Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-18 / 166. szám

1987. június 18., csütörtök Dunántúlt napló 3 Baranyai szám Ha ros nézés «öl a Hobbitüräkig Műemlék­védelem Idegenforgalmi programok Baranyában Mecseknádasdi lakodalmas — Halászléfőzés Orfűn — Halászni, vadászni, lovagolni lehet Augusztus utolsó hét­végéjén — 28-29—30-án — rendezik meg Pécsett, a Műemléki Albizottságok (MAB) XIV. országos ér­tekezletét. Ebből az alka­lomból baranyai számként jelent meg a Műemlékvé­delem, a Magyar Építőmű­vészek Szövetsége műem­lékvédelmi bizottsága, a TIT művészeti választmánya és az Országos Műemléki Fel- üqyelőség folyóiratának az idei második száma. A baranyai szám célja az, hogy felvillantsa az ér­deklődő szakemberek előtt a megyénkben igen ered­ményes műemlékvédelmi tevékenységet. Valóban csak felvillantásról lehetett szó, hiszen a közölt kiienc cikk - sok fotó- és rajz- illusztrációval kísérten — csupán a részletét vállal­hatta fel e munkának. Igaz: a legjellemzőbb rész­letét. Takács Gyula megyei tanácselnökhelyettes, a megyei MAB elnöke írt be­köszöntőt, amely egyben a baranyai műemlékvédelem ars poetica-ját is megfo­galmazza. Piti Zoltán, Pécs tanácselnöke a történelmi város rehabilitációjáról, a városfejlődés eme sajátos útjáról írt, Tóth Zoltán me­gyei főépítész és Tihanyi Csaba műemlékvédelem­mel foglalkozó megyei ta­nácsi főmunkatárs a Ba­ranyában folyó település­léptékű értékvédelemről rajzolt képet. Bachmann Zoltán az ókeresztény em* lékek védelmét, G. Sándor Mária a Püspökvár és a középkori egyetem kutatá­sát, Sch. Pusztai Ilona a Püspökvár jövőjét, Gerő Győző pedig a Merni pasa fürdő kutatását és helyre- állítását mutatta be. Szi­getvári János a népi mű­emlékek védelméről, Dé­vényi Sándor pedig a Fel­sőmalom utcai Tímárház — helytörténeti múzeum — helyreállításáról írt. (A baranyai szám egyet­len „szépséghibája", hogy június 28-ra „ígéri” a MAB-értekezletet A beve­zetőben közölt időpontot illetően ugyanis lapzárta után született döntés.) H. I. Gazdag program várja idén; a Baranyába látogató turistá­kat. A hazai és külföldi láto­gatók számos érdekes látni­való közül válogathatnak. Meg­ismerkedhetnek a megye kul­turális életével, múltjával, sok-, szinű hagyományaival, de ré­szesei lehetnek több olyan ren­dezvénynek, látványosságnak, melyre másutt aligha lenne le­hetőség. A szakemberek által gyakran emlegetett programszegénység a Mecsek, a Villány vidékére egyre kevésbé érvényes. Más>, kérdés, hogy a kínálat ugyan1 évről évre gyarapszik, a lehe­tőségek mégsincsenek' igazán kihasználva, a közművelődés és az idegenforgalom jobb együttműködése továbbra is csak várat magára. Akadnak persze pozitív pél­dák is. A Harkányi Nyár ren­dezvényei kifejezetten a nyári turizmust szolgálják, mint ahogy az idegenforgalmi sze­zon egyik legjelentősebb att­rakciója a Pécsi Nyári Színház^ vagy a kétévenként megrende­zett siklósi fúvóstalálkozó is. A legfrissebb példa pedig a közelmúltban bemutatott me- cseknádasdi lakodalmas, amely­nek létrehozásában együtt munkálkodott a helyi tanácsi a művelődési ház és az IBUSZ. Az idegenforgalmi programok jelentős részét alkotják a kü­lönféle kirándulások, melyek fő célja a megye érdekes látni­valóinak bemutatása. A látoga­tók hosszabb-rövidebb sétát tesznek Mohács, Siklós, Szi* getvór és Pécs történelmi em. lékhelyein, vagy ismerkednek a múzeumokkal. A Mecsektourist — lassan fél évtizede — minden szomba­ton városnézésre invitálja Pécs vendégeit. Az IBUSZ horgász) vadász programjai főleg a nyu­gati turisták körében népsze­rűek. Az üszögpusztai lovas­bemutatónak idén már tengeren­túli nézői, résztvevői is voltak, a Pécsi Ipari Vásárra minden szálláshelyet lefoglaltak a me­gyében. Évente több tízezer hazai és külföldi turista vesz részt az idegenforgalmi szervek bara­nyai rendezvényein. Sokakat vonz például a pécsi vásárok sokszínű, tarka világa, de be­került az úticélok közé a vil­lányi borvidék is. Az utazósil irodák újabb és újabb öt­letekkel teszik változatosabbá programjaikat. Az orfűi tó part­ján a halászlé elkészítésére is megtanítják a vendéget, vagy ugyanitt a kempingben hiva­tásos előadóművészek adnak műsort. Gyarapszik a hobbitúrák, programok száma is. Az idei évtől nemcsak horgászni, va­dászni, vagy éppen lovagolni lehet Baranyában, de ezúttal először rendeznek vitorlástá­bort. A 6—9 éves gyerekek júliustól ismerkedhetnek a sportág alapfogásaival. A leg­jobbak — a kellő tapaszta­latok megszerzését követően, — az orfűi tó utón a Balaton hullámain folytathatják az is­meretszerzést. Baranya természetesen a helybelieknek is kínál progra­mot. A tavalyinál jóval többen utaznak a bolgár és a jugo­szláv tengerpartra, a hazai túrák kedvelői pedig ismét je­gyet válthatnak MAV-Tours— VDN-vonatokra. A szervezők a kirándulásokra különféle ked­vezményeket biztosítanak, egy szentendrei út például alig ke-! rül többe mint egy teljes áru menetjegy Budapestig. A program június 20-án hé­vízi kirándulással indul, ezt követi a szentendrei, a guna-i rasi, a székesfehérvári, a ba- latonföldvári és a harkányi tú­ra. Augusztusban Bajára, a qemenci vadrezervátumba, a Szegedi Szabadtéri Játékokra,, valamint az augusztus 20-i bu­dapesti ünnepségekre szervez­nek utat. F. D. Vonzó az idegenek számára a Vasarely-múzeum Pécsett, a Káptalan utcában Az autogén tréning Az autogén tréninget pszi­choterápiás formaként kb. 60 éve használják, az alapját te­vő életfolyamatok tapasztala­ti megismerése és ezen isme­retek alkalmazása azonban igen régi, több kultúrában elő­forduló hagyománya az embe­riségnek. Lényege, hogy pszi­choterápiás helyzetben, pszi- choterapeuta vezetésével a pá­ciens számára létrehívható a testi nyugalom, a szervi mű­ködések kiegyensúlyozott álla­pota. Egyéni vagy csoportos helyzetben a pszichoterapeuta instrukcióinak megfelelően a páciensek megtanulják a nyu­galmi állapot létrehozását. En­nek során olyan élmények idé­ződnek fel, amelyek tudatosí­tása, a terapeutával való meg­beszélése a beteg számára gyógyitó erejű. A terápiás fo­lyamat rendszeres, hosszan tar­tó gyakorlást igényel, be kell épülnie a beteg mindennapi életébe. Az autogén tréning kifejezés előtagja a kívánt fo­lyamatok önerőből történő lét­rehozására utal, utótagja pe­dig az eljárás gyakorlásszerű jellegére. Az autogén tréning a sze­mélyiséget elsődlegesen a tes­ti, szervi működések felől köze­líti meg. Korunkban különösenj jelentőssé váltak a vegetatív idegrendszer olyan funkcioná-i lis működészavarai, amelyek mögött szervi elváltozás nem, mutatható ki. A betegek e za-, var miatt szenvednek, de gyó­gyításuk az orvostudomány ha­gyományos eszközeivel nem le- hetésqes. A vegetativum bo­nyolult, hierarchikus felépíté­sű rendszer, amely egyrészről önvezérelten (autonóm módon) működik, másrészt működéséta gondolati-érzelmi limpulzusokt jelentősen befolyásolják. Fűnk.-» ciózavarainak hátterében az ér­zelmi élet zavara mutatható ki. Az autogén tréning során lét­rehozott sajátos állapotban a vegetatív működések önszabá­lyozó, autonóm szintre kapcso­lódnak át. Az egyes szervi funkciók optimalizálódnak, a vegetativ tónus megváltozik, az anyagcserefolyamatok az ener­giát mobilizáló irányból az energiát beépítő, regeneratív irányba tolódnak el. Egyes szer­vi működések a hétköznapi ta­pasztalatot meghaladóan meg­figyelhetők és befolyásolhatók. Lelki szinten belső nyugalom érzése, a pihenés, feloldódás állapota jön létre. A személyi­séget védő pszichés mechaniz­musok megváltoznak. Mindez megváltozott tudati állapotot jelent. A normál éber tudat fogai; mát és minőségi jellemzőit ne­héz átfogóan definiálni. Műkö­désének alapvető feltétele a környezetből származó optimá­lis mennyiségű és minőségű in­ger, valamint az ingereket ész­lelő és feldolgozó - élettani és pszichológiai — rendszerek megfelelő működése. A külső ingerek mennyiségi vagy minő­ségi .megváltozása tudatvalto- zást von maga után. Mindenki számára ismeretes, hogy este, sötétben, elalvás előtt megnövekedik a tudatba beáramló belső ingerek meny- nyisége: a testi érzések, példá­ul a fájdalom, intenzívebbé» válnak, a napi és régebbi ese­mények, élmények, az érzel­mek és indulatok nappal nem tapasztalt erővel jelentkeznek, a gondolkodás kavargó, képi jellegű lesz. Hasonló állapot idézhető fel célzottan az auto­gén tréning során. A gondol­kodás számára korábban ne­hezen vagy nem hozzáférhető élmények, emlékek, betegségi tünetet okozó konfliktusok ke­rülhetnek felszínre, gyakran, szimbolikus formában megfő-1 galmazódva, vagy a testi él­mények szintjén. Ezek jelentik a pszichoterápiás munka nyers­anyagát. A pszichoterápiás ha­tásmechanizmus csak a tera­peuta-páciens kapcsolat sajá­tos érzelmi közegében, megha­tározott keretek és feltételek között működik. Ez teszi érthe­tővé, hogy az autogén tréning egyedül alkalmazott, öngyógyí­tó célú felhasználása gyakorla­tilag nem vezet eredményre. Orvos vagy pszichoterapeuta eszköztárában, komplex pszi­choterápiás rendszer részeként széles körben, rugalmasan ala­kítva hasznosítható. Sajnála­tos, hogy az autogén tréninq laikus alkalmazása is terjed, előfordul, hogy hozzá nem ér­tő személyek a módszer egy­szerű műveleteit mechanikusan alkalmazva felhígítják a való­jában igen bonyolult pszicho­terápiás eszköz tartalmát. Az autogén tréning a meg­változott tudati állapotok je­lenségvilágában egy kulturáli­san és pszichológiailag is sa­játos csoportba tartozik: azon állapotok sorába, amelyeket az egyén külső hatás nélkül, ön- erőből hoz létre, vagy mint­egy „passzív beleegyezéssel” vesz részt kialakulásában. Ide tartozik pl. az önhipnózis, a relaxációs módszerek széles skálája, a világi és vallásos meditációs rendszerek, az ún. imaginativ (képi megjelenítés­sel dolgozó) pszichoterápiás el­járások. Az autogén tréning során ki­alakított állapot tovább vezet­het egy szines és rendkívül ér­dekes belső világba, a medí- tációs módszerek tudományo­sán megérthető és megismer­hető világába, amelyről a so­rozat következő részében lesz szó. Or. Varga József A Hey-ho almaié már kapható az üzletekben Élelmiszer-ójdonságok Júniustól a boltok polcain Bioaroma, tubusos krém, rostos gyümölcslé A Mecsek Füszért minden évben meghívja a boltosokat, vegyék szemügyre a kínálatot és a látottak alapján egészítsék ki szokásos rendeléseiket. A kétnapos bemutató rendszerint hosszúra nyúlik, hiszen legtöbb kereskedő ilyenkor találkozik először a hazai és külföldi újdonságokkal. Az idei bemutatóból főként) a bioaroma-család érdemel nagyobb figyelmet. A kis tasa- kok tartalma alkalmas saláták, gyümölcsök, hal és vad ízesí­tésére, segítségével készíthe­tünk erőlevest, kompótot és ká­posztás ételeket. Az őröit fű­szerkeverékek talán egyetlen hibája, hogy kicsit magas az áruk. A legolcsóbb 24,60-ba, míg a legdrágább 61,30-ba kerül. A tubusos krémek tulajdon­képpen nem számítanak új­donságnak. Igaz, nem is na­gyon elterjedtek. A gyártók mindenesetre évről évre meg­próbálkoznak, hogy megked­veltessék. A Bajai Húsipari Kö­zös Vállalat új tubusos kréméi főként a kirándulóknak és azoknak ajánlhatók, akik sze­retik a szokatlan ízeket. A Tomi paradicsomos májkrém, a va­dászpástétom és a Sugovica húskrém mindenesetre újabb változatosságot ígér. A külföldi termékek közül két konzervféle és egy üdítőital­család érdemel kiemelést. Az eperbefőtt Lengyelországból érkezett, a felezett őszibarack déli szomszédainktól. Az ugyan­csak jugoszláviai, alma alapú szűrt gyümölcslevek narancs, eper és őszibarack ízesítéssel kerülnek forgalomba. Dicséret illeti a Hoss.zúhegyi Mezőgazdasági Kombinát íz­léses, literes, tetra-pack csórna, golású alma üdítőitalát, bár a termék Hey-Ho elnevezése aligha fog nagy sikert aratni a nyelvvédők körében. A hazai gyárakban két és fél decilite­res kajszi- és őszibarack ros­tos gyümölcsnektár is készül. Az idei nyáron — a jelek sze­rint — tovább nő a kevesebb cukrot, kevesebb tartósítószert tartalmazó üdítőitalok válasz-' téka. F. D. !|\ mW§ßfl 9wtm Sok turistát vonz a nagyharsányi szoborpark Fotó: Cseri László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents