Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-31 / 209. szám

e Dunäntmt napló 1987. július 31., péntek Népi bölcsesség Állatokról szól egy régi népi mondás, alábbi rejtvényünk hosszú soraiban. V IZSZINTES: 1. Középkori énekmondó. 6. Csomókba kötött le­aratott gabona. 10. Petőfi Pálja. 13. Irodalmi és kritikai folyóirat, a 20. század elején indult. 15. Még ki nem nyílt virág. 17. Idősb rövidítve. 18. Te németül. 19. A mondás első része (Zárt betű: T). 21. Ilonka. 23. Régebben született hegy leve. 24. Amerika őslakója. 26. Béklyó. 28. Albertival rokon község. 30. Volt latinul. 31. Hazárd kártyajáték. 33. Nagy hűhó. 35. Gazdag bibliai vi­dék. 38. Enni ad neki. 40. Község Baja közelében. 42. Román terep­járó autó. 43. Tengődik. 46. Szabad ég alatt tanyázik. 48. Energia. 49. Közúti villamos Angliában. 51. . . . matt. 52. Svájci szabadsághős. 54. Teniszjátszma. 56. üdítő folya­dék. 58. Valois kanton székhelye Svájcban. 60. Indiai város híres műemléke a Tadzs Mahal. 62. Nor­végia fővárosa. 64. A beszédnek legkisebb részei. 66. A meglepetés szava a gyermekeknél. 68. Hajtalan. 71. Nátrium vegyjele. 72. Csücsül. 74. Légy üdvözölve — latinul. 75. Szovjet író, a tudományos-fantaszti­kus irodalom egyik legjelentősebb művelője (Isaac). 77. Befejezett. 78. Kitűnő színművész volt (Árpád, 1876—1937). 79. ... szentgyörgy, Fe­jér megyei község. darúgó volt. 20. Mogorva. 22. A mondás befejező része (Zárt betű: B). 25. Átstilizáló. 27. Balkezes. 29. Tüskés gyomnövény. 32. Csinos, szemrevaló. 34. Időmérőket javító iparos. 36. Laborfalvi . . ., Jókai fe­lesége volt. 37. Mókus. 39. Partner. 41. Fejér megye egyik községéből való. 44. Tetőszegély. 45. Ritkás. 47. Előtagként nyolcat jelent. 50. Versenydíjat másokkal szemben megszerez. 53. Lovardái alkalmazott. 55. Három tagú művészegyüttes. 57. Dél-amerikai füves pusztaságok. 59. Japán fővárosa volt 710—784 között. 61. Becézett Anna. 63. Szlovákiai folyó. 64. Feszes. 65. Egyes árucik­kek természetes súlyvesztesége. 67. Román egyetemi város Moldovában. 69. Nevada egynemű betűi. 70. Ti­tán és a kén vegyjele. 73. Gyü­mölcsnedv, 76. NDK-beli motorke­rékpár márka. H. J. Beküldendő: a vízszintes 19. és a függőleges 22. számú sorok meg­fejtése. legkésőbb augusztus 10-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON. 7601 Pf.: 134, Du­nántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A július 17-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Szundikálás kettes­ben — Kertben — Merengő nő — Szomorúság — Kuglizók — Apám. FÜGGŐLEGES: 1. író, is­mert színműve a Torockói menyasz- szony (Ottó). 2. Becézett férfinév. 3. A ruténium vegyjele. 4. Járom. 5. A gólya népies neve. 7. Elővigyá­zatosság. 8. Pesti színház. 9. Em- mácska. 10. A gyümölcsben élő fé­reg, kukac. 11. Magatok. 12. Antik. 14. Csokimárka. 16. Válogatott lab­Könyvutalványt nyertek: Bogolin Csaba, Pécs, Pécsbányarendező pu., dr. Borók Kálmán, Baja, Táncsics u. 40., Cseke Lászlóné, Hosszúhetény, Petőfi u. 15., Hegedűs Józsefné, Be- remend, József A. u. 8/C, Lengyel- tótiné Puszpán Györgyi, Pécs, Sa­rolta u. 3. A könyvutalványt postán küldjük el. KU Új válogatós a Pécsi Kisgalériában A Pécsi Kisgalériában au­gusztus 7-től látható Lux Antal, festőművész kiállítása. A tárla­tot 19 órakor nyitja meg Hegyi Lóránt művészettörténész. Skóh festó magyar fái Még tart az Apáczai Csere János Nevelési Központban az a különös világú tárlat, ame­lyen a skót laien Patterson mu­tatkozik be. „Magyar fák, skót láp” című kiállításán grafikák, kisplasztikák és festmények lát­hatók, az épület emeleti bemu­tatóterületén, augusztus 3-ig. Zári- házban nyit- a tórlaf' A Művészetek Házában nyí­lik meg augusztus 4-én, 17 óra­kor az a tárlat, amelyen az arab származású, kairói szüle­tésű, és jelenleg Argentínában élő festőművész, Sameer Ma­karius mutatja be alkotásait. A művész 1940. és 1946. között Magyarországon élt és tanult, s azok a képei, amelyek ezek­ben az időkben készültek, ér­dekes adalékai a magyar mű­vészettörténetnek. A tetőtéri ki­állítóteremben nemcsak ezek a művek kaptak helyet; láthatók lesznek montázsok, kollázsok és grafikák is. A Széchenyi téri 7- es számú ház, ugyancsak az ősszel nyílik meg a nagyközön­ség előtt, a galéria azonban már üzemel. Sameer Makarius tárlatát, György Péter művészet- történész nyitja meg. Folytótódik a pop-rock disco centrum műsora Közönségtalálkozóra érkezik Harkányba pénteken, július 31- én este 8 órára, Demjén Fe­renc. A Művelődési Ház pop- rock-disco centrumának rendez­vényén bemutatja néhány dalát, és videofilmjét. Vasárnap, augusztus 2-án, 21 órakor kezdődik Kovács Kati show-műsora, amelyben közre­működik Forgács Gábor és Ve­rebes István is. LIS JUANLO Film... Film... Film... Jelenet a „Vámpírok” című színes, szinkronizált, kubai rajzfilmből TRÜKKÖS HÁLÁL Színes, szinkronizált amerikai krimi. Rendezte: Robert Mandel. Szerep* lök: Bryan Brown, Bryan Dennehy, Diane Venora. Bryan Brownt, az Igazságügyi Mi­nisztérium azzal bízza meg, hogy szervezze meg az egykori gengszter, Jerry Orbach ál-meggyilkolását, mi­vel a férfi hajlandó együttműködni a hatóságokkal és azok nem akar­ják, hogy a maffia idő előtt eltegye láb alól, hanem azt szeretnék, hogy a maffia halottnak higgye. Brown biztonságban érzi magát, de pusz­tulásra szánták őt is, maga is cél­ponttá válik . . . vámpírok havannában Színes kubai rajz-játékfilm. Rendez­te: Juan Padron. Von Drakula professzor Havanná­ban rájön, miként biztosíthatja a vámpírok nappali életét. Unoka- öccsén próbálja ki a szert, s amikor beválik, nemzetközi vámpírrádión értesíti sorstársait felfedezéséről. Nyomban megindul a küzdelem az elixir receptjéért . . . RÁDIÓ Fiatalok é öregek - a szexualitásról A szombat délelőtti maga­zinműsor jelentős részét ezút­tal strandfórum tölti ki. A reggel 8 órakor kezdődő mű­sorban a baranyai strandok és fürdők vezetői várják a hallgatók érdeklődését. Kér­dezni lehet a stúdió 10-424 telefonszámán ma, 18—19.30- ig, valamint szombaton, az adás napján 7.30—10.00-ig. Akik nincsenek telefonközei­ben, azok számára három he­lyen, a harkányi és az orfűi strandon, valamint a Hullám fürdőben kérdésgyűjtő urnákat helyeznek el a rádió munka­társai. Akik kérdésük mellé a nevüket és címüket is fel­tüntetik, azok között az adás végeztével a Zsolnay-gyár ajándékát, egy porcelán fa­jansz szendvicskészletet sorsol­nak ki. A műsor szerkesztő­je: Belénessy Csaba. Vasár­nap 9 órakor Gungl László szerkeszti a Stúdió ifjúsági mű­sorát, a Hangadót. Szó lesz benne a balatoni fiatalkori bűnözésekről, s e témához kapcsolódóan beszélgetést hallhatnak egy börtönpszicho­lógussal arról, vajon megvál­toznak-e a fiatalok büntetési idejük letöltése után. A nyár a táborozások ide­je. A műsor készítői két hely­színt kerestek fel: az egyik­ben ifjú politikusok akarták megváltani a világot, a má­sikban pedig az anyanyelv szépségeit ízlelgették a gye­rekek. Bemutatnak egy ifjú bajai tanítót, aki diszertáció- ját a főiskolások szexuális éle­tének ellentmondásairól szóló értekezésével védte meg. Vé­gül egy riportot hallhatnak arról, miként vélekednek a mai idős emberek a mai fia­talokról — már ami a szexua­litást illeti. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ A dombóvári Szigeterdő szobrai A Tolna megye nyugati szeg­letén fekvő Dombóvárról álta­lában csak annyit tudunk, hogy fontos vasúti csomópont, és hozzá tartozik a kiváló gyógyvizű Gunaras-fürdő. Megkapó élményben van ré­sze annk, aki elvetődik a dombóvári Szigeterdőbe. A hajdani erdőből művészi igény­nyel átalakított parkban fa­csoportok, bokrok, virágos és pózsitos részek váltakoznak. És ami e díszkertnek országunk­ban egyedülálló jellegét és varázsát adja, az a látszólag szétszórtan, esetlegesen, való­jában művészien megtervezett és elhelyezett, kétszeres em­bernagyságú, fehér szobrok lát­ványa. A Kapos folyó mentén tele­pült Dombóvár ősrégi helység, bár ez kevéssé látszik rajta. A folyó jobbpartján emelt várá­ból csupán néhány téglából ra­kott falmaradvány hirdeti, hogy évszázadokon át abban lakott a Dombóy (vagy Dombay) csa­lád. Egyik tagjára, a híres jog­tudós Dombóy Pálra bízta II. Ulászló királyunk a Werbő- czy-féle Hármaskönyv meg­vizsgálását, vagyis szakmai lek­torálását. A török 1542-ben foglalta el a várat, amelyet Pálffy Miklós 1599-ben vívott vissza. Száz évvel később a Haditanács elrendelte lerom­bolását, amit 1702-ben végre­hajtottak. Ezután az egész dombóvári határ az Esterházy hercegek tulajdonába került, akiknek itt volt egyik birtok­központjuk és építkezésekkel, bőkezű adományokkal igyekez­tek a várost felvirágoztatni. Az említett téglavárral csak­nem szemben, a folyó túlsó partján, állt egy palánlwár is, amelyet a Kapos mellékága ölelt körül, szigetet képezve. A hagyomány szerint ez a Dom­bóyak elővédvára lehetett. A Kapos szabályozása után a mellékágat lecsapolták. Azóta e terület már csak nevében emlékeztet hajdani sziget mi­voltára. Ez a Szigeterdő, ahol a városka parkja van. Milyen szobrokról van tehat szó, és azok a sors minő sze-, szélyéből kerültek mai helyük­re? 1908-ban pályázatot írtak ki a budapesti Parlament előtti téren felállítandó Kossuth-em- lékműre, amelyet Horvay János nyert meg. Az 1928-ban le­leplezett, nagyszabású szobor- csoport, amely Kossuthot mi­nisztertársai körében ábrázolta — úgy mondják — pesszimista hangulatot árasztott, és a le­vert, tehetetlen nemzetet szim­bolizálta. Horvay kiváló művész volt, amint azt több köztéri és ismert alkotása tanúsítja: a ceglédi Kossuth-szobor, a pé­csi Zsolnay-szobor, a new; yorki Kossuth-szobor, a buda­pesti Beethoven- és Gárdonyi­szobor stb. A negyvenes évek végén az illetékesek úgy döntöttek, hogy kicserélik Horvay Kossuth-ém- lékművét, s megbízták Kisfalu- di Strobl Zsigmondot új szo­bor megmintázásával. Amikor az új alkotás elkészült, a Hor- vay-féle emlékművet szétdora- bolták. Ekkor, 1952-ben jelent­kezett Dombóvár, hogy a szo­borcsoportot felállítja a város főterén. Csakhogy a figurák túl nagyok voltak, elnyomták volna az épületeket, s a szoborcso­port sem érvényesült volna kel­lően. Évekig hevertek ott, mi­közben különböző tervek ké­szültek és vetéltek el. Aztán megszületett a nagy és eredeti ötlet: a Szigeterdő. Amint azt a Horvay-féle em­lékmű talapzatán elhelyezett tábla hirdeti: „...Újrafelállí­tásában közreműködött a Mű­velődésügyi Minisztérium, Dom­bóvár város Tanácsa és a Me­gyei Urbanisztikai Bizottság 1972-1973-ban." S azóta ott állnak az első felelős magyar minisztérium tagjainak kőbe vésett szobrai, kilenc tépelődő államférfi ku­tatja töprengve a jövőt, vagy mereng el a múlton. Középütt Kossuth, jobbján Szemere, tá­volabb Deák és Mészáros, majd Eötvös és Széchenyi. Sze­merével szemben Batthyány, lejjebb Esterházy és Klauzál. A Szigeterdőben nem árasz­Esterházy és Klauzál tónak pesszimizmust, hanem a hazájukért aggódó, gondolko­dó államférfiak benyomását keltik. És megnyugtató érzés így együtt látni őket. Csak az a kár, hogy nemj lehet róluk képes levelezőla­pot kapni, hogy ez a park/ amely annak idején kiérde­melte a Dunántúl legszebb parkja címét, nincs benne az idegenforgalom vérkeringésé­ben, semmi sem jelzi létezését, alig lehet rátalálni. Pedig figyelmet érdemelne. Dr. Csonkaréti Károly Pécsi utcák - híres emberek Egressy Gábor Ritkán adódik, hogy egy család két olyan művésztehet­séget neveljen, aki beírja majd nevét a hazai művelődéstörté­net aranykönyvébe. Ilyen volt a Galambos család két fia: Gábor és Béni, akik Egressy néven váltak híressé. Béni mint dalköltő, többek között a Szózat és a Klapka- induló megzenésítésével lopa­kodott be a magyar zeneiro­dalomba. De más téren is je­lentős működést fejtett ki: Er­kel három legnépszerűbb és leghatásosabb operájához (Bá­thory Mária, Hunyadi László, Bánk bán) ő írta a szöveget, és emellett több mint 50 színdarabot, 19 operaszöveget fordított magyarra. öccse, Gábor, akiről Pécsett utcát neveztek el, 1808. no­vember 3-án született a Bor­sod megyei Lászlófalván, pro­testáns lelkészcsaládból. Aty­jának, aki kitűnően zongorá­zott, hegedült és fuvolázott, még Wesselényinél is erősebb érchangja volt. Egressy Gábor iskoláit Mis­kolcon végezte, majd apja el­lenzése ellenére a színészek­hez szökött, és először Rozs­nyón lépett fel. Igazgatóit gyakran váltogatta — mindig jobbat keresve. A kezdő szí­nész feladatát ekként írja le: „Színlapíró, széthordó, közre­működése színpadépítésben, festéktörés, díszletfestés és fel­állítás, lámpák öntése és gyújtása, a színpad bebúto­rozása, darabok másolása, és a színjátszás: mint szereplő színész, táncos, kardalnok és magánénekes . . ." Első jutalomjátékául a Bánk bánt választotta. Ez volt a tragédiának első hiteles szö­vegű előadása (1834. aug. 30.). 150 évvel ezelőtt, 1837. tavaszán gyalog felment Bécs- be, és ott három hónapon át tanulmányozta a bécsi színé­szetet, főként Schrőderné já­tékát. A Nemzeti Színház megnyitásán részt vesz, később azonban sokat vendégszerepei vidéken is. Berlinbe, Párizs­ba igyekezett eljutni, hogy mi­nél többet tanulhasson, de a szabadságharc eseményei meg­akadályozták színészi fejlődé­sében. Kossuth zászlója alá szegődött, majd kormánybiztos, később guerillakapitány lett. 1849-ben Kossuthtal együtt Tö­rökországba bújdosott ki, köz­ben idehaza halálra ítélték. Egy év múltával kegyelmet nyert, de színpadra csak 1854 májusában engedték. Ekkor színiiskola felállítását sürgette. Ez 1865-ben csakugvan meg­nyílt, és Egressy Gábor egyik tanára lett. Ekkor elméleti ve- zérfonáluf megírta tanítványai számára A színészet könyvét. Legnagyobb sikerét a Bran- kovics György dráma előadá­sával érte el. Nagy hatásá­ra jellemző, hogy az előadás után a hazai szerb ifjúság ba­bérkoszorúval tisztelte meg. Cárion, a nagy olasz énekes, zokogva nézte végig az elő­adást, majd megkérdezte Eg- ressytől, mennyi a fizetése. El­csodálkozott: náluk egy esté­re fizetnének annyit, mint amennyit Egressy egész évre kapott. (Szigligeti Ede feljegy­zései.) 1866. július 30-án, kedvelt darabjában, a Brankovi cs Györgyben lépett fel. A har­madik felvonás egyik jelene­tében összeroskadt, és pár óra múltával szélütésben meg­halt. A halhatatlanságba szállt Egressy Gábor saját verse sze­rint: Eltűnünk a határiról, y Elfogyunk, mint a szövétnek, Elrepülünk, mint a gyémánt, Megsokalván a tüzet vagy Börtönünket. Tóth István dr. Deák és Mészáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents