Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-11 / 159. szám

1987. június 11., csütörtök Dunűntüii napló 5 Esziki küldöttség a HNF Baranya Megyei Bizottságánál A kistermelői szövetkezés javulást hozhat Nagy Imre sertéshizlaldája Tésenyben Az Eszéki Községközi Szoci­alista Szövetség Választmányá­nak háromtagú küldöttsége ér­kezett tegnap Pécsre, a Haza­fias Népfront Baranya Megyei Bizottságának meghívására. A delegáció vezetője, dr. Dragu- tin Bodakos, az Eszéki Község közi Szocialista Szövetség Vá­lasztmányának elnöke; vele utazott Franjo Kragol, az Eszé­ki Községközi Szocialista Szö­vetség Választmányának titká­ra, Sztanko Dragicsevics, a Szocialista Szövetség Köztársa­sági Választmányának titkára. A háromtagú küldöttséget a drávaszabolcsi határállomáson fogadta Krasznai Antal, a HNF Baranya Megyei Bizott­ságának titkára, majd délelőtt Pécsett, a HNF megyei bizott­ságán tájékoztatón és baráti beszélgetésen vettek részt. El­sőként Krasznai Antal tájékoz­tatta a vendégeket a népfront munkájáról, szerepéről, kiemel­ve a községi népfrontbizottsá­gok tevékenységét, feladatait. Elmondta, hogy a népfront sze­repe az egész társadalom éle­tében az utóbbi időkben erő­södött fontosabbá vált, de hoz­zátette azt is, hogy az ifjúság­hoz még nem találták meg az utat, több fiatalt szeretnének maguk között tudni. Szólt azokról az új dolgokról is, amelyekkel nem olyan régóta foglalkoznak a HNF keretén belül: így a városvédők, a környezetvédők, a faluközössé­gek, a honismereti mozgalom támogatásáról. Megemlítette a nemzetiségi népfőiskolákat, .majd a községi népfrontbi­zottságok munkájának fontos­ságáról szólt. Köztudomásúlag Baranya 291 községéből 214- ben nincs tanács, itt dolgoz­nak az elöljárók, s' ebből kö­vetkezik, hogy a községpoliti­ka irányításában a népfront­nak igen nagy szerepe van — az országban Borsod megye után Baranyában a legna­gyobb. Ezt követően Jakabos Zol­tánná, a Fogyasztók Megyei Tanácsának elnöke, az Orszá­gos Tanács tagja ismertette a vendégekkel az öt éve a nép­front keretén belül működő FMT munkáját, melynek célja a fogyasztók kollektív jogvé­delmének biztosítása. Elmond­ta, hogy a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa egyben jogi sze­mély is, s ilyen jogot - amely megtiszteltetésnek számít — mindössze két megye, Hajdú- Bihar és Baranya kapott. Mun­kájuk két fő területre, egyrészt a kereskedelem és vendéglá­tás, másrészt a szolgáltatás te­rületére vonatkozik. A téma érdeklődést váltott ki a vendé­gekből, mert ehhez hasonló szervezet Jugoszláviában is működik, csak felépítése kissé más, ám céljaikban és tartal­mi munkájukban nincs különb­ség. A beszélgetés során egyetértettek abban, hogy az embernek két énje van: az egyik, aki termel, a másik, aki fogyaszt, s az érdekeknek ezt a kétarcúságát kellene meg­szüntetni, közös nevezőre hoz­ni. A tájékoztató után a vendé­gek a Pannonvin Borgazdasá­gi Kombinátba látogattak, majd a város nevezetességei­vel ismerkedtek, többek között megtekintették a Mecseki Kul- túrpark Akvárium-Terráriumát. A küldöttség három napig tartózkodik Magyarországon. D. Cs. Béta-bányán az ASCS paj­zsokkal biztosított gépi fejtést a múlt év legvégén tűzelőjel miatt kiürítették, lezárták, iszappal tömedékelték. A le­állás érzékenyen érintette a Mecseki Szénbányák gépesíté­sében úttörő szerepet vállaló Komló bányaüzemet, annál is inkább, mert röviddel ezután az MVD—160-asoki frontján is elfogyott a gazdaságosan ki­termelhető szén. Emiatt volt egy rövid, átmeneti időszak, amikor a bányaüzemben nem találhattunk gépi fejtést. Az­óta viszont alaposan megfor­dult a helyzet.- Nagy fába vágtuk a fej­szénket, és reméljük, hogy nem törik bele — mondja az elkövet­kező hónapok feladatairól! Erdé­lyi László főmérnök. - Az ASCS A vágóbaromfi kivételével tavaly Baranyában tovább csökkent a kistermelők által értékesített árúk mennyisége. A tej értékesítése 3, a vágó­sertés- 6,1, a vágómarha- eladás 29,7 százalékkal ma­radt el oz 1984. évitől. A 12 000 hektár háztáji földből 1980-ban még 6310 héktárt, 1986-<ban már csak 4870 hek­tárt műveltek meg a tsz-tagok, a föld megművelését kénysze­rűségből a nagyüzemek vállal, ták át. A kisüzemi gazdaságok száma az 1980. évi 23 130-ról 1986-ban 18 890-re esett visz- sza a megyében. Igaz, egy­sort kiszabadítottuk, május vé­ge óta ismét folyamatos a ter­melés azon a területen. Már­ciusban napszintre kerültek az MVD—160-asok, a Központi Gépüzem vette az elemeket kezelésbe, a visszaépítés előtt elengedhetetlen o fölújítás. A termelés mielőbbi beindítása érdekében Zobákon folynak az előkészítő munkálatok, a leen­dő fejtés légvágati oldalán 120 métert, a szállítóvágati olda­lon nyolcvan métert már kihaj­tottunk. Ezeken a vájvégeken hét végén is dolgozunk. A ter­vek szerint a bányásznapra körbekerítjük a helyet, és októ­ber elsején indítjuk a terme­lést. idejűleg szervezettebbé vált a kistermelés és egy koncentrá­lódási folyamat is megindult, A legnagyobb követelmé­nyeket támasztó negyedik ne­gyedévben tehát már a maró­henger is harapja a szénfa­lat. Addig azonban még egy újdonság vizsgázik1, a Mecsek­ben most először próbálják ki a Scharf szállítópályát. A paj­zsokat a sínen gördülő kis sze­relvénnyel juttatják majd hely­re, és külön érdekesség, hogy a már beállított pajzsok alatt tovább vezetik a sínt, újabb elemet gördítenek be rajta, és így tovább. Hogy a föld alatt azért nem ennyire egyszerű, azt a Zobák-bánya udvarán felállí­tott felszíni próbapálya is jel­zi: elég szűk helyen kell a több tonnás acélszerkezetekkel manőverezni. Mint korábban már ír­tunk iróla, fölújították illetve átépítették az MVDD-120-aso- kat, a meredek széntelepek biz­tosítására hivatott berendezé­seket. A 22 módosított pajzs számára Béta-bányán jelölték ki a következő kísérleti tele­pet. A szerkezetek próbapadon már vizsgáztak, mint Erdélyi László mondja, korábban az jelentette a legfőbb gondot, hogy a geológiai sajátosságok következtében nem ritka dőlés­szög változást nem tudták kö­vetni. A vezetés, a támáthelye- zés most megoldódott, irány- tartóbb lett a rendszer. A 120- asok frontja szeptember első napjaitól ad szenet. A gépi fej­tésekben egyébként - a jobb kihasználtság érdekében *- hét végén is dolgoznak. Az újabb előbbre lépés érdekében pe­dig kutatják a lehetőségeket a mind hosszabb termelési ciklusok kialakítására. Sz. Konz I. megjelentek a kisgépek, esz­közök a portókon. A vállalko­zóik zöme azonban nem a tsz háztáji, hanem az ún. kisegítő ikisgazdaságök köréből kerül ki. Gond az üs, hogy a meg­adózástól való félelem miatt a kistermelők 'jövedelmüknek csak egy csekély részét fordít­ják a gazdaság fejlesztésére. Ez a visszaesés olyan idő­szakban következett ibe, ami­kor életszínvonal-politiikai, fog. lalkortatás'i és. nem utolsó­sorban minőségi termék elő­állítás! okokból, fokozott szük­ség van a kisgazdaságok pro­duktumaira, állapította meg tegnapi ülésen a Baranya Me­gyei Tsz Szövetség elnöksége. Ugyanakkor a hetedik ötéves terv teljesítésébe a ‘kisterme­lés is be von kalkulálva. Az elnökség ezért azt vizsgálta, hogyan lehet a háztáji gazda­ságok és a szövetkezeteik közti együttműködést továbf ej I e szte - ni, illetve a szervezeti formák gazdagításával a kisóruterme- lésnék új lendületet adni. Tavaly a nagyüzemék az in­tegráció keretében 667 millió forint értékű terméket és szol­gáltatást nyújtottak a háztá­jinak, a tsz-en keresztül tör­ténő háztáji áru értékesítés meghaladta az 1,6 milliárd fo­rintot. Az önfogyasztást is be­számítva 4 milliárd forint érté­kű termékről van szó. A kis­termelők a nagyüzemnél is érzékenyebben reagálnak min­den közgazdasági változásra, ezért az integrációban rejlő tartalékök feltárásával, a kis­termelők egyéni feltételeihez jobban igazodó szerződések­kel, értékesítés- és árgaran­ciákkal lehet miindenekélőtt megteremteni a háztáji kisáru- termelés