Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-21 / 199. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli A tartalomból: A bánya­biztonság uj utjai (3. oldal) < Tudnivalók M ncroio XLIV. évfolyam, 199. szám 1967. július 21., kedd Ara: 1,80 Ft v; az új vám­szabályokról (6. oldal) ' w v J Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Betonidomok családi ker­tekbe és útfalakhoz. (5. oldal) Szerény növekedés# némi élénkülés ' Az ipar első félévi eredményei Csökkent a foglalkoztatottak száma Á második félév nem ígér jobb eredményt A Központi Statisztikai Hiva­tal előzetes adatai szerint az ipari termelés, az 1985—1986. évi szerény növekedést köve­tően ez év első felében vala­melyest élénkült, s az eddigi 3 százalékos fejlődés kissé meghaladja a népgazdasági tervben előirányzott mértéket. A termelés januárban — a ke­mény tél miatti nehézségekkel összefüggésben — csökkent, azonban a vállalatok jórészt pótolták a kieséseket: az I. ne gyedévi termelés 4,3 százalék­kal haladta meg az egy év­vel korábbit. A II. negyedévi termelésnövekedés ennél sze­rényebb mértékű, 1,8 százalék volt. Az állami iparvállalatok termelése az átlagosnál kissé mérsékeltebben, az ipari szö­vetkezeteké viszont gyorsab­ban nőtt. Továbbra is igenj dinamikuson fejlődnek a kis­szervezetek. Az iparban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó egység alakult — zömmel a szövetkezeti szek­torban —, közülük 8 részben külföldi érdekeltségű vegyes- vállalat (ez utóbbiak száma az. iparban a félév végén 32 volt). Az ipari termelés szerkezete továbbra sem a kívánatos irányba változik. 1987. I. fél­évben az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése bővült a legnagyobb mérték­ben, több mint 7 százalékkal. Az alapanyaggyártó ágazatok fejlődése az átlaghoz közelálló volt, míg a feldolgozóipari ágak termelése mindössze 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Hat hónap alatt a gépipar lényegében ugyanannyit termelt, mint 1986 első felében, és a könnyűipar termelése is csak 0,8 száza­lékkal nőtt. Az átlagosnál job­ban, 3,9 százalékkal növelte termelését az élelmiszeripar, a vegyipar pedig 8 százalékkjl — kőolajfeldolgozás és gáz­gyártás nélkül számítva kb. 4 százalékkal. Az ipar értékesítése — a ter­meléshez hasonlóan — a ta­valyinál kissé gyorsabban bő­vült. Ezen belül a belföldi szál­lítások az átlagosnál lassab­ban, a külkereskedelmi célú átadások pedig gyorsabban nőttek. Az export mindkét re­lációban viszonylag gyorsan emelkedett. A gépipari és az élelmiszeripari vállalatok fő­ként rubel viszonylaté kivitelü­ket bővítették. A konvertibilis elszámolású kivitel a főbb ex­portáló ágazatok többségében számottevően meghaladja az egy évvel korábbit, a gépipari nem rubelelszámolású kivitele azonban jelentősen elmaradt a tavaly első félévitől. A hosszú távú exportbővítő pályázati rendszerben résztvevő vállala­tok és szövetkezetek többnyire az átlagosnál gyorsabban nö­velték konvertibilis elszámolású exportszállításaikat. Az iparban foglalkoztatottak száma a tervezettnél és a Ko­rábbi évekre jellemzőnél na­gyobb arányban csökkent, s mintegy 2 százalékkal keve­sebb volt az előző évinél. A villamos energia ipar és az élelmiszeripar kivételével min­den ágazatban csökkent a lét­szám. A foglalkoztatottak főmunka­időből származó havi átlag­bére 1987 első felében több mint 6300 forint volt, s ez —- az első negyedévi bérstop el­lenére — körülbelül 6 száza­lékkal haladja meg a tava­lyit. A bányászati és kohászati vállalatoknál dolgozók bére az átlagosnál lassabban, a gépipari és a vegyipari dol­gozóké kissé gyorsabban nőtt. 1987. I. félévében a termelé­kenység — a növekvő terme­lés és a csökkenő létszám ered­ményeként — a korábbi éve­kénél kedvezőbben alakult: az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés több mint 5 százalékkal emelkedett. A munkatermeié-; kenység minden fő ágazatban nőtt, legnagyobb mértékben a vegyiparban, a bányászatban és az építőanyagiparban. Az ipar termelését az első félévben lényegileg az előző évekhez hasonló anyagellátási és kooperációs helyzet kísérte. A termékforgalmazás zavarai elsősorban a szűkös konvertibi­lis importlehetőségekkel, vala­mint a nem kellően ütemezett szállításokkal függnek össze. Az év második felében az ipari termelés növekedése elő­reláthatóan valamelyest mér­séklődik. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azon­ban a hátralévő hónapokban még gyarapítható és gyarapí- tandó. Új alkotmányt készítenek Dél-Koreában a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki tö­mörülés képviselői hétfőn megkezdték a tanácskozásokat az új alkotmány kidolgozásá­ról. Az új alkotmány értelmé­ben közvetlenül szavazással választanák meg az ország el­nökét a- jelenlegi elektori rendszer helyett. Mint emléke­zetes, a diákok és az ellenzék felhívására az országban jú­niusban olyan elemi erejű tö­megtüntetések robbantak ki, hogy a kormányzat kénytelen volt — legalábbis elvben — beleegyezni az alkotmány, il­letve az elnökválasztási rend­szer reformjába. Hírügynökségek utalnak ar­ra, hogy a kormányzó Demok­ratikus Igazságpárt és • az el­lenzéki Újraegyesítés Demák- ratikus Pártja korántsem ért egyet minden kérdésben. Várkonyi Péter az NSZK-ba utazik D. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter Hans-Diet- rich Genschernek, a Né­met Szövetségi Köztársa­ság külügyminiszterének meghívására kedden hiva­talos munkalátogatásra a Német Szövetségi Köztár­saságba utazik. EGK külügy­miniszteri tanácskozás Brüsszelben hétfőn meg­nyílt a közös piaci külügy­miniszterek tanácskozása. A legfőbb napirendi pont: az Európai Gazdasági Kö­zösség és az Egyesült Államok, illetve Japán kö­zötti kereskedelmi feszült­ség megvitatása. Az euró­pai közösségben különös aggodalmat kelt egyrészt az, hogy az Egyesült Álla­mok protekcionista keresi kedelmi törvényeket készül elfogadni, másrészt hogy növekszik az EGK keres­kedelmi deficitje a felkelő nap országával szemben. Portugáliai választások Az új politikai helyzet a demokratikus erők össze­fogását teszi szükségessé — ezzel a szalagcímmel je­lent meg hétfőn a lissza­boni O Diário, a portugál baloldal napilapja. Az új­ság elemző vezércikke a vasárnapi választások po­litikai tanulságait mérle­gelve megállapítja: a por­tugál demokrácia nagy ve­reséget szenvedett. Annál fájóbb ez a vereség, mivel elkerülhető lett volna. A Szociáldemokrata Párt ab­szolút többségét a tör­vényhozásban senki sem várta. 40 millió forintos beruházás Magtárból szolgáltatóház Étterem, penzió, saját sörfő­zés, söröző, tekepálya, női-férfi Fodrászüzlet, e hét végétől kozmetika és szauna, jövő év­től pedig teniszpálya is várja a vendégeket a sombereki szolgáltatóházban. A 40 millió forintért épített létesítmény ér­dekessége, hogy Baranyában egyedülállóan a beruházó, a kivitelező és az üzemeltető is a helyi Béke Őre Mgtsz. Négy éve született az ötlet - mondta Gaszler József tsz- elnök —, hogy az 1819-ben épült - azóta fölöslegessé vált — hajdani magtár épületét lebontás helyett hasznosítani kellene. A kétezres lélekszámú község lakóinak régi igénye volt egy szolgáltatóház, s így a tsz tagsága erre szavazott. Egyéb beruházások - iskola- építés, három falu gázvezeté­kének kiépítése stb. - miatt csak az elmúlt év tavaszán kezdődhetett el és június 6-ra fejeződött be az építkezés. A szolgáltatóház két részből áll. A magtárház megőrizte eredeti ■ műemléki jellegét. Étterem, söröző, penzió és szolgáltatóegységek Földszintjén egy - még félig kész állapotban lévő - söröző üzemel a hórom erjesztős, hat ászokolós sörfőzde mellett, ahol a HBH sörözők közked­velt italát, a Kaltenberger Biert állítják elő NSZK licensz alapján. A sörfőzde és az egész épületkomplexum érde­kessége, hogy építéséhez fel­használták az épület alatt párhuzamosan lévő két iker­pincét és az ezeket összekötő keresztpincét. Az egyik ikerpin­cében a sörpince, a másikban egy tekepálya működik. A ke­resztpince a sörfőzőnek és a teke műszaki hátterének ad helyet. Felső részében, ahová az olasz márványból készült bel­ső lépcsőkön és a BNV-díjas kandeláberekkel és muskát­likkal szegélyezett kőlépcsőkön fel lehet jutni, egy négyszáz személyes étterem található. Két terasza közül az egyiken a nemsokára érkező napernyős asztalok nyáron a szabadban történő étkezést teszik lehető­vé. Az építész, Kulcsár István munkáját dicséri, hogy a régi épülethez ízléses egyszerűség­gel és mégis reprezentatív külsővel kapcsolódik az új szárny. Ennek emelete az étte­rem másik teraszának folytatá­saként egy öt szobából álló penzió. Alsó részén a női-férfi fodrószüzlet, a kozmetika és a szauna található. Ez utóbbi helyiségekben ottjórtunkkor ép­pen a villanyszerelők dolgoz­tak. Ebből is látható, hogy a szolgáltatóhoz bár már üze­mel, apróbb hiányosságai még vannak. Ime az új fodrászszalon működésben... (Tudósítás az 5. oldalon) Hátra van a söröző HBH jellegének kialakítása — cég­jeles szalvéták, alátétek, poha­rak, kék-fehér HBH domináns színek alkalmazása stb. — Szintén a sörfőzőben tervezik a bár és a fagylaltozó, a komplexum udvarán pedig a műanyag borítású teniszpálya kialakítását. A távlati elképze­lések között nagyobb férőhe­lyes szálloda építése is szere­pel. A Granárium éttermében az a’la cart étkezés mellett két­száz környékbeli — elsősorban tsz-nyugdíjas — idős étkez­tetését is vállalták. A szolgál­tatóházban dolgozó, a tsz ál­lományában lévő 10 alkalma­zott és 3 sörfőző minden az új létesítményben igénybevehető szolgáltatást olcsón, 3. osztályú áron kínál az ide betérőknek. Hámori A. A négyszáz főt befogadó nagyterem és az automata tekepálya egy részlete Läufer László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents