Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-23 / 171. szám

1987. június 23., kedd Dunántúli napló Adóreform Cl.) A korszerűsítés indítékai A gazdasággal foglalkozó közéleti megnyilvánulásoknak egyik jellemzője, hogy bizo­nyos fogalmakat, szavakat, amelyek ugyan időről időre változnak, feltűnő gyakoriság­gal, szinte divatjelleggel em­legetnek. Egy-két évvel ezelőtt például az új vállalatvezetési formák, azok bevezetése, pró­bálgatása élvezte a megkülön­böztetett figyelmet. Manapság az adóreform a kedvenc, a minduntalan visszatérő téma. Hogyan és miért került na­pirendre az adóreform? Med­dig jutott az adóreform előké­szítése, mi az adózási változ­tatások lényege, milyen szer­vek döntései szükségesek, idő­szerűek a reform megvalósítá­sához? Időrendben elsőként az MSZMP KB 1984. április 17-i állásfoglalása említendő, amely a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatait összegezte. Ebben a doku­mentumban a szabályozó- rendszer — akkor még jövőbe­ni — korszerűsítését felvázoló fejezetben szó esett a gazdál­kodó szervezetek adózásának majdani átalakításáról, vala­mint a személyi jövedelmek progresszív adóztatásáról. Több éves előzmények A KB 1984. április 17-i ál­lásfoglalása átfogó és komp­lex jelleggel sommázta egy­részt a gazdaságirányítási rendszer, másrészt azon belül a szabályozórendszer korsze­rűsítésének elveit és teendőit. Ezek sorában - mint egy a több közül — szerepelt, akkor még laza megfogalmazásban, az adórendszer korszerűsítése, azzal a kikötéssel, hogy az megfelelő előkészítő munkát és a KB részéről külön döntést igényel. Több mint két éven keresztül elvétve lehetett hallani, olvas­ni az adóreformról, úgy tűnt, hogy az lekerült a napirend­ről. Valójában szakemberek szűkebb köre behatóan foglal­kozott a vállalati és személyi adózás megújításának részlet- kérdéseivel. Az adóreform tu­lajdonképpen az elmúlt év no­vemberében lépett újólag a nyilvánosság elé, amikor az MSZMP KB határozata kate­gorikusan leszögezte: elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadó-rend­szer bevezetését. Ettől kezdve nemcsak az előkészítés inten­zitása erősödött, s bővült több százra a munkában részt vevő szakemberek száma, a tájé­koztatás forrásai is kezdtek megnyílni, s egyre több infor­máció hangzott el, jelent meg. Az MSZMP KB áprilisi tanács­kozása magasabb sebesség­fokozatba kapcsolta az adó­reform előkészítését, a válto­zások konkretizálását, s egyút­tal az adóreform propagan­dáját. Az áprilisi KB-ülést kö­vetően az állami és társadal­mi szervezetek vezető testüle­téi véleményezték az adóre­form elvi kérdéseit: ezek isme­retében az új adórendszer ki­dolgozóinak el kell készíteniök és a KB soron következő ülé­sére be kell terjeszteniök a vállalati adózás és a lakossá­gi személyi jövedelemadózás részleteket is tisztázó javasla­tát. A Központi Bizottságnak az év derekán kell dönteni az adóreform sorsáról; nevezete­sen a beterjesztett javaslat el­fogadásáról, vagy elutasításá­ról, az első esetben a beveze­tés 1988. január elsejei, avagy későbbi időpontjáról. Az adóreform előkészítése során felvetődött, hogy célsze­rű lenne az adóügyi változá­sokat törvénybe foqlalni. Az adóreform előkészítésének, be­vezetésének menetrendjében a KB június-júliusi ülése mellett kiemelkedő esemény lesz az Országgyűlés kora őszi ülés­szaka, amely előreláthatóan törvényben kodifikálja az adó­reformot és a vállalati jöve- delemsazbályozás stabilitását biztosító alapelveket. T úlzott elvonások Tulajdonképpen mi indokol­ja, teszi időszerűvé az adózá­si változásokat? Az adó, az adózás sehol sem népszerű: az érintettek, az adózók erről a témáról kizárólag rosszat mon­danak. Az adózók véleményé­re támaszkodva bárhnely or­szág adórendszeréről kiállít­ható az elmarasztaló minősí­tés. Szerencsére az adórend­szerek objektív módon, nem­zetközi össiehasonlítással is vizsgálhatók, értékelhetők. Mérlegelhető példának oká­ért, hogy az adók a bruttó ha­zai termék, a GDP hány szá­zalékát összpontosítják a költ­ségvetésben, továbbá, hogy milyen az odóstruktúra, az egyenes és a közvetett adók­ból származó bevételek ará­nya. Célszerű azt is vizsgálni, miképpen oszlanak meg az adók egyes gazdasági ágaza­tok, valamint gazdasági folya­matok — például termelés-for­galmazás - között. Újabban kerültek előtérbe azok az elemzések, amelyek az adó­zás gazdasági növekedés kap­csolatát tárják fel, vagyis azt vizsgálják, hogy az adóterhek változása miképpen hat az alapvető gazdasági folyama­tokra, a beruházásra, a fo­gyasztásra. Az érvényben lévő magyar adórendszerről az állapítható meg, hogy igen magas fokú - majd 60 százalékos mérté­kű - GDP-centralizálást való­sít meg. (Ez a szocialista or­szágokban nem ritkaság, de magasabb a fejlett tőkésor- szógok átlagánál.) Az adó­struktúra első számú jellemző­je: alacsony a jövedelmi (bér- és kereseti) adó aránya, s igen magas a vállalatokat terhelő adóbevételek, elvoná­sok részesedése. A különféle vállalati adók, elvonások — nyereségadó, város- és község­fejlesztési hozzájárulás, terme­lési adó, bér- és kereseti adó, felhalmozási, vagyonadó, vám, a hetvenes években eszköz­lekötési járulék, 1985-ig amor­tizáció-központosítás - bruttó nyereséghez viszonyított ará­nya termelő vállalatok átlagá­ban ma már 75-76 százalék, az iparban ennél is magasabb, 86-87 százalék. Akadályozza a tisztánlátást Az utóbbi adatokból az is kitűnik, hogy az adóterhek el­osztása termelés-forgalmazás között nem arányos, túlzott mértékben a termelésre kon­centrálódik. Szakmai, tehát adóztatási-adózási nézőpont­ból azért minősíthető korsze­rűtlennek, mert a termelés egymásutáni fázisaiban az adók halmozódnak, rontják a végtermék versenyképességét, akadályozzák a közgazdasági tisztánlátást. Tehát annak meg­állapítását, hogy a különböző termékek előállítása mennyibe kerül. Az adózás termelő vállala­tokra való koncentrálásának egyik- velejárója, következmé­nye az adó- és termelői ár­emelkedések kapcsolatában kifejeződő inflációs hatás. A vállalatok nézőpontjából az a jelenlegi adórendszer legfőbb hátránya, hogy az elvonások magas szintje a jövedelmező gazdálkodók mozgásterét, fej­lesztési lehetőségeit is kor­látozza. S végezetül minősítés nélkül említjük, hogy az elmúlt év­tizedekben kialakult adóstruk- túróban a lakossági adózás­nak periférikus szerepe volt, a költségvetés összes bevételei­ben a lakosság befizetései 6-8 százalékkal részesednek. Garamvölgyi István Következik: II. Hogyan fi­zetnek a vállalatok? 3 Hagyományos szerkezetek TEHERHORDÓ HARÁNTFALAS ÉPÜLET Sorozatunkban a saját ott­hont teremtőknek szeretnénk segíteni úgy, hogy körbejárjuk a házépítéssel kapcsolatos tud­nivalókat. Most a lehetséges építőanyagokról és szerkezetek­ről lesz szó. A függőleges teherhordó szerkezetek: a falak, pillérek,* oszlopok. A fal, mint épület- szerkezet a külső és belső te­rek elhatárolására és elválasz­tására szolgál, egyben az épü­let tartószerkezeti rendszerének is eleme. A főfalaknak a saját, súlyukon kívül a födémekről reájuk jutó terheket is bizton­sággal hordaniuk kell. Viszont a válaszfalaknak - melyek sze­repe csak a térelválasztás — nem szükséges különösebb te­herbíró-képesség. A vízszintes teherhordó szerkezetek: födé­mek, áthidaló gerendák, kon­zolok, erkélyek és lépcsők. Ter­hüket a teherhordó főfalakra adják át a manapság általá­nosan használt vasbetonkoszo­rú segítségével. A különböző építési anyagok és az adott kor technikai szín­vonala más és más építési és szerkezeti rendszerek alkalma­zását tették lehetővé. A tömeges építés legősibb formája a tömör téglafalas szer­kezeti rendszer. Leggyakoribbi a hossz- és a harántfőfalas el­rendezés. A hosszfőfalas elren­dezésnél a külső főfalak által határolt alapterületet a hossz­irányú belső teherhordó főfa­lak 4-6 méter széles sávokra (traktusokra) osztják és a födé­mek haránt irányban hidalják át a kialakult tereket. A ha­rántfalas elrendezésnél a hossz oldalon csupán térelhatároló falakat találunk, a haránt irá­nyú főfalak az épület belsejé­ben szintén 4-6 méterenként sorakoznak. A tömörfalas építési-szerke­zeti rendszerek építőanyaga kezdetben a tégla volt, mely­nek ma már számtalan válto­zatával találkozhatunk. De épp á szigorú hőszigetelési előírá­soknak ma már önmagában! kevés tégla, lilletve kerámia fa-; lazóblokk felel meg. A Poroton 36 kézi falazóblokkból készített falazat, valamint a gázszilikát falazóelemből a gyári előíró-, soknak megfelelően készített falazat önmagában, külön hő­szigetelő réteg alkalmazása,- nélkül is megfelel. A többi tég­lafajta is alkalmazható, csak azoknál többlet hőszigetelő ré­tegeseit kell a falra elhelyezni (hőszigetelő vakolatok, és más* hőszigetelő rendszerek). Födémszerkezetnél kezdetben fagerendás födémeket, tégla­boltozatokat, majd acélgeren­dák közötti boltozatos födéme­ket alkalmaztak. A vasbeton megjelenése után a monolit vasbetonlemez-födémek, majd lényegében az előregyártott vasbeton gerendás födémek használata terjedt el. A már szinte klasszikusnak tekinthető „E" gerendás födém mellett a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek új termékek bevezetésével (BVM—PPB födémrendszer) is szolgálja a megnövekedett la­kossági igényeket. A tégla- és cserépipar gyártmánya, 'a „FÉRT” vázkerámia gerendást és béléstestes födém szintén közkedvelt. A különböző fö­démszerkezetek alkalmazása megfelelő szakértelmet igé­nyel, annak kiválasztását bíz­zuk a tervezőre. A tömörfalas szerkezeti rend­szer újabb építési módjaként jelentkezett a blokkos, majd az azt felváltó paneles építési rendszer. Ezek alapvető szerke­zeti rendszere lényegében a tö­mör téglafalas építési-szerkeze­ti rendszerrel azonos, csupán az alkalmazott építőelemek mérete változott meg. A teherhordó tömörfalas épí­tési rendszerek korszerűsítési folyamatába illeszkedik az ön­tött falas építési mód. Ez az öntőformában készített fal („vert fal”) ősi gondolatának és a mali technikai lehetősé­geink egyesítéséből alakult ki. A korszerű, öntött falas építési módnál a helyszínen összeállí­tott öntőformában készítik el betonból, illetve vasbetonból a ház falait és födéméit. Egyik hazánkban kifejlesztett, siker­rel alkalmazott fajtája a PEVA alagútzsaluzatos technológia, melyet szerkezetként családi lakóházak építésénél jó ered­ménnyel alkalmaznak több he­lyen. Ezzel eljutottunk a ma már szinte klasszikusnak számító épületszerkezetek és építőanya­gok felhasználásáig. (Folytatása jövő kedden: Új épitési anyagok és módok.) Rabb Péter — Murányi László TEHERHORDÓ HOSSZFŐFALAS ÉPÜLET Minden egy Helyen Hunor-bemutatóterem kis- és nagykereskedőknek, butikosoknak Jóllehet termékei döntő há­nyadát a külpiacokon értékesí­ti a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat, a hazai kesztyüellátás mégiscsak a pé­csiek vállán nyugszik, értéke­sítenek továbbá bőrruhákat és bőrdíszműt is. Az igények és a kereslet pontos felmérésére már évek óta igyekeznek mind szorosabbra fűzni kapcsolatai­kat a kereskedelemmel, új ér­tékesítési formákat vezetve be, amibe beletartozik a saját üz­lethálózat létrehozása is. Bu­dapesten immár három Hunor- szaküzlet működik, Szegeden a Déltexszel nemrég nyitottak bőrruházati szaküzletet, a pé­csi Tünde divatházban butikot rendeztek be, Zalaegerszegen első saját kezelésű boltjukat nyitották, ezenkívül Marcali­ban és Nagyatádon található Hunor-üzlet. A legújabb: mintatermet nyitottak a pécsi székházukhoz közeli kesztyűgyári óvoda föld­szintjén. A gyermekiritézmény- ben időközben megcsappant a létszám, az épület földszint­je kihasználatlan volt, így szü­letett meg a mintaterem öt­lete. Itt most mindenféle Hu- nor-termék megtalálható, di­vat- és sportkesztyűk, bőrru­hák, táskák, szőrmés áruk, köz­tük exportminták, fantázia-mo- dellek, kiállításokról visszajött darabok, melyekből csak egy- egy készült. A kereskedőknek most nem kell raktárról rak­tárra menniük — mind az öt gyárnak külön-külön raktára van —, itt minden egy helyen megtalálható, egyből elvihető, vagy minta után kiválasztható és megrendelhető. Kulturált tárgyalási környezetben. Állandó bemutatótermünknek több funkciót is szánunk — tá­jékoztatott Csillag János, a Hu­nor belföldi értékesítési osz­tályvezetője. - Először is itt fogadjuk nagy vevőinket, akik kiszolgálására külön-külön fel­készülünk, megfelelő kollekci­ót előkészítve számukra. Ilyen nagy és rendszeres vevőnk például a budapesti Skála- Metró, ők két-három hetente benéznek hozzánk új modelle­kért. A nagyok mellett itt fo­gadjuk az állami, a szövetke­zeti és a magánkiskereskedő­ket, butikosokat, akik az or­szág minden részéből érkez­nek. Nemcsak eladunk, de rendszeresen konzultálunk is a kereskedőkkel, együtt zsűrizve az új fejlesztésű modelleket. Elképzelésünk még, hogy vál­lalatunk dolgozóinak is rende­zünk kedvezményes vásárlási akciókat. A rövid ideje megnyílott be­mutatóteremnek nagy a sikere, már csaknem hatvan üzleti tárgyalást folytattak, több mil­lió forintos forgalmat bonyo­lítottak le. A teremben egy gu­ruló kesztyűtartó állvány is magára hívja a figyelmet, ime a - jelenleg többnyire a pult alól árusított — kesztyűt ki is lehet tenni a vevő szeme elé. Az állványt kívánságra legyár­tatják a kereskedelemnek. A kereskedelmi offenzívának ez­zel nincs vége, a Hunor a közeljövőben Sopronban kíván szaküzletet nyitni, nem titkol­tan az osrtrák turisták pénz­tárcáját célba véve. Miklósvári Z. Családi házat építünk... (4.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents