Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-08 / 186. szám
1967. július 8., szerda Dunántúli napló 3 MI is az a TS-4? Pécsi Ny éri Színház Kutatási program a felsőoktatás fejlesztéséért Beszélgetés Herman József akadémikussal A magyar felsőoktatás időszerű kérdéseiről tartott előadást nemrégiben Pécsett dr. Herman József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, a JPTE Pedagógiai Intézetének és a PAB pedagógiai munkabizottságának meghívására. Az előadás után kértem tőle interjút. — Professzor úr, ön nemcsak szakmájában közismert, de korábban minisztériumi vezető beosztást is vállalt, és több évig dolgozott Párizsban is, az UNESCO keretén belül. Szeretném, ha mindenekelőtt nemzetközi összehasonlításban szólna a mai magyar felső- oktatásról. — Minőségi tekintetben felsőoktatásunk kiállja a nemzetközi összehasonlítást. Érdekes azonban említeni egy mennyiségi jellemvonást: hazánkban az érintett korosztályok 8-9 százaléka jut be a felsőoktatásba, míg ez az arány a leg-1 több fejlett országban magasabb, egyes nyugati országokban ennek többszöröse. Ezzel az említett országok a túlképzés veszélyét is vállalják, időlegesen enyhítenek a fiatalkori munkanélküliség problémáján is. Vannak persze szervezeti különbségek is: léteznek a mienknél jóval rugalmasabb, a szakirányok szabadabb kialakítását lehetővé tevő konstrukciók. — ön az úgynevezett TS-4 jelű kutatási kormányprogram felsőoktatási programtanácsának elnöke. Mit kell tudnunk erről a programról? — A TS-4 jelű kormányszintű kutatási terv öt programból áll: közoktatási, felsőoktatási, közművelődési, történelmi és kulturális emlékeink feltárásának szentelt, valamint magyarságkutatási programokból. — Milyen tényekből indult ki a kutatás felsőoktatási része? — Mindenekelőtt megjegyzem, hogy nem vagyok kapcsolatban a felsőoktatás hivatali irányításával, így csak saját nevemben beszélek. Szerintem felsőoktatásunk struktúrája merev, és évtizedek óta alig-alig változott a felsőoktatásba bekerülők száma. és megoszlása; aki pedig bekerül, nagyrészt jól-rosszul el is végzi az adott intézményben tanulmányait. A felsőoktatás hazai szerkezete sem rövidebb, sem hosszabb távon nem vagy alig alkalmazkodik a népgazdaság utóbbi években észlelhető változásaihoz, a nagyobb struktúraváltásról nem is szólva. Ez több feszültség forrása. Néhány példa: pedagógushiány alakult ki, de vannak helyüket nem találó pedagógusok is, egyes mérnöki szakokon túlképzés van, ugyanakkor a legkülönbözőbb vezetőállásokban dolgozók között nem elegendően rendelkeznek felsőfokú diplomával. Lassan több területen szinte behozhatatlan mennyiségi lemaradás is észlelhető. Hiányosságok mutatkoznak annak felmérésében is, hogy egyáltalán mennyi és milyen képzettségű szakemberre van szükség. Nehézkes, túl bonyolult intézményeink belső szervezete, nem hatásosak a döntési folyamatok sem a felső állami irányítás részéről, sem egyetemen vagy főiskolán belül. Nagy problémák vannak az egyetemek kutatómunkájának alátámasztásában is, és folytathatnám a gondok felsorolását. így érthető, hogy a felsőoktatási programon belül több alprogram alakult ki, egyik a felsőoktatási folyamat és a társadalmi környezet közötti kapcsolattal, a második a felsőoktatás gazdasági és tervezési problémáival, a harmadik a felsőoktatás módszertani és oktatásszervezési kérdéseivel, a negyedik a felvételi folyamattal, végül az ötödik a felsőoktatás irányítási mechanizmusaival foglalkozik. — Lesz tehát bőven dolga a TS-4 felsőoktatással loglalko- só bizottságának. Gondolom, a posztgraduális képzéssel is foglalkoznak . ..- Az ön által említett területet is rendkívül fontosnak tartom, több kutatócsoportunk foglalkozik is vele. Az orvosok és a jogászok esetében a szakvizsgákkal van posztgraduális szintű pályára lépési követelmény, a többi területen viszont szükség van egyrészt a folyamatos utánképzés, másrészt a tudományos továbbképzés összefüggő rendszerére.- A TS-4 kormányszintű kutatási program felsőoktatással foglalkozó szakemberei tesznek-e valamint azért, hogy elképzeléseikről, jobbító szándékú gondolataikról az érdeklődő szakemberek is tudomást szerezzenek? — Elképzeléseink szerint még ebben az évben megjelenik egy, a felsőoktatási kutatásokkal foglalkozó periodika első száma. Terveinknek megfelelően itt neves elméleti és gyakorlati szakemberek publikációi olvashatók majd az egyetemek és főiskolák beiskolázási, irányítási kérdéseiről, a regionális vetületekről, a hallgatók társadalmi beilleszkedési gondjairól és sok más, mindannyiunkat foglalkoztató kérdésről. Bozsik László Premier előtt a Macbeth Táncelemekkel átszőtt Shakespeare- tragédia a Szabadtéri Színpadon A hatalmas színpadtér közepén mindössze három sze- leplő a rendezővel, aki halk instrukciókat ad, időnként karjával — a nézőtérnek háttal — a félkörben ücsörgő tánc-í kar tagjai felé mutatva. A táncosok — a „baranyások" — rövid megbeszélés után hazamehetnek, a próba a prózai szereplőkkel folytatódik. * Középütt nyers fenyőfatörzsekből emelt építmény, lépcsővel. Alatta Molnár Piroska (Lady Macbeth) ácsorog, az előtérben Sipos László (Macbeth) és Pilinczes József (Ban- quo) a rendezővel. Este 8 óra. „Angelusra" kondul a közeli Dóm öregharangja. Ilyenkor szót úgysem lehet érteni; míg a harangszó tart, Macbeth és Ban- quo a párbeszédüket kísérő játékos birkózást gyakorolja. Macbeth, 1. felvonás, 3. szín. A boszorkánylátomás utáni jelenet. Hírnök jő’ s örömmel jelenti, hogy a király boldogan fogadta Machbet győzelmének hírét, s jutalmul ,,Máris, mint Cawdor thánját üd- vözöltet.. ." —, mondja. S itt a címszereplő rövid monológja következik („Félre"): „... a szellemvilági intelem I Se rossz nem lehet, se jó. Mert ha rossz / Igaz kezdettel miért előlegezné / Sikeremet? Cawdor thánja vagyak! I s ha jó: miért szállt meg oly szörnyű sugallat / Hogy iszonyodó hajam égnek áll...?" Itt kirobban a kacagás. Sipos—Macbeth tar koponyájához kap, és térdre rogy... A rendező közli: ezt lelejtsd el...! (Sipos azóta mormogva járkál: „Elfelejtem! — Nem felejtem el?...") A próba egy kicsit megakad, s már indulna tovább, amikor, mintegy végszavazva, az ügyelő fojtottan beüvölti a színpadra: „A büfés indul haza, aki kajálni akar, most jöjjön!...” „Tabló” ... . Slusszpoén. Dülöngélünk a nevetéstől, úgy látszik, ilyen napot fogtam ki a Szabadtéri Táncszínen, ahol a délelőtti részpróbák után minden este kemény munkával araszolnak tovább a Shakespeare-tragédia jelenetei. Vagyis teljes üzemben, már-már a végéhez közeledik a Macbeth előkészítése, a most már csupán két nap múlva esedékes bemutatóra. * Az előadás érdekesnek ígérkezik, önmagában mór attól is, hogy a tömeget és a mozgalmas harci jeleneteket tónckarral képzelte el a rendező; a táncosok szerves részvételével a drámai folyamatban. Ami hovatovább hagyomány Bagossy László nyári színházi rendezéseiben. Erről kérdeztem őt és Vidá- kovics Antal koreográfust, a Baranya Táncegyüttes művészeti vezetőjét. — Amit a táncelemekkel Most jelent meg Baranyai nyár címmel a Megyei Művelődési Központnak az a kiadványa, amely a megye városainak jelentősebb nyári kulturális eseményeit tartalmazza, ismerteti. A korábban csak stencilezett, szűk körben terjesztett tájékoztató anyag ezután szerény nyomdai kivitelben a nagyközönség számára is hozzáférhető: a programfüzet beszerezhető Pécsett, a Nyári Színház jegyárusító helyein és a Dozsó kempingjé- nék recepciójában, Siklóson, szeretnék, az a Macbeth-ben talán az Antigonéhoz áll a legközelebb dramaturgiailag — válaszolta. — A tánc a drá- maíság erősítését szolgálja. Soha nem a dramaturgiai csúcspontokon, mindig a drámai folyamat elindításában, a drámai „felfutás" intenzitásában jut szerephez. Természetesen stilizált táncokról van szó... A harci jelenetekben tehát nem közvetlen „gyilko- lásos" táncokat lát a néző. Az öldöklés légkörét Veretnénk megteremteni a táncnyelv bizonyos jelzéseivel. így természetes módon ezek a táncok teljesen mások, mint a Székelyfonóban vagy a Szen!- istvánnapi búcsúban, amely önmagában véve szinte egyetlen nagy táncos kavalkád volt... * A darabot alapos tömörítéssel, két részben játsszák. Azóta, hogy a múlt héten ott jártam, már a főpróbák stádiumába került a Macbeth. Jelenetenként bevilágítják a színpadot, fölépültek a díszletek, a szabók elvégzik az utolsó kosztümigazításokat. S két nap múlva, július 10- én - ahogy a színházi mondás tartja: — este 9 után minden kiderül. W. E. Komlón, Mohácson, Harkányban és Szigetváron pedig a művelődési központban. A Baranyai nyár című kiadvány a jelentősebb idegen- forgalmi központok programját közli június 1-jétől szeptember 6-ig, mégpedig igen praktikusan és áttekinthetően. Előbb naptári sorrendben röviden, aztán helységenkint bővebben. A kiadvány hasznos útmutató a helybeliek és nyaralók számára, megkönnyíti a tájékozódást a nyári kulturális, művészeti, közművelődési események közt. Pécsi diák nemzetközi gimnáziumban A bizonyítványban: hetesek és hatosok Ugyancsak meglepődött Reglődi Dóra, úgy egy éve, amikor felajánlották neki, hogy külföldön folytassa gimnáziumi tanulmányait. Néhány napi fontolgatás után elfogadta a felkínált lehetőséget. Az UNESCO szervezésében szerte a világon nyolc nem-, zetközi gimnázium működik. Az egyik az észak-olaszországi, Trieszt melletti kis faluban, Duinóban. Dóra, aki azelőtt még hírből sem ismerte a hasonló intézményeket, immár egy éve ennek az iskolának a tanulója. A tanév végeztével nemrégen tért haza, akkor mesélt élményeiről. — Duinóba 56 országból érkezett az ott tanuló 200 diák és ebből mindössze ketten vagyunk magyarok, akik szocialista országból az elsők között kaptuk meg a lehetőséget. Előtte a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumba jártam, így jól össze tudom hasonlítani a két iskolát. A legnagyobb eltérés, ami egyben természetes is. hogy a nemzetközi gimnáziumban angolul folyik az oktatás. A tantárgyak hasonlóak a magyar középiskolák tantárgyaihoz, a számonkérés azonban már eltérő. Év közben alig akad szóbeli felelés, a harmadokra osztott tanévben minden egység végén a megírt tesztek, dolgozatok alapján, értékelik a teljesítményünket. Év végén pedig vizsgázunk az egész éves anyagból *— mondta Reglődi Dóra. akinek legutóbbi bizonyítványába három hetes és többnyire hatosok kerültek, amik a magyar érték- rendszer szerint is a legjobb osztályzatoknak számítanak. A tanulás után a kollégiumokban lakó diákok kötelező, délutáni foglalkozásokon isi részt vesznek. A választható sport, szociális és szakköri elfoglaltságok közül Dóra a vízisportok, egy magyar származású néni látogatása és az énekkar mellett döntött. — A kötelező jellegű programok mellett nagyon sok a közös, iskolai rendezvény. Különböző gyűjtési akciókat szervezünk, ki-ki nemzeti esteken mutatkozik be, de nagyon népszerűek a táncmulatságok, közös kirándulások is. Számomra a római tanévnyitó és a velencei karnevál nyújtotta éjidig a legmaradandóbb élményt, azon túl, hogy ezek az események adnak igazi alkalmat arra, hogy minél jobban összebarátkozzunk. Köztünk maradéktalanul megvalósul a nemzetközi megértés. — Amit jobban nem is példázhatna más, mint az, hogy Dóra legjobb barátnői egy argentin és egy dél-afrikai lány. Még egy évig tanul Olaszországban Dóra, utána itthon szeretne továbbtanulni. — Már mielőtt Duinóba kerültem, elhatároztam, hogy orvosi egyetemre jelentkezem,, remélem sikerül bekerülni. Erre minden esélye megvan Dórának, hiszen aki megfelelt az UNESCO-iskola nemzetközi érettségijén, bárhol felvételi nélkül tanulhat tovább. Kaszás E. Képernyő előtt Alfonzé Nem rögzít több jelenetet Alfonzóval a televízió, mert Alfonzé elment. Nem Bejrútba, nem Indiába, hanem sokkal messzebb, és visszahozha- totlanul. Csak néhány hónapja, hogy hetvenötödik születésnapja alkalmával nyilatkozott, interjút adott. Nem csupán kalandjait idézte fel, hanem élni tudásra, sőt túlélésre és megmaradásra is adott néhány receptet a hallgatóságnak. „Szegény apámnak csak három kávéháza volt..." - kezdte mindig az élettörténetét Markovics, azaz Markos József, azaz Allonzó, aki parkett-táncos volt Miss Arizona mulatójában, kísérője és testőre a walesi hercegnek és Mrs. Simpsonnak. Aki Egyiptomban, Bejrútban, Indiában turnézott, majd 56 őszén, érvényes útlevéllel, érvényes szerződéssel, és és egy stráfköcsin három gyermekével elindult Brüsszelbe — dolgozni egy mulatóban. Alfonzó élete ugyebár filmre kívánkozik: szép szál fiatalember a fényben úszó porondon, gyönyörű partnernők, egzotikus országok - aztán munkaszolgálat és kalandos sza- badítási akciók a pesti gettóból. Mégis: ő a bohóc volt min- denekfelett. Az a bohóc, az a clown, akinek — noha már a fia is befutott a szakmában — nem lesz soha és nem is lehet utánzója. Legerősebben a zenei számai hatnak, mondhatnánk azt is, hogy Alfonzó zenebohóc volt. De erről a műfajról is mások a kialakított szabályok. Alfonzó műfaja Alfonzó volt, noha a legeredetibbet zenebohócként adta. Amikor, mint a péntek esti emlékműsorban is, egy-egy gesztusból, szóból, zenei hangból indul a következő váltás, Mozart után amerikai dzsessz, barokk kamaraegyüttesből ba- zseváló cigánybanda. A szobrász úgy dolgozik, hogy a kézbe vett kőtömbről eltávolítja azt. ami fölösleges. Alfonzó az élet nagy tömbjéről fejtette a sallangot, a nevetségest, a gyarlót. Azaz nem is fejtette, csak észrevette, ami ott hevert előtte. Ezt azonban nem hajította a szemétre, hanem újra kézbe vette, megkereste rajta, benne azt, ami a legjellemzőbb, a legemberibb, hogy aztán felmutassa nekünk. Mi ellenállhatatlan nevetésben törtünk ki minden alkalommal. Alfonzó pedig kikacsintott ránk, össze- nevetett velünk, majd komé- diózott tovább. Élvezte ő is, és ez már közös játék volt a közönséggel. Kitűnően utánozta Hitlert és Mussolinit - ez utóbbival is volt alkalma találkozni —, de emlékezetem szerint nem művelte a politikai kabarét a szó szoros értelmében. Humora mégsem volt steril és a mindennapoktól mentes. A mindenáron való aktualizálás helyett övé volt az utca, a mindennapok humora. Néha vaskosan, robusztusán, hisz alkata is erre predesztinálta. Európa jó néhány nyelvén, jó pár népének gesztusaival, néha csak egy szemvillanással. Kár, hogy vége az előadásnak .. . G. O. Baranyai nyár
