Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-10 / 158. szám

Dunántúli napló 3 1987. június 10., szerda Ja—mmmOmmmmmmmmmm—mm Kórushét A pécsi, baranyai kórusélet­nek valóságos „nagyhete" kezdődik el ma. ,A mai napon aláírják a megyei és városi tanács, valamint a Janus Pan­nonius Tudományegyetem ille­tékesei a Pécsi Egyetemi Kórus alapításáról szóló okiratot. Holnap Budapesten nemzetkö­zi sajtótájékoztatón jelentik be, hogy az ifjúsági Kórusok Európai Szövetsége 1988 nya­rán Pécsett rendezi meg Euro­pa Cantat néven nagy ének­kari találkozóját — a szocialis­ta országok közül elsőként itt. Pénteken Komlón megkezdő­dik a nemzetközi kórusfesztivál tizenöt együttes részvételével. Szombaton olasz énekkar ér­kezik Pécsre, viszonozva a Me­csek Kórus tavalyi olaszországi látogatását, ugyanezen a na­pon tartja megalakulásának 110. évfordulóján koncertjét a szigetvári Tinódi Kórus. A jö­vő héten szerdán pedig a Me­csek Kórus ünnepli 30. szüle­tésnapját. Mondhatnánk, hogy a vélet­len hozta össze így ezeket az eseményeket. Lehet, az időbeli egybeesés nem szükség- szerű , de hogy ezek a kórusokkal összefüggő ese­mények egyáltalában vannak — az korántsem a véletlen mű­ve. A Pécs zenei múltjában búvárkodó kutatók felemlítik, hogy már az 1367-ben alapí­tott pécsi egyetemen is taní­tottak zenét. A 17—18. század­ban a gimnázium és a szé­kesegyház a zenei élet köz­pontja; a polgárság művészeti érdeklődésének bizonyítéka nemcsak a házimuzsikálás ter­jedése és a vándor operatár­sulatok népszerűsége, hanem a zeneiskola alapítása ^ is. Szerepelt Pécsett Liszt Ferenc — ötven-száz évet éltek meg a munkáskórusok, zeneegyesü­letek. A két világháború kö­zött kiváló amatőr kórusok, az Éneklő Ifjúság mozgalma, az iskolai kóruséneklés felívelc szakasza, a munkás dalegyle­tek országos ünnepélye jelzi a folyamatosságot. Kodály Zol­tán itt mutatta be pécsi mun­katársaival az azóta világszer­te elterjedt új zenei nevelési módszerét'. Ez a múlt. Marcel Corneloup, az Europa Cantat francia elnöke talán nem tudott mind­erről ilyen részletességgel, amikor eldöntötte, hogy itt ren­dezik meg a tizedik nagy ta­lálkozót. Ö csak a jelent is­merte: a jelen pedig nemcsak Kodály híre és neve volt, ha­nem számos magyar — köztük pécsi és komlói — kórus ki­magasló színvonala, amely Pécs felé irányította a rendező szándékot, s vele együtt ötven ország háromezer dalosának figyelmét. Tavaly a spanyolországi Vi­toria városában rendezett nemzetközi fesztiválon volt al­kalmam megfigyelni azt a megkülönböztetett érdeklődést, amivel fogadták a Pécsi Ne­velők Háza Kamarakórusát, miután köztudottá vált, hogy az Europa Cantat majdani színhelyéről jött. A pécsi Leő- wey Gimnázium kórusa nem­rég Belgiumban szerepelt, ahol a vendéglátók elmond­ták: a pécsiek meghívásával hangversenykörútjukat az Euro­pa Cantat népszerűsítésére is szeretnék felhasználni. Mindez fontos — de nem jött volna létre az elmúlt év­tizedek baranyai, pécsi kórus­kultúrája nélkül. Az Éneklő Ifjúság mostani általános és középiskolai koncertjei, a ta­nácsok, üzemek által fenntar­tott, támogatott énekkarok sok éves, lelkes, közösségte­remtő és ismeretterjesztő mun­kája nélkül. A külföldi utak magyar muzsikát népszerűsítő, a hazai fesztiválok tapaszta­latcserét erősítő alkalmai nél­kül. Köszöntsük a jubilálókat és az újakat, és legyünk büsz­kék arra a mintegy ötven if­júsági és felnőtt kórusra, ame­lyek tagjai ilyen állhatatosak abban, hogy a muzsika szép­ségében akarnak részesülni. G. T. Lóczy Lajos országos földrajzi tanulmányi verseny (Tudósítóinktól) A Lóczy Lajos országos földrajzi tanulványi verseny országos döntőjére 1987. má­jus 11—12—13-án került sor a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban. Ezt a versenyt 20 évvel ezelőtt indította el az iskola. A hat gimnázium meghívá­sos versenye — I. László G. Budapest, Radnóti M. G. Sze­ged, Leőwey G. Pécs, Táncsics Mihály G. Kaposvár, Perczel Mór G. Siófok, Munkácsy Mi­hály G. Kaposvár — az elmúlt tanév során lett országossá az első évfolyam részvételével. Az 1986/87-es tanévben ter­jesztették ki a második évfo­lyamra, amelynek következté­ben a földrajzi verseny, az el­ső osztálytól kezdődően a ne­gyedik évfolyamos tanulókkal bezárólagosan folyamatossá vált. A verseny mindkét évfolya­mon három részből áll. Az el­sősöknek ábraelemzésből, kép­elemzésből és logikai térkép- olvasásból kell számát adni három bizottság előtt. A má­sodik osztályosok a szoci­alista, a fejlődő és a fejlett tőkés országok szakmai anya­gából mérik össze tudásukat. A felhívásra közel 140 gim­názium jelentkezett, s a rendezők becslése szerint 3500 tanuló vehetett részt a versenyen. Az or­szágos döntőre beérkezett dolgozatok száma 1210. Az or­szágos döntőbe 64 versenyző került, 34 elsős, 30 másodi­kos. Az első évfolyamon az eszter­gomi Dobó Katalin Gimnázi­um tanulója, Merczi Mónika. lett a győztes. A harmadik díj tulajdonosa Sütő Katalin, a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium tanulója. ■ A második évfolyam tanuló­inak versenyén az első díjat Ábrahám Tamás, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium ta­nulója nyerte. Az 1987/88-as tanévben Magyarország földrajzával bő­vül a másodikosok versenye. Ebből a célból kialakítandó versenybizottság és a megha­tározott különdíj jelzi, hogy mennyire fontosnak tartja a szervező bizottság és a szak­mai megbeszélésen részt ve­vő szoktanárok tanácskozása a haza jobb ismeretét, amely szorosan kapcsolódik a haza szeretetének elmélyítéséhez. Emlékkiállítás a Karinthy-centenáriumra Születésének 100. évforduló­ja alkalmából Karinthy Fri­gyesre, a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb egyéniségére, a kiváló íróra, költőre emlékező új tárlatot rendez a Nyugat Irodalmi Mú­zeum. A június 25-én megnyí­ló kiállítás már ismert, és eddig még be nem mutatott dokumentumok, fotók, kézira­tok és levelek segítségével eleveníti fel — alkotói és gondolatvilágának jellegzetes csomópontjaihoz kapcsolódva — Karinthy pólyáját. Az első teremben a humo­ristaként és újságíróként a századelőn egyre ismertebbé és népszerűbbé váló alkotó életének, fiatalkorának doku­mentumai sorakoznak. A diák­éveket, s az e témakörből me­rítő írásokat, a Tanár úr ké­rem világát teszi érzékletessé a kiállítás berendezése: kora­beli osztálytermi bútorok, tan­eszközök és tankönyvek között láthatók az első ízben bemu­tatott eredeti családi fényké­pek, korai vers- és levélkézira­tok. Fotók, egykori újság kivá­gások idézik — a Millennium­tól 1938-ig, Karinthy haláláig — a kor történelmi eseménye­it, a nagyvárosiasodó Buda­pest világát. A közönség elé tárnak itt mintegy 70 kötetet is: műveinek első kiadásait. A második terem dokumen­tumai az író életfilozófiájának, gondolatvilágának izgalmas problémaköreit idézik. Utal­nak a férfi és nő kapcsolatát, az ember és a világ, az „én" kettősségét elemző, sajátos szemléletű írásaira, valamint a filozófiáját legösszetettebben tükröző Utazás a koponyám körül című műve megírásának körülményeire. Képernyő jtóff Jerome Kitty sikerdarabját jó ideje játssza a nagy páros: Tol- nay Klári és Mensáros László. Kettősüket néhány évvel eze­lőtt Pécsett is végigélvezhet' tűk. Az alapanyag kitűnő, a darab egy negyven éven át tartó levelezésből Íródott — szinte Tolnay és Mensáros szá­mára (fordította Mészöly De­zső). Már egymagában is cso­da, hogy egy emberpár — vál­takozó intenzitással, mindig más minőségben, de negyven éven át fenntartson egy kap­csolatot. Még nagyobb a csoda, ha az emberpár egyik fele ma­ga G. B. Shaw, a drámaíró, a modern Európa legszikrá­zóbb szelleme, aki majd egy évszázadot, kilencvennégy évet élt meg ezen a földtekén. A A legjobbak között A molekuláris biológia fiatal kutatója- Miskolci vagyok, a debre­ceni orvostudományi egyetem ötödéves hallgatója. Az egye­temre elsőre felvettek — mu­tatkozik be a szemüveges fia­talember, Székely László. Kedvence a biológia; ez már az általános iskolában kide­rült. Gimnazista korában bioló­giából az országos középis­kolai tanulmányi versenyen az első tíz között szerepelt, úgy­hogy csak fizikából felvételi­zett. Másodéves korában kezd­te el a tudományos diákköri munkát, és azóta jár be a Biológiai Intézetbe, ahol nagy­részt önállóan dolgozhat, kí­sérletezhet dr. Schlammadin- ger József docens vezetésével. Délutánonként megy az inté­zetbe, gyakran éjfélig marad. Monoklonális antitestek elő­állításán dolgozik többnyire. A Pécsett megtartott Orszá­gos Tudományos Diákköri Konferencia orvostudományi szekciójára beküldött dolgoza­tának témája: a „humán cy- tokreatin ellenes monoklonális ellenanyag előállítása”. A kí­sérletek eredményeit a tumor­diagnosztikában lehet majd hasznosítani. Előadását élénk érdeklődés kísérte.- Az egyetem elvégzése után a későbbiekben az em­lős sejtek molekuláris bioló­giájával, génsebészettel sze­retnék foglalkozni. — Székely 1 László tavaly nyáron a rotter­dami egyetemen volt egy rö- videbb tanulmányúton, az idén Stockholmba jelentkezett. Né­hány év óta nyílt lehetőség ar­ra, hogy évente néhány egye­temi hallgató külföldi tanul­mányúton vegyen részt. A deb­receni egyetem szoros kap­csolatot tart a leningrádi egyetemmel. Székely László oda is készül. Egyetemi évei alatt angolból és oroszból középfo­kú nyelvvizsgát tett.- Gondolom, egyetem után a Biológiai Intézetben kíván dolgozni.- Szeretnék.- A gyakorlati munka, a gyógyítás kevésbé vonzó szá­mára?- Sokszor gondolkodtam ezen. Érdekel a gyógyítás, de mégis az elméleti, tudomá­nyos kutatáshoz érzek nagyobb elhivatottságot. Remélem, a munkám majd a gyógyítást is segítheti. Egyszer, talán.- A debreceni egyetemen népszerű a tudományos diák­köri munka? — A tudományos. diákkörnek 320 tagja van, az évfolya­munkon ötvenen vagyunk TDK-sok. Ketten szeretnénk elméleti intézetben dolgozni, a többiek gyakorló orvosok lesznek. A TDK hasznos volt, mint tudományos iskola, ahol a tudományos gondolkodást meg lehetett tanulni és erre minden orvosnak szüksége van. De a kutatói pálya nem túl népszerű.- Mi ennek az oka?- Szokták az anyagi elis­merés hiányát emlegetni, de azt is, hoqy a kutatásban or­szágunk eléggé elmaradt a külföldi élvonaltól. Nekem a tudományos kutatás nagyon fontos, ez a hobbim is. Ha nem csinálhatnám, hiányérze­tem volna. Igvekszem úgy dol­gozni, hoqy sikerüljön ered­ményt elérnem. B. A. hölgy pedig, Shaw választottja egy nagy angol színésznő, Campbell asszony. Kitty darabját nézve - ket­tejük levelezéséből az a Shaw rajzolódik ki előttünk, aki sq- hasem takarékoskodott a gyen­gébb nem rovására tett csípős megjegyzésekkel. Iróniáját ma­gyarázták sokféleképp, attól függően, hogy jobbról vagy balról készült-e az elemzés. A lényeg mindig az volt, hogy Shaw a hazugságon, a képmu­tatáson, bizonyos társadalmi szerepeken háborodik fel. Nemcsak elméje szikrázóan fé­nyes, hanem az igazság iránti érzéke is. Magánlevelezése is hordozza mindezeket a voná­sokat. Shaw nőkkel kapcsola­tos minden rögeszméjét és elő­ítéletét. Leveleinek hangneme ironikus, íze fanyar - a gyen­gédség és az őszinte odaadás szavai éppen azért csengenek meggyőzően. Campbell pedig van olyan okos és bájos asz- szony, hogy a megátalkodott írt lefegyverezze, és negyven - valahány esztendőn át az igé­zetében tartsa. Ezt a párost keltette életre a képernyőn vasárnap este a Huszti Péter rendezte és Fehér György által televízióra iga­zított kétszemélyes darab. Tol­nay Klári és Mensáros László jutalomjátéka. Felragyogtathat- ták benne mindert varázsukat; színészi, emberi tudást, böl­csességet és bájt. Valamit tudnak ők ketten, a régi ma­gyar színi iskola még köz­tünk élő, nekünk játszó, kévés számú hírmondói közül. És nemcsak gyönyörű magyar be­szédet, nemcsak realista szín­játszást tudnak. A gesztusok, az arcjáték rezdüléseit (mikor Tolnay hangján halljuk az egyik utolsó levelet, Mensáros pedig „csak" a szemével, az arcával játssza el a sorok ol­vastán kibomló örömet...) Ami tőlük átjön a rivaldán az több színészmesterségnél, szí­nészetnél, beszéd- és mozgás- technikánál. Az emberség is, ember s magyar mivoltunk olyan kifejeződése, amire csak a színész képes — és nemcsak arcával, testével, hangjával, hanem azzal is, amit belül hordoz, ami nem matéria. G. O. Nemzetiségi fiatalok lapja Megjelent az lista első száma örtó*lló lapot jelentetett meg a Magyarországi Délszlávok 'Demokratikus Szövetségének ifjúsági bi­zottsága, Usta (Száj) cím­mel. Amint azt az első számban olvashatjuk, kö­zépiskolás diákok, egyete­mi, főiskolai hallgatok, érdeklődő, gondolkodó nemzetiségi fiatalok sza­vának ákar hangot adni ez a „száj”. Ahogy szer­zői vallanak magúikról, ők a nemzetiségi közegben felnőtt áj generáció tag­jai. Sok mindent másképp 'látnak szüleiknél, új prob­lémákat fedeznek fel mai életükben, és ezeknek őszintén szeretnének nyil­vánosságot adni. A lap 500 példányiban jelenik meg Budapesten, a szövetség Nagymező utcai székházában szer­kesztik. Ott, ahol a Na- rodne Noviae című heti­lapot, a nemzetiségi ka­lendáriumokat, továbbá pár éve a Névén című délszláv irodalmi újságot is. Az Usta főszerkesztője Rockov András, a szer­kesztő bizottságban tizen­hat nemzetiségi fiatal vesz 'részt, lapjukhoz dr. ‘Mán- dify Marin, a szövetség főtitkára írt beköszöntőt, •üdvözölve a hazai ihorvát, szerb és szlovén nemzeti­ség köréből kinőtt fiatal értelmiségi generációt, s annak aktivitását, lapala­pító kezdeményezését. Amint az a délszláv kör­be sorolható publikációk­nál szokásos, a horvát és a szlovén nyelvi közegben született ífásök latin, a szerbek cirill Írással ol­vashatóak. A két íráskép mellett két nyelv, a hor- vátszerb és a szlovén az, amin a cikkek íródnak. Indításul mindjárt né* 'hány „éles" témát dolgoz­nak fel az Usta szerzői: így a nemzetiségről szóló 'publikációk kérdését, melyben a nemzetiség többnyire mint a vizsgá­lódások „tárgya", mint „objektív informátor" ját­szik többnyire passzív sze­repet. Egy további írás a Szentgotthárdon élő, dol­gozó Rába menti szlové­nek asszimilációjának ve­szélyeire hívja fe| a figyel­met. Az asszimiláció és a nemzetiségi lét korszerű, mai megőrzésének kérdése általában központi helyet foglal el az itt olvasható író sokbon. Az Usta helyet ad fia­tal szerzők szépirodalmi alkotásainak, közöl 're­gényismertetést és 'film­kritikát, továbbá interjút a tavaly Pécsett zajlott dél­szláv színjátszófesztiválról, ■Külön cikk foglalkozik a nemzetiségi iskoláztatás helyzetével. Figyelmet for­dítanak a modern szak- nyelv megismertetésére, ápolására, közreműködés­re hívják a különböző szakterületeken dolgozó •nemzetiségi fiatalokat, és első számukban közölnek is matematikai, valamint csillagászati cikket, továb­bá történelmi tánjyú írást. G. O. Kedves hazug Europa Cantat, egyetemi énekkar, külföldiek vendégszereplése, évfordulók

Next

/
Thumbnails
Contents