biztonságát. Felül kell vizsgálni a 10 éves múltra visszatekintő és néhány feltéte­lében mára elavult ún. megbí­zotti rendszert is. Az alacsony indulótőke- igény miatt a fiatalabb kor­osztályúk is szívesen vállalkoz­nak á Hatkihelyezésre, -bérhiz­lalásra, itt a kihelyező gazda­ságnak legyen gondja a ter­melési feltételek megteremté­sére is. Az ÁFÉSZ-ekkel ellentét­ben a tsz-ékben lassan terjed a szakcsoporti forma - mind­össze 15 tsz szakcsoport van a megyében 1612 taggal -, pe­dig a szakcsoportok ugyan­olyan támogatást és kamatté­rítést kapnak az állomtól, miint a nagyüzemek. Az új földtör­vény hatására várhatóan meg­nő azoknak a kisegítő gazda­ságoknak a szerepe, amelyek á mezőgazdasági termelést személyi tulajdonban lévő vagy saját kockázatra bérelt földön, saját eszközökkel folytatják. Az élet mindinkább sürgeti az új szövetkezési formák beve­zetését, amikor a kistermelők önállóan szövetkezhetnek a termelésre, közös eszközökkel, közös beruházással, önálló jo­gi személyként működhetnék. Az első kistermelői szövetke­zetek megalakulása 1988-ban várhotó. A szövetkezeti moz­galom feladata Baranyában is ezek segítése, szervezése — állapította meg a TESZÖV el­nöksége.- Rné — A Magyar Televízió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stú­diójának házában ülésezett tegnap délelőtt a Baranya Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottsága. Az ülés témáját a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Baranya Megyei; Szervezetének nemzetiségi ismeretterjesztő munkája, va­lamint a Pécsi Rádióban és az MTV Pécsi Körzeti és Nem­zetiségi Stúdiójában folyó nemzetiségi műsormunka ad­ta. A bizottság először a TIT nemzetiségi ismeretterjesztő munkájának eddigi eredmé­nyeit. a továbblépés lehető­ségének kérdéseit vitatta meg. Az előterjesztésben a szervezet a legutóbbi kül­döttgyűlési ciklusban végzett tevékenységről adott számot. Eszerint a TIT a mind széle­sebb körű ismeretterjesztés érdekében a nemzetiségiek, esetében a ,,mi-tudat" erő-\ sítésére, a kétnyelvű, kettős, kultúrájú közösségek anya­nyelvi művelődésére helyezi a fő hangsúlyt. A nyelvtanfolya­mok, szemléletformáló elő­adások, beszélgetések a két) nyelven beszélő állampolgár rok gyarapítását szolgálják, de a szervezet célul tűzte a nemzetiségi nyelven beszélő szakemberek számának növe­lését is. Szép eredmény a me- cseknádasdi német és a drá- vasztárai horvát nyelvű nép­főiskola elindítása. Jövőben a szervezet nagyobb hang­súlyt kíván fektetni kisköz­ségekben is a nemzetiségi is­meretterjesztő munkára is. Az előterjesztést követő vitában többen hangsúlyoz­ták az előadások, beszélge­tések során az anyanyelvek használatának fontosságát, javaslat hangzott el a modern technika az ismeretterjesztés­be történő alkalmazására. A vitával és az előterjesztéssel kapcsolatos kérdésekre Bóna Ernőné, a TIT Baranya Me­gyei Szervezetének titkára válaszolt. Ezután Popovics István ve­zető szerkesztő, illetve Kerner Lőrinc stúdióvezető-helyettes egészítette ki rövid tájékoz­tatóval az MTV Pécsi Körzeti, és Nemzetiségi Stúdiójában folyó nemzetiségi műsormun­káról, valamint a nemzetiségi rádiózásról szóló, a bizottság ülésére készített előterjeszté­seket. Szóltak a sajtó főimé-! rő, irányító és igénykielégítő szerepéről, a riporter, vala­mint a néző és hallgató után­pótlás problémájáról, és bár mindkét előadó kedvező hí­reket mondott az új műsor-1 számokkal, illetve a bővülő adásidővel kapcsolatban, a rádióban és a televízióban is a személyi és anyagi feltéte­lek kedvező változását várják. K. E. Nemzetiségi ismeret­terjesztés és műsor Ismerkedés a népfrontmunkával Komlón, a Központi Gépüzemben próbálják ki az új MVDD típusú pajzsokat a bányába tör­ténő leszállítás előtt. Fotó: Kóródi Gábor Csökken a háztáji termelés Pajzsok — útközben Gépesítés Kunié Bányaüzemben Vizsgázik a Scharf szállítópálya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents