Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-15 / 163. szám

1987. június 15., hétfő Dunántúlt napló 3 ,Ez nekem Szicília...’ Parasztbecsület a havihegyi kápolna körül? Egyedülállóan pécsi produkció lehetne Hallgatom egy szombat dél­előtt a pécsi rádiót. Ismerős hang beszél. Egyszerre csak felütöm a fejemet. Mit is hal­lok? A havühegyi kápolnáról szól az elmélkedés, a környezet olaszos szépségéről, aztán ar­ról, 'hogy élethű Parasztbecsü- ietet lehetne itt előadni, szinte díszletek nél'kül. Még el sem száll az utolsó szó, bennem folytatódik a gondolat és máris tárcsázom a 'Magyar Rádió pécsi körzeti stúdióját. Kovács Imrét kérem. ,- Friss anyag volt?- Á! Ismétlés. Tavaly ment először.- Visszhang?- Semmi . . . Megegyezünk, hogy később visszatérünk a dologra, hátha el lehet valamit érni. És to­vább gondolkodom: miért nem reagáltak a szenzációs öt­letre? Nem hallották? Nem tartják jónak? . . . A héten egyik délután a helyszínen folytattuk az elmél­kedést Kovács Imrével és egy szakemberrel, Vas Zoltán Iván­nal, a Pécsi Nemzeti Színiház rendezőjével. A környezetet aligha kell bemutatni, de azért néhány 'jelzést engedjen meg az ol­vasó. Az út karéjából emelke­dik ki a Havihegy orma a ká­polnával, amit 1691-ben foga­dalomból emeltek a pécsiek a pestisjárvány elmúltával; a hozzávaló követ a meredek hegyoldalon kézben 'hordták fel. Gyepes térség övezi, ben­ne öreg, még mindig termő mandulafákkal és más növé­nyekkel. A templomtól balra kb. 45 fokos dőlésű sziklafal, ennek elején a feszület. Lehet-e itt színházat csinál­ni? Ha a tettyei romok között, vagy a Barbakánban lehet, itt miért ne?- Gyerekkorom óta imádom ezt a helyet, ez nekem Szicília, nem is kell odamennem — így Kovács Imre. - Augusztus első vasárnapján van itt a búcsú, régen itt a templom körül éj­szakáztak, akik 'messzebbről jöttek. A. búcsú látványa, han­gulata feledhetetlen számom­ra. Talán ezért is fogant meg bennem a gondolat. Micso­da Parasztbecsület lehetne itt!... A lelkesedés egy pillanat alatt átragad Vas Zoltán Iván­ra, aki pironkodva vallja be, 'hogy többéves pécsi ittléte alatt többször is járt itt, de „színházi szemmel” nem nézte ezt a helyet. Most bepótolja és így vizsgálódik. Néhány hangos, deklamáló mondat in­nen is, onnan is, és máris kész a vélemény:- Az akusztika remek, az egész környezet valóban kínál­ja magát az operaelőadásra, de itt még bármi egyéb is tör­ténhet. Én görög tragédiákat is el tudnék képzelni itt. Vizsgáljuk azt is, hány néző számára lehetne itt hely.- 300 nézőt bizonyára e| le­hetne helyezni - jelenti ki a rendező. - Hat előadás min­denképpen elképzelhető. De- bát erre vállalkozó is kell. Természetesen elsősorban a Parasztbecsületben és „elma­radhatatlan” társában, a Ba- jazzók'ban gondolkodtunk. Va­jon nem lehetne-e ezeket a Pécsi Nyári Színház visszatérő attrakciójává fejleszteni, ame­lyen hovatovább rangot 'jelent­hetne a fellépés. Egyedülálló­an pécsi produkció lehetne! Hársfai István „Én itt akarok dolgozni végleg..., ameddig egészségem engedi...” Miniszteri látogatás Mázaszászváron Szakmai párbeszéd a mecseki szénbányászok és Kapolyi László között Ha a mecseki szénbányászat jövője csupán érzelmi indítta­tások alapján dőlne el, min­den bizonnyal Deák Péter, Komló Bányaüzem szocialista brigádvezetője egyedül is há­tára vehetné a bányavállalat több, mint 12 000 dolgozójának sorsát. Azt mondja: én itt aka­rok dolgozni végleg —, ha egészségem engedi. Nincs olyan szakma a világon, amelynek mindig jól megy — nekünk szénbányászoknak mos­tanában kevés a sikerélmé­nyünk, pedig enélkül nem le­het dolgozni . . . Nem biztos, hogy sikerél­ményt hozott tegnap kora reggel (7 órakor) a mecseki szénbányászok mintegy 80 főnyi képviselőjének (brigád­vezetők, üzemvezetők, főmér­nökök, vállalati vezetők) ta­lálkozása Kapolyi László ipa­ri miniszterrel. Tény azonban, hogy a több órás szoros szak­mai döntő mértékben az ész­szerűségen, a népgazdaság prioritásán alapuló szakmai párbeszéd szinte valamennyi résztvevő teljes egyetértését hozta. Az érzelmekről még sgy gondolat: szokatlan ta­lálkozás volt ez, a miniszter szombaton reggel (gondo-, lom neki is szabadnapja volt) 7 órára érkezett Máza- szászvárra, s az ugyancsak szabadnapos bányászok szí­vesen áldozták fel idejüket er­re a programra. A programra, amelyet az Északi Bányaüzem 1-es és 3-as szocialista bri­gádjai kezdeményeztek, amely találkozón, mint Pukli János szocialista brigódvezető beve­zetőjében elmondotta, azt sze­retnék megtudni többek kö­zött a minisztertől, hogy lé- tezhet-e, hogy a tíz. esztendő alatt ötször élüzem címet nyert bányaüzem, ahol a szén fajlagos fűtőértéke 52 száza­lékkal magasabb, mint az or­szágos átlag, ahol az egy egységnyi hőmennyiséget ol­csóbban állítanak elő, mint azt a szénbányászattal kap­csolatos mostani értékítéletek­ben már gazdaságtalannak minősítenek bezárják? Az ipari miniszter alapos, érthető elemzést adott a szén­bányászat helyzetéről, a nép- gazdasági érdekek által dik­tált megítéléséről, s a jövőről is. A lakossági szénigények nő­nek, a széntüzelésű erőművek rekonstrukciói után közben is több szénre lesz szükség, a kokszolható feketeszén iránt Dunaújváros éhsége nem csökken. Természetesen mind­ez csak akkor szülhet hurrá- hangulatot a Mecsekben, ha a termelés a gazdaságosság követelményeinek eleget tesz. Ennek egyik módja, hogy a mecseki bányászok vállalkoz­zanak önszervező, tulajdon­képpen önfinanszírozó munká­ra, a szocialista brigádok to­vábbfejlődésének egyik ígére­tes területe lehet ez a tevé­kenység. S ebben a vállalati vezetőknek menedzserszerepet kell hogy vállaljanak. A me­cseki szénbányászat jövőjéről szólva a miniszter elmondotta, hogy a magyar szénbányászat mostani, de bármely más szer­kezetátalakítási programja esetén is biztos . .. Lombosi Jenő Pécsváradnál szabályos gödrök okoznak fejtörést „Titokzatos** körök a mezőn Egy ismerős hölgy némi iz­galommal az arcán mondja: — Azt beszélik Magyaregre- gyen, hogy a falu határában, a tó közelében furcsán, kör alak­ban nőtt a fű. Állítólag hosszú évek óta így van, a tudósok is vizsgálják. A múlt héten —. ez május végén volt, magam is arra jártam, s a buszból kite­kintve tisztán látszott, hogy az ároktól nem messze valóban kört formáz egy helyen a fű. Eddig az expozíció, vagyis a történet Bevezetése. A hölgy útmutatásai alapján néhány napja becserkésztem a vidéket, az eredmény azonban lehango­ló: egyik fűszál olyan mint a másik. Egyformán zöldell a rét Magyaregregynél. A biztonság kedvéért megszólítok egy fér­fit, aki a lucernát forgatja. — Ügy ismerem a vidéket, mint a tenyeremet, de ilyenről nem hallottam - mondja. Várszegi Károly geológus, az Állami Földtani Intézet dél-du­nántúli szolgálatának munka­társa nem lepődik meg a „le­kerekített” mesén. Ö igazán tudhatja, hogy a természet gyakran produkál érdekes, ideig-óráig megfejthetetlen dolgokat.- A különböző talajokon más és más növénytársulások fejlődnek ki. Meghatározza ezt természetesen az éghajlat, a klíma és számos meteorológiai tényező is — mondja. — A ta­pasztalt, szakmailag felkészült megfigyelő a növényzetből is következtetni tud, milyen talaj húzódik meg a felszín alatt, sőt ezt a megfigyelést az érckuta­tásban is hasznosítani lehet. — Mit láthatott a mezőn az illető hölgy? — Sokféle oka lehet az ilyen jelenségnek. Lehet, hogy egy­szer gödröt ástak ott, s a gödör szélén megváltoztak a vízviszo­nyok. A mezei szegfűgombára is jellemző, hogy úgyne­vezett boszorkányköröket ala­kít ki, főleg a legelőkön, ahol birkák tanyáznak. A pogányi repülőtéren figyelhető meg a legjobban, hogy a juhok ked­venc tartózkodási helyén - köztudott, hogy ez az állat egy csoportban pihen — az intenzí­vebb trágyázás miatt elliptikus foltokban kövérebb a fű. Vagy a felszíni mozgások, az agya­gos altalaj elcsúszása miatt is keletkezhetnek ilyen foltok. Mggyaregregy térségében ez éppen nem elképzelhetetlen. Az okot mindig külön-külön kell vizsgálni. A geológus nemegyszer a ré­gésszel is együttműködik. Vár­szegi Károly elmesél egy ese­tet: — A pécsváradi homokbá­nyában tavaly nyáron furcsa, szabályosan kivájt mélyedése­ket találtak a munkások. A kö­zelben földvár van, a régészek arra gyanakodtak, talán ennek a lakói fúrták ki. Ennek ellent­mond, hogy csak földet találtak bennük. Ahhoz viszont, hogy természeti erőre gyanakodja- junk, túlságosan szabályosak. A rejtély még megfejtésre vár. A geológia vagy a régészet azonban előbb-utóbb megadja a választ. Havasi J. Új rend a POTE Szülészeti Klinikáján Külföldön kevésbé, de itthon még szokatlan gyakorlatot rendszeresített a POTE Szülé­szeti és Nőgyógyászati Kliniká­ja: a közelmúltban bevezették a mindennapos látogatást. Délelőtt 10 órától délután 6 óráig kereshetik fel a hozzá­tartozók a nőgyógyászati, a terhespathológiai illetve a gyermekágyas osztályon fekvő családtagjaikat. Az újszülötte­ket szintén mindennap 10-töl fél 11-ig és délután fél 6-tól 6-ig mutatják meg a főépület bejáratánál elhelyezett két mo­nitoron. Az új gyakorlat az eddigi, heti háromszori látogatási és újszülött-bemutatási rendszert váltotta fel. Bár mindössze né­hány hetes, a tapasztalatok kedvezőek. Az orvosok és a nővérek elsősorban abban lát­ják előnyét, hogy megszűnt a meghatározott idejű látogatás­ra jellemző zsúfoltság. A bent­Mindennap látogatás fekvők pedig azért örülnek, mert a családtagjaik bármikor felkereshetik őket, nem kell számolniuk a napokat, az órá­kat az újabb látogatási lehe­tőségig. így vélekedik Török Lászlóné is, aki négyhónapos klinikai fekvés után hozta világra első gyermekét, Krisztinát. — Azelőtt legalább ketten- hárman összejöttek, nehezen lehetett mindenkivel beszél­getni — mondja. — A mesz- szebbről idekerültek pedig azért drukkoltak, nehogy kés­senek a látogatóik, mert ak­kor • keveset lehetnek együtt. Most más a helyzet. A nagy­bátyámmal is nyugodtan be­szélgethetünk, — mutat a mel­lette ülő férfira. — Mázaszászvárról jöttem, buszhoz vagyok kötve - bólint Zag József -, most csak ehhez kell igazodnom, s ez jó dolog. Sokan vélekednek hason­lóan. Akik kocsival jönnek a regionális betegfelvételi terü­letű klinikára, azoknak is egy­szerűbb Somogy, Tolna vagy éppen Zala megye