Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-17 / 165. szám

1987. június 17., szerda Dunántúlt napló 3 Megy diákhotel Baranyában Nyári szálláslehetőségek kollégiumokban Jegyzetek a IX. TIT kiildüttgyiilés után A TIT is válaszút előtt áll Kisebb kuszaságra bukkanunk kőrútunkon, ha azt kívánjuk ki­nyomozni, hogy a pécsi felső- oktatási intézmények kollégiu­mait és a baranyai középisko­lai diákotthonokat miként hasz­nosítják nyáron. Úgy tűnik, elég hely lesz azok számára, akik Baranyát választják úticél­jukul, az viszont biztos, hogy na­gyobb odafigyeléssel, jóval szervezettebben is mehetnének a dolgok, elsősorban a közép­iskolák esetében. * A felsőoktatási intézmények kollégiumai közül az idén nem kerül a turizmus vérkeringésé­be a POTE egyik egysége sem. A magyarázat egyszerű: a 48-as téri épületet felújítják, két évig tort a munka. így a másik, a Jakabhegyi úti kollégium ad helyet a külföldi hallgatóknak, a gyakorlaton itt tartózkodók­nak. A JPTE valamennyi kollégiu­mának kisebb-nagyobb részét az Express ifjúsági és diák uta­zási iroda működteti nyáron. A komforttól függően 80—140 fo­rint személyenként az ár. Meg­tudtuk, hogy már most le van foglalva a több mint nyolcszáz férőhely 60 százaléka. Ritka a napi olyan betérő turista az Expressnél, aki szállást keres. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola két kollégiumában az eddigi hagyományoknak meg­felelően, különböző szakszerve­zeti beutaltak nyaralnak, emel­lett csoportokra van szerződé- . sük különböző utazási irodák­kal is. A PMMF-en elmondták, hogy szívesen látnak betérő egyéni turistákat is, diákoknak hatvan, felnőtteknek 120 az ár éjszakánként, és az étkezési le­hetőség is megoldható. * A középiskolák előtt négy le­hetőség áll: nem adják ki a kollégiumot nyárra, hivatkozva felújítási vagy más munkálatok­ra; utazási irodákkal kötnek szerződést; saját szervezésben fogadnak csoportokat, vagy részt vesznek valamilyen formában az „ifjúság nyári országjárását (tu­rizmusát) segítő" diákhotel for­ma valamelyikében. Jelen cikk elsősorban tájékoz­tatni akar a nyári lehetőségek­ről, így csak az utóbbi formával foglalkozunk. A középiskolás di­ákotthonok nyári, diákhotelként való működtetése körül igen nagy a zűrzavar. A zűrzavar el­sődleges oka: az utolsó pilla­natban dőlt el, hogy végül is melyik intézmény melyik kollé­giuma használtatik majd nyá­ron "is. Az „utolsó pillanat” okát pedig abban kereshetjük, hogy gyakoratilag - szerteága­zó okok miatt - nem éri meg anyagilag egyetlen intézmény­nek sem, hoqy nyárra kiadja a „köznek" kollégiumi férőhelyeit. Mindezekből, és a két illeté­kes (a KISZ KB és a Művelődé­si Minisztérium), közötti koor­dinálatlan munka utóhatásai­ból következik a tájékoztatás pontatlansága, az egymásnak ellentmondó információk töm­kelegé, a diákhotelek egy ré­szével kapcsolatos újság, az ÉT-lap trehány pontatlansága is. Ügy tűnik, senkinek sem fon­tos igazán, hogy hol, miként és hogyan laknak azok a tízezrek, akik a középiskolai kollégiumo­kat kívánják országjárásukon, kirándulásaikon nyári szállás­ként felhasználni. Nézzük sorra! A tárca hiva­talos lapja, a Művelődési Köz­löny május 29-i keltezéssel megjelent példányaiban téves információkat közöl a diákhote­lekkel kapcsolatban. Baranyá­ban olyan helyet is megjelöl, ráadásul hibás helyesírással, ahol idén nem lesz hasznosí­tás, ugyanakkor — feltehetően a megengedhető, de semmit sem magyarázó - korábbi „lap­zárta" miatt jó néhány valós hely nem szerepel. A szerkesz­tés koncepció nélküliségét, ' a felkért jelentések nem megfe­lelő szempontjait bizonyítja, hogy több országos kollégium szolgáltatásáról megtudjuk, hogy — igen nagy meglepeté­sünkre — például televízió ta­lálható ott, de hogy hány ágya­sak a szobák, lehet-e enni a helyszínen, van-e meleg víz, semmit sem árul el a többolda­las közlemény. A szellemes című ÉT-lap, a KISZ KB Építőtáborok Bizottsá­gának lapja közli ugyan a diák­hotelek listáját, de valami ok folytán egy sorral elcsúsztak a címek, így használhatatlanná vált a lap ezen része. (Azóta a Népszabadságban és a Ma­gyar Ifjúságban megjelent a helyesbítés.) A diákhoteleket más néven ÉT-hoteleknek hívják, mert nem­csak a lakók, hanem az ügyin­tézők, a hotelek alkalmazott­Játszóházakat ma már sok művelődési házban, sőt mú­zeumban is tartanak. Tíz éve merült fel az ötlet, hogy a gyerekeknek tartalmas játék­időt, lehetőséget kellene biz­tosítani, mert nem mindenki tud otthon rajzolni, fúrni-fa- ragni, verset, rövid mesét dra­matizálni, csutkababát készíte­ni vagy a történelmi korok­ban elmerülni és azokhoz iga­zodó, komoly játékot játsza­ni. A játszóházak a család nyújtotta lehetőségek kiegészí­tésére, a játékidő élvezetes és hasznos eltöltésére szolgálnak. Hozzájárulnak a gyerekek fan­táziájának, személyiségének és a már bűvfogalomként emle­getett, de valóban nagyon fontos kreativitás fejlesztésé­hez, kibontakoztatásához. Mindebből következik, hogy sok más tevékenységhez ha­sonlóan, a játszóházakat is csak meqfelelő felkészültség­gel, felelősséggel érdemes ve­zetni. Granasztói Szilvia tanár húszéves pedagógusi munkás­sága alatt nehezen tudná ösz- szeszámolni, hány játszóhózat vezetett, illetve még a játszó­házak „bevezetése" előtt is bábszakköröket tartott, ame­lyeket már kiegészített más já­tékformákkal. irt módszertani, ismertető könyvéket: a Színes kövek művészetét, a Maskarát, az ünnepsorolót, a Játsszunk a bábuval címűt. Tanítóképző­be járt és bábszínész képesí­tést is szerzett. Vezet régi já­tékok játszóházát az óbudai Fő téren, az óvónőknek indí­tott hároméves továbbképző oktatás tematikájában ő fog­lalkozik az ábrázolás, a rajz, az új technikák megismerte­tésével.- Viszont én is sokat tanu­lok az óvónőktől, például ezt a kis madár figurát - kanya- rít körbe színes papírlapokat Granasztói Szilvia és hajtogat­ja szempillantás alatt mozgat­ható szárnyú, szép formájú ma­dárrá. A pécsi Apáczai Neve­lési Központ Művelődési Há­zában sokan veszik körül. A jai is diákok, az építőtáboro­zás egy formája ez. A diákhotelekben az árak elfogadhatóak. Komfortfokozat­tól és más adottságoktól függetlenül- mindenütt ma­gyar diákok negyven, magyar felnőttek 60, külföldi állampol­gárok 90 forintot fizetnek egy éjszakáért. * Végül közöljük a baranyai diákhotelek végleges és pon­tos listáját. Megyénkben négy diákhotel működik, ami azért is örvendetes, mert két megyében egyetlen egy sincs belőlük. Kérdésemre azt a választ kap­tam, hogy ez az adott terület­Jó Napok programsorozatára hívták meg, ahol több alka­lommal tartott játszóházat. — Szívesen vállalok el ilyen feladatokat. A legjobban az egésznapos, vidám vásárokat szeretem, ahol elég idő áll a rendelkezésemre. — Miben látja a foglalkozá­sok módszertanának a lénye- gát? Mikor érzi eredményes­nek és örömtelinek? — Mondhatok néhány íratlan szabályt. Fontos, hogy nyitott legyen, tehát bárki megtalál­ja benne a helyét, a gyerekek bármikor abba hagyhassák a munkát, ne legyenek kötelező időhatárok a számunkra. A képzőművészeti indíttatású ját- szóhózakban érdekes, új tech­nikát lehet kipróbáltatni, de nem minden a technika. Elen­gedhetetlen a változatosság és ez már mindenfajta játszóház­ra érvényes. A játékformákat is így célszerű tervezni és ar­ra is gondolni kell, jobb, ha a játszóházat két ember vezeti tel foglalkozó munkatárs ambí­cióival is összefügg. A baranyai diákhotelek: Pécs, Pollack Szak- középiskola kollégiuma (Jókai út 8.), június 29-augusztus 23, 60—80 férőhely, még valameny- nyi napra szabad; Mohács, Marek Szakközépiskola kollé­giuma (Újváros 9.), július 1 — augusztus 20, 90 férőhely; Sik­lós, Középiskola kollégium (Is­kola u. 24.), június 28—július 6, valamint július 28-augusztus 8, 50 férőhely; Szigetvár, Zrínyi Gimnázium kollégiuma (Lenin lakótelep 3.), július 28-augusz- tus 3, 50 férőhely. Bozsik László egyszerre vagy felváltva, mert így a gyerekek hosszú idő alatt sem unják meg a tanárnénit vagy tanárbácsit. Én elsősor­ban képzőművész jellegű ját­szóházat vezetek, de min­den alkalommal dramatizá­lunk meséket, énekelünk nép­dalokat, felelevenítünk odaillő népszokásokat. Már van némi rutinom, mégis újra és újra felkészülök a foglalkozásokra. A játszóház életformámhoz tar­tozik. Eredetileg iparművész­nek készültem, de amikor két kisfiam született, állandóan bá- boztam nekik. A fiaim ma már húszévesek, de én megmarad­tam a bábozás mellett, meg­szerettem — meséli Granasztói Szilvia, miközben tanácsokkal látja el az érdeklődő napközis tanár nénit, milyen húsvéti meg­lepetést ügyeskedjen a gyere­kekkel együtt. Türelmes, min­denkire figyel, mindenkinek se­gít. Harmincévesnek sem néz ki. — Ez a gyerekekkel való állandó foglalkozás üdítő ha­tása: nem érek rá minden ide­gesítő problémán, „felnőttes” gondon töprengeni - neveti el magát. Barlahidai A. Az elmúlt két esztendő kongresszusokban, közgyűlé­sekben gazdag időszakát zár­ta szombaton a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat IX. küldöttgyűlése Budapesten, az ÉDOSZ-székházban. A négy és félszáz résztvevő között ott volt Baranya megye TIT szerveze­tének tizenhat tagú küldöttsé­ge, a' megyei pártbizottság és a megyei tanács képviselői. A küldöttgyűlés előestéjén, mint azt már lapunkban közöltük, a Kossuth Klubban kitüntetéseket adtak át az ismeretterjesztés elismeréseként. A kitüntetettek között eddig meg nem írt pé­csiek: „Kiváló ismeretterjesztő munkáért" kitüntetést adtak át Piti Zoltánnak, Pécs Megyei Város Tanácsa elnökének, a TIT Baranya Megyei Szerveze­te alelnökének. „Szocialista kultúráért" kitüntetést dr. Dió- fás/ Lajos, a Pannonvin Bor- gazdasági Kombinát vezér­igazgató-helyettese, a TIT Ba­ranya megyei elnökségének tagja vehetett át ismeretterjesz­tő munkájáért. Dr. Bencze Jó­zsef, a Mohács Városi Bíróság elnöke, aki a TIT Mohács vá­rosi elnökségi tisztét tölti be, Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. A Bugát Pál orvos által 1841-ben életre hívott Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat a maga nemében egye­dülálló szervezete a hazai ér­telmiségnek. Mégsem kerülhet­te el azokat a változásokat, válságokat, melyek az elmúlt évtizedek szellemi értékrendjét világszerte megrázkódtatták. Nem kímélték a hazai társa­dalmi, gazdasági életet ért megrázkódtatások sem. Éppen ezért a változásról, az új hely­zethez való alkalmazkodásról esett a legtöbb szó a szom­baton lezajlott IX. küldöttérte­kezleten. Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára az értékválságról szól­ván hangsúlyozta, hogy a TIT sokat tehet a helyes értékará­nyok kialakításáért. Ma, ami­kor átértékelődik és közelít egymáshoz a fizikai és a szel­lemi munka, amikor társadal­mi-gazdasági kibontakozásunk­ban egyre fontosabb szerepet játszik az emberi tényező, egy­re nagyobb fontossággal bír a kulturális felemelkedésért végzett mindennapi aprómun­ka. Dr. Ádám György, a TIT or­szágos elnöke „a mindennapi műveltségről" írván jelentette be, hogy a társulat új, széles sávú cselekvési programot hir­det. Már rég nem az egykori TIT-előadások sorára kell ilyen­kor gondolnunk, hanem a tu­dásszerzésnek a modern tech­nika által biztosított szám­talan lehetőségére. Egyben a tradíciókhoz és a természethez való visszatalálás erőforrásai­ra. E program fő témája idén az életmód összefüggése egész­séggel, kultúrával, műveltség­gel, gazdasággal. Kapcsolód­va persze az egészségügyi kor­mányprogramhoz. Ez a cselek­vési program kiemelt figyelem­mel kíséri a környezetvédelem kérdéseit. Továbbra is nagy erőfeszítéseket, szentel az ide­gen nyelvek oktatásának. Fi­gyelmet fordít a magyarság kulturális tradícióinak őrzésére és a nemzetiségi művelődésre. A TIT ma 30 000 tagot szám­lál. Legtöbb tagja pedagógus, de ott vannak soraiban az or­vosok, az agrárszakemberek, a jogászok, a hivatásos katonák és egy sor más értelmiségi szakma képviselői. Akadémiku­sok, nemzetközi szaktekintélyek és a szellemi élet egyszerű munkásai. A szombati küldöttgyűlésen igen meggyőző volt például a zalatárnoki állatorvos hozzá­szólása, a falun s a faluval élő értelmiség hitvallása. Ők azok, akik ma népfőiskolát szeiveznek a falura, megmen­tik a régi népélet utolsó szel­lemi és tárgyi emlékeit, szol­gálják a falu lakóinak szellemi előrelépését. Sok szó esett a küldöttgyű­lésen az anyagi nehézségek­ről, melyek a TIT olyan közis­mert és megbecsült lapjait is fenyegetik, mint az Élet és Tu­domány vagy a Természet Vi­lága. — Nem lehet pusztán csak bevételt hozó szervezet­ként kezelni azt a TIT-et -, hal­lottuk Botos Katalin közgaz­dásztól, — amely alapismere­tek nyújtásával járul hozzá a fejlődéshez. A gyűlés másik nagy témája az utánpótlás volt. Ha végig­néztünk a padsorokon, bizony szembetűnő volt a fiatalok tá­volmaradása. Akik az ő kö­rükből szóltak hozzá, elsősor­ban nem a létező egziszten­ciális gondokat, az anyagi ne­hézségeket emlegették. Inkább azt, hogy arra a fiatalra, aki valóban készül az értelmiségi hivatásra, akivel megismertetik a TIT célkitűzéseit, számíthat­nak is a szervezet soraiban. A hozzászólók sorát Piti Zol­tán zárta. Emlékeztetett arra, miként fékeződtek le az elmúlt idők negatív változásainak ha­tására az ország szellemi de­centralizálására megindított eiő'eszítések. A vidéki centru­mok mintha nem a hetvenes években kialakított elképzelé­sek szerint fejlődnének. A TIT- ről szólva ónnak társadalma- sítasot szorgalmazta Piti Zol­tán: — Ki használjuk-e a TIT, az abban tömörült értelmiség tcrscdclmi szerepét, társadal­mi bázisát? Érvényesitjük-e meglévő eszközeinkkel az itt felhalmozott tudást? - hang­zott o kérdés, mely egyben a kultúra, a társadalmi élet de­mokratizálódására irányult. És hogy mindennek kik lesznek a folytatói, attól függ, hogy ké- pes-e a TIT a folyamatosság- ru és a komplexitásra. Kineve­li-e a fiatal értelmiség köré­ből a következő évek társadal­mi aktíváit. Gállos Orsolya A második család Képernyő elolt A múlt vasárnap kánikulai délutánját bizonyára kevesen töltötték a képernyő előtt. Jó­magam egy eseménydús hét­végétől elcsigázva menekül­tem a hűs szobába, a Családi vasárnap programjához. Kele­men Endre műsora másfél éve létezik, és a rendelkezésre ál­ló órában mindig valamilyen, a családokkal kapcsolatos té­mát dolgoznak fel. Szülők, gyerekek, kellemes otthonok jelentek meg vasár­nap délután a képernyőn. A szülők életük nem éppen szív­derítő szakaszát, előző házas­ságuk válságait és a válást idézték fel, és aztán azt, hogy miképpen alapítottak ismét családot. Gyerekek a második házasságban — volt a műsor címe, s olyan családok köré­be vitte el a nézőt, melyek­ben elvált szülők gyerekeinek kellett megtalálniuk és elfo­gadniuk az új szülőt, • az új testvért. Vagy - mint nem egy esetben láthattuk — ha új szü­lőként, testvérként senki sem erőszakolta magát a másikra, találhattak őszinte barátra, se­gítőtársra - vagy nem. A műsort érdekessé tette, hogy megismerkedhettünk há­rom ilyen második családdal, új családdal: az öt fiúgyerme­ket nevelő Jánosáékkal, a gondjaikról, örömeikről meg­nyerő őszinteséggel beszélő Garamvölgyiékkel és egy is­mert művészházaspárral, Dévai Nagy Kamillával és Pelsőczy Lászlóval. A párok körül ott voltak a gyerekek, kicsik és nagyok, tipegők és kamaszok. Az „én" gyerekem, a „te" gye­reked meg a „mi" gyerekünk. Aztán megszólalt néhány ka­masz, és többnyire megértés­sel szólt apa vagy anya válá­sáról, a megjelenő nevelőapá­ról. Megszólalt néhány híres­ség is, és beszélt válságairól, az újrakezdésről. Rokonszenves volt a műsor szereplőinek őszintesége, és mivel a hétköznapi ember szá­mára minden elméletnél meg­győzőbb az egyén élettörténe­te, az ifjú szakértő szavai is akkor váltak hitelessé, amikor megvallotta, hogy maga is egy ilyen nehéz korszak hónapjait, éveit éli. Az egyórás programban ki­kerekedett kép végül is derűs volt, harmonikus. Kiegyensú­lyozott embereket mutatott be, szép otthonokat. Egy-egy gye­rekarc jelezte csak figyelmez­tetően vagy a felnőttek arcán egy-egy most már el nem mú­ló keserű vonás, hogy a felnőt­tek tévedéseinek és újrakezdé­seinek az órát kik fizetik meg igazán. Ez a jobbára derűs összkép azonban szemmel lát­hatóan a példákat akarta fel­mutatni. Példákat arra, hogy az élet igenis természeténél fogva mindenkinek tartogat néhány kudarcot. A kudarc, a balsiker mellett azonban kí­nálja az újrakezdés lehetősé­gét is. Ehhez azonban fel kell ismernünk, hogy milyen sokfé­lék vagyunk mi emberek, meg kell tanulnunk elfogadni egy­mást, elfogadni, ismerni ön­magunkat. És vigyázni ma­gunkra, vigyázni egymásra. G. O. Granasztói Szilvia játszó Hazai Az angol nyelvtábor résztvevői kikapcsolódásként a játszóház programjait látogatják Pécsett, a Nevelési Központban A játék fiatalít

Next

/
Thumbnails
Contents