Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-07 / 185. szám

1987. július 7., kedd Dunántúlt napló 5 Várják az otthon lévő gyermekeket is Dr. Balatonyi László fogorvos és segítője, Frickné Bakó Hilda az iskolafogászaton. Fotó: Kóródi Gábor Hívja a 10-063-at! Fórum a garzonházról A pécsi, OTP-garzonházban lakó fiatalok továbbköltözési lehetőségeiről, a megüresedő lakások vevőkijelőléséről ér­deklődhetnek olvasóink ma, kedden délután 4-től 6 óráig a 10-063-as telefonon. A kér­désekre dr. Ásvány Lajos, a Pécs Városi Tanács V. B. osz­tályvezetője, dr. Somogyi Bé­la, a Pécs Városi Tanács V. B. Hivatalának osztályvezetője, dr. Varga Pál iózsefné, a V. B. Hivatal csoportvezetője, Sza­bados Attiláné, az OTP Bara­nya Megyei Igazgatóságának osztályvezetője és Cselik László, a KISZ Pécs Városi Bi­zottságának első titkára vála­szol. Program a fogszuvasodás megelőzéséért Fogápolás, fluortabletta, kezelés Az óvodások pár perccel ez­előtt mentek el. Most szokat­lanul csendes és üres a ren­delő várója. — A város több mint hatvan óvodája közül 42 gyermekei már voltak kezelésen — mond­ja dr. Sági Éva, a pécsi Kőrös«) Csorna Sándor utcai, központi gyermekfogászat főorvosa. —A szervezett szűrés, ellenőrzés és a szükséges beavatkozás része annak a prevenciós program­nak, amely az idén kezdődött és amelyben Pécs is részt vesz. A gyermekkori fogszuvasodás megelőzése érdekében egy- időben háromféle módon kezd­tek aktív munkába a fogszak­orvosok. Egyrészt megszervez­ték a város gyermekintézmé­nyeiben a helyes és rendszeres fogápolásra tanítást. Ebben a munkában a felnőtteket kezelő fogszakorvosok is részt vesz­nek. Egy-egy orvos évente hat alkalommal három intézmény­ben tanítja és ellenőrzi a he­lyes fogápolást. A körzeti gyer­mekorvosok és a védőnők va-. lamennyi gyermekintézménybe, illetve az otthon levő gyerme­kekhez is eljuttatták a fluor tartalmú Dentocal tablettát amelyet kitűnően egészíthet ki a szintén fluort tartalmazó El- mex-fogkrém használata. Ezzel egyidőben megkezdték a kis­gyermekek szervezett fogászati szűrését, illetve kezelését. Kopogtatnak az ajtón, kis páciens érkezik. A 4 éves Tóth Bernadettet azért hozta el a kisebb testvérrel gyeden levő édesanyja, mert a kislány oz utóbbi időben a fogára pa­naszkodva kényszeredetten és keveset evett. Lyukas fogat ta­lál a doktornő, be kellene töm­ni. Nehezen indul a dolog, de a Makk Marcis mese és a sok színes matrica egy idő után megteszi a magáét: a kislány ha nem is türelmesen és könny nélkül, de engedi a kezelést. Búcsúzóul megígéri, hogy leg­közelebb nem fél. — Az otthon levő gyermekek jövetelének külön örülünk — mondja dr. Sági Éva —, mivel ők kiesnek az intézményenkénti szervezett szűrésből. — így szin­te kizárólag a szülőkön múlik, hogy ők eljutnak-e hozzánk. Tudjuk, hogy a kisgyerekek na­gyon tartanak a fogorvostól, ezért nem törekszünk a min-) dénáron való azonnali keze­lésre. Ha a gyermek nagyon tiltakozik, megelégszünk azzal, hogy barátkozik a környezettel és reméljük, hogy másodszorra, vagy harmadszorra már nem fél idejönni. Bár a nyári hónapokban csak az óvodások jönnek szűrésre és már ők is kevesen, a Neve­lési Központ iskolafogászatán egy műszakban a Körösi Cso­rna Sándor u. 1. szám alatt található központi gyermekfo­gászaton pedig változatlan ren­delési időben: reggel 7-től es­te 7-ig fogadják a város bár­mely részéről a gyermekeket. T. É. Színen az esküvő napja A közönség mindig megkü­lönböztetett figyelemmel kíséri végig az előadást, ha a szín­padon számára valami szo­katlant, egzotikumot lát. Im­már hagyománynak is tekint­hető, hogy a Pécsi Nyári Színház évről évre szolgál ilyen különlegességgel. Kecses, keleti nők ezüstös ruhában, fátyolial, energiát, erőt sugárzó férfiak, hajlé­konyság, tűz, temperamentum — valódi, eredeti Kaukázus. Tömören így lehetne jellemez­ni az Abház Állami Tánc- egyiittest, a Saratint, amely­nek elnevezése abház nyelven az esküvő napját jelenti. A Fekete-tenger partján fek­vő ősi Apszni, a „lélek orszá­ga" — a mai Abházia — la­kóinak élete, munkája, örö­me és bánata szorosan össze­fonódik a Saratin együttessel. A csoport műsorán az abház táncok mellett grúz, őszét és más népek táncai is szerepel­nek a nemzeti jelleg és a ha­gyományok megőrzésével. Je­leneteikben legyőzhetetlen né­pi hősök, a harcos történelmi múlt eseményei, a bátorság, az igazság ereje, a szerelem öröme és bánata jutnak kife­jezésre, legendák és mesék elevenednek fel a valóság elemeinek ötvözetében. A Saratin július 9-én 21 órakor Pécsett, a városi mű­jégpályán mutatja be műso­rát. Felkészítés a pályaválasztásra Cigánygyerekek olvasó-alkotótábora Az első órák a szálláshely el­foglalásával, a berendezkedés­sel teltek a pécsi, Geister Eta ut­cai kollégiumban, ahol idén tá­bort ütött a Baranya Megyei Ta­nács művelődési osztálya által tehetséges cigánygyerekek szá­mára már negyedik nyáron szervezett olvasó-alkotó tábor. Annak idején a tantestületek választották ki tanulóik közül azokat a cigánygyerekeket, akikben szunnyadó tehetséget fedeztek fel. Azóta évről évre egy rövid nyári táborozáson ta­lálkozik egymással ugyanaz a harminc gyerek. Az idei tábor annyiban rendhagyó, hogy la­kói valamennyien életük egy nagyon fontos állomása elé ér­keztek: a következő tanévben kell eldönteniük, hogy milyen pályát választanak, hol akar­nak továbbtanulni? A mostani táborozás elsősorban ehhez a választáshoz kíván segítséget nyújtani sokszínű programjaival. A gyerekek zöme már dél­előtt megérkezett, és az ebé­dig és a délutáni strandolásig bőven jutott idejük az ismeret­ségek felfrissítésére. Valószínű, hogy a spontán beszélgetések­ben is szóba került, ki milyen eredménnyel zárta az idei tan­évet, s van-e már elképzelése, hogy mi akar lenni, de azért külön is megkérdeztük néhá- nyuktól. Kuti Ibolya mindszentgodisai kislány 4,1-es átlagbizonyít­vánnyal büszkélkedett. Ked­venc tantárgyai: a rajz, az irodalom, az ének. — A Kun Béla Gimnázium­ban szeretnék továbbtanulni — mondta csendes határozottan, s csak akkor bizonytalanodott el szemét szemérmesen lesüt­ve, amikor a távolabbi tervei­ről faggattuk: — Utána a Színművészeti Főiskolára szeretnék kerülni. A sásdi Somogyvóri Tünde idei tanulmányi átlaga hajszál­ra egyezik Ibolyáéval. A ked­venc tantárgyak sora is csak a testneveléssel bővül Tündé­nél. A Kun Béla Gimnázium is stimmel. Viszont tavaly óta — amikor még pedagógus szere­tett volna lenni — változott pá­lyaválasztási terve. — Rendőrtiszti főiskolán sze­retnék majd tovább tanulni a gimnázium után — jelenti be a többiek nagy meglepetésére. A gerényesi Szilágyi Kriszti­na idei bizonyítványa csak 3,8- es átlagúra sikeredett. Az ő kedvenc tantárgyai között a matek is szerepel. Tanácstalan még a pályaválasztásban, de ő is a Kun Béla Gimnáziumba jelentkezik, annál is inkább, mert testvére is ott tanul, a másodikat végezte idén. A fiúk között az ugyancsak gerényesi Orsós Karcsinak ke- -ek négyes átlagú lett a bizo­nyítványa. A testnevelés és az irodalom mellett a matek is xedvenc tantárgya. A többie­ket is meglepte határozott pá­lyaválasztási tervével: — A mezőgazdasági gépsze­relő szakmát akarom megta­nulni. A Kisasszonyfáról jött Beré- nyi Jancsi csak 3,2-es átlagú tanulmányi eredményt vallha­tott be. Ez idáig minden év­ben mág-más pályaválasztási célt említett. Most kijelentette: autófényező-mázoló, vagy kő­műves lesz. A még határozatlanok szá­mára a tábor programja bősé­ges lehetőséget nyújt, hogy az üzemlátogatások során kü­lönféle szakmával, foglalkozás­sal megismerkedhessenek. Emellett sokat kirándulnak szerte a megyében, múzeu­mokban, könyvtárba, planetá­riumba látogatnak, úszni és lovagolni tanulnak, a közleke­dés szabályaiból vetélkednek a következő tíz nap során. D. I. Tizenötmillió forintos költségből Új postaépület a Siklósi városrészben Új postaépületet, a 18-as számút adták át tegnap Pé­csett, a Darvas József utcá­ban, Kertvárosban, a Hon­véd utcai és a Varsány ut­cai postahivatalok után ez a harmadik, amely a városrész lakosságának rendelkezésére áll. A közel tizenötmillió forin­tos költséggel épülő új posta- hivatal tervei a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál készültek. A kivitelezéssel a Pécsi Posta- igazgatóság a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalatot (TÁÉV) bízta meg.- A Pécsi Postaigazgatóság köszönetét fejezi ki a TÁÉV dolgozóinak, a gyors és pon­tos munkáért — mondotta Kul­csár Teréz postaforgalmi igaz­gatóhelyettes. A munkát 1986. márciusában kezdték, s a szerződésben vállalt - 1987. május 31. — határidőre, s költséggel, pontosan teljesí­tettek, minőségi munkát vé­geztek. A 368,5 négyzetméter alap- területű postahivatal 7 felve­vő munkahelyes, két főpénztá­ra és egv csomagfelvevőie van, s száz fiókbérlő szekrénvt építettek be. Harminc néavzet- méteren szociális helyiségeket (konyha, zuhanyozók) alakítot­tak ki az alkalmazottak részé­re. A városrész kézbesítőinek pedig hírlapelosztó helyiséget, Így munkájukat megkönnyítik, nem kell a nagypostára na- oonta bemenniük. A postahi­vatalhoz tartozó hírlapárusító fülke megközelíthető az ut­cáról. Itt az árusítás csak a hónap végén indul, addig bent, a postahivatalban lehet, megvásárolni a hírlapokat. A hivatal létszáma jelenleg 4 személy - végleges létszámát azonban — a forgalomtól füg­gően — nyolc személyre tervez­ték. A postahivatal hétfőtől péntekig 8—18 óráig tart nyit­va, pénzfelvétel pedig 8—17 óráig van. Az épület természetes fényét üvegfalak biztosítják, a pado­zatot siklósi márvánnyal, a fa­lakat sötétbarna fával burkol­ták. Bent csillognak az üveg és réz kombinációval készült felvevŐDultok, kint szemet pi- hentetőek a zöld fémzsalugá- terek. A kivitelező munkájának el­ismeréséül Varga Sándor, a Pécsi Postaiqazaatósáq iqaz- aatója oénziutalmakat adott át a TÁÉV dolgozóinak. M. Gy. Pécsett és Sellyén M uvelődéstörténeti nyári egyetem Előadások, szomszédolás, falukutatás Az eddig hagyomónyosan Zsámbékon megrendezett mű­velődéstörténeti nyári egyetem fő szervezője, az ELTE, ezúttal szakított a tradíciókkal és idén új helyszínt választott a ren­dezvénynek. A házigazda sze­repét ebben az évben Pécs, valamint az ormánsági nagy­község, Sellye vállalta. A ter­vek szerint ezentúl esztendőn­ként mindig más helyet válasz­tanak a rendezők. Nem változnak viszont a nyári egyetemen való részvé­tel feltételei. Idén 120, külön­böző felsőoktatási intézmé­nyekben tanuló hallgató küld­te be pályázatát, amivel biz­tosítani lehetett a részvételi jogot a tizenkét napig tartó színvonalas és tartalmas ren­dezvényen. A vasárnapi érkezés, és el­ső közös programok után, hi­vatalosan tegnap, a JPTE Köz­gazdaságtudományi Karának 8. számú előadójában nyílt meg a 10. művelődéstörténeti nyári egyetem. A rendezők ne­vében Poszler György egyete­mi tanár, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte az egyetemi polgárokat. Az üd­vözlő mondatokhoz csatlako­zott Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyette­se is. maid köszöntője után átfogó tájékoztatót adott a baranyai művelődés helyzeté­ről. Ezt követően a nyári egye­tem bevezető előadását Ormos Mária egyetemi tanár, a JPTE rektora tartotta meg A Duna- medence kisállamai a két vi­lágháború között címmel. Még a tegnap délutáni elő­adások és bemutatók után a részvevők nagy része két cso­portban szomszédolásra indult. Az egyik társaság Zengővár- kony, Mohács és Sátorhely érintésével, a másik pedig Szi­getvár-Lenti irányában lépi át a magyar—jugoszláv határt, hogy rövid ideig vendéges­kedjenek a szomszédos or­szág részben magyarlakta te­rületein. A hét közepén, Sellyére visz- szaérkezvén ott folytatódik* a nyári egyetem előadássoroza­ta. Az ismeretterjesztő és kul­turális programok mellett az egyetemi polgárok számára roppant vonzónak és izgal­masnak Ígérkezik az e hét vé­gén induló falukutatás. A nyá­ri egyetem zárásaként pedig az utolsó napon előadók és hallgatók a szervezőkkel együtt összegzik majd tapasztalatai­kat. K. E. A hőség nem kedvezett a gabonának Az utóbbi napok kánikulai időjárása kisebb-nagyobb za­vart okozott a növények fejlő­désében. A 30 fok feletti hő­mérséklet, különösen a rosz- szabb vizgazdálkodású talajo­kon élő növényállományt érin­tette hátrányosan; nem kívánt mértékben fölgyorsult az érés folyamata. A növények az ilyenkor szokásodnál több ned­vességet voltak kénytelenek leadni, ami az anyagcsere­folyamatokat károsan befolyá­solta. A búza érése erőteljesen föl­gyorsult. A gyengébben fejlett növényeket különösen megvi­selte a kánikula, sok helyütt a kényszerérés jeleit mutatja a gabona. A szántóföldi növényeknek már nagy szükségük volt a napsütésre és a felmelegedés­re. Ám ezúttal kissé sok volt a jóból; ezek a növények is megsínylették a forróságot. A homokos talajokon a kukorica ennek jeleit mutatja: össze­sodródnak . a növény levelei, csökkentve a párologtatást. A zöldborsó, amelyet tavasszal szakaszosan vetettek azért, hogy egymás után, a beérés sorrendjében arathdssák le a növényt, számos helyen az or­szágban keresztülhúzta a me­zőgazdászok számítását, mivel a második, a harmadik és a negyedik termesztési szakasz­ban levő növények a nagy ká­nikulában egyszerre érnek be. A napraforgó az ország déli vidékein virágzik. A burgonya elvirágzott, sajnos a növény — fejlődésének ebben a fontos szakaszában - alig kapott esőt, és ez rontja a termésho­zamokat. „A visszatérő” cigánygyerekek egy csoportja Fotó: Kóródi Saratin

Next

/
Thumbnails
Contents