települései­ről látogatniuk. Az új renddel egyidőben több széket tettek a klinika várótermeibe és a folyosóira. Ezzel együtt meg­tiltották a dohányzást, amely­nek betartása ebben az egész­ségügyi intézményben különö­sen fontos. A szoptatás és a csecsemők ki- és behozatalá­nak idejére minden látogatót megkérnek, hogy ne tartózkod­janak a folyosókon, hanem a vá rákban. A látogatási rend kibővíté­sétől azt is remélik, hogy ja­vulni fog a klinika telefonhely­zete. A bentlévők hívására két fővonalat rendszeresítettek: az első emeleten fekvő gyermek- ágyasokat' a 10-204, a máso­dikon lévőket pedig a 24-220- os számon lehet elérni. A két közvetlen vonal, az amúgy is terhelt klinikai fővonal mente­sítését szolgálja. A klinika emeletein, a ke­zelőkben lévő mellékállomások gyakran így is nehezen elérhe­tők, és kifelé sem tudnak tele­fonálni. Sürgős esetekben ko­moly gondot okoz a vonal­hiány. Ezért fontos, hogy a kli­nikai fővonalat ne foglalják le a magánbeszélgetések. T. É. Épül az orfű— magyarhertelendi összekötő út Karnyújtásnyira a melegvizes strand Orfű is olyan, mint a nyári Balaton. . Ha meleg van és süt a nap, csábít a víz úszásra, csónakázásra, vitorlázásra, szörfözésre. És, ha hűvös, esős­re fordul az idő? Kutassy Ti­bor, az orfűi kemping vezetője a megmondhatója, hogy akkor hiába a sokféle más elfoglalt­ságot, szórakozást kínáló lehe­tőség, a kempingezők nem tudnak mit kezdeni magukkal. Az autós vendégek, olyankor felkerekednek és Harkányba tartanak, vagy a 20—30 kilo­méteres rövidebb utat választ­va célbaveszik Magyarherte- lend melegvizes strandját, eset­leg átruccannak Sikondára. Jövőre már más lesz a helyzet az orfűi üdülőkörzetben. Az évek óta dédelgetett terv addigra valóra válik. Készül az Orfű—Magyarhertelend közötti új, 3640 méteres összekötő út. Tehát, ha beüt a rossz idő, akár gyalogosan is át lehet sé­tálni a melegvízű magyarherte­lendi strandra. S, hogy való­jában mennyit ér majd ez a lehetőség, azt csak akkor lehet lemérni, ha már végig lehet rajta menni autóval, akár gya­log szerrel. A megyei összekötő útépítési programban már évek óta sze­repelt ennek a nyúlfarknyi, ám a valóságban annál haszno­sabb útnak a megépítése. A Közlekedési Minisztériumnál megpályázták, s nyertek vele. A várhatóan 30 milliós költség egyharmadát a minisztérium állja, a kétharmadát a taná­csok és a helyi érdekeltségű szervek adták össze. Az építés előkészületi munkái tavaly ősz­szel megkezdődhettek. Ám az őszi, téli, tavaszi bőséges csa­padék alaposan késlelteti az útépítést. Az új út a tekeresi völgy­záró gátnál ágazik majd ki a bekötő útból és a másik vége Magyarhertelend déli részén csatlakozik a Kossuth Lajos ut­cába. Elkészültek az átereszek. A kivitelező Pécsi Közúti Építő Vállalat alvállalkozójaként a földmunkákkal birkóznak a ba- jaiak. Földmunkával? Inkább az agyagos sárral. A 7 méter szé­les új út még idén elkészül. Ha eddig nélkülöznünk kellett ezt a kurta utat, most már ne legyünk türelmetlenek. Ezzel a 30 milliós kiadással hosszú tá­von jelentősen megnövekszik az orfűi üdülőkörzet értéke. S ki tudja, felgyorsulnak-e az ide­genforgalmi turisztikai álmodo­zások, tervezgetések? Mert az új úttal mór az üdülők ezrei is fittyet hányhatnak a hűvös-esős nyári időjárásra. M. L. Épül az Orfűt Magyarhertelenddel összekötő út Fotó: Proksza László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents