Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-20 / 198. szám
1987. július 20., hétfő Dunántúlt napló 3 Három perc alatt fontos dolgokat is meg lehet beszélni - mondják a távközlési szakemberek. S ez a három perc a tarifahatár a helyi beszélgetések számlálásában. Hogy mennyire vagyunk takarékosak a telefonbeszélgetések Egy impulzus ke« forintba kerül Telefonra szerelhető számláló során, az legtöbbször a számla kifizetésekor derül ki. S ilyenkor forintokban mérhetően döbbenünk ró, milyen csalóka az időérzékünk. Jó tudni, hogy a telefon- központban akkor kezd forogni a számláló, amikor a hívott fél felveszi a kagylót. A reklamációk alkalmával sokan védekeznek azzal, hogy alig váltottak egy-két mondatot. Legtöbbször a vállalatok hívásakor van gond, mert valóban lényegretörően mondjuk el a közlendőnket, de esetleg hosz- szú percek vesznek el, míg az olközpont előkeríti az ügyintézőt. Közben a számláló pereg. A nemzetközi távhíváskor pedig különösen gyorsan működtetik az impulzusok a jelfogó-számlálót. Ezek az impulzusok közvetlenül a budapesti nemzetközi távhívó központból érkeznek. Ha NSZK-ba telefonálunk, percenként 11,75, Ausztriába 9, Kanadába 75, míg Ausztráliába 90 impulzus érkezik egy perc alatt. Ami annyit tesz, hogy egy kanadai partnerrel történő beszélgetés egyetlen perce 150 forintba kerül. Egy impulzus két fo; rint. Ugyancsak takarékos beszélgetésre int a pénztárcánk a belföldi hívásokban is. Négy díjövezetre osztották az országot, az l-ben reggel 7-től 18 óráig 40, éjjel 60 másodpercenként lép a számláló, a II- ben 20, illetve 30 másodpercenként, míg a lll-ban 15, éjjel 20 másodpercenként. Hogyan mérik a telefonbeszélgetések időtartamát? A világ valamennyi telefonközpontjában ma azonos módszerrel. Központi impulzus-generátor működteti a számlálókat, minden előfizetőnek van a központban egy jelfogója, amelyet havonta lefényképeznek, és az előző havi érték levonásával összegezik a fizetendő számlát. Illetéktelenül nem lehet hozzáférni ezekhez a jelfogókhoz, szigorúan leplombálják valamennyit. Rendkívül megbízható műszerek ezek. A pécsi telefonközpont ma tizenöt éves, de harminc évig kifogástalanul működik. Mondják a szakemberek, hogy szinte szökőévenként egyszer hi- básodik meg egy-egy jelfogószámláló. Mégis a telefontulajdonosok szívesen ellenőriznék maguk is a beszélgetéseiket. Erre már ma is van lehetőség. Szintén a svédek gyártmánya a So- deco elnevezésű berendezés, egy kis méretű doboz, amely a készülékhez csatlakoztatható, és tulajdonképpen a tükörképét mutatja a központban lévő számlálónak. A gond csak az, hogy rendkívül nehéz beszerezni, nem is olcsó. Ma nálunk elsősorban a szállodákban alkalmazzák, ott, ahol rögtön fizet a vendég a beszélgetésért. A Magyar Posta Kísérleti Intézetében dolgoznak egy szabadalmi eljáráson: hasonló műszert fejlesztenek ki, mint a Sodeo, de valószínű, hogy ezt már a telefonkészülékbe építik. Várhatóan három-négy év múlva megjelenhet a kereskedelmi forgalomban mint a posta új szolgáltatása. S ezt a műszert hiteles forrásként elfogadják majd a reklamációk alkalmával. Gáldonyi M. Mi a FittrőlI? Egymillió magyar használhatriá Stella Istvánnak minden esélye megvan, hogy jelentős sikert érjen el legújabb találmányával a Fittroll nevű univerzális masszírozógéppel. Az ötletdús mérnök már korábban is több mindent feltalált. Ö fejlesztette ki az első hazai magnetofont, kitalálta g molibdénhuzalos sebvarrást. Egy napon Stella István lum- bógós lett, és mivel a betegség erősen kínozta, elgondolkodott. így született meg az első hazai masszírozó, amely abban különbözik az ismert külföldi konstrukcióktól, hcjgy betapasztható egy fürdőkádba és együtt használható a gyógy- vizes kúrával. A mobil szerkentyű különféle görgőkből és kötőelemekből áll, tulajdonképpen tetszés szerint szét- és összeszerelhető, variálható. Nem kell mást tenni, mint a hőre lágyuló alkatrészeket 60 fokos meleg vízbe tenni, utána a művelet játszva elvégezhető. Bányai László, a ,,Halley” Mérnöki Tervező és Kivitelező Iroda vezetője elmondta, hogy a masszírozó tulajdonképpen egy nagyon egyszerű fizikoterápiás készülék. A kis bábufejek felpezsdítik a bőrreceptorokat, a hajszálereket, a görgők pedig programozhatóan behatolnak a bőrbe, kimosz- szírozzák az izomkötöttségeket. Az egyes elemekből összeállítható egész nagy szőnyeg, hosszúkás vagy szélesebb, nagyon sok vagy egész kevés görgőt tartalmazó egység is. A használata egyszerű. Tapadókorongok segítségével a megfelelő magasságban elhelyezhető a fürdőszobai csempén, vagy az ajtón. Azt, hogy a fürdőkádban se mozduljon el, ugyancsak a tapadókorongok biztosítják. A nyak, a váll, a derék masszírozásán kívül talp- masszbírozásra is alkalmas. Dr. Apor Péter kandidátus szerint egymillió hátfájás magyar használhatja. A Fiftroll-t úgy jelentették be a Szabadalmi Hivatalnál, hogy egy nemzetközi újdonságvizsgálaton is átesett. Kiderült, hogy ilyen sokoldalú szerkezet tulajdonképpen sehol a világon nincs, így nemcsak nálunk, de külföldön is jelentős piacra számíthat. A bejegyzéssel egyidőben indult meg a gyártás. Az univerzális masszírozó premierje a Pécsi Ipari Vásár volt. F. D. Befőzések idején Lesz öHiferes üveg is Az elmúlt években ismét divatba jött nagyanyáink jó szokása, a befőzés, eltevés, savanyítás. üvegeket az Amfora Verseny utcai raktárüzlete és az Amfora egyéb boltjai, úgy a konyhafelszerelések boltja kínál. A Verseny utcában jelenleg hét- és kilencdecis, másfél literes csavaros tetejű üvegeket lehet kapni. ígértek két és fél litereseket, s azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ugyan jelenleg nincs ötliteres üveg, de a közeljövőben azt is várnak. Ezeknek az ára 6,40-től 13,90- ig terjed, s plusz 2,50 hozzá a tető. Kétféle kínai üveget is forgalmaznak, tíz egyik típus átlátszó, a másik tejüvegszerűen áttetsző. Ezek méretei: félliteres, háromnegyed literes, literes, két- és három- literes — azonban jóval drágábbak a hazai üvegeknél: 64 forinttól 104 forintig kaphatók. Ebben az évben egyébként, az időjárás függvényeként az üvegvásár kicsit eltolódott és szeptember végéig, október elejéig tart. S van még egy újdonság: kapható az üvegekre öntapadós címke, gyümölcs- és zöldségábrákkal egyaránt. D. Cs. ízelítő a Baranya Megyei Népművészeti Szövetkezet termékeiből. Fotó: Proksza László Sok hazar és külföldi turistát foglalkoztat a gondolat, vajon meg lehet-e különböztetni a valódit az utánzattól. A bokályok, korsók, szőttesek és hímzések valódiságáról az elmúlt évig csak a szakemberek tudtak véleményt mondani. Manapság viszont már lényegesen könnyebb a dolog, hiszen ha a terméken ott szerepel a pávás védjegy, a vásárló biztos lehet abban, hogy nem valami bóvlit sóztak rá. A pécsi székhelyű Népművészeti Szövetkezetnél a múlt év vége felé kezdték el a zsűrizett termékek gyártását. A Népi Iparművészeti Tanács védjegye ugyanis csak olyasmire kerülhet, ami értékes, garantáltan tiszta forrásból származik. Baranya, Somogy és Tolna megyében több mint 300 ügyes kezű fafaragó, hímző, szövő és fazekas foglalkozik márkás népművészeti tárgyak készítésével. A szövetkezet dolgozói által előállított termékek 12—15 százaléka jogosult a pávás védjegy viselésére, amiből évi 5—7 millió forint értékben szállítanak a különféle megrendelőknek. A dél-dunántúli síkfaragások, a baranyai és drávaszögi hímzések, az egyedi tervezésű szűrrátétek szinte az ország valamennyi fontos idegenforgalmi centrumába eljutnak. A megrendelések kielégítése mellett a szövetkezet saját értékesítéssel is foglalkozik. Idén februárban Pécsett, a Sallai utcában megnyílt a páva-már- ka-bolt. A pécsi szövetezetnél továbbra is főként a tájjellegű népművészeti áru előállítása a cél, de sokat törődnek a népi, a nemzetiségi hagyományok megőrzésével. A keresletnek megfelelően készülnek so- kác, horvát és sváb hímzések, de például felelevenítették a századforduló úri hímzéseit is. F. D. Az országban először Pécsett Mélyhűtött anyatej Anyatejből sosem volt elég. Nem is jutott mindenkinek, csak a klinikai koraszülött-osztályok, gyermekkórházak csecsemőinek, illetve azoknak az otthon lévőknek, akiknek az alacsony súly, vagy betegség miatt feltétlenül .szükségük volt rá. Nyáron tovább nehezítette a helyzetet, hogy felesleges tejük leadására vállalkozó édesanyák közül többen, hosszabb időre nyaralni mentek. Érthető, hogy a szakembereket régóta foglalkoztatta a kérdés: miként lehetne ezekre a különösen szűkös napokra tartalékolni, illetve a máskor jelentkező akár egykét deciliter pluszt megmenteni. Dr. Pánczél Magdolno csoportvezető gyermek- gyógyász, főorvos irányításával ez év tavaszán kezdődtek Pécsett a mélyhű- téses tárolás lehetőségét kutató kísérletek. A munkában kezdettől részt vett a megyei KÖJÁL élelmezésegészségügyi osztálya. A helyi kísérletek ugyanazt a kedvező eredményt hozták, amelyet svéd, illetve angol kutatók is tapasztaltak. A tej táplálkozásfiziológiai tulajdonságai nem változtak a fagyasztás hatására. Az elő-, illetve utólagos pasztörizálás kérdése is eldőlt, miután igazolódott, hogy az előzetes hőkezelés nem javítja a tárolhatóságot. Az utólagos pasztörizálás mellett döntöttek, azért is, hogy a fagyasztás után tejben megmaradó esetleges baktériumszennyezettséget megszüntessék, másrészt azért, mert így ki tudják zárni az AIDS-fer- tőzés lehetőségét. Bár fertőzésre nem volt példa, a szakemberek óva intenek attól, hogy a csecsemőiket szoptatni nem tudók más édesanyákat kérjenek meg szoptatásra. Anyatejet csak a pasztörizálást követően, azaz az állomáson keresztel ajánlatos adni a csecsemőknek. A kedvező kísérletek után - KÖJÁL-engedély utón - már fagyasztanak Pécsett anyatejet. Jelenleg egy hatvan literes mélyhűtőben, infúziós üvegekben tárolva öt liter tartaléka van az állomásnak. A napi beérkező mennyiségnél többet tudnának fogadni, s talán meg is emelkedik ez a mennyiség, hiszen az a hír járja, hogy az anyatej árát a közeljövőben jelentősen felemelik. Török Éva Jogszabályok, Hagyományok Bélyegző nélkül megállna az élet? Korszerű, francia gyártmányú bélyegzőkészítő gép. Fotó: Proksza László A bélyegző — nélkülözhetetlen tartozéka az életünknek. Pecsét nélkül nincs útlevél, nincs személyi igazolvány, nincs születési anyakönyvi kivonat, nincs hitel, nincsi törlesztés, nincs házasság, nincs iskolai bizonyítvány —i és egyáltalán: nincs hivatal. A bélyegző valamikor fémből volt; a Posta és a bankok ma is használnak fémbélyegzőt. Néhány évtizede még gipszforma segítségével készítették a gumibélyegzőt is: ma különféle nyomdai eljá -, rásokkal formálják. A bélyegző- készítő ipar azon kevesek közé tartozik, amely örül a különböző átszervezéseknek: ha öt vállalatból lesz egy vagy: egy vállalatból három, az újf megrendelést jelent. Manapság konjunktúra van: a kisiparosok, a kiskereskedők, a gazdasági munkaközösségek természetesen úgy kezdik tevékenységüket, hogy bélyegzőt: csináltatnak. Részben paragrafusok írják elő, részben a szokásjog dönti el, mi lehet egy pecséten sí mi nem. A bélyegző a sokszorosítás egy formája, érvényes tehát rá a sajtótörvény, ,mely szerint az államrendet sértő,, közerkölcsbe ütköző szöveg elkészítésére nem vehető feí rendelés. De vannak határesetek, s ilyenkor bizony az illető iparos vagy adminisztrátor józan ítélőképessége, jóízlése dönt. Kör alakú bélyegzőt az állami szervezetek, hivatalok, egyesületek használnak (hogy a Népköztársaság címere rajta lehet-e, azt külön rendelet szabályozza), az oválisát kedvelik az egyesületek, könyvtárak, de ez ma nem divatos forma. A sokszögletű az orvosoké, egészségügyi szerveké, a háromszögletű például a meó-* soké. De erre nézve nincs merev szabály: a. tartalom és a Ha egy hivatalos szerv bélyegzőt rendel, két aláírással ellátott megrendelőt kell hoz-' nia. Kisiparos, kiskereskedőnek, iparengedélyt kell bemutatnia. Privát megrendelő, személyes szöveg esetében (valaki egy ilyen bélyegzőt kért: „szeretettel küldi: Dörmögő Dömötör") igazolványt köteles bemutatni,, az adatokat beírják a megrendelőkönyvbe. Ha valaki névaláírását akarja bélyegzőre tetetni, a helyszínen kell leírnia a nevét, amit öszehasonlítanak; a személyi igazolványában lévő autogrammal. Mindezek o visszaélések elkerülését , célozzák. Mint ahogyan az is, hogy a pecsét nyomdai matricáit használat után összetörik. A levonat alapján azonban marad minta mindegyik pecsétről a későbbi azonosítás céljára. A bizonylati fegyelem ellenőrzését kívánja segíteni az új rendelkezés, amely szerint a kész pecsétről mintát kell ellenőriznie a készítőnek. Csakhogy ez sérti azt a régi üzleti elvet, hogy új, használatlan pecsétet adjanak a megrendelőnek. (Az új jogszabály egyik; rendelkezését néhányon sérelmezték, a kisiparos, kiskereskedő pecsétjére rá kell írni a személyi számot. Márpedig, Szigorú rend írta elő, hol és milyen körülmények között kell tartani a bélyegzőt a különböző hivatalokban. Hogy: ezeket a rendszabályokat milyen sok helyütt nem tartják be és ezzel milyen sokan visz- szaélnek, arról a fegyelmi bi zottságok, a népi ellenőrzési bizottságok jelentései, a rend-i őrségi nyomozati jegyzőkönyvek és bírósági ítéletek sokasága tanúskodik. Amelyeken természetesen szintén van pecsét. G. T. Giccs helyett igazit!
