Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-11 / 159. szám
1987. június 11., csütörtök * Hazai és külföldi utazóknak Turistabiztosítások Többféle, a korábbinál jóval szélesebb körű szolgáltatásokat nyújt a külföldre utazóknak és a hazánkba látogatóknak a Hungária Biztosító. A cascoval rendelkező hazai turisták például kiegészítő biztosításokat 'is köthetnek, a külföldiek részére pedig, többfajta, egyenként kétnyelvű, kárfelvételi lapot 'hoztak forgalomba. Tulajdonképpen már a Hungáriánál kötött alapcasco is érvényes külföldön. A gépkocsi tulajdonosa által bármely európai államban, az okozott kárt a biztosító téríti. Kivétel Görög- és Törökország, valamint Andorra, ahova úgynevezett íöld kártyát kell váltani. A külföldre szóló kiegészítő biztosítás az autó összetörése esetén, vagy 'ha valamilyen elemi csapás következtében 'keletkezik kár, megrongálják, ellopják a kocsit, akkor jelent segítséget. A biztositó külföldre 'utazó ügyfeleit magyar nye'lvű tájékoztatóval látja el, ebből pontosan megtudható, mit kell tenni, ha az illető balesetet szenved, vagy valamilyen kár éri. A többnyelvű casco-kötvény mellé egy címjegyzéket 'is mellékelnék, ami tartalmazza a külföldi partnerirodák címét, telefonszámát, ahol baj esetén segítséget lehet kérni. A biztosító költségére 600 dollárig elvégzik a szükségjavítást, vagy ha ez nem lehetséges, gondoskodnak a totálkáros kocsi 'hazaszállításáról. A külföldi útra betegség-, baleset, és poggyászbiztosítás is köthető a Hungáriánál. Ez a kombinált biztosítás a határokon túli baleset, vagy hirtelen betegség miatt felmerülő orvosi és kórházi költségeket fedezi.- De megtérítik - a kötvényben jelzett összeghatárig — az ellopott poggyász értékét is. A nagy értékű tárgyakra, például fényképezőgépekre, videokamerákra, egyedi biztosítás is köthető. Egy 50 000 forintos lkaméra biztosítása 7 napra például 525 forint. Egyedi szerződések alapján egyébként a 'legkülönfélébb munka- és sporteszközök is biztosíthatók. A Hungária Biztosítónál a Magyarországra látogató külföldi turisták is köthetnek biztosítást. A családi biztosítás egy hónapra 7,5 dollár, az egy személyre szóló 5 dollqr. A külföldi autósok egyelőre csak a Hungária-kirendeltségeken, de később valószínűleg az uta. zási irodáknál is beszerezhetik a kétnyelvű lkárbejelentő lapokat. A biztosító és az idegenforgalmi -szervek jobb együttműködéséről jelenleg is folynak a tárgyalásók. Az idei év egyik nagy újdonsága, hogy magánpanziósok, -kempingesek is köthetnek a Hungáriánál biztosítást. F. D. Megalakult az MTESZ Központi Környezetés Természetvédelmi Tanácsa Szerdán megtartotta alakuló ülését az MTESZ Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa. A tanács véleményezi a környezet- és természetvédelmet érintő országos jelentőségű koncepciókat, tervezeteket. A tanács részt vesz a természeti környezet megóvására, fejlesztésére irányuló munkában, népszerűsíti és felkarolja, a jó módszereket. Mozgósítja az ipar, a mezőgazdaság, valamint az infrastruktúra területén dolgozó szakembereket, MTESZ-egyesületek és megyei szervezetek aktivistáit a környezetkímélő technológiai és technikai megoldások, az úgynevezett környezetbarát eljárások alkalmazására. Az ülésen részt vett Láng István, az MTA főtitkára is. Dunántúlt napló A kár morbidnak is hihet- nők a kijelentést: Nagy- vátyon a temető és a szabadidőközpont nem esik messze egymástól. Sietek is a magyarázattal. miért jutót! eszembe. Él - és mind láthatóbban feléled - ez az apró kis település, vékony, néhány' kilométeres betoncsíkkal ösz- szekötve a 6-os út Kacsóta— Szigetvár közötti szakaszával, 400-nál kevesebb lakosával. Ha valaki néhány éves szünet után ma végigmegy a község főutcáján, aligha lát feltűnő változásokat. Ezek észrevételéhez be kell menni a házakba, a szabadidőközpontba, az asz- szonyklubba — de mindenekelőtt a kocsmába. Itt dolgozik ugyanis Kis Tóth Kálmán, a község elöljáróságának vezetője. Ö pedig egyaránt büszke a temetőjükre és a szabadidő- központra. A miértekkel kicsit várok, llöljáróban csak az itt lakó, a szigetvári tűzoltóságon dolgozó Nagy Lajostól hallott mondat: — Azért dolgozunk a községért, mert itt lakunk, a ■ mi életünk tere, meg azért, hogy ha valaki hall Nagyvátyról, hát tudja, mi az, hol van . . . A település elöljárójára bátran rá lehet mondani: a falu gazdája. És gazdája a funkciójának is, keresi-kutatja: hol igaz, s hol kiforratlan az elöljáróság intézménye, saját magát vizsgálja: megbízatásának esztendei milyen gyümölcsökkel szolgálhatnak, s ezt milyen előjellel fogadja Nagyváty népe.- Az tévhit - mondja Kis Tóth Kálmán -, hogy az elöljáróságok majd maguk mögé sorakoztatják a községben lakókat, s minden olyan feladat tot, amire korábban nem jutott pénz, idő, energia, most megoldanak. Számomra például még mindig nem látszik világosan: amit eddig tettünk, egyértelműen örömmel fogadták-e a falumbeliek, mindenkinek megnyerte-e a tetszését, s azt sem merném kijelenteni, hogy a legteljesebb mértékben is közösségi cél mögé mindenki felsorakozna .. . Van ennek persze magyarázata: él az a generáció, amely elszokott az önálló faluvezetéstől, nekik az elöljáróság működése nehezebben elfogadható. Azután élnek olyan emberek, akik korábban — anyagi helyzetüknél, pozíciójuknál fogva - tulajdonképpen a kocsmaasztal mellett mindent megbeszéltek, mindent eldöntötték. Ők sem lehetnek százszázalékos hívei az elöljáróságnak, az elöljáróknak. Gondolja csak meg: évekért ót nem születtek helyi határozatok, mert az igazgatási központunk Nagypeterd volt. A labdáról beszél az elöljáróság vezetője, amit ,,fel< dobtak”, s nekik, a falvak sorNagyváty kis lépései sót helyben formálóknak kell lekezelniük, de — mint mondja — kevés pénz, szűk jogkör birtokában.- Akik a következő ciklusra kerülnek megválasztásra, azok már jártabb úton mehetnek - teszi hozzá.- Vállalná újból?- Nem tudom ... Nagyvátynak három utcája van, a község a hajdani településtől néhány száz méterrel arrébb épült fel, elhúzódva a törökök útjaból Túl a falun, erdők-völgyek öblében Gyúrű- fű, ma már időszakosan folyó patakocskák, amelyeken pedig még néhány évtizede is számos malom kereke forgott, kor- hadó-rozsdásodó maradványaikat belepi az avar, s a hajdani malmok gödrei mellett elvadult szilvafák hozzák fanyar és apró gyümölcseiket. A másik oldalon legelő, örömmel mondja az elöljáró: sokan foglalkoznak a faluban állattartással.- Gyönyörű vidék ez! — di-. cséri Kis Tóth Kálmán. — Nem csodálom, hogy jönnek az üdülők ... Ha rendbetenné a tsz a tavat, ha hagynák szépen élni az erdőt, magam is vennék telket a falutól alig kilométerre . . . Az üdülők: a Nagyvátyon vasárnaponként átrobogó „idegenek”, akik itt, a halastavai; tövében kezdték el művelni a tsz által parcellázott földeket. Kis Tóth Kálmán örül nekik: hírét viszik-növelik a községnek.- Egy üres ház sincsen a faluban. Mostanában felkaptad bennünket, a minap négy zalai család keresett itt magának házat. A hó elején nyugatnémet pár esküdött nálunk egymásnak örök hűséget. Hallották: milyen szép hélyen van) ez a falu. Sok itt az idős ember, a lakosoknak közel 40 százaléka nyugdíjas. Ők azok, akik rend- bentartják a-portákat, akik gondozzák az állatokat, akik gyönyörűszép virágokat ültetnek a házak elé. A fiatalabbak viszont „faluban" gondolkodnak. — Ők, a 20-30 évesek azok, akikre támaszkodhat az elöljáróság. Ők csinálták meg a teniszpályát, hozták rendbe a szabadidőközpontot, megcsinálták a buszvárót, lambériával borították a művelődési ház belső falát. I Kis Tóth Kálmán 'persze a lendületet félti: ha már valami elkezdődött, nehogy alább hagyjon a közért tenniakarás.- Ki kell nézzünk valahogy - mondja. - Ebben persze1 benne van az is, hogy kényelmesebb, komfortosabb legyen Nagyváty, de az is: szebb legyen. Most már azt mondhatom: ha a környékbeliekhez, hasonlítom, akkor a mi községünk nekem rendezettebbnek tűnik. így kerül egymás mellé a temető és a szabadidőközpont: mindegyik társadalmi munkával - vagy a lakosság e célra', szánt támogatása révén - fris-' sen rendbetéve. S még sok olyan, ami a kettő között van. Mindenesetre ha valaki elmegy Nagyvátyra, nézze meg az említetteket: csodálkozni fog, hogy így is lehet. _ Mészáros Attila Az áruházi tolvajok ellen egy jól elhelyezett tükör némi segítséget adhat Még a rohanó, egymás lábára taposó vásárlók, is megálltak egy pillanatra: fehérköpenyes, fityulás asszony rohant ki az áruház ajtaján, végigtrappolt a Kossuth téren, futott egészen a nagypostáig. Ott sikerült elfognia K. Ferencnének, a Konzum Áruház eladójának a menekülő „szarkát". A Konzum Áruház dolgozói- ~nak valóban érdemes futni a tolvaj után, mert tettenérés esetén a dolgozó kapja a megmentett érték 20 százalékát. Az áruházi lopások területén a rangsorban a Konzum Áruház az első. Legalábbis itt leplezték le a legtöbb lopást. — 1986-ban 186 000 forint értékű árura 507 tettenérésünk volt. Közülük 91 esetben gyermek és fiatalkorú volt az elkövető — mondja Márton Lászlóné, az áruház ellenőrzési osztályának vezetője. — Idén, az első negyedévben az eladók 57 000 forint értékű árut mentettek meg a 184 esetben történő tettenéréssel. A földszinti élelmiszerosztályon az ital és a kávé a sláger. A gyermekeknél pedig a csokoládé és a rágógumi. Az áruháznak öt rendésze van. — Bennünket már ismernek a vevők meg a tolvajok is— mondja Dráhovszky Antal rendész. — Előfordult már, hogy megsajnálták a tolvajt? — Igen. — Egyszer egy idős embert, aki nyugdíjfizetés előtt lopott tíz dekagramm párizsit. A másik esetem pedig egy kétgyermekes fiatalasz- szony volt: két doboz bébiételt lopott. Mindkettő helyett kifizettem az ellopott áru értékét. Király Ferencné eladó az édességek körül „őrködik”. — Nap mint nap szemtanúja vagyok a gyermekkorúak lopásának. Nyitáskor betódulnak az iskolás gyerekek, azok, akiket reggeli nélkül tíz forinttal és azzal indítanak útnak a szülők: majd a Konzumban veszel valamit! Itt a csokoládék és a rágógumik bősége csábit, a tíz forint pedig kevés... A cipő az, amit a legegyszerűbb módszerrel visznek ki az áruházból. Mégpedig a lábukon — mondja Nagy Istvánná eladó. Tavaly több mint száz pár használt cipőt találtunk az osztályon I * Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalathoz háromszáz élelmiszerbolt tartozik. Ennek körülbelül a fele ABC áruház, ahol általában a lopások előfordulnak. Ezekben az ellopott érték 1982-ben 50 951 forint volt, 1986-ban pedig 64 000 forint (635 esetben). Dr. Kapdebó János, az Élelmiszerkereskedelm.i Vállalat jogtanácsosa minden évben részletes* kimutatást készít a lopásokról. Vaion mibe kerül a bolti lopás az áruházi szarkáknak? A Pécs Városi Tanács Hivatalának szabálysértési hatósága 1986-ban 736 elkövetőre 2 163 800 forint értékű bírságot szabott ki. Ez az . előző évihez viszonyítva félmillió forinttal jelent többet. Egy elkövetőre átlagosan háromezer forint birság jut. Mérlegelés alapján szabják ki a bírságot, s ma már nem ritka, hogy húszezer forintot is fizetnek a többszörösen visszaesők. Ha nem tudják kifizetni, átváltoztatják a büntetést - szabadságvesztésre. Marton Gy. 0 Áruházi tolvajok _______________________________________________ L ába kel a cipőknek
