Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-09 / 157. szám

1987. június 9., kedd Dunántúlt napló 3 Családi hazat építünk... (2.) Kivel terveztessünk? Érdemes alaposan körülnézni Sorozatunkban a saját otthont teremtőknek sze­retnénk segíteni úgy, hogy körbejárjuk a házépítéssel kapcsolatos valamennyi tudnivalót. A telek kivá­lasztásával kezdtük, most a tervezésről lesz szó. Egy rossz terv a lehető leg­drágább — a későbbiekben. Tehát jó tervre van szükség. De milyen a jó terv? Azon múlik, hogy majdan milyen la­kásban fognak élni az építke­zők, az hogyan fogja majd szolgálni az igényeiket, s az sem közömbös, hogy megtaka- ríthatók-e vele forintok, úgy, hogy nem verik felesleges ki­adásba az építkezőt. A tervekről, tervezéssel kap­csolatos tudnivalókról a Bara­nya Megyei Tanács építési­közlekedési és vízügyi osztá­lyán beszélgetek dr. Tóth Zol­írnunk. Ha a tervező vállalja a megbízatást — tevékenysége szabadáras kategória, tehá|| megegyezés kérdése —, akkor ajánlatos tőle több fázisban kérni a terveket, és a vázlat­tervek alapján megbeszélni a lehetséges megoldásokat. Ha elkészül a számunkra — az el­képzeléseinkhez és a lehetősé­gekhez képest — legjobb meg­oldást tartalmazó vázlatterv, a tervező elkészíti az engedé­lyezési tervet. Ezt ő nyújtja be véleményeztetésre az Építéster­vezési Szakértői Bizottságnak (ÉSZB). E szervezet a tervezőt, az ő munkáját minősíti, tehát lényegében az építtetők érde­keit védi, hogy ne kerüljön rossz terv kiadósra. Ha az kében is érdemes alkalmazkod­nia. E két jó tanács különösen az ajánlott tervek honosítása ese­tén szívlelendő meg. Mert nem igaz, hogy minden ajánlott terv jó mindenhová. A helyi építési előírások (és környezeti köve­telmények) tudtával érdemes tervezővel együtt kiválasztani az ajánlott tervet, amit majd a tervező adaptál a helyszínre. (Az ajánlott tervekben szere­pel, hogy azokon milyen mini­mális eltérés eszközölhető.) Az adaptálás után a továbbiak­ban ugyanaz qz eljárás, mint az egyedi tervezésnél. Az ÉTK Pécsi. Információs Irodájánál (Rákóczi út 28.) 100 családi ház ajánlott terve kapható Családi ház Pécsett, a Magyarürögi úton. Tervezője Erb Jenő, a BÉV építésze. Fotó: Proksza László tán megyei főépítésszel és dr. Tihanyi Csaba főmunkatávssal. A legalapvetőbb mondandójuk: maga az építtető tudja a leg­jobban, hogy mit akar. Neki kell megfogalmaznia, hogy a lakóházat hogyan akarja hasz­nálni, milyen funkciókra akar ruhát adni a házzal. Sokan azt hiszik, hogy ezek megfogalma­zására elég egy kockás papír­ra skicceit elképzelés — és már kész is a ház. Az már szakmai kérdés és a tervezőn múlik, hogy az épít­kező igényei hogyan szerveződ­nek, szerveződhetnek egésszé, tehát épületté. Kivel terveztessünk? Hogyan találunk számunkra megfelelő tervezőt? A kiválasztásnál meg­szívlelendő aranyszabály: jó, ha a tervező megismeri a csa­ládot és annak életformáját. De az építtető is ismerje meg a tervezőt a munkáin kérész-, tül (addig milyen házakat ter­vezett stb.). És itt köszön visz- sza ismét a telekvásárlásnál már említett bizalmi elv. Mert egy jó — az igényeinket a le­hetőségeinkkel sikeresen ösz- szehangoló — tervező az épí­tési költség egytizedét biztosan meg tudja takarítani. Azzal, hogy a legelőnyösebb megol­dást kínálja. Tervezőt sokan hallomásból, mások ajánlása alapján vá­lasztanak, vagy az építési­igazgatás helyi szervezetében, tehát a tanácsokon kinéznek egyet a Magántervezői név­jegyzékből. Az esetlegesség na­gyon sok buktatót rejthet ma­gában, hisz a családi házat egy életre építjük és viseljüM annak anyagi és egyéb ter­heit is. Érdemes tehát már a tervező kiválasztásánál alapo­san körülnézni. Ha megtaláltuk a számunkra — az igényeinkhez — leginkább megfelelő tervezőt, tisztázni kell, hogy mit is akarunk és ezt «I kell mondanunk, vagy le kell ÉSZB javasolja az engedélye­zési tervet, akkor azt megkap­ja az építtető és elviszi az I. fokú építési hatósághoz, a he­lyi tanács építési szakigazga­tási szervéhez. Az engedélyezési terv után ajánlatos (tehát nem kötele­ző!) kiviteli tervet is készíttet­ni. Ez ugyan tervezési többlet- munkát (tehát többletköltsé­get) jelent, de főleg a nem hagyományos megoldások ese­tén fizetődik ki. Amíg az en­gedélyezési terv 1:100 iéptékű, addig a kiviteli egy nagyobb, tehát 1:50 léptékben készül, olyan kiegészítésekkel, hogy egyes részletei már 1:20 lép- tékarányúak. Ezek alapján a kivitelező pontosan tudja mit, hogyan kell majd megcsinálnia. A kiviteli terv másik előnye: komplett költségvetési kiírást is tartalmaz. A legújabb rendelkezés sze­rint már az engedélyezési terv­nek is része kell legyen: a sta­tikai számítás (a monolit vas­betonszerkezetek méretezése), a hőtechnikai méretezés (a külső térelhatároló szerkezetek­nél), ez a tetőtérbeépítéseknél különösen fontos követelmény, aztán 10 százalékosnál na­gyobb tereplejtés esetén elren­dezési-beépítési terv is szük­séges a telekre 1 :200 lépték­arányban (akkor is, ha a maj­dani épület helyén levő fát, fákat ki akarjuk vágni). Kanyarodjunk még vissza a tervezés előtti időszakhoz. Amikor az építtető eldönti, hogy belevág az építkezésbe, szánjon rá időt és tisztázzon alapvető dolgokat. Az I. fokú építési hatóságnál megtudhat­ja, hogy az adott telken ké­sőbb milyen helyi építési elő­írások kötik (köthetik) meg a kezét, de azt is, hogy milyen építési mód a meghatározó a telek közvetlen szomszédságá­ban, amihez neki saját érde­mintegy 160 változatban, de beszerezhetők ott: melléképü­let, gépkocsitároló, szennyvíz- tároló, zártkerti épület és nya­raló, valamint sorház és tár­sasház ajánlott tervei is. Tehát, ha az ÉSZB javasolja — azaz megvalósításra alkal­masnak találja — az engedé­lyezési tervet, azt az építkező nyújtja be az I. fokú építési hatósághoz. Ez az eljárás a tényleges építkezés megkezdé­sének „előszobája". Már csak azért is, mert a kivitelezésért felelős műszaki vezető nevét és fontosabb adatait már ak­kor közölni kell a tanáccsal. (Erre még külön kitérünk.) Amikor az építkező megkap­ja az építési engedélyt (amit a közvetlen szomszédok is megkapnak, ők jogos indokkal azt meg is vétózhatják), az csak akkor lesz jogerős, ha ar­ról 15 nap múltán értesítést kap. Az építési engedély idő­tartama két évre szól, indokolt esetben meghosszabbítható. A tényleges építkezés meg­kezdését is be kell majd jelen­teni az I. fokú építési hatóság­nak. Maradjunk még a tervezge- tésnél. Hisz annyi mindent ér­demes, sőt ajánlatos figyelem­be venni, mielőtt rászánjuk magunkat az elhatározásra, melynek végcélja az otthon- teremtés. Mert például az sem mindegy, hogy hány tagú a családunk, otthonülők va- gyunk-e, avagy vendégség­kedvelők, kinek-kinek mi az egyéni érdeklődési köre, igé­nye, hobbija, igényeljük-e leg­alább az időnkénti elzárkózás lehetőségét? A majdan meg­épülő háznak végtére a csa­lád és a családtagok egyéni igényeinek kell biztosítania a kényelmes-praktikus mozgás- és életteret. (Folytatása a jövő kedden: Milyen a jó ház?) Murányi László Bányamozdonyok, fúrógépek, vágathajtók Kukoricabarát gyomirtószer A Kőbányai Gyógyszeráru- gyárbon 'kukoricabarát gyom­irtószerrel kísérleteznek. Az ed. digi mezőgazdasági nagyüze­mi próbák azt igazolják, hogy ez a készítmény még akkor sem 'károsítja a kukoricát, ha az átlagos adagnak a több­szörösét permetezik 'ki. Nem­csak a növényt, de a környe­zetet is kíméli, mert használa­tához nincs szükség azokra az ellenszerekre, amelyeket egyébként sok gyomirtószer tartalmaz azért, nehogy a 'ha­tóanyaga 'károsítsa a kukori­cát is. A tapasztalatok szerint a talajban sem okoz elválto­zásokat, ami lehetővé teszi, ihogy a gazdaságok a kukori­ca után ugyanazon a terüle­ten más növényi kultúrát is termesszenek. A legtöbb, itt­hon forgalmazott, olcsó kuko­rica gyomirtószernék ugyanis olyan a hatása, hogy ugyan­arra a területre, ahová egy­szer már 'kipermetezték, a ké­sőbbiekben is csak kukoricát lehet vetni. A támjavitó műhelyben a függősínpályás rendszert szerelik. Fotó: Káródi Gábor Sok a munka a központi gépüzemben Szalagrendszer a tárnok javítására Zobákról Zobákra menet megújulnak az HYD-160-asok Kerekes Ferencnek, a Me­cseki Szénbányák központi gépüzemvezetőjének szobájá­ban diagram emlékeztet a fönnállás óta eltelt másfél év­tized termelési eredményeire. Az induláskor, 1972-ben az összbevétel nem érte el a 45 millió forintot sem, tavaly vi­szont már a 165 milliót is meghaladta. Érdemes figyelni a befolyt pénzek forrásainak összetételére is. A műhelyter­melés, a társüzemi szolgálta­tások, és a saját beruházások gyakorlatilag ma is a kezde­ti szinten mozognak. Jelentős szerep jut a dinamikusan bő­vülő cseregép-javításnak, és évről évre nő az idegen árbe­vétel.- A kialakult rendszer sze­rint mi vagyunk a nagy érté­kű Webster vógathajtógépek, komplex fejtésbiztosító beren­dezések gazdái - tájékoztat az üzemvezető. - Már megje­lenésükkor fölmerült az igény, hogy ne csak egyszer legye­nek beépíthetők, hanem fel­újítással, alkatrészcserével új­ra használhatóvá tegyük a napszintre visszakerült egysé­geket. Kölcsönzésükért bérleti díjat számolunk fel, ez fedezi a javítási költségeket. Gyári egységek mellett magunk gyár­totta alkatrészeket is beépí­tünk. Két fő szempontot nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk, az eqyik a biztonság, a másik a változatlan élettar­tam. Ezeket a célokat szolgál­ja anyagminőség vizsgáló ál­lomásunk. Az állomáson is az a kép fogad, ami talán az egész üzemet a legjobban jellemzi. Zsúfoltság, de föltűnő rend uralkodik. Az itt dolgozók épp* aknakötelek roncsolásvizsgála- tát végzik. Szálanként ellenőr­zik, hogy az acélkötelek meg­felelnek-e az előírt szakítószi­lárdsági értékeknek. A szere­lőcsarnok felé kanyarodunk vissza, a két oldalhajóval épült, daruzható, nagyméretű helyiségben a gyártás alatt ál­ló MVDD-120-asok sorakoz­nak. Az acélszerkezetek a Veszprémi Szénbányák gép­üzeméből jönnek, Várpalotá­ról, a készre szerelés helye azonban Komló. A munkák zömét a hidraulikák beépíté­se jelenti. Egymás mögött áll­nak az anyagmegmunkáló gé­pek, a CNC-vezérlésű eszter­ga, a fogaskerekek gyártását szolgáló lefejtő-maró, a sok­szög, a horizont és karusszel esztergák. A gépüzem következő mű­helye a fémsüvegeket gondoz­za. Az elgörbült darabokat kiegyengetik, és hőkezeléssel biztosítják a megkövetelt szi­lárdsági mutatókat. Itt végzik az egyedi tárnok' javítását is, a munkaterület épp kisebb átalakítás alatt áll. A Tissen és HBT hidraulikus tárnok ja­vítására ugyanis szalagrend­szert építenek ki, felsőpályás továbbító berendezéssel. A szalag végén a most is üze­melő vizsgólópad műkö­dőképességet, nyomástartó ké­pességet, hajlítószilárdságot ellenőrzik. Az említettek mellett ra­kodó- és fúrógépek, magas- nyomású szivattyúk, bánya­mozdonyok javítását, hidrodina­mikus tengelykapcsolók felül­vizsgálatát, kiegyensúlyozását, próbáját végzik. A Zobákról kiszerelt MVD—160-asok föl­újítását Hoffmann Boldizsár bányagépész mérnök vezeti. Tisztítják, cserélik újjal pó­tolják a vezérlések elemeit. A tömlőszerelvény gyártósoron vágják, darabolják a tömlő­ket, hozzáillesztik a végeket. A fejtésbiztosító berendezések elkészültük után Zobák-bányá- ra kerülnek vissza. Mivel a fejtés a tervek szerint már jú­nius végén indul, így minden segédeszköz — köztük az an­gol szelepvizsgáló pad — tel­jes kapacitással üzemel.- Amennyire csak tudunk, dolgozunk — mondja Kerekes Ferenc. - Sajnos, azok az anyagok, amelyeket kapunk, nem mindig egyenletes minő­ségűek. Ha gyanú merül fel, rögtön megvizsgáljuk. Vannak alkatrész-gondjaink is, a Tam- rock, és Webster vágathajtó­gépeknél már olyasmire kényszerültünk, hogy kettőből csináljunk egy jót. A saját gyártás a gazdaságosság szem előtt tartásával azért enyhíthet a helyzeten. Sz. Koncz I. Téma az aszály elleni küzdelem Pályázati felhívás agrárszakembereknek „A talajhasználati kultúra színvonalának emelése, ki­emelt tekintettel a vízgazdái, 'kodásra" címmel közös pá­lyázatot hirdet a NÖMI Ba­ranya—Somogy Megyei Terü­leti Központja, és a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete. A pályázatot meghirdetők az egyéni, ifiéivé a csopor­tos pályázóktól elsősorban annak kidolgozását várják, hogy miképpen lehetne a leesett csapadék legnagyobb részét megtartani, illetve fel­használni a növények számá­ra, miképp lehetne a tala­jok vízháztartását a legked­vezőbben befolyásolni minél kisebb ráfordítással, illetve Első díj 15000 Határidő 1987. jövedelmezően; hogyan le­hetne egyéb módszerekkel is okszerűen javítani, miképpen lehetne az aszályos évek ha­tását minimálisra csökken­teni. A pályamunka értékét nö­veli, 'ha saját tapasztalatát tudományosain is megalapoz­va dolgozza fel a pályázó (vagy pályázók), akár üzemi vonatkozásban, akár kísérle­ti eredményekkel igazolva annak helyességét. A legjobb pályázatokat dí­jazzák, első díj 15 000 forint, forint október I. második díj 10 000 forint, harmadik díj 5000 forint. A terjedelem lehetőleg -ne le­gyen több 30 oldalnál (táb­lázatok nélkül). A pályáza­tot jeligésen kell beküldeni a Baranya Megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályára (Pécs 7623, Rákóczi út 34.). A nevet és a munkahelyet zárt boríték­ban kérik mellékelni. Bekül­dési 'határidő: 1987. október 1. Eredményhirdetésre a.MAE 1987. év végi vezetőségi ülé­sén kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents