Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-26 / 204. szám

Tündér Lala sziuäruänyssinej Dobány ezúttal még a pécsiek fehér mezében rohamozta a jelenlegi csapata, a Zalaegerszegi TE kapuját. Dohány dobbantón? Aki a szívére hallgat és nem az eszére... A Zalaegerszegi Torna Egy­letnél ma aligha találhatnánk vitathatatlanabb ténymegálla­pítást, mint: a Zete legjobb idei igazolása az, hogy sike­rült megtartania a PMSC-től fél évre kölcsönkapott Do-< bóny Lajost. Azt a Dobányt, aki Pécsett, az előző bajnok­ságban ezüstérmet nyert csa­patnál, a jól sikerült őszi sze­zonban legfeljebb csak per­cekre küldtek pályára a kis- padról. Pedig miről is álmo­dozhatott Újmecsekalján ezen időben a korán őszbe csava­rodott frizurájú hajdani gól­király, mint arról: csak jöjjön már vissza Zalaegerszegről Nagy Imre, majd megmutatják ők, Ijegalóbbis még egyszer, hogy nevüktől lesz hangos a piros-feketék stadionja. Aztán teljesült kívánsága ... De mi áron? Nagy szerződés rövidí­tésének Dobány szerződésbon­tása, majd kölcsönadása volt az ára ...- Mitagadás, alaposan meg­lepett, amikor kiderült, hogy Imre visszaköltözésének az én távozásom lesz az ára. Nem árulok el titkot vele, a hoz­zánk közelebb állók tudják: nemcsak a pályán, de a pol­gári életben is kijöttünk egy­mással. Nagyon sokat vártam a visszatérésétől, és attól, hogy együtt játszva, ismét megtaláljuk majd góllövő­cipőnket. — Végül is az ő segítségé­vel lettél az NB I. gólkirálya. — Tagadhatatlanul nagy szerepe volt benne. Akár hi­szed, akár nem, neki már a fejállásáról is tudtam, mikor, hova kaphatom tőle a lab­dát. Erre vártam most is. — Csakhogy Dobány akkor is „dobbantott — Együtt játszva nyilvánvaló­an több góllal lettem volna gólkirály. Csakhogy, akkor engem rettenetesen vonzott Szombathely. Vasi gyerek va­gyok, szerettem volna, ha a Haladás pályán is a nevemet skandálta volna a „B”-közép. — Gólkirályságod telét Így is sikerült nekik juttatnod.- Az valóban sikerült, itt belül azonban nem állt össze semmi - kopogtatott mellka­sán.- Egyesek szerint ez szá­modra mégis megérte.- Akár hiszik, akár nem, nem merem elmondani, hogy mennyit kaptam, mert kinevet­nének. Nem a pénz, a szívem vitt haza.- És mi hozott vissza Bara­nyába?- Ismét nem a pénz, de be­nőtt a fejem lágya, s mert nagy segítséget kaptam Pécs­ről, gondolkodás nélkül jöt­tem. Ezúttal már nemcsak a szívemre, de az eszemre is hallgattam. Most sem tudom elképzelni „civil" életem foly­tatását Pécs nélkül.- És mégis továbbálltál, mégpedig úgy, hogy a pécsi „aranytartalékot" váltottad át tavasszal a posztonkénti leg­jobb középcsatári címre Zala­egerszegen. — Volt idő, amikor vitáztunk Garami József mesterrel, már ami a pályán való szerepkö­römet illeti. Végül is beláttam: nem férek bele elképzeléseibe. Mindez nem gátolta abban, hogy ő kezdeményezze: immár a pályán kívül dolgozzunk együtt. Én viszont még játsza­ni kívántam. Pécsett erre nem sok lehetőségem volt. Végül is — akárcsak az előzőekben — ismét a PMSC tett velem jót, amikor átengedett a ZTE-nek. — Ahol végül is valósággal szárnyakat kaptál, és ered­ményességeddel nagyban hoz­zájárultál a kék-lehérek remek tavaszi szerepléséhez. — Pécsi méretekkel nem mérhető feladatot szabtak rám, s mert sikerült megol­danom, ma már elmondhatom: kimondhatatlanul boldog va­gyok. Első botladozásomat tü­relemmel vették a klubnál, s elnézőek voltak a szurkolók is. A nyilvánvaló bizalom új erőt adott. Sikerült magammal ragadni a létszámában meg­fogyatkozott, önbizalmában megingott együttest. Ma már úgy érzem magamat a kék­fehérek stadionjában, mint a legszebb pécsi időkben, ami­kor Tündér Lalaként bíztattak. A klubvezetés kezdeményezte maradásomat, s mivel játsza­ni kívánok, megegyeztünk a PMSC vezetőségével. Ami pe­dig a játékostársakat illeti: megválasztottak csapatkapi­tánynak. Egy kapitány pedig nem hagyhatja el a bajba jutottak hajóját, így a zöld­fehér és piros-fekete színek után immár kék-fehérben hú­zom le a 33. életévemet. K. L. Tarsolyában hordja a marsallbotot Kaszi ni s Gábort nei m 1 le iH et elkoszol 1 ni „Minden francia katona töl­ténytáskájában hordja Fran­ciaország marsallbotját!" - a Napóleonnak tudott mondás szerzőjét ma is többen vitat­ják, ám mindez nem sokat változtat azon, hogy mi már régóta nemcsak a katonai, hanem a polgári felemelke­dés, az egyszerű emberek számára is megadott fejlődé­si lehetőség, karrier érzékelte­tésére használjuk a kifejezés rövidítését: „Tarsolyában hord­ja a marsallbotot!". így értel­mezik a mondást az elmúlt fél évtizedben az NB l-ben megjelent fiatal labdarúgóed­zők körében is. Keresve sem lehetne e mondásra 'kikezdhe- tetlenebb példát találni, mint a Napóleon termetű, főváros­ból származott, de szelet Sze­geden vetett edzőt. Kaszás Gáborról az őt kö­zelebbről ismerők tudni vé­lik, hogy nemcsak — általa használt szóval élve — Kőbá­nyán lett „dörzsölt fickó", de igaz, ami igaz: az edzővé vá­lás iskolájában is sokat vál­lalt és tett azért, hogy belő­le igazi labdarúgóedző le­gyen. Éppen ezért feltételez­ték róla már a Testnevelé­si Főiskolán is, hogy Kaszás a tarsolyában hordja a mar­sallbotot. S hogy a Szege­den szelet vetett edző még­sem aratott vihart, még a mai napig sem tudja meg- emészeteni, jóllehet azóta sok víz folyt le nemcsak a Tiszán és a Dunán, de immár a Sión is. Szegeden azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy csendes évet követő ka­tasztrofális tavasz után szen­zációs sorozatot produkált a különben közepes képességű játékosanyagával. Csakhogy nem kerülhette el a buktató­kat sem, olyannyira nem, hogy kénytelen volt vádat emelni az egész csapata el­len: „Egerben eladták a mérkőzést". A kijelentés ál­talános megdöbbenést keltett, s nemcsak a szőke Tisza partján, de országszerte. A belháborúnak végül is az elő­ző szezonban még mindenki Gabikája, az edző látta ká­rát. Tehát ezúttal sem a csa­patot, hanem az edzőt váltot­ták le. Az idő azonban az útilaput kapott szakembert igazolta. A DÉLÉP-pel „erősí­tett" SZEOL, azóta is szürke szerepet játszik labdarúgá­sunk második vonalában. Kaszás Gábort persze mind­ez nem vigasztalhatta. S ő, aki a sikeres szegedi év után válogathatott a szerződések­ben, egyszeriben kényszerpá­lyára került. Az NB ll-ben a szakadék szélére jutott Kazinc­barcikához hívták, s mivel ő mindig is kedvelte a próbaté­teleket, hát elvállalta. Mint ismeretes, a mentőakció nem sikerült. Barcikai teljesítmé­nyével azonban ismét felhívta magára a többet akaró sport­vezetők figyelmét. Jóllehet, szerinte soha nem találhat jobb szellemű, sportot jobban kedvelő gazdasági vezetőt, mint a Borsodi Vegyi Kombi­nát vezérigazgatója Tolnai La­jost, aki körében a labdarú­gást szenvedélyesen szerető embereket ismert meg, mégis azonnal igent mondott a sió­fokiak felkérésére, vallva és vállalva: minden körülmé­nyek között az NB l-ben bi­zonyítja majd rátermettségét, szaktudását. Vállalta mindezt, holott tud­ta, minden felsőbb osztályba került csapatnak a második év jelenti az igazi próbakövet. Különösen állt ez az előző éveben sikert sikerre halmozó Siófoki Bányászra, amelynek gárdája kivívta az egész ha­zai labdarúgást kedvelő szur­kolók rökonszenvét azzal, hogy biztosították bentmaradásukat a legjobbak között. Csakhogy a második év előtt olyan játé­kosok távoztak, akik nemcsak kovácsai, de egyben tartópil­lérei voltak a sikercsapatnak: Bódi, Tieber, Virágh, Janko- vics, majd Kiss P. mellett el­köszönt a volt sikeredző Sző­ke Miklós is. Ezek után ke­rült a Balaton partjára Ka­szás Gábor, a területi baj­nokságokból feltöltött Bányász­hoz edzőnek. Az új emberek - Adi, La­katos, Quirikó, Horváth és Kolovics - nemcsak beépültek a csapatba, de az ősszel még hazai pályán botladozó játék után tavasszal már egy stílu­sosan futballozó, a legjob­baknak is méltó ellenfeléül szolgáló gárda lett a Siófoki Bányászból. A csapat második, tehát legnehezebb NB l-es éve sikert hozott. Kaszás Gá­bor azonban azt is tudja, hogy számára az igazi meg­mérettetés, az úgynevezett inég nehezebb év csak most következik. Most kiderülhet: valóban tarsolyában van-e a sokat emlegetett marsall- bot? ... Kapu László A Villanyszerelőipari Vállalat Veszprém megye területén végzendő szerelési munkáira felvételre keres 9 VILLANYSZERELŐKET és ilyen jellegű területen szerzett gyakorlattal 9 betanított dolgozókat, továbbá 9 kb. 10 fős összeszokott, önálló munkavégzésre képes kubikos brigádot. JELENTKEZÉS: személyesen vagy levélben. CÍM: Villanyszerelőipari Vállalat, 4. sz. Szerelőipari üzem, 1075 Budapest, Sip u. 23. Telefon: 221-039/262 mellék. Montpellier díszpolgára A Népsport olvasói mind gyakrabban találkozhatnak a PMSC, majd a Vasas labda­rúgójának, Zombori Sándor­nak a nevével. No, nem a csapatok összeállításánál vagy a góllövők között, nem is az átigazolási hírekben. Zombori ötéves franciaországi tartózkodás utón hazatérve a sportláp külső munkatársa lett, és ha minden sikerül, akkor szeptembertől főállású újságíróként tevékenykedik majd. A 70-es évek első felében biztos pontja volt a Pécsi Dózsa és a fúziót követően a PMSC csapatának. 1975- ben igazolt a Vasashoz, ké­sőbb eljutott a válogatottsá­gig, 1978-ban ott volt az ar­gentínai világbajnokságon is. 1982-ben a francia II. ligás Montpellier együtteséhez szer­ződött. A francia csapatban rövid idő alatt gyökeret eresztett és az egyik legnépszerűbb játékos lett. 1985-ben fejezte be játékos pályafutását, de további két évet maradt még technikai vezetőként. Ebben a beosztásában pályaedzői szerepkört is ellátott. Elmondta, hogy a francia profi labdarúgó alapfizetése teljesen különböző, attól függ, hogy a szerződés meg­kötésekor mennyiben álla­podnak meg. Erről azonban a csapat többi tagja semmit sem tud, azt sem tudják, hogy ki mennyi prémiumot: kap a győztes meccs után. A jutalmat ott is differenciáltan osztják, de a pénzt a klub átutalja a játékos bankszám­lájára. A bajnokság indulá­sakor közösen állapodnak meg az átlagprémiumban. Ez az összeg jelenti a minden­kori átlagot, az edző ehhez igazítja a teljesítménytől füg­gően a kifizetendő összeget.i A Montpellier-nél négyezer frankot fizettek pontonként, ha az első három hely vala­melyikén állt a csapat. A ma­ximális átlag tehát akkor járt a játékosnak, ha dobogós helyet foglaltak el. Ha a ne­gyedik helyen voltak, akkor már csökkent a pontpénz, az ötödik helyen tovább zsugo­rodott az összeg. Mivel ne­kik a feljutás volt a cél. az ötödiknél rosszabb helyezés esetén még akkor sem járt prémium, ha nyertek. Ponto­sabban kaptak fejenként 350 frankot a labdarúgók szak- szervezetétől. A különbség azonban óriási, hiszen a 20- szorosát kereshette meccsen­ként a játékos győzelem ese­tén, ha az élcsoportban fog­lalt helyet a csapat. A francia bajnokságban az egyesületek nem tűznek ki külön helyezési prémiumot, mint például nálunk. Egyrészt ezzel magyarázta Zombori, hogy ott úgyszólván nincs bunda. Mindenekelőtt a győ­zelem a kifizetődő, és a szur­kolót ezzel lehet leginkább becsalogatni a stadionba. Azt mondja öt év hosszú idő, távol a hazától és ezért döntött úgy, hogy nem hosz-, szabbít szerződést. Egyéb­ként is csapata visszakerült az I. osztályba és ilyenkor szép búcsúzni. Elégedettek voltak Montpellier-ben játé­kával és vezetői munkájával is, ezért amikor elköszönt volt klubjától, megkapta a város díszpolgára címet. Mielőtt Franciaországba szerződött volna, már bele­kóstolt a sportújságírásba a Képes Sportnál. Edző nem akar lenni és szívesen dol­gozna a Népsport labdarúgó rovatában. Erre szeptember­től valószínűleg lehetősége lesz. Eg y-i ksz-kettö A VDN totó- tippjeit a 31. já­tékhétre Putz László tanuló, a Diana téri totózó törzstagja állítot­ta össze. E heti tippelőnk 1984 óta játszik rend­szeresen kollektív szelvényekkel. Egy 13 + 1-«* te­litalálata volt eddig. A 31. HÉT TIPPJEI: 1. Tatabánya—Naestved. Tipp: 1. 2. Aarhus—Vasas. Tipp: 1, z. 3. Halmstad—Ú. Dózsa. Tipp: x, 2. 4. Szczecin—Magdeburg. Tipp: 1, 2. 5. Bellinzona—D. Streda. Tipp: x, 2. 6. Grasshoppers—Malmö. Tipp: x. 7. Lech Poznan—AIK Stockholm. Tipp: x, 2. 8. Nitra—Lyngby. Tipp: 2. 9. Karlsruhe—1. FC Köln. Tipp: x. 10. Dortmund—Bayern München. Tipp: x, 1. 11. Kaiserslautern—Frankfurt. Tipp: 1. 12. Hannover—Bremen. Tipp: x, 2. 13. Saarbrücken—St. Pauli. Tipp: 2. + 1 14. Fortuna Köln—Bielefeld. Tipp: x, 1. A FELSÖSZENTMÁRTONI „ZRÍNYI" MGTSZ („B" kategóriás) szarvasmarhatelepére azonnali belépéssel állattenyésztési ágazatvezelöi munkakörbe MUNKATÁRSAT KERES. Alkalmazási feltétel:- szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség,- legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Munkadijazás a 25/1983 (XII. 29.) MÉM. sz. rendelet alapján megegyezés szerint. Állattenyésztő-pedagógus végzettségű házaspár előnyben. Felvétel esetén összkomfortos szolgálati lakást biztosítunk. s Jelentkezni lehet: személyesen vagy Írásban a termelőszövetkezet elnökénél. Cím: „Zrínyi” Mgtsz, Felsőszentmárton, Fő u. 34. 7968. vasárnapi 7 LELÁTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents