Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-16 / 194. szám

\987. július 16., csütörtök DtmQntült napló A fakeretes omnibusz ko­mótosan zötyög Sze­ged utcáin, amerre el­halad sokan mustrálgatják a két izmos lovat, a díszes tár­saskocsit. A városban 130 év­vel ezelőtt kezdődött az om­nibusz-közlekedés, ennek em­lékére indította be néhány he­te a Szegedi Közlekedési Vál­lalat a nosztalgia járatot, amely a város idegenforgalmi nevezetességei mellett halad el. Hat trolivonal Természetesen szó sincs ar­ról, hogy Szeged tömegközle­kedését ilyen járművekkel kí­vánják megoldani. A Volán 100 autóbusszal, 25 alapjárat­tal vesz részt a helyi tömeg- közlekedésben, a Szegedi Köz­lekedési Vállalat 46 villamos­sal, 27 autóbusszal és 47 tro­libusszal. A két cég között ki­alakult bizonyos versengés, melynek az utazóközönség lát­ja hasznát. Törekvés, hogy csökkentsék a belvárosi de- centrumokat - a Bartók Béla térit már megszüntették -, és átszállások nélkül jussanak céljukhoz az utasok. A trolijá­ratok jórésze 4-8, a villamo­sok 4—7, az autóbuszok 10 percenként közlekednek. A Volán autóbuszainak hat­van százaléka nullára futott, de pénz híján lényeges fej­lesztésre nincs mód. Az SZKV- nál a villamosok cseréje len­ne indokolt; ennek legfőbb akadálya, hogy nincsenek be­szerezhető járművek. Megkezd­ték azonban a villamosremíz felújítását, melynek elkészülte után javul a járművek kiszol­gálása. Trolibuszok 1979 óta közlekednek Szegeden, jelen­leg hat vonal hálózza be a várost. A mostani tervidőszak végéig egy újabb vonal épül meg, s 1990-ig 12 trolibusszal bővül a járműpark. A városban négyféle jeggyel és sok bérlettel lehet utazni. Az SZKV által kibocsátott autóbuszjegyek nem érvénye­sek a Tisza Volán járataira. A közelmúltban megállapodott a két vállalat, hogy napijegyeket adnak ki, melyek mindkét cég által üzemeltetett járművekre érvényesek, s a bevételen meg­osztoznak. Ez elsősorban a Szegedre érkező turistáknak előnyös, mert például egy tro­lira, villamosra és autóbuszra érvényes napijegy 24 forintba kerül, s ezért az utas bármeny­nyit utazhat. Szeged úthálózata az okos terveknek köszönhetően meg­könnyíti a tömegközlekedés és a közúti közlekedés szervezé­sét. A kör- és sugárutak ra­cionális rendszere, az ezekhez kapcsolódó kis utcák lehetővé teszik a forgalom zavartalan lebonyolítását, még akkor is, ha valamilyen oknál foqva ideiq-óráig lezárják valamelyik utat. A városba érkező ide­gennek az az érzése, hogy rend van, mindenhová köny- nyen eljuthat, az információs táblák tökéletes eligazítást ad­nak. Csökkenő pénzek Persze, ennek a városnak is megvannak a gondjai: a több mint 400 kilométeres útháló­zat — döntő többségében ta­nácsi kezelésben van — mind­össze 52 százaléka szilárd búr­Közlekedés Szegeden Két vállalat verseng az utazóközönségért Napijegy trolira, autóbuszra, villamosra Csúcsforgalom Orfűn Idén még maradnak a kilépőjegyek Mozgópénztárak is lesznek kolatú, ezzel a megyei váro­sok közül az utolsó helyen áll. Fejlesztésre alig van pénz, új utak szinte kizárólag az épülő lakótelepeken készülnek. A szű­kös anyagi lehetőségek miatt két évvel ezelőtt pályázatot írt ki a városi tanács: ha egy adott területen vállalja a la­kosság az út- és járdaépítés árokrendezés költségének a felét, akkor a tanács rendel­kezésükre bocsátja a beruhá­zási összeg másik felét. A ta­pasztalatok 'Szerint ezzel a lehetőséggel él a lakosság, eddig mintegy három kilomé­ter út épült meg. Az utak, hidak, járdák fenn­tartására fordítható pénz is évről évre csökken, idén pél­dául 45 millió forint áll ren­delkezésre. (1982-ben ez az összeg 71,5 millió forint volt.) Ezt a pénzt elsősorban a fő- és tömegközlekedési utak álla­gának megőrzésére, illetve a romlás megakadályozására for­dítják. Az útfelbontások és helyre- állítások Szegeden 'sem kü­lönbek, mint másutt. Bár a közműépítő, karbantartó vál­lalatoknak meghatározzák, hogy mikortól és meddig bont­hatják fel az utat, a cégek ezt qyakran nem tartják be. S ek­kor itt is kezdődik a levelezés: felszólítással, majd az építési hatóság ismételt felszólításá­val, végül kiszabják az 5— 10 000 forintos pénzbírságot a „vétkező" vállalat felelős sze­mélyének. Amennyiben előze­tes enaedélv nélkül bontják fel. záriák el az utat (főútvo­nalon, forgalomirányító beren- dezéses csomóoontnál, qyaloq- átkelőhelveknél), akkor a bün­tetés kiszabását meggyorsítják. Szegeden 1975—80. közölt befeieződött a földaázra való átállás, így naqy útfeltúrások- kal nem találkozni a város­ban. A közműmeghibásodások miatt azonban nem ritka a kisebb útfelvágás. Ami meg­lepő: a helyreállítás, szinte ész­revétlenül történik, az utakon, járdákon nem maradnak az aszfaltban hegek, melyek az első tél után szétnyílnak. Ez annak köszönhető, hogy a tanács meghatározza a helyre­állítás feltételeit, s a munkát csak akkor veszi át, ha a ki­vitelező ezeknek a követelmé­nyeknek megfelel. (Például megkövetelik, hogy élvágóval roncsolásmentesen vágják fel a régi aszfaltot, némi rézsű­vel, mert így könnyebben il­leszkedik az újhoz.) A sík terület pompás lehe­tőséget biztosit a kerékpáro­záshoz. A városban nagyon sokan bicikliznek, így nem cso­da, hogy a közlekedésbizton­ság javításáért kerékpárút-épí- tési program kezdődött, mely­nek részeként még az idén mintegy 10 kilométer kerék­párutat hoznak létre. Érdemes arról szólni, hogy több helyen - elsősorban a belvárosban - kihelyeztek korlátokat az út és a járda közé. hogy a gya­logosokat a gyalogátkelőhe­lyekre kényszerítsék. A korláto­kon reklámokat helyeztek el, így a biztonság fokozása mel­lett még némi anyagi bevétel­re is szert tesznek. Parkolás drágábban Szegeden is nagy probléma az egyre növekvő gépkocsiál­lomány parkolása. Felmérték, hogy a Lenin körúton belüli területen kilencvenszázalékos a parkolóhelyek kihasználtsá­ga. A belvárosban 1976-ban vezették be, hogy a parkolá­sért fizessenek az autósok, je­lenleg 320 ilyen várakozóhely van, melyből százat parkoló­órával szereltek fel. Tervezik, hogy további 250 fizetőparko­lót létesítenek. Fő cél, hogy tehermentesítsék a belvárost, s csak az jöjjön saját autójával, akinek feltétlenül szükséges. Ezért az eddigi négy forintos óránkénti parkolási díjat tíz forintra emelik, s ezzel párhu­zamosan előre megvásárolható parkolójegyeket bocsátanak ki, melyeken a kocsitulajdonosok­nak kell megjelölni, hogy me­lyik nap mettől meddig vára­kozik az adott fizetőparkoló­ban. Azok, akik az idei Sze­gedi Szabadtéri Játékokra autóval indulnak, számoljanak azzal, hogy a megnövelt ta­rifát kell kifizetniök. Nem sok-e a tíz forint? Azt tartják, hogy mivel kielégítő a tömegközlekedés, a magán­autósok a belvároson — a Le­nin körút által behatárolt te­rület - kívül ingyen otthagy­hatják autójukat. S azt sem titkolják, a drasztikus emelés­sel azt is szeretnék elérni, hogy a belvárosban dolgozók ne ko­csival érkezzenek munkahe­lyükre. Roszprim Nándor A Dunántúli Napló hétfői számában „Felháborodott tö­meg Orfűn” c. alatt elmarasz­talta a Baranya Megyei Vízmű Vállalat intézkedéseit, a strand szolgáltotásai színvonalát és nehezményezte a kilépőjegyek megszüntetését. Mivel az orffii strand Pécs, illetve megyénk nagy részének nyújt kellemes nyári pihenési lehetőséget, úgy gondoljuk, hogy a cikkben jel­zett gondokra válaszolni kell. Az elmúlt hét végén az enge­délyezett 5000 fős létszámot meghaladó vendég fordult meg az orfűi strandon. Ez vá­ratlanul érte a fürdőt az idei fürdőszezonban, hisz az eddigi hétvégeken jóval 3000 alatt mozgott a látogatottság. Szá­molva a vendégforgalom növe­kedésével, az utolsó szombaton már megnyitottuk a strand dé­li részén, a gépház melletti pénztárt is. Erről azonban nem volt kellő tájékoztatás. Intézkedés történt, hogy az elkövetkező hétvégeken a fix pénztárak mellett, a forgalom­nak megfelelően kisegítő, illetve mozgópénztárakat is telepí­tünk a főbejárati résznél. Ezzel reméljük, hogy gyorsabban jut­hatnak vendégeink a strand te­rületére. A kilépőjegyek megszüntetése előtt tájékozódtunk az ország­ban lévő jelentősebb fürdőknél az erre vonatkozó gyakorlatról. Sem Budapesten, sem más ha­sonló forgalmú fürdőhelyeken nem adnak kilépőjeqyeket. A fürdő elhagyását követően — ismételt belépésnél —, vala­mennyi fürdőnél újra meg kell váltani a belépőjegyeket. A Dunántúli Napló cikke nyomón áttekintettük a kilépő­jegyek megszüntetésének elő­készítési munkáit. Megállapítot­tuk, hogy a pénztárak kapaci­tása nem volt elegendő a meg­növekedett vendégforgalomhoz, másrészt a kerítésen kívüli szolgáltatások besegítenek a Kukoricatáblák gyomtalaní­tására alkalmas új vegyszert mutattak be az ország minden részéből meghívott szakembe­reknek a kocsi Aranykalász Termelőszövetkezetben. A Kő­bányai Gyógyszerárugyár Adói nevű gyomtalanító készítmé­nyéről van szó. A vegyszert eredetileg a cukorrépa-ültet­vények védelmére állította elő a kőbányai gyár. Ez a szer hatásosan irtja fő­leg a kétszikű gyomokat, de a kultúrnövényt nem károsítja. Nagy előnye, hogy a kukorica betakarítása után ugyanazon a megnövekedett kereslet kielé­gítésében, valamint azt is. hogy a különféle bérletvásár­lási lehetőségekről szélesebb körű ismertetést kell adnunk. Ezért erre az idényre a Ba­ranya Megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztályával megbeszélve, ideiglenesen fenn­tartjuk a kilépés lehetőségét minden strandunkon 12-14 óráig, az étkezés külső bizto­sítása érdekében. Egyúttal kez­deményezzük, hogy a jelenleg strandon kívüli szolgáltató egy­ségeket a fürdő területéhez csatolják. Strandjaink, mint általában az ország minden idényfürdő­je, jelentős állami támogatás­sal működnek. E támogatások azonban nem fedezik a költsé­geinket, sőt számítani kell arra, hogy - mint általában az álla­mi támogatások — ezek is fo­lyamatosan csökkenni fognak. Az itt keletkező veszteségeket a vállalat eqyéb eredményeinek rovására kell kiegyenlíteni. Ez hosszabb távon nem tartható, s így keresnünk kell a fürdő­szolgáltatáson belül azokat a lehetőségeket, amelyekkel a költségek csökkenthetők. Saj­nos, a kilépőjegyek alkalmazá­sa csökkenti fürdőink normál viszonyú bevételeit. Vállalatunk a strandok meg­építése, átvétele óta kiemelt gondot fordít a szolgáltatás színvonalának növelésére, a vendégek kulturált, egészséges ellátására, s úgy gondoljuk, hogy fürdőlátogatóink többsé­gé ezt ismerve jön hozzánk. Ez érdekünk is, hisz az eqységre jutó önköltség a strand láto­gatóinak növekedésével ará­nyosan csökken. Az itt töltött kellemes órák és napok után Így számíthatunk vendégeink megtartására és zavar nélküli ellátására. Weininger Attila, a Baranya Megyei Vízmű Vállalat , igazgatója területen más növényt is ter­meszthetnek, ami az eddig használt szereknél nem volt lehetséges. Az Adói általános elterjesztését azért is szorgal­mazzák a szakemberek, mert hatásos a más vegyszerekkel szemben már ellenálló gyomok kipusztítására is. A tanácskozás résztvevői meg­tekintették a kocsi tsz, a Tatai Ál­lami Gazdaság és a Komárom Megyei Növényvédő Állomás parcelláit, ahol a gyakorlatban láthatták, hogy- az Adollal ke­zelt táblák gyomtalanok és valamennyin az átlagosnál fej­lettebb a kukorica. • í!l: őrtoliviakhoz vezethet Néróból Fiataljaink mozgásszegény életmódja állandó kritika tár­gya. Van azonban olyan szim­patikus törekvés az ifjúság kö­rében, amely a testkultuszt szol­gálja. Egyre növekszik azoknak q tábora, akik igényesek test­alkatuk harmonikus felépítésé­re, izomzatúk fejlesztésére. Egy részük mint súlyemelő verseny­szerűen sportol, más részük mint testépítő formálja testal­katát. Ez örvendetes tény. Minden irányzatnak vannak azonban vadhajtásai, amelyek ellentéte­sek az egészség megőrzésével. Nevezetesen a fiatalok jelentős része hormontartalmú tablettá­kat szed, hogy izomzatának fejlődését elősegítse, gyorsít­sa. Nagymértékben megnöveke­dett városunkban és megyénk­ben a Nerobot tabletta fo­gyasztása, mert ez tartalmazza a fehérje beépülést serkentő anyagot. j;zt a tablettát erede­tileg nem a sportolóknak szán­ták, hanem azoknak, akiknek szervezete bármilyen oknál fogva legyengült. (Elhúzódó betegségek, műtét utáni állapo­tok.) A tabletta tehát gyógy­szer, amelynek meghatározták a pontos adagját és szedésé­nek idejét. Amikor sportberkek­ben nyilvánvalóvá vált, hogy az izomzatot fejleszti a Néróból szedése, bizonyos sportágakban elterjedt annak alkalmazása. Ahogy az lenni szokott, a vélt cél érdekében, ellenőrizhetetlen adagolások következtében, egyesek a gyógyító mennyiség többszörösét vették be és ez súlyos ártalmakhoz vezetett. Elsősorban a máj károsodott, de az izomzat is szakadéko- nyabbá vált. A megnövekedett izomzat az ízületeknél okozott károsodást. Nőknél hormonális zavarokat okozott, férfiaknál csökkentette a potenciát. A kutatók észrevételeit a sportorvoslás állami és tudomá­nyos vezetői magukévá tették és úgy döntöttek, hogy a Néró­ból nem gyógyszerként, hanem teljesítményfokozás céljából va­ló szedését egészségre veszé­lyessége miatt megtiltják, (a doppinglistán is szerepel). Ko­rántsem egyszerű azonban a végrehajtásának ellenőrzése, mivel a Nerobolt mint gyógy­szert, az arra rászorulóknak ír­hat fel az orvos. Ezen pácien­sek egy része nem szedi be a teljes mennyiséget, hanem a maradékot átadhatja sportoló ismerősének. Másrészről is tu­dott dolog, hogy a sportolók tablettákat (nemcsak Nerobolt) egymás között adnak-vesznek, csereberélnek és minden orvo­si irányítás, ellenőrzés nélkül be is szedik. Akik ezt beszedik, nagyon is fiatalok az ilyen ese­tek megítélésére, ezért a csa­lád, az edző, a testnevelő fi­gyelmét felhívjuk ennek ellenőr­zésére! Meg kell értetni a fiatalok­kal, hogy tehetséget, testi adott­ságot, szorgalmat semmilyen tablettával nem lehet pótolni. Naív elképzelés, hogy ezek hí­ján csupán gyógyszerrel elő le­het varázsolni egy jó alakú, izmos, erős fiatalt. Ennek el­érését bizonyos mértékben elő­segítheti a gyógyszeres támo gatás, de olyan áron, hogy szervezetét súlyosan károsíthat­ja. Magától értetődik, hogy mi, sportorvosok is kívánatosnak tartjuk, hogy fiataljaink izmo­sak, jó alkatúnk legyenek, de más módszereket ajánlunk — ahol az egészséges életmód játssza a főszerepet és nem a tabletta. Dr. Szalai István megyei sportfőorvos Új vegyszer a kukorica gyomtalanítására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents