Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-12 / 190. szám

Á nagy kérdés „Nem tartozom semmivel a Honvédnak” Marad vagy megy Mészáros? „Nem élem bele magam" A Mészáros família haza- táján az utóbbi hetekben tel­jes a bizonytalanság. Bár a család egyelőre csak kéttagú (a válogatott csatár hét köz­ben érkezett haza a nászútról) és a költözködésen is túl van­nak már, bizonyára nem egy újabb költözködéstől „fáznak” az ifjú házasok, sokkal inkább attól, hogy nem jön össze a dolog. Olvasóink is tudják: Mészá­ros Ferencet a belga Lokeren csapat szeretné soraiban lát­ni. A PMSC vezetése hajlik is rá, hogy átadja a csatárt, de a végső szót még egyik fél sem mondta ki. Megpróbáltunk utánajárni: megy, vagy ma­rad a piros-feketék játékosa?- Eddig még nem tájékoz­tatott semmiről a szakosztály­vezetés - mondja Mészáros. - Titkon bizakodom, hogy el­engednek, de az az igazság, hogy nem nagyon merem be­leélni magam. A csatárnak nem ez az első ajánlata. Már 19 éves korá­ban (még Kovács Imre pécsi edzősége idején) lehetősége lett volna átigazolni a világ­hírű jugoszláv Crvena Zvezdá- hoz, de akkoriban még szó sem lehetett ilyesmiről. Az idei év februárjában is hívták kül­földre (az elsőligás spanyol Las Palmas akarta megvenni), a költözködés viszont akkor is elmaradt. Hogy most lesz-e belőle valami? Megpróbáltuk kipuhatolni a Lokeren menedzserének tele­fonszámát, de Mérei László, □ ki a kapcsolatot tartja a bel­gákkal, azt mondta, semmi ér­telme összezavarni a partner fejét. Úgyhogy a tervezett te­lefoninterjú helyett olvasóink­nak is meg kell elégedniük az itthoni információkkal.- Amikor a Feyenorddal ját­szottunk, beszélgettem Wim Jansennel, aki időközben a Lokeren edzője lett, de szóba sem került a téma — így Mé­száros. - Három hete hallot­tam először a dologról. Most attól tartok, nem lesz belőle semmi. Félek, hogy a vezetés olyan irreális árat fog kérni értem, ami elriasztja a Loke­ren szakembereit. Mérei László szerint még nagyon kezdeti stádiumban van az ügy. Ha minden igaz, vasárnap este érkeznek Pécsre a belga klub vezetői, de még az is előfordulhat, hogy el sem jönnek. S akkor Mészáros a piros-feketéké marad. P. Zs. Alvics Komlón akar öklözni A párválasztás kölcsönös volt. A komlóiak megtudták, hogy el akar jönni a Honvéd­től, aztán puhatolóztak nála: folytatná-e náluk? Leültünk vele tárgyalni, a vége pedig az lett, hogy Alvics Gyula, a válogatott ökölvívó aláírta az átigazolási lapot a Komlói Bá­nyásznak, az NB. I. újoncának. Az „autogramot” június 16- ón adta Alvics, s amikor er­ről tudomást szereztek a Bp. Honvédnál, fegyelmit indítot­tak ellene. Mondván: egy he­tet igazolatlanul mulasztott az edzésekről. Holott szóban ko­rábban ugyanerre az időre szabadságra elengedték. Alvics két hete már Komlón edz. Ebből is látszik, h(ogy ko­molyan gondolja az átigazolá­si tervét.- Ha nem adnak ki, akkor sem megyek vissza a Honvéd­hoz. Még ha el is tiltanak egy évre, akkor sem lépek vissza. A legrosszabb esetben abban bizom, hogy a szövetség egy­két hónap múlva elengedi a büntetésem hátralévő részét, és nem kell tovább kivárnom. Az olimpia előtt úgysem en­gedik meg, hogy egy évig kény­szerpihenőn legyek — mondja a 27 éves öklöző, aki 1981-ben ment el Pécsről, és most var­gabetűvel visszatért Baranyá­ba. - Különben is ezt a lépé­semet megbeszéltem a válo­gatott vezetőivel, Papp Lacival és Csötönyivel is. Nem tarto­zom a Honvédnak semmivel. Amit tőlük kaptam, azt hat magyar bajnoki cimmet és két EB-ezüsttel háláltam meg. Sze­rinem egálban vagyunk. Döntése legfontosabb indo­kaként Alvics a családot hoz­ta fel. Az állandó távolléte — edzőtábor, külföldi versenyek és így tovább - miatt a fele­ségére hárult a gyermekneve­lés minden gondja-baja. Pes­ten éltek, nagymama, nagypa­pa nem volt a közelben, hogy néha napján kisegítették volna □ fiatalasszonyt. Most, hogy visszaköltöztek Pécsre, a nagy­- Most hétfőn megy fel az egyesületünk képviselője tár­gyalni a Honvédhoz Alvics ki­adatása ügyében. Reményke­dünk abban, hogy az egyelő­re elzárkózó Honvéddal sike­rül megállapodnunk - nyilat­szülők akár mindennap be tudnak segíteni. Ezek a gon­dok így megoldódtak. Elmondása szerint sokkal jobban érzi magát azóta, ami­óta újra Baranyai levegőt szív. Más a hangulata, nagyobb a munkakedve. Az sem zavarja különösképp, hogy nap mint nap kocsival ingázik Pécs és Komló között. Az átigazolási időszak az ökölvívóknál július 15-én jár le. Addigra szeretnék a kom­lóiak nyélbe ütni Alvics szer­ződtetését. kozta Prohászka István, a Komlói Bányász SK elnöke. Az ügyről egyébként tud már Deák Gábor államtitkár, az AISH elnöke is. Alvics írt neki egy levelet, amiben klubcseréjének indokait is fel­sorolja. Az államtitkár válasza: a szövetség fog dönteni, ha a két egyesület nem tud meg­egyezni. A napokban kiderül: mire mentek egymással . . . Horváth László Baranyai edző Tunéziában Ahol a csapatért imádkoznak a szurkolók Piechniczek körül megfagyoH- a levegő- Az utolsó fordulóban dőlt el, hogy az AS Marsa bent marad-e az első osztályban vagy sem. Tuniszban kellett játszaniuk a Transport Olimpia ellen, s ha csak egy góllal kapnak ki, már biztos a he­lyük. Mondanom sem kell, a túlfűtött hangulatban elcsat­tant néhány pofon is. Na, nem a két csapat játékosai között; saját játékostársait verte a ha­zaiak kapitánya. A kapus pél­dául azért kapott egy pofont, mert feleselt a játékvezetővel. Csak egyszer kellett rendre utasítani ... Az eredmény vé­gül 2-0 lett az Olimpia javá-v ra, így kiesett az AS Marsa. Miután a bíró véget vetett a mérkőzésnek, elszabadult a pokol. A Marsa szurkolói a földre vetették magukat, sír­tak, imádkoztak, majd az Olimpia játékosait akarták „megkeresni" ... A hazaiak persze számítottak erre, úgy­hogy még idejében sikerült kereket oldaniuk. Csaba Gábor, a siklósiak volt edzője öt napot töltött Tuniszban az AISH megbízá­sából. Labdarúgó edzőknek tartott továbbképzést az afri­kai ország fővárosában, s köz­ben megtanulhatta azt is, hogy a fekete kontinensen a jobbhorgokért csak akkor jár kiállítás, ha az ellenfél vagya bíró a szenvedő alany. Já­tékostársait ütheti az ember. — Előadást és gyakorlati ok­tatást kellett tartanom, de az egésznek amolyan vizsgázta­tás jellege volt — mondja. — Amint odaértem, elmondták, hogy miről szeretnének halla­ni, így délelőttönként az ebéd után kezdődő foglalkozásokra kellett készülnöm. Délutánon­ként aztán kiderült, hogy amit előadtam, annak nagy részéről már hallottak, s csak a Ma­gyarországon alkalmazott sportiskolái kiválasztási rend­szer volt számukra új. Ez azon­ban nagyon megragadta a fantáziájukat, úgy tudom, ők is szeretnének valami hasonlót megvalósítani. Visszatérve a „vizsgáztatásra”: az az érzé­sem, csak azt akarták felmér­ni, hogy mit tudnak a magyar edzők a labdarúgás tudomá­nyából. Mindent összevetve, azt hiszem, elégedettek vol­tak, hiszen felkértek, hogy se­gítsek nekik az MLSZ-szel való kapcsolat megteremtésében. A meglévő brazil és lengyel lab­darúgó-iskola mellé ugyanis szeretnének egy magyar típu­sú felkészítési rendszert meg­honosítani. Ehhez később ma­gyar edzőket, is szerződtetni szeretnének. Mint Csaba Gábor meséli, a tunéziai labdarúgók techni­kailag rendkívül képzettek. erőnlétük viszont nem éri el a modern játékhoz szükséges szintet. A technikai virtuozi­tást a brazil edzők munkájá­nak köszönhetik (náluk dolgo­zik például Amarildo is), de mivel rájöttek, hogy a fizikai képzés elengedhetetlen, a len­gyel labdarúgó szövetséghez fordultak segítségért. Leszer­ződtették például a volt szö­vetségi kapitány, Piechniczeket is, igaz vele már most meg­romlott a viszonyuk. A lengyel edző ugyanis miután kevesell­te az egyik klub ajánlatát, szó nélkül átköltözött a szomszé­dos városba, ahol a dupláját ígérték neki. Persze, most már ő is tudja: Tunéziában eleve úgy tesznek ajánlatot, hogy számítanak a partner maga­sabb igényeire, s csak akkor kezdenek el alkudozni. Piech­niczek körül tehát megfagyott a levegő, s mostanában több fenyegető levelet is kihalász­hat postaládájából . . . Vajon az a tény, hogy Csa­ba Gábort kérték fel a Ma­gyar Labdarúgó Szövetséggel való kapcsolat megteremtésé­hez, azt jelenti-e, hogy a szer­ződtetendő magyar szakembe­rek között rá is számítanak? Ő a következőképpen véleke­dik: — Nem hiszem, hogy a tu­néziai szövetségben elkapkod­nák a dolgot, s valószínűnek tartom, hogy először tájéko­zódni akarnak. Nekem jelen­leg nincs csapatom, úgyhogy, ha most kapnék egy telexet, azonnal csomagolnék és fel­ülnék a repülőre. Persze, egé­szen más lesz a helyzet, ha itthon újra szerződést kötök egy egyesülettel. / Pauska Zsolt Kinek van igaza? A július elsejével önálló­vá vált MLSZ-nek a héten ugyancsák feladták a lec­két. Országos vita alakult ki a Keszthely fellebbezése kapcsán, és tovább gyűrűz­nek a Lehota-ügy hullámai is. Az előbbi kérdésben már állást foglalt a szövetség, az utóbbiban viszont még csak találgatni lehet. Bevallom, kollégáimmal csaknem hajbakaptunk, amikor a Keszthely fellebbe­zését elolvasván, elővettük a szabálykönyvet. Nem tud­tunk megegyezni a paragra­fusok értelmezésében. Odá­ig fájult a dolog, hogy va­laki hivatásos nyelvész be­vonását is javasolta. Véqül is helyreállt a rend, abban megegyeztünk, hogy a sza­bálykönyv mielőbb módosí­tásra szorul. Aztán megszületett az MLSZ fegyelmi bizottságá­nak döntése, maradt minden az eredetiben, vagyis a Nyíregyházát változatlanul tíz büntetőpont levonásával sújtották, míg a Keszthely búcsúzni kényszerült az. NB 11-tői. A szabályokkal kap­csolatos vita ellenére el kell mondani, hogy a fegyelmi bizottság úgy ítélkezett, ahogy kellett. Az érvényben lévő paragrafusok: szellemé­ben döntöttek és ebbe a Keszthelynek bele kell tö­rődnie. Részben megértem a Keszthelyiek elégedetlensé­gét, mert ha nem történik óvás, és valaki észrevéve a nyíregyházi Váczi Béla jogo­sulatlan szereplését, beje­lentést tesz, akkor most ők változatlanul NB ll-esek. Azt viszont nem értem, mi­ért csak az érem egyik ol­dalát emlegetik. Váczi jogo­sulatlan szereplése az ő eredményeiket nem érintette és arról sem beszélnek, hogy Budafokon három játékos el­len eljárás indult, mert ál­lítólag alapos gyanú van arra, hogy a Keszthely elle­ni mérkőzésen eladták az egyik bajnoki pontot a Ba- laton-partiaknak. A Keszthelynek idény közben kellett volna úgy fi­gyelnie, mint a bajnoki haj­rában. Ha jobban szere­pelnek. akkor elkerülhették volna a felesleges izgal­makat. De hát egy bajnok­ságban mindig van győztes és van kieső is. A keszthelyi­ek ezúttal az utóbbiak kö­zé kerültek. Remélem, okulásként szol­gál ez a huzavona az MLSZ számára is. Nemcsak a szabályok pontosítására gondolok. Ha a szövetség­ben ugyanúgy vezették vol­na a sárga lapok nyilván­tartását, mint pár évvel ezelőtt, akkor hivatalból megakadályozhatták volna a történteket. Számítógépes világunkban ez aligha jelent­het különösebb többlet- munkát a szövetség munka­társai számára. Váczi negye­dik sárga lapja után beke­rült volna az eltiltott játé­kosok névsorába és ez az MLSZ közlönyében is meg­jelent volna. Ebben az eset­ben mindenki számára vilá­gos, ki az, aki valamilyen büntetés következtében nem játszhat. Az utóbbi időszak­ban bebizonyosodott ugyan­is, hogy a sárga lapok nyil­vántartását nem szeren­csés doloq az egyesületek­re bízni. Híve vagyok az újításnak, de ha kiderül, hogy a régi forma jobb volt, akkor arra igenis vissza kell térni. Az érvényben lévő szabá­lyok miatt a Lehota-ügy is rejteget még buktatókat. Ha a Vasas és az MTK-VM képtelen lesz megegyezni, akkor a csatárnak Dunaújvá­rosban kell maradnia. Eb­ben az esetben viszont már egy őszi bajnoki forduló után máris oda mehet, ahová akar, feltéve, ha ehhez klubja is hozzájárul. És ez a döntés valószínűleg a vétlen csapatot sújtaná. Egy-i ksz-kettő A VDN totó- tippjeit a 29. játékhétre Katy- marac Bólint pé­csi lakos, a meszes! totó zó törzstagja állítot­ta össze. A 29. hét tippjei: 1. Tatabánya-Bellinzona. Tipp: 1. 2. Videoton—Grasshoppers. Tipp: 1. 3. Wismut Aue—Ű. Dózsa. Tipp: X, 1. 4. Jena—Vasas. Tipp: 1. 5. Lausanne—Aarhus. Tipp: 2, x. 6. Hammarby—Magdeburg. Tipp: 1, x. 7. Szczecin-Chaux-de-Fond. Tipp: 1, 2. 8. Ha Imstad-Varna. Tipp: x, 1. 9. Naestved—D. Streda. Tipp: 2, x. 10. Malmö-Bohemians Praha. Tipp: 1, x. 11. Lyngby-Lech Poznan. Tipp: x. 12. Cheb—Etir. Tipp: 1. 13. Norrköping—Erfurt. Tipp: x, 2. ~\~ 1 14. Nitra—AIK Stockholm. Tipp: x. A Pécsi Fonó és Szövőipari Vállalat PÉCS-HIRD, SZÖVŐGYÁR U. 2. Fejlesztési előadó munkakörbe, felsőfokú műszaki végzettségű, (lehet kezdő is), valamint műszaki középfokú végzettségű munkatársakat keres FONODÁI GÉPMESTERI, SEGÉDMESTERI munkakör betöltésére. JELENTKEZÉS: személyesen, a vállalat személyzeti osztályán. vasamapi 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents