőségi válto­zások vannak. Például fokozó­dott a készletáruk rorgaima, sőt egyre inkább megveszik a kiegészítő termékeket is. Óriá­si erőfeszítéseket teszünk a hazai gyárakkal és import- partnereinkkel együtt, hogy kiegészítőket gyártassunk a készletekhez, tz nem egysze­rű, hiszen különféle techno­lógiai, gyártási gondokat is felvet. — Például? — Mai bonyolult világunk­ban a formatervezés igényeit összhangba kell hozni az ipa­ri termelés gépi lehetőségei­vel, tömegjellegével. A gé­pesítettség időnként nem bír bizonyos finomságokat elvisel­ni, ebből adódóan egyes for­mák nehezen valósíthatók meg. Ami ettől a tömegterme­léstől eltér, az egyedi termék, és jóval drágább. A formater­vezésnek ott van nagy jelen­tősége - és ezt a vállalat minden eszközzel támogatja is —, hogy összehozza az ét­kezési kultúra részelemeit. Te­hát ha van egy iparművész által megtervezett termék a porcelángyárban, egy másik iparművész által megtervezett pohár, egy harmadik által megtervezett evőeszköz, ab­rosz, vagy más kiegészítő -, ez mind legyen összhangban egymással. Ezt külön-külön mindenki színvonalasan meg­oldja. A nehézség viszont ab­ban van, hogy az eltérő gyártmányfejlesztést, techno­lógiát nehéz összehangolni. Nem akarunk terveztetni, de fenntartjuk a jogot magunk­nak, hogy beleszóljunk, mit gyárt az ipar, mégpedig azon az alapon, hogy a vevő kí­vánsága és igénye jobban legyen elismerve. — Mennyire sikeres ez a közvetítői tevékenység? — Meggyőződésem, hogy a magyarországi hiányok leg­alább 50 százaléka helytelen magatartásból származó, mes­terségesen előidézett hiány- helyzet. Több bizonyítékom van ró. Például 3—4 évig is követeljük valaminek a gyár­tását, de nem tudjuk elérni, hogy piacra kerüljön, mert ellentétben áll az igényünk az adott gyár termelési lehe­tőségeivel. a meglévő géppark kapacitásával, vagy érdekelt­ségével. De amikor azt mond­juk, köszönjük, nem vásáro­lunk többet, nagyon gyorsan megjelenik a gyártó az új termékkel. A hollóházi gyár­tól öt éven át kértük, köve­teltük az új étkészletcsalád, a Pannónia kialakítását, mindhiába. Mikor aztán sike­rült pár ezer étkészletre olasz vevőt találniuk, azonnal meg­csinálták. A hazai piac sze­rencséje, hogy ez a cikk kül­földön nem lett olyan szeren­csés, így bőven jutott belőle boltjainkba. Lassan rendszert csinálunk abból, hogy ha va­lamit nem tudunk elintézni, megpróbálunk külföldi vevőt szerezni a gyárnak. — Jelenleg mi a hiánycikk? — A legnagyobb problémát jelenleg az orosházi üveggyár gyártmányfejlesztésében ta­pasztalható lemaradás okozza. Annak a kihangsúlyozásával, hogy ugyanez az üveggyár világszínvonalú termékekkel van jelen a tőkés piacon, és ugyanakkor a gépi tömegter­melésére nincs meg a lehető­ség, hogy a legminimálisabb mértékben is korszerűsítse. — A kereskedő lát-e reális lehetőséget a változásra? — Változni kell, mert ha sok száz gyár hasonlóképpen dolgozik, az ország sem tud előbbre lépni. F. D. Nagyító alatt Milyen tartós egy bébicipó? — Mit kell kibírnia egy bébi­cipőnek? — Elvileg ezeknek a Vis láb­beliknek nem szabad tönkre­menni - kapom a választ Tóth Tamástól, a Dél-dunántúli Ci­pőkereskedelmi Vállalat keres­kedelmi igazgatóhelyettesétől. — Ezeket a kis cipőket ugyanis csak két-három hónapig hord­ják a tulajdonosaik és ilyen rövid idő alatt nem válhatná­nak használhatatlanná. Válla­latunkhoz általában a forgal­mazott cipők 3—4 százalékára érkezik panasz, de a kismére- tekre szinte egyáltalán nem. Az is igaz, hogy elsősorban a szombathelyi Siesta-cipőket és a Tisza Cipőgyár termékeit forgalmazzuk. , — Megkérdeztük minderről a Szombathelyi Sabaria Cipő­gyárban a meo vezetőjét, Ma- betler Ervint, aki többek kö­zött elmondta: a kis cipőknek hat hónap a szavatossági ide­jük. A bébicipőket nappa- bőrből készítik peremes talp­pal. A talpleválások miatt azonban sok reklamáció érke­zett a gyárhoz, ezért új tech­nológiát alkalmaznak. Ezentúl a felsőbőr és a talp közötti részt könnyű anyaggal töltik ki. A Kecskeméti Cipőipari Szö­vetkezetben is hagyományai vannak a bébicipők gyártásá­nak. Nagy István műszakvezető elmondta: elsősorban import felsőrészből és talpból gyárt­ják a cipőket, mégis gondot jelent a talpleválás. — Egy bébicipőnek gyakorla­tilag egy-két hónapot kellene kibírnia, míg a gyerek nem nö­vi ki - tájékoztat Balogh Lász- lóné, a pécsi Mecsek Aruház cipőosztályának vezetője. - Ha azonban hat hónapon belül a kiscipő használhatatlanná válik - természétesen csak akkor, ha nem szándékosan rongál­ják - vissza lehet vinni az üz­letbe. Talpleválás esetén meg­javítják. Ha a hiba olyan jel­legű, hogy nem javítható, ak­kor vagy visszatérítik a cipő árát, vagy értékének megfele­lően újat vásárolhat a vevő. Ta­pasztalataink szerint legtöbb reklamáció az új, tépőzáras Az IBUSZ a hazai turisták­nak is számos utazási, pihené­si lehetőséget kínál. Az országjáró túráik 1—4 naposak. Az útvonal a Me­csektől a Vértesig, a Bör­zsönytől Zemplénig számos szép hazai tájat felölel. Külö­nösen érdekesnek ígérkezik a szeptemberi kaposvári vásár, vagy októberben a debreceni Mihály-napi vásár. Nagy a választék az egyes tájak, nem­zetiségek ételeit bemutató ínyenctúrákból. Gazdag lehetőségeket kínál­nak az IBUSZ irodák külön­féle' hegyvidéki üdülésekből, amelyek közül a legismerteb­cipőkre érkezik, amelyek saj­nos nem is javíthatók, mert az áruház javítószolgálatának ehhez nincs megfelelő alap­anyaga. Kérdés persze, hogy egy ép­pen járni tanuló, csúszó-mászó gyerek esetében a nem éppen olcsó Siesta-cipő orrának ki- lyukadása szándékos rongá­lásnak, vagy szabályszerű ci­pőviselésnek minősül-e? Az or­vosok véleménye szerint a ti­pegő gyerek lábára, már me­rev talpú cipőt kell adni, amelyben lehetőleg betét is van. Ám hetente kétszáz fo­rintért cipőt venni, nem éppen olcsó mulatság! Sz. K. bek: Aggtelek, Szilvásvárad, Sopron, Visegrád, Kőszeg, és Mátrafüred. A gyógyfürdők közül Gyula, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Hévíz és Miskolc­tapolca szerepel a kínálatban. A belföldi utazások és üdülések árai és fizetési fel­tételei változatlanul kedvező­ek. Az IBUSZ 85. évfordulója alkalmából az augusztusi tú­rák és üdülések résztvevői, a további vásárlás esetén csu­pán a részvételi díj 85 száza­lékát fizetik. Rovatszerkesztő: FERENCI DEMETER Jubileumi IBUSZ-kedvezmények A Vöröskereszt által forgalmazott dohányzás elleni plakátok Füstbe megy a jövőnk? így teszik fel, egészen egy­értelműen a kérdést orvosok és más egészségügy szakem­berek. Mert a dohányzás okoz­ta betegségek világszerte egyre nagyobb méreteket ölte­nek, s ha a serdülő korosz­tályokat nem sikerül meg­akadályozni a rászokásban, valóban nagy veszély fenye­geti - erről az oldalról is — az emberiséget. S „nemcsak” az egészség a tét: gazdasági kárt is okoz a dohányzás. A Német Szö­vetségi Köztársaságban pél­dául orvosok számították ki, hogy míg az államnak éven­te 10 milliárd márka bevéte­le származik a dohányáruk­ból — az ezek által okozott kár mértéke még egyszer annyi, 20 milliárd márka. Nálunk az állami bevétel dohányfélékből - körülbelül annyi forintban, mint a nyu­gatnémeteké márkában, az­az 10 milliárd körül jár. Eh­hez egy évben 27-28 mil­liárd cigaretta füstjét enged­jük a levegőbe - és ki-ki a saját és nem dohányzó em­Í bertársai tüdejébe. Ha egy családnak két tagja dohány­zik, átlagosan havi kiadá­saik 7 százaléka megy el füs­tölnivalóra. (Ami igen sok család költségvetésében lé­nyegesen nagyobb tétel, mint a kultúrára — könyvre, szín­ház- és mozijegyre, zenére — költött összeg.) Bár a látszat sokszor el­lenkező arányokra enged kö­vetkeztetni, hazánkban a 14 év fölötti lakosságnak nem egészen egyharmada, 32 szá­zaléka dohányzik, és 48 szá­zaléka meggyőződéses nem dohányzó. A fennmaradó 20 százalék pedig — leszokott. Igaz, vannak, akik nem is egyszer tették meg ezt. . . Meggyőző adatok bizo­I nyitják, hogy érdemes le­szokni, amíg nem késő. Or­vosi vizsgálatok és kísérletek sokszorosan igazolták azt a régi feltételezést, hogy szo­ros összefüggés áll fenn a dohányzás és a tüdőrák kö­zött: ahol növekszik a dohányzók száma, nő a tü­dőrákos eseteké is. Magyar- országon 1970-ben 3 ezer körüli új tüdőrákos beteget vettek kezelésbe - 1986-ban pedig csaknem 6 ezret. Ugyanígy kimutatható a csökkenés összefüggése is, bár csak 10-15 év után je­lentkezik a tömeges leszokás áldásos hatása. így például az USA-ban 1968-ban zajlott le az első — és igen eredmé­nyes — dohányzás elleni kampány. Akkor még ott a 14 évnél idősebbek 52 szá­zaléka dohányzott. 1982-ben már csak a lakosság 39 szá­zaléka tartott ki a szívni- valók mellett - és megkez­dődött a tüdőrákos betegsé­gek számának apadása. Ugyancsak sok bajt okoz a dohány a „motornál", az­az a szívnél: a coronaria (szívkoszorúér) megbetege­dések, így a rettegett infark­tus okai között ugyancsak „előkelő" helyet foglal el a dohányzás. A szívbetegek te­temes része emiatt kerül kórházba. Az orvosok szerint itt nem is elsősorban a min­den dohányfélében meglevő kátrány a „ludas", hanem — valószínűleg - a dohányzás közben keletkező és a vér­ben feloldódó gázok. Az ösz- szefüggés itt is nyomon kö­vethető, a skandináv orszá­gokban erősen csökkent az ilyen természetű szívbetegsé­gek száma, amióta megkez­dődött — pontosabban: amióta eredményeket hozott- a dohányzás elleni küzde­lem. Igaz, hogy az első intéz­kedések már nálunk is nap­világot láttak. Egyes vasút­vonalakon nem szabad dohá­nyozni, s a MALÉV repülő­gépein sem, egyelőre a rö- videbb járatokon. Több kór­házban ugyancsak megtiltot­ták a dohányzást az orvo­sok, az egészségügyi sze­mélyzet és a betegek számá­ra egyaránt. (Természetesen . — és helyesen — enyhítve az­zal, hogy mindenütt vannak dohányzásra kijelölt helyisé­gek, hiszen nem várható el senkitől, hogy egy tilalom hatására egyik napról a má­sikra leszokjon káros szenve­délyéről.) Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) célul tűzte ki, hogy 1995-ig az országok lakosságának 80 százaléka tartozzék a nem dohányzók táborába. Ez reális cél, hi­szen ha a leszokottak aránya megmarad a 20 százaléknál, és évente csak 10 százalék szokik rá a felnövő nemzedé­kekből - az arány egyre ja­vul, s a kitűzött határidőig meg is lesz a 80 százalék nem dohányzó. Sokan szívesen abbahagy­nák a dohányzást - de nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Kényszerítő eszköz nincs, s nem is lenne helyes ilyet alkalmazni. Próbálkoz­tak már - mérsékelt siker­rel - a szovjet és bolgár : gyártmányú tablettákkal, ; újabban pedig a Nicorette nevű, svéd gyártmányú rágó­gumival. Ez utóbbinál 30-40 százalékos leszokási arányt értek el, ami igen jelenté­keny eredménynek számít nemcsak a dohányzás, de általában a káros szenvedé­lyek betegeinek gyógyítósá- t nál is. — A legfontosabb — mond­ja dr. Ajkay Zoltán, a Korá- ] nyi Tüdőkórház főigazgató- j helyettese, a dohányzás el- I leni országos küzdelem egyik j vezetője - az akarat. Az or­vosok sokat segíthetnek. Egyébként az orvosok köré­ben máris az országos lakos­sági átlag alá csökkent a dohányzók aránya. A másik fontos tényező: a jó vagy rossz példa Elsősorban az orvosoknak, a pedagógusok­nak, és a televízióban gyak­ran megjelenő személyeknek kell példát mutatniuk, őket sokan követik szívesen. Várkonyi Endre----------------------—------------------­19 87. augusztus 1., szombat HÉTVÉGE Hétfőtől nyári vásár A sokéves hagyományok­nak megfelelően, idén is lesz szezon végi vásár a baranyai üzletekben. A négy legnagyobb keres­kedelmi vállalat boltjai­ban ezúttal augusztus 3- ától 15-éig tart a nyári árengedményes akció. A Centrum Áruház 5 és fél­milliós készletéből egysé­gesen 40 százalékkal ol­csóbban lehet vásárolni, a Meruker pécsi, komlói, siklósi, mohácsi és szent­lőrinci boltjaiban 12 mil­lió forint értékű nyári holmit kínálnak 20-30 és 40 százalékkal olcsóbban. Hasonló kedvezményt nyújt a vásárlóknak a Baranya- ker is, pécsi, komlói, har­kányi és mázaszászvári üzleteiben. A Konzum Áruház több mint 14 mil­lió forint értékű szezon­cikket hoz forgalomba hétfőtől. A Szövetkezeti. Közös Vállalat a nyári vásár időtartamára külön­féle kedvezményes akció­kat időzített, egyes ipar­cikkeket, élelmiszereket is olcsóbban árusítanak. Füstbe megy a jövőnk? Mibe kerül a dohányzás?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents