Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-14 / 192. szám

Dunántúli napló 5 1987. július 14., kedd Befejeződött a pécsi személyzeti egyetem Zajlik a vásár a kulisszák mögött is A szegedi Dóm téren a hét végén, pénteken kezdődnek meg a szabadtéri játékok idei előadásai. Az 1959. évi fel­újítás óta a mostani lesz a 29. évad. Az idén öt mű kerül színre, valamennyi olyan, ame­lyet eddig még nem adtak elő a Szegedi Szabadtéri Játéko­kon. A nyitódarab Edmond Ros­tand „Cyrano de Bergerac" cí­mű verses drámája lesz. A Madách színházi előadás sza­badtéri változataként Lengyel György rendezésében, Huszti Péterrel és Moór Marianna! a főszerepekben. A Cyrano há­rom estén kerül színre. A kö­vetkező hét végén, július 24- én és 25-én a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál gálaestjét tartják a Dóm téren „Boszorkányok, varázslatok” címmel, tíz ország mintegy 700 néptáncosának és zenészének közreműködésével. A Polner Zoltán költő szövegkönyvére írt történet rendező koreográfusa Novák Ferenc, zenei vezetője Rossa László. A keretjátékban Ráckevei Anna, Bubik István és Juhász Róza lép színpadra. Július 31-én, augusztus 1-jén és 3-án Verdi Rigolettója lesz műsoron. Az olasz nyelven fel­hangzó opera rendezője Békés András, karmestere Oberfrank Géza, a Mantuai herceq sze­repét Kaludi Kaludov, Rigolet- tót az olaszországi Roberto Magri, Gildát Szűcs Márta, Sparafucile szerepét a jugo­szláviai Bronislav Jatic énekli. Az augusztus 14-től 21-ig egymást követő nyolc estén ke­rül színre, a szabadtéri játé­kok és a Rock Színház közös produkciójaként, Claude-Mi- chel Schönberg-Alain Boublil „Nyomorultak" című musicalja. A magyarországi ősbemutató rendezője Szinetár Miklós, kar­mestere Makláry László, a főbb szerepekben Vikidál Gyula, Makrai Pál, Kútvölgyi Erzsébet és Szombathy Gyula lép szín­padra. A játékok zárószakaszában, augusztus 22-én és 23-án Lloyd Webber Reguiemje és Tolcsvay László—Tolcsvay Béla Magyar Mise című műve lesz műsoron Koltay Gábor rendezésében. A szegedi fesztiválzenekart Pál Tamás vezényli, az előadáso­kon neves opera- és rockéne­kesek működnek közre. A bemutatásra kerülő mű­vek iránt nagy az érdeklődés: több mint 70 000 jegyet elővé­telben megvásároltak. A prog­ramot úgy állították össze, hogy azokon a napokon, amikor a Dóm téren nem lesznek elő­adások, a játékok „kamara­színpadain”, a tanácsháza ud­varán és az újszegedi Liget szabadtéri színpadán rendez­nek műsorokat. Ezeken a he­lyeken kisoperák és drámák ke­rülnek színre, kabaré és san­zonesteket, népzenei és kórus- hangversenyeket tartanak. re. Káderpolitikánk és káder­munkánk rendező elve az, hogy ki alkalmas politikai szándé­kaink megvalósítására. Berecz Frigyes, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kiemelte, hogy olyan módszereket kell keresni, amelyekkel kellő időben felis­merjük a tehetséges embere­ket. A vezetőkiválasztást pedig nem akkor kell kezdeni, amikor megüresedik egy vezetői hely, vagy rosszul mennek a válla­lat dolgai. A három nap alatt nagyon sok érdekes előadás hangzott el, így például a foglalkozta­tási és bérpolitika, a káder- és személyzeti munka kérdéseiről, öt perc sem kell, s veríték­től gyöngyözik a homlokom a Baranya Megyei Patyolat Vál­lalat Tüzér utcai központi tele­pének vegytisztító részlegében. Hiába van levegőelszívó rend­szer, hiába forog több ventil­látor is, kegyetlenül meleg van, páradús a légkör, különö­sen a vasalógépek közelében. Az itt dolgozó asszonyok meg­mosolyogják, hoav percenként rángatom elő a zsebkendő­met. — Volt mái itt sokkal mele­gebb is - mondják vigasztal'*’ szándékkal. - Volt már 45 fok is az idei nyáron. Különben is, a hétvégén kicsit lehűlt a mű­hely, most még elviselhető — s bizonyítékul az egyik vasaló­asztal fiókféle rekeszéből elő­kerül egy hőmérő, amelyben a higanyszál a 38-foknál állapo­dott meg. Hamarosan delet kongatnak, a meleg csak né­hány óra múlva tetőzik. Nem túl szerencsés építészeti meg­oldás,+ogy a vasalóműhely te­teje üvegből van. A vegytisztító részlegnél a nyár nem főszezon: inkább a tavasz és az ősz, de a vasaló présnél és a kézi vasalókkal sürgölődő nők ilyenkor sincse­nek munka nélkül.- Az egyik legjelentősebb tétel a bányász munkaruhák tisztítása, varrása, vasalása — tájékoztat Rudolf Károlyné mű­vezető, aztán kis füzetből so­rolja a munkanormákat: hány perc alatt kell kivasalni egy nadrágot, vagy zakót, ha mo­sott, ha száraz vegytisztított. A normák aszerint is változnak, hogy gépi, vagy kézi vasalás­sal történik a munka. A da­rabbér is ehhez igazodik. Ké­zivasalással pl. a száraz, vegy­tisztított nadrágra a normaidő 4,8 perc, mosottra 9 perc, za­kónál 7,9, illetve 10,7 perc. A darabbérben egy nadrág kézi vasalása 1,47 Ft, a zakóé 2,42 Ft. a fiatal ipari értelmiség tehet­ségének kibontakoztatására irányuló feladatokról, a sze­mélyzeti szakemberképzés hely­zetéről, a személyzeti munká­ban történő számítástechnika alkalmazási lehetőségeiről. Dr. Hellner Károly, az SZVT személyzeti vezetők bizottságá­nak elnöke szerint, azért volt szükség erre a tanácskozásra, hogy a személyzeti ügyekkel foglalkozó vezetők megismer­kedjenek az ágazati miniszté­riumok közelmúltban elkészült utasításaival, ezek alkalmazási lehetőségeivel, .az új követel­ményekkel, valamint a személy­zeti munka legújabb kutatási eredményeivel. (A személyzeti munka nem szabad hogy ön­Az egyik legjobbnak számító vasalónő. Büki Józselné, aki már húsz éve dolgozik itt, ha­vonta 5300-5400 forintot keres. Ehhez egy műszak alatt több mint ötszáz ruhadarabot kell kivasalnia. A vegytisztító részleghez ké­pest a mosoda hőmérséklete csak annyiban különbözik, hogy még melegebb, még pá­rosabb. A gépek zajszintje sem elhanyagolható. Itt viszont most van nagyüzem. Két mű­szakban dolgoznak, olykor éj­szakai műszak, illetve szabad­napi műszak is szükséges, ha szorosak a határidők. — Egy műszak alatt 70 má­zsa ruhát mosunk ki, közületek, magánszemélyek ágyneműit - mondja Sandó József termelé­si osztályvezető. — A keresetek 4000-7000 forint között mozog­nak. S ebben a 45-50 fok kö­célú legyen, hisz szolgálnia kell a gazdálkodó egységek, az ország érdekeit. Ennek a fel­adatnak csak úgy tud megfe­lelni a hazánkban dolgozó, mintegy 12 000 személyi kérdé­sekkel foglalkozó, szakember, ha jól ismeri a követelménye­ket, a gazdasági önállóság kí­nálta lehetőségeket. Ennek a tanácskozásnak is az volt a-leg­főbb célja, hogy tudatosítsák, kibontakozási programunk csak akkor valósulhat meg, ha meg­felelő emberek dolgoznak a megfelelő helyeken. S a sze­mélyzetiseknek, mint döntés- előkészítőknek, ebben fontos szerep jut. R. N. rüli melegben sok asszony vál­lalkozik vgmk-ban is plusz- munká ra. A gépek mellett párokban dolgoznak, a munkafolyamato­kat megosztva, egymás munká­ját kiegészítve. Tóth Györgyné, 20 éves törzsgárdatagsággal dicsekedhet. Mint mondja: so­ha nem számolta, hogy hány darab ruhaneműt mosnak. Itt mindent súlyban mérnek. Ö és a párja, a rájuk bízott géppel egy műszak alatt 10—11 mázsa ruhát mos ki. Irigylem, milyen könnyen viseli ezt az üvegházi klímát.- A meleget is meg lehet szokni, fel sem veszi az ember már — feleli mosolyogva. S a műszak után sem hűs strand­vízhez igyekszik: a bevásárlás és a főzés után meggyet ma­goz és zöldbabot tesz el téli­re. D. I. A fellbachiak kiállítása Pécs legfiatalabb, NSZK-beli testvérvárosának, Fellbachnak cégei a külföldiek közül a leg­nagyobb területet foglalják el a sportcsarnokban, ahol be­mutatják fejlett gép- és elekt­ronikai iiparuk termékeit. A Pé­csi Ipari Vásáron való részvé­telük jó alkalom, hogy meg­kezdjék a fellbachi és a bara­nyai vállalatok közötti kapcso­latok kiépítését. Mindebben segít a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizott­sága is. Tegnap a fellbachi Bastian, Elring és Schlegel cé­gek, valamint a Fellbachi Ipari Egyesülés képviselőinek talál­kozót és üzemlátogatást hoztak össze a pécsi Sopiana Gép­gyárban és a Villgépnél, ma pedig a Pécsi Mezőgépnél és a Plastex Szövetkezetnél. Az al­kalmat megragadva a gazda­sági kapcsolatok jövőjéről kér­deztük Rolf Munningert, az Ipari Egyesülés képviselőjét. — Fellbachban több ezer cég működik, ezek közül csak né­hány az igazi nagy vállalat,, a zöm kis és, közepes. A na­gyoknak még csak van kap­csolatuk a magyarokkal, a ki­csiknek azonban úgyszólván semmi, pedig hát a kapcso­latépítésben ezen az úton kel­lene járni. Az ok az .ismeretek hiánya, nem tudnak egymásról a fellbachi és a baranyai kis és közepes cégek. A másik ok, hogy a német partnerek nem hajlandók abba a bürokráciá­ba belemenni, ami egy-egy. ilyen termelési együttműködést kompenzációs üzlet tető alá ho­zásával jár. Ugyanakkor tisztá­ban vagyunk azzal, ha többet akarunk exportálni Magyaror­szágra, akkor többet is kelt vásárolnunk onnan, tehát mégis a kompenzációs üzletek útja a járható út. Az Ipari Egyesülés a maga eszközeivel segíti a cégek egymásratalálását, de: hiába is akarnánk papíron rendezni az ügyeket, ha nin­csenek meg a vállalatok kö­zötti konkrét kapcsolatok. Min­denesetre Lövőre fogadjuk c< baranyai ipar képviselőit, ha­sonló üzemlátogatásokat szer­vezünk részükre, s megtörtén­het a személyes kapcsolatfelvé­tel. A fellbachi polgármester a vásár sajtótájékoztatóján be­jelentette, egymás városaiban üzleteket fognak létrehozni, Fellbachban a pécsi áruk, Pé­csett a fellbachi áruk boltját. Lehetségesnek tartja ezt? — Igen, de hát tudni kell, a magyar áruk az NSZK piacán olcsón kelnek el, a német áruk viszont drágák Magyarorszá­gon, tehát szubvencionálni a németeknek a magyar árukat, hogy az árok valamiféleképpen egyensúlyba kerüljenek. Aprán­ként, nagyon óvatosan kell ein kezdeni, s nem nagy tömeg­ben indulni. Az egésznek tiszta árucserének kell lenni - vé­lekedett Rolf Munninger. A gazdasági kapcsolatok jö­vője volt a témája annak a beszélgetésünknek is, amit a pécsi Sopiana Gépgyár stand­ján a velük együtt kiállító oszt­rák és egy svájci szállító cég tulajdonosaival folytattunk. A kérdés úgy hangzott, vajon a nehéz gazdasági helyzet, a de­vizaszűke még inkább össze­hozza, vagy éppenséggel eltá­volítja egymástól a külföldi és a magyar partnereket. Nos, a Kraupa cég tulajdonosa szerint a nehézségek - s ilyenek ná­luk is vannak, nemcsak ná­lunk — még inkább összehozzák a partnereket, a magyar gaz­daság megújulásába készek jobban besegíteni, természete­sen mindkét fél hasznára. A Kraupa fékmotoros hajtóműve­ket és elemeket szállít a ma­gyar vállalatoknak, köztük a Sopianának. Velük most ter­melési kooperáció létrehozá­sáról tárgyaltak. Arról van szó, hogy a Sopiana kezdetben haj- tóműházakat gyártana, s eze­ket tőkés valutáért átvenné a Kraupa. Később mind több haj­tómű alkatrészt gyártanának Pécsett, sőt végkifejletben komplett összeszerelésre is vál­lalkozhatnának. így olcsóbb, versenyképesebb lenne a kis Kraupa cég terméke a nyugat-, európai piacokon, de a Sopia­na révén megnyílhatna az út az osztrák hajtóművek értéke­sítése előtt — például a pécsi­ek csomagológépébe beszerel­ve - a kelet-európai piacokop is. A hajtómű-technikában egyébként az úgynevezett frek­venciaszabályozós hajtóműve-, ké a jövő, ezek ugyan drágáb­bak, de hihetetlenül energia- takarékosak. A Kraupa ilyene­ket is kiállít a pécsi vásáron, s kész szállítani a magyar piacra. Új utakat keres az együtt­működésben a Sopiana másik régi szállítója, a svájci Roba- tech cég is. Ők a csomagoló­gépekben használatos meleg­enyvező készüléket állítják elő. A pécsiekkel most arról tár­gyaltak, a Sopiana vállalja el a Robatex termékek generál- • forgalmazását és szervizét a, kelet-európai országokban, aminek fejében megfelelő ha­szonban részesülne. Kellő for­galom esetén közös vállalat alapítása is szóba jöhet. íme, zajlik a vásár a kulisz-i szák mögött. Miklósvári Zoltán Mstmyok a vasalók* mosógépek mellett A nagyteljesítményű vasalógépek körül a négy ven fokot is meghaladja a hőmérséklet lfallalatközi kapcsolatépítés a fellbachiakkal A Sopiana Gépgyár termelési együttműködésekről tárgyal osztrák és svájci cégekkel Kánikulában a Patyolatnál Szállításhoz készítik elő a kitisztított férfiöltönyöket Pénteken kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok Három napig Pécs volt a házigazdája a második alkalom­mal megrendezett személyze­ti egyetemnek, melyen az or­szág minden részéből mintegy 250 személyzeti munkával fog­lalkozó szakember vett részt. A tegnap délután befejeződött tanácskozáson e téma legki­válóbb ismerői tartottak elő­adásokat. Dr. Petrovszki István, az MSZMP KB tagja, a központi bizottság osztályvezetője a párt káderpolitikájának időszerű kérdéseiről szólt, hangsúlyozva, hogy gazdasági-társadalmi ki­bontakozásunk programját csak olyan emberekkel tudjuk meg­valósítani, akik képesek célja­ink következetes véghezvitelé-

Next

/
Thumbnails
Contents