Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-18 / 196. szám

A Mecseki Szénbányák kidolgozta az ezredfordulóig szóló fejlesztési programot - Az anyagi eszközök biztosítottak Július közepén a Mecseki Szénbányáknál szanálási eljá­rás kezdődött, nem sokkal az­után, hogy aláírták (1987. jú­nius 11.) a mecseki kokszol­ható szén termelésfejlesztésé­nek ezredfordulóig szóló prog­ramját. Veszteséges tevékeny- ségfejlesztés? — Ez még a kí­vülállók számára is meglepő. Megkísérelünk képet adni a több, mint 12 000 (őt foglal­koztató, évente több mint ó millárd forint termelési értéket előállító nagyvállalatról. Mi is hát valójában a helyzet? Mi vezetett a szanáláshoz? A Mecseki Szénbányák 1984-ig nyereséggel gazdálko­dott, a termelési költségek nö­vekedésével arányosan nőtt az árbevétel is. 1985 óta a költ­ségszint egyre gyorsabban emelkedik, ennek ütemétől azonban jelentősen elmarad a belföldi szénárak növekedé­se. Mig 1985-ben a tervezett állami dotáció fedezte a vesz« teségeket, 1986-ban a már 1 433 milliárd forint összegű veszteségből 702 miliió forintra nem adott fedezetet az állami dotáció és a vállalati alap. A veszteséges gazdálkodás külső okai között a hazai szén­árak kedvezőtlen arányváltozá­sait kell első helyen említeni. A Ft/GJ átlagár a hazai mély­művelésű bányáknál 1981—85 között 145,6 százalékkal emel­kedett, a Mecseki Szénbányák­nál viszont csak 129,5 száza­lékkal. Ugyanakkor a fajlagos Ft/GJ termelési költségek a Mecsekben alacsonyabbak, mint például a tatabányai, do­rogi, borsodi és nógrádi me­dencében. De még így sem térülnek meg a hatóságilag alacsonyan tartott árakban. Pedig a bányák mélysége, a geológiai viszonyok összeha­sonlíthatatlanul a „Mecsek" el­len szólnak. Veszteségnövelő hatású a folyamatban levő állami nagy- beruházás is, mert a sok ha-\ lasztás és átütemezés követ­keztében zömmel olyan léte­sítmények készültek el, ame­lyek csak kiegészítik, de nerry helyettesitik az elavult szállí­tási, feldolgozási és kiszolgáló rendszereket. A fejlesztés te­hát extenzíven növelte az esz­közkapacitást, miközben a ka­pacitáskihasználás fokozottan romlott. Az ország energiael­látásában 1984—85-ben jelent­kezett feszültségeket a terme­lési mennyiség erőltetésével le­hetett csak mérsékelni, s ez a feltáró előkészítés és a lemű­velés arányosságát felborította. A nyugdíjazás és foglalko­zási rehabilitáció következté­ben gyorsabban fogyott a szakképzett bányószlétszám, s az így előállott hiányt lengyel dolgozók tömeges foglalkozta­tósával lehetett csak pótolni.' Ez viszont több százmillió fo­rintos költségnövekedést idé­zett elő. Lehetőség a megújulásra A most folyó sianálási eljárás nem felszámolás, hanem állami megsegítés. Az 1987-es esz­tendő első félévének termelési-gazdasági eredménye bizakodó légkört teremt. A vállalkozó, szorgalmas, nagy tudású munkaközösségek hosszú távon kiemelkedő érdekeltségi rendszer­ben dolgozhatnak. Több súlyos bányakatasztró­fa növelte a veszteséget. A kitermelő folyamatok gé-. pesitése, a bányászati techno­lógiák fejlesztése nem hozott eleget ahhoz, hogy a teljesít­mény színvonala ne csökken­jen tovább. így az adott lét-’ számmal és szabadnapi mun­kával sem sikerült megállítani a széntermelés mennyiségi és minőségi csökkenését. A hanyatlás és a vesztesé­ges gazdálkodás felismert okaiból kiindulva egyértelmű, hogy a veszteségek csökkenté­sét elsődlegesen a termelési volumen növelésével és a kon­centráció fokozásával kell es lehet elérni. A szanálás Az állami szanálás alatt pénzügyi megsegítést kell ér­teni. Abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó szervezet tevé­kenységére — egészben vagy döntő részben - szükség van, de az eddigi gazdálkodás a meglévő szerkezetben nem eredményes. Az eredményesség megteremtése érdekében első­sorban vállalati intézkedések szükségesek (termékszerkezet­váltás, szervezetátalakítás, gazdálkodás megjavítása, irá­nyítás változtatása stb.), ame­lyeket különböző központi rn- lézkedésekkel (pénzügyi támo­gatás, átmeneti preferenciák) támogatnak. Az állami szanálási eljárás elrendelése tehát semmikép­pen sem jelenti eleve a gaz­dálkodó szervezet megszünte­tését. Az állami szanálás megindí­tását előzetes egyeztetésnek kell megelőznie. Az előzetes egyeztetést az eladósodott, fi­zetésképtelen gazdálkodó szer­vezet, vagy annak hitelezői (akiknek vagyoni követelésük áll fenn) kérhetik. íme, néhány vélemény a Me­cseki Szénbányák megítélésé­ről, a Magyar Kereskedelmi Kamarában kezdeményezett szanálási "eljárás alkalmával. Tuka Margit, a PM ellenőr­zési főigazgatóságának főelő­adója : A vállalat támogatási igé­nye 1986-ban és várhatóan 1987-ben is magasabb, mint a vállalat által befizetett adók összege. A vállalat az adókat időben befizette, tartozása nincs. A költségvetés eleget tesz különböző leiratokban sza­bályozottaknak. A költségvetés­nek érdemben nincs gondja a vállalattal. Dr. Török Béla, a Budapest Bank Rt. igazgatója: A banknak a vállalattal jó kapcsolata van, ugyanakkor az 1,3 milliárd Ft hitel követelé­séről lemondani nem tud, de szanálási eljárást elrendelő aláírásáig a vállalattal szem­ben semmilyen hátrányos in­tézkedést nem tesz. Kelényi Gábor, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitká - helyettese: lalatok között Dorog mellett csak a Mecsek termelése fej­lődött 1986 azonos időszaká­hoz képest, fajlagos önköltsé­ge pedig alacsonyabb, mint Borsodé, ahol viszont a fajla­gos árbevétel magasabb szint­je miatt alig van veszteség. A Miskolci Nehézipari Egyetem Ipargazdaságtani Tanszékén készült 1986. évi komplex vi­lággazdasági értékelés szerint (világpiaci árakat számolva) a vállalati eredmény 98,2 mil­lió dollár lenne, míg az egy perspektívát ad a vállalatnak, a bányamunkát vállaló fiata­loknak. A vállalat gazdasági hely­zetét hosszú távon a mécsek, kokszolható széntermelés fej­lesztési programjában (az ún. liászprogramban) megjelölt célkitűzések (három nagy ka­pacitású bánya és egy külfej­tés üzemeltetése, a munkahe­lyek gépesítése, egységes szál­lítási rendszer kialakítása, a szénfeldolgozás-nemesítés további fejlesztése, a kiszol ­Első féléves szakmai tervü­ket kb. 74 kt-val teljesítették túl. Az első félév kedvező ered­ményei még jobban szembe­tűnnek, ha az első félévi ter­melést az előző év azonos idő­szakához viszonyítjuk, a válla­lat 162,2 kt-val több szenet termel. A vállalat ez évi ered­ményeit emeli az a tény, hogy a növekvő termelést csökkenő létszám mellett érték el. A kapacitások jobb kihasz­nálása, valamint a szervezet­tebb munkavégzés következté­ben az összüzemi teljesítmény jelentős javulást mutat. Az elő­ző év azonos időszakához ké­pest a növekedés 11,9 száza­lékos. Szervezési intézkedéseik kö­zött az Északi Bányaüzemben folytatják az autonom munka- csoportok indításával kapcso­Esti fényben az újhegyi szénelőkészítő üzem Fotó: Läufer László A Mecseki Szénbányák el­adósodott, veszteségeit kama­tokkal együtt hitelből kénysze­rül fedezni. A veszteség kiala­kulásában külső és belső okok; egyaránt közrejátszottak. A vállalat gazdálkodási nehézsé­gei felszámolására kibontako­zási programot készített. A ki­bontakozási program részletes megismerésére a szanálási el­járás keretén belül kerül sor.; A vállalat gazdálkodási gond­jai csupán önerőből és banki eszközökkel nem rendezhetők. Költségvetési kapcsolatai ren­dezettek. A Budapest Bank Rt. a hitel követeléséről nem tud lemondani, annak átüte­mezéséhez nem tud hozzájá­rulni. Ennek ellenére a szaná­lási eljárást megindító pénz­ügyminisztériumi döntésig a hi­tel folyósítását fenntartja. A szénbányászat j öv ed el m ezösége A „válságágazatnak" tekin­tett hazai szénbányászat szén- termelésből származó árbevé­tele az utóbbi években ága­zati szinten nem fedezi a ter­melési költségeket. 1986 szeptemberében vég­rehajtott szénáremelés összes­ségében 16 százalékkal emelte az árszínvonalat — ezen belül nagyobb arányban javította a, mecseki szenek átlagárát. Fi­gyelembe véve azt, hogy a Mecsekben termelt hőmennyi­ség egyharmada kokszolható szénként, hasznosul, a mecseki energetikai szenek ára jelen­leg is alacsonyabb, mint a többi mélyművelésből szárma­zó szén ára, holott a bánya- művelés nehézségei éppenség­gel ellentétes irányú eltérést indokolnának. A fajlagos jövedelmezőségre jellemző ár- és költségkülön­bözet jelentősen javult, mert a termelés 24,7 százalékos nö­vekedése révén 12 százalékkal csökkent a fajlagos költség, ez harmadával növelte a jö­vedelmezőséget. A mélyműveléses bányavál­főre eső dollárkitermelési mu­tató 42,54 Ft/dollár. Az el­múlt évben az átszámolás 45,33 Ft/dollár volt. Figyelemre méltó összehasonlítás! Szerződés a Fejlesztési Intézettel A mecseki kokszolható szén termelésének fejlesztésére jó­váhagyott állami beruházás — a liászprogram - megvalósí­tása 1982-ben kezdődött meg A fejlesztési források apadása miatt sorozatos késlekedések­kel, átütemezéssel és tartalmi módosításokkal folyik a beru­házás. A közelmúltban meg­kötött szerződés (1987. VI. 11.) 2000-ben fejeződik be, amikor- is a vállalat a jelenlegi 2 350 000 tonnáról 3 100 000 tonnára növeli éves szénterme­lését, és ezen belül a jelenle-f ginek közel kétszeresére - évi 600 000 tonnára a kokszszén- koncentrátum termelést. A fej­lesztés költségelőirányzata prognosztizált áron összesen kereken 30 milliárd Ft, amely­ből közel 24 milliárd Ft az ál­lami alapjuttatás, s a többi saját forrás. Ez idáig a válla­lat 3,3 milliárd Ft állami alap­juttatást vett igénybe, így a 2000-ig rendelkezésre álló ke­ret 20,5 milliárd Ft. Az állami alapjuttatás elle­nében 1991 és 2012 közötti meghatározott évi járadékot kell fizetni, a beruházott pénzt gyakorlatilag meg kell téríteni. A fejlesztés módosított prog­ramja az Állami Tervbizottság 1986. július 17-i határozatán alapul, amely továbbra is szükségesnek és hosszú távon jövedelmezőnek értékeli a me­cseki szénvagyon bányászatá­nak korszerűsítését, a koksz­széntermelés növelését. A 2000-ben befejeződő liász­program és a 2012-ben mégi esedékes járadékfizetési köte­lezettség azt bizonyítja, hogy a népgazdaság 30—40 éves távlatokban nem nélkülözheti a mecseki szenet, s ez biztos gáló üzemek korszerűsítése) biztosítják. A mélyművelésű termelésen belül 1988-1991. években le­építik a komlói előkészítőmű­vet, leállítják a Komló Bánya­üzem Kossuth-aknát, a termelő bányaüzemek száma 6-ról 4-re változik, csökken a termelő bá­nyamezők száma 13-ról 9-re, így a termelés azonos szintje mellett növekszik az aknaka­pacitások és a mezőkapacitá­sok kihasználása. A felszaba­duló állóeszközeiket értékesí­tik, vagy a liászprogram új létesítményei helyett haszno­sítják. Az elvégzett vizsgálatok az Északi Bányaüzem megtartását indokolják. Az üzem fenntar­tása mellett szól, hogy tevé­kenysége a tervezett műszaki intézkedések folytán gazdasá­gos, másrészt a növekvő belső alapanyagigényű brikettgyár­hoz a legközelebb fekszik. A koncentráció növelésével párhuzamosan jelentős műsza­ki fejlesztést hajtanak végre. A komplex módon gépesített, fejtések száma növekszik, ezek termelésének részaránya az összes fejtési termelésen be-, lül az 1986. évi 12,5 százalék­ról 1990-re megközelíti az 50 százalékot, a fejtési teljesít­mény 4,8 t/műszakról 7,0 t/mű- szakra növekszik. Fejlesztik a szénfeldolgozást. A magasabb kokszSzén-kihoza- tal érdekében a komlói szén egy részét a korszerűsített pé­csi előkészítőben dolgozzák fel. A TÜZÉP számára történő értékesítés csökkenése mellett megduplázzák a kokszszén­termelést. A lakossági szénigé­nyek maradéktalan kielégítésé­re a brikettgyártást bővítik. Eredményes félév A vállalat vezetése az 1987- es év legfontosabb feladató^ nak tekintette, hogy a veszte­séges gazdálkodás tendenciá­ját megfordítsa, a veszteség mértékét drasztikusan csök­kentse. latos munkát. Vasas Bánya« üzemben dolgozó fejtési cso­portnál az egyösszegű bér­utalványozás elvén alapuló vállalkozási rendszert vezet­ték be, melynek eddigi ered­ményei kedvezőek, a csapat­nál nőtt a teljesítmény. Az el­ső öt hónapban a termelt szén mennyisége 8,4 százalékkal ha­ladta meg a tervezettet. Jú­niustól a vállalkozási formát Pécs Bányáüzem fejtési csa­pataira is kiterjesztették: A termelékenység növelést és a nehéz fizikai munka köny- nyítése érdekében a gépesítést ez évben is kiemelt feladatnak tekintik. Az MVD 160-as pajzs biztosításé fejtéseket ma már üzemszerűen alkalmazzák, és bebizonyították, hogy a hosszú évek kísérletei nem voltak hiá- bavalóak. A pécs-bányaüzemi alkalmazás eredményeként az első öt hónapban közel 80 kt a komplex gépesített fejtések­ből kitermelt szén mennyisége. A szén- és brikett-termelés mennyiségi és minőségi jel­lemzőit kedvezően ítélik meg, így ennek hatása a vállalati eredményben is jelentkezik. Az I—V. havi mérleg szerinti ered­mény - 197,9 millió Ft - ami 29,1 millió Ft-tal jobb, mint a terv. Az I. félévi eredmények meg­teremthetik annak a lehetősé­gét, hogy éves szinten célki­tűzéseiket teljesítsék. r Átmenet A mecseki szénbányászat jö- vőjéhez tehát az előttük álló 3 éves szanálási program ké­pezi a hidat, a gazdálkodás hatékonyságának jelentős ja­vulását kikényszerítő átmene­tet, amely nem kevés belső feszültséggel járó, de mégis megújulást szolgáló együttes erőfeszítéseket kíván a vállalat dolgozó kollektívájától. A sza­nálási eljárást a Mecseki Szén­bányák életében a latin kife­jezés eredeti értelmezésében kell értékelni: orvoslást, meg­segítést jelent. Lombosi Jenő 1987. július 18., szombat HÉTVÉGE A ma még nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyeken gyorsí­tani kell a gépesítést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents