Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-13 / 191. szám

1987. július 13.,. hétfő Dunántúli nopio s Életképek... ■ Dr. Pallói Gábor (a kép előterében) egy vizsgálati eredményt ellenőriz Dr. Pallai Gábor Tejlikőr és panírozott sajt rr Ha könnyedén mozognék a biológiai-kémiai tudományok­ban, semmi gondot nem oko­zott volna dr. Pallai Gábor magyarázata arról, hogy mivel foglalkoznak a Magyar Tej- gazdasági Kísérleti Intézet pé­csi részlegének dolgozói. így aztán az első félórában csak nagyokat hallgattam, majd ak­kor kezdtem felfigyelni, ami­kor — mellékesen — megemlí­tette: tejszínlikőrt is előállítot­tak, amelyből aztán Miskol­con eddig vagy 280 ezer pa­lackot meg is töltöttek és áru­sítják. — Tehát szesz van a tejszín­ben — jegyzem meg. — Igen — mosolyog elnézően —, nagyon alacsony alkohol- tartalommal persze. Tessék megkóstolni. Megtörtént. Nem rossz. A továbbiakban megkért, emeljem ki: a kutatás náluk is mindig kollektív munka, ez­úttal vagy tíz — különböző szakterületen jártas — kutató ténykedése. A tejlikőr egyéb­ként vajból homogénezett tej­színalap előállítása, hozzáad­va alkohol ízesítő anyagokkal. A kísérlet rövid fél évig tar­tott és megkezdték a nagy­üzemi előállítását. A pécsi kutatók munkaterü­lete többek között a táplálko­zásbiológia is. Köztudomású, hogy a zsír — és részben az étolaj — eléggé terheli a szer­vezetet. Elkezdték a vajkrémek kísérleteit és ez a tejipari ter­mék mór a boltokban van, ismert és közkedvelt. A kórhá­zi étkeztetésnél különösen a hasnyálmirigy-betegségekben szenvedők ételeinél használ­ják fel.- A féltartás tej is közked­velt, bár gyakran hiánycikk ...- Tőlem is gyakran megkér­dezik, milyen „szert” haszná­lunk a tartósításhoz? Nos, sem­milyent. A tartós, illetve fél- tartós tejet 130—140 Celsius fokra melegítik fel az üzem­ben, majd lehűtik.'A dobozos — éppen a doboz anyaga, összetétele miatt — hat hóna­pig eltartható, a műanyag zacskós — amely több rétegű és fényvédelmet szolgáló anyagból van — hat napig tárolható. Igaz ugyan, hogy az eljárás során fellépő zsírbom­lás miatt az eredetitől eltérő ízhatása van, de megszokha­tó. Még egyszer megmondom: nincs benne idegen anyag. Egyébként a tartós tejjel kap­csolatos kísérletek nagy részét dr. Kovács Árpád kollégám végezte. A tartós ' tej persze nem a mi találmányunk, mi csupán a külföldi tejipar által benyújtott pályázatok elbírá­lását végeztük, mondjuk úgy, hogy hazai alkalmazásra. Ha jól tudom, egy holland cég gépeit és technológiáját vá­sárolta meg a Tejipari Tröszt és az országban öt vagy hat tejipari vállalat végzi a tartós­tej gyártását. Egy érdekes ada­tot mondanék: kevesebb a tej­romlás — különösen így nyá­ron - a tartóstej bevezetésé­vel: mintegy 10 ezer tehén tej- hozamának megfelelő tejmeny- nyiség takarítható meg ezzel az eljárással. A táplálkozásbiológusok az­tán igazán tudják, milyen el­képesztően sok az az 50 kilo­gramm zsiradék, amelyet egy ember évente hazánkban el­fogyaszt. (Ebbe beleértendő nemcsak a tőkehús és húské­szítmény, hanem a növényi olaj is.) Könnyű, kevésbé zsí­ros élelmiszerek előállítása a cél. Alacsony tejzsírtartalma van az Azték, a Nomád, illet­ve az örmény szendvics túró­krémeknek is. Ezek szintén ma­gas élvezeti értékkel rendelke­ző élelmiszerek. — Most foglalkozunk a pa­nírozott sajttal, amely szaba­dalmi védettségi kap. A Szol­noki Tejipari Vállalat gyártja majd. Egyelőre a tojás ki­iktatásán fáradozunk, ugyanis egyáltalán tojást bevinni tej­ipari területre hazánkban szi­gorúan tilos, a szalmonella­fertőzés veszélye miatt. A sajt felülete sima és zsíros, ezért a panírt nem tartja meg. Tehát a tojást helyettesítő más anyaggal kell próbálkoznunk. Dr. Pallai Gábor fiatalember még, a Nagy Lajos Gimnázium kisdiákja volt, majd Szegeden végezte egyetemi tanulmá­nyait biológia-kémia szakon. Néhány közbenső munkahely után került ide az intézetbe, alig öt esztendeje. Rab Ferenc Tényleg „cimboláztam" sajnos... Egy hete tréfával pró­báltam elütni egy elíráso­mat a lapban, a Magyar Rádió egyik bemondójá­nak „szuper-többfedelű” bakijára hivatkozván, aki egyik nyelvbotlását egy másikkal „igazította” hely­re, mondván: „Helyesbí­tek: cimbolázik .. A Sors megbosszulta „kedélykedésemet", s ugyanezen kis cikkemben elírtam a Macbeth címét, beiktatva egy oda nem való „h”-t, s elspórolva egy „h" betűt a végéről. Csak az lehet a viga­szom, hogy még mindig jobb ezt helyére tenni, mint ama sok év előtti esetet egy dél-alföldi kis­város hetilapjában: A negyvenes évek elején Apátfalván fölavatták a helyi leventecsapat zász­laját. A tudósítás megírta a jelen levő notabilitáso- kat, akik „ezzel is emel­ték az ünnepség fényét...” Az a passzus azonban, amelyik az ún. „zászló­anya" kegyes gesztusáról szólt - vagyis a zászló­szeg (szalaggal) ünnepé­lyes elhelyezéséről - imigyen jelent meg: „Ez­után vitéz báró kistere- nyei N. L.-né Öméltósága, mint zászlóanya, ünnepé­lyesen beverte a segét..." Botrány. Másnap: „Hely­reigazítás. Tegnapi zászló­avatási tudósításunkba sajnálatos módon egy kur­va sajtóhiba csúszott...” Tanulság: nagyon vi­gyázni a mássalhangzók­kal!... Ha ellenben most is „becsúsztattam" netán egy durva elírást — akkor feladom!... W. E. IfDM-uonatok, — 1987 Gáspár Tibor, Budapest főépítésze a „színházválságról” ÚJ pályázat a Nemzeti Színház építésére? A magyar sajtó ismét hangos a nemzet színháza, a Nemzeti Színház miatt. Ezúttal azért, mert a kijelölt építési terüle­ten, a Városliget szélén éppen mostanában tüntetik el a meg­kezdett „építkezés” nyomait, vagyis visszaállítják az eredeti városligeti állapotokat. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a szín- házépítés ügye ismét holtpont­ra jutott. Ismét? A Nemzeti Színház pontosan másfél évszázados léte alatt több kísérlet is tör­tént a végleges hajlék megte­remtésére, mindannyiszor ered­ménytelenül. Az ország első színháza ugyanis mindig ideig­lenes fedél alatt működött, s mindig úgy, hogy az egyik, ideiglenes színház bontásakor „isten bizony”-ígéret volt az új, a végleges megépítésére. Amint a legutóbbi ideiglenes, az egy­kori Népszínház felrobbantása­kor is történt. És a húsz évvel későbbi kísérlet, ami nagy nemzeti összefogással, közada­kozásból akart színházat építe­ni, íme kimúlóban van. Vagy mégsem? Gáspár Tibort, Budapest fő­építészét kértük: ismertesse a jelenlegi helyzetet.- Még érvényes építési en­gedélyünk van a Nemzeti Szín­háznak a Városligetben történő megépítésére. Sok a szóbeszéd, sok minden tisztázásra is szo­rul még. így pl. az, hogy az eddig összegyűlt kb. 300 millió forintnyi adomány ide, erre a helyre szól, és bármi lesz is, az adományozókkal rendezni kell a dolgot: visszakérik-e a pénzt, vagy egyetértenek a másutt történő felhasználással. — Tehát van alapja a szó­beszédnek?- Abban nincs vita, hogy le­gyen-e színház. Legyen! De ne ekkora — mondjuk ma. Kisebb épület pedig semmiesetre sem .való a Dózsa György útra. — Akkor hová? — Fölröppent a gondolat, hogy a Várba, esetleg a volt. Honvédelmi Minisztérium he­lyére a Dísz téren. Van is va­lami tervféle, ami megkísérel­te ezt megfogalmazni. De ne­künk is van kialakulóban lévő nézetünk erről a „színházvál- ságról”.- Éspedig?- Ha tényleg lekerül a na­pirendről a városligeti színház- építés ügye, és eldől, hogy ki­sebb léptékben kell gondol­kodnunk, akkor egy ilyen épü­let elhelyezésére és a kérdé­sek tisztázására új, kétlépcsős pályázatot kell kiírni de úgy, hogy az elhelyezési javaslatok­hoz teljesen szabad kezet adunk az építészeknek. A leg­sikeresebb pályaművek szerzőit kell majd meghívni a második menetbe. A vári elhelyezés csak egy lehet a sok ötlet kö­zül, de ennek már most ren­geteg problémáját látni. Pl. kis. befogadóképességű szín­ház esetében is lökésszerűen jelentkezik a közlekedési igény, erre pedig a Vár nem nyújt lehetőséget, parkolókkal pedig nem szabad terhelni a Várat. Ez az elhelyezési gondolat meggyőződésem szerint ismét vakvágányra vinné a Nemzeti Színház ügyét. És még annyit, hogy egy Várszínház-méretű Nemzeti Színház — ennél na­gyobbra nem kínál lehetőséget a hely — nem old meg semmit. Úgy néz ki tehát, hogy az ország első színházának az ügye ugyanott tart, mint az ak­ció meghirdetése előtt. Vagy még ott sem. Akkor ugyanis volt már színházterv egy adott helyre. Csak utólag derült ki, hogy oda és azt igazából senki sem szeretné. Nemrégiben hal­lottam egy hajdani illetékes válaszát arra a kérdésre, hogy ma is felrobbantanák-e a Nem­zetivé lett Népszínházát? Azt mondta: nem! Hársfai István Visszaköltözött régi helyére — a vasútállomás keleti szárnyába — a MAV-TOUR5 pécsi irodája. A teljesen átalakított helyiségben a korábbinál jóval kulturáltabb körülmények között tudják fogadni az utazni vágyókat Ma már a régi—új helyen kínálják a jegyeket, melyek közül most a Forma—1-es belépők a legkeresettebbek. Július 18-án indul az 5. MÁY-TOURS-YDN-vonat Vitorlázás, fürdés Balatonföldváron Igazi nyári kirándulásra hív­ja utasait e hét szombatján a MÁV-TOURS és a VDN. Jú­lius 18-án 7 óra 20 perckor Balatonföldvárra indul a vo­nat. A Siófokra menetrendsze­rűen közlekedő fürdővonat el­ső két kocsijába szállhatnak be azok, akik jegyet váltanak a vitorlázással, fürdéssel fűsze­rezett programra. A 10 óra 20 perces érkezés után az öt csoportra osztott társaság felváltva vitorlázhat a Balatonon, míg a többiek a kikötő melletti strandon fürde- nek, napoznak. Az ebédet min­denki 11 óra 30 perctől a Fenyves-kert étteremben fo­gyaszthatja el. A délutáni program ismét fürdés, vitorlázás, hiszen a vi­torláshajó egész nap a VDN- utasok rendelkezésére áll. Aki­nek kedve tartja, az még egyénileg kirándulhat is, pél­dául a Balatonföldvártól 3 ki­lométerre fekvő Kőröshegyre. Itt a Balaton környékének egyik legszebb, XV. századi, gótikus stílusú r. k. templomát, ferencrendi kolostorának ma­radványait, a XVIII. századi copf stílusú kastélyt és a né­pi építészet emlékeit őrző íves, tornócos lakóházakat tekinthe­tik meg. A kirándulást vagy a lubic­kolást, vitorlázást választókkal egyaránt 18 óra 9 perckor in­dul és 20 óra 10 perckor ér Pécsre a menetrendszerinti für­dővonat. Jegyeket az idei, im­már 5. MÁV-TOURS VDN-vo- natra ezúttal a MÁV-TOURS megszépült - a pécsi főpálya- udvaron található — irodahe­lyiségében válthatnak a meg­szokott időben: szerdán és csütörtökön 10-17 óráig, pén­teken pedig 10—13 óráig. A részvételi jegyek ára fel­nőtteknek és gyermekeknek egyaránt 250 forint. Ez a vo­natát, a vitorlázás, a strand­belépő és az ebéd költségeit foglalja magába. H. A. E szelvény érvényes az 1987. július 16-án (szombaton) Pécs—Balaton- földvár útvonalú MAV-TOURS-—VDN-vonatra. Felmutatásával a MÁV- TOURS — pécsi főpályaudvaron lévő — irodahelyiségében válthatók a részvételi jegyek.

Next

/
Thumbnails
Contents