Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-13 / 161. szám
Technika 1® •ÍSÍSSíS-iSií-S Ahogy a FISITA alelnöke látja A járműipar fejlesztésének kérdései A közvéleményt foglalkoztató kérdések között ott feszül, hogy lesz-e személygépkocsi összeszerelő üzemünk. Vagy az erre irányuló társadalmi nyomás, ugyanakkor az is fölmerül, hogy az erre fordítandó pénzekből ne autóbusz és haszongépjármű-gyártásunkat fejlesszük-e inkább? Elégsé- ges-e egyetlen típusra berendezkednünk? Tudunk-e majd idővel váltani? Képesek vagyunk-e megteremteni a gyártás sokat emlegetett hátterét? A közelmúltban egy Budapesten tartott konferencián prof. dr. Michelberger Pál, a BME Közlekedésmérnöki Karának dékánja, a Mechanika Tanszék vezetője, a GTE társelnöke, aki egyébként az Autókonstruktőrök Nemzetközi Szövetségének, a FISITA-nak is alelnöke, előadásában olyan tényekre mutatott rá, melyek ehhez a témakörhöz is továbbgondolásra érdemes adalékul szolgálnak. Az előadásnak — terjedelmi okok miatt — erősen rövidített változatát közöljük. A járműgyártás a termelésben, az exportban és a foglalkoztatásban játszott szerepe miatt a világban -, buszgyártás _tekintetében a magyar népgazdaságban is - igen jelentős. Ugyanakkor eléggé ösz- szetett a kutatási, fejlesztési műszaki tervezési és technológiai feladatok tekintetében. Számottevő a kihatás az egész iparra, közlekedésre, sőt humán vonatkozásai miatt közvetlenül befolyásolja mindennapi életünket. Mindezek alátámasztására néhány adat: a világ gépkocsiállománya 1985-ben meghaladta a 400 milliót. A nemzetközi külkereskedelmi forgalom legjelentősebb tétele a járműexport. Japán, termelésének mintegy 60 százalékát, NSZK és Franciaország a felét exportálja. Ugyanakkor a személyautó-kibocsátás 1984-ben csak 2,2 százalékkal nőtt a haszonjárműgyártás 14 százalékos bővülésével szemben. A fejlett autóiparral rendelkező országokban a foglalkoztatottak 16—17 százaléka tevékenykedik, közvetve vagy közvetlenül a járműiparban. A „háttéripar” jelentőségét mutatja, hogy egy munkahely megszüntetése a járműgyártásban három munkahely megszűnését vonja maga után az egyéb területeken. És fordítva: egy járműgyártó munkahely létesítése további három felállítását követeli. A magyar járműgyártás lényegesen szerényebb, de nép- gazdasági szerepe jelentős, noha alig néhány nagyvállalatra, illetve viszonylag csekély számú beszállítóra korlátozódik. A járműgyártás adja gépiparunk termelésének közel egy negyedét, exportjának pedig mintegy harmadát. Ez az utóbbi években Magyarország teljes exportjának 10-11 százalékát éri el. Ilyen részaránya más iparágnak nincs hazánkban. Az IKARUS termelésének döntő hányadát (87 százalékát) exportálja. A világ nagy autóbusz kivitelének ez mintegy húsz százalékát jelenti. Más országokkal összevetve autóbuszgyártásunk nagyságrendileg az NSZK és Japán termelésével egyezik meg, de ezen országokban a gyártás ba mozdult el. A mind nemzetközibbé váló piac, az eltérő földrajzi körülmények, vevői igények, előírások soha nem látott mértékben megnövelték az egy cégen belül gyártott típusvariánsok számát. Ehhez csak az NC, illetve CNC megmunkáló központok és a robotok biztosíthatnak megfelelő technológiát. Nem véletlen, hogy 1984-ben a világban létezett 120 ezer robot fele az autóiparban működött. Nem volna azonban teljes a kép, ha a járműgyártás negatív kihatásairól nem beszélnénk. A motorizáció kibontakozása három súlyos kérdést vet fel. Aggasztó méretekben nő a közlekedési balesetek abszolút száma, a környezetszennyezés, és a nem megújítható energiaforrások felhasználása. A főbb fejlesztési irányok épp e területeket érintik. A balesetbiztonság fokozása, az aktív biztonság növelése kiterjed lényegesen több cég között oszlik me^. Az évi mintegy 4000 darabos csuklós autó- buszgyártásunk pedig a világ termelésének több, mint a fele. Nehézfutómű-termelésünk több, mint kétszerese az egyes jelentősebb nyugat-európai cégek hasonló jellegű termelésének. Technológiai területen a közúti járműgyártás a század elején bevezette a futószalagos tömeggyártás módszereit a személygépkocsi előállítására. Ezzel évtizedeken keresztül egy sereg egyéb iparág technológiai, szervezési fejlesztésének szolgált mintaképül. Az 1970- es és 80-as években ugyanez a közúti járműgyártás elvetette a futószalagos gyártást és a rugalmas technológia irányáa menetstabilitás, manőverezés, szabályozott fékezés, valamint a pálya állapotától függő szabályozott sebesség megválasztásához szükséges berendezések fejlesztésére. E feladatok szinte minden részlete mechanikai és elektronizálási problémákat vet fel. A kör. nyezetvédelmi fejlesztések elsősorban a káros anyag emisszió és a zaj csökkentésére irányulnak. Az üzemanyag-fogyasztás csökkentésének területén látványos eredményeket hoztak az utóbbi évek. A világátlag 15-20 százalékkal csökkent az elmúlt 15 évben. Az új gépkocsik fogyasztáscsökkenése pedig az elmúlt 10 év alatt is nagyobb, mint húsz százalék. A piac szorításában a verseny egyik eszköze a vezetesi és utaskényeiem fokozása. A lengéskényelem növelése, a szellőzés javítása, a zajszint csökkentése azonban nemcsak vevőcsábító, hanem közvetve vagy közvetlenül hozzájárul a balesetbiztonság javulásához és a környezetszennyeződés csökkentéséhez. E területen teljesen új gondolat az aktiv felfüggesztés kifejlesztése, mely a jármű rugózásának, csillapítóinak tulajdonságát a mindenkori útegyenetlenségek és a járműsebesség, valamint a terhelési állapot függvényében optimális értékre állítja. A megbízhatóság fokozásának szándéka vezet a jármű élettartamra méretezéséhez. Döntő lehet a termelés rugalmasságának fokozása, úgy tűnik, végérvényesen eltűnt az a szá- zadeleji időszak, amikor Ford még kijelentette: „Nálam mindenki olyan kocsit vásárolhat, amilyet kíván, feltéve, hogy az fekete Ford T." Mindezek mellett persze javítani kell a vevői szolgáltatások minőségét. A most vázlatosan áttekintett műszaki fejlesztés és a hozzá kapcsolódó kutatás idő- és költségigényes. Egy-egy új személygépkocsi-alaptípus kifejlesztése az előtervezéssel együtt 4-8 évig tart és legfeljebb 6—8 évig lehet szériában gyártani. Haszonjárműveknél, autóbuszoknál ezek az idők hosszabbak, a fejlesztésben 6-8, a gyártásban 8-12 év is előfordulhat. Külön kiemelném az USA 1984-es, 4,5 milliárd dolláros fejlesztési költségét, mely a termelésbővítő beruházásokat nem tartalmazza. Még pregnánsabb a kép, ha egyetlen cég kutatási-fejlesztési (költségét tesszük vizsgálat tárgyává: 1982-ben a Cummins gyár a nehéz dízelmotor fejlesztésére 20 millió dollárt fordított. Ez az összeg közel kétszerese a teljes közúti jármű- gyártás összes fejlesztési feladatainak megoldására szánt hazai keretnek. Gabenasilők mikroszámítógéppel Piacképes terméket csak világszínvonalú technikával lehet előállítani. A Bátyi Mező- gazdasági Kombinát a takarmány minőségének javítása, tárolási veszteségek csökkentése érdekében — e megállapítás szellemében — fémsilótelepet létesített a Mohács melletti Törökdombon. A közel 10 ezer tonna termény tárolására alkalmas telep 10 fémsilóból és az azt kiszolgáló technológiai toronyból áll. A gépkocsin beszállított termény attól kezdve, hogy lekerül a járműről, teljesen automatikus úton jut a silóba. A tárolótelep villamos berendezéseinek üzemeltetését — ugyancsak automatikusan - egy SAIA PCA-2 típusú, svájci PLC célmikroszámítógép végzi. 256 be-, illetve kimenetig bővíthető, a beépített processzor INTEL 8085-ös. A számítógép központi egysége három funkcionális részből áll. A vezérlőprogramot tartalmazó EPROM-ok külön kártyákon helyezkednek el, melyek a központi egységhez csatlakoztathatók. Bemenetek nem galva- nikusan leválasztottak, miként a 32 kimenet sem. (400 mi Ili - amper). A technológiához illesztést GPM-2 típusú relék végzik, terhelhetőségük 5 Amper 220 Volt feszültségen. A technológiai folyamatábrán a kezelő felé, a visszajelzést (LED dióda), a kimenetek közvetlenül hajtják meg. A bemenetek aktív „0” szintűek, a jobb zavarvédettség és az egyszerűbb bekötés miatt. A programtár kapacitása 4 kilóbité, ez 16 kilóbitéig bővíthető. A hagyomónvos elektromechanikus, kezelőgombos, relés működtetéssel szemben a betárolás, kitárolás, hőmérsékletjelzés automatikusan, a PLC- program alapján történik. A gépek indítási sorrendje kötött. Minden gép indítása után három másodperccel a PLC megvizsgálja, hogy elindult-e az egység, s ha igen, akkor rajtoltatja a következőt. A termény útját meghatározó tolózárakat, kétfelé váltókat automatikusan működteti, és azok állását érzékeli. Ha már minden gép elindult, a PLC végig vizsgálja a működő szerkezeteket. A mikroszámítógép a fémsilókban lévő termény szintjét is érzékeli. Bekapcsolása után tíz másodperccel belső szintjelző bitekbe másolja a szintjelzők állapotát. Ezen bitek állapotától függően történik a „Betárolás”, „Kitárolás”, és a „Forgatás" program leállítása. A terménv hőmérsékletét külön hőmérőrendszer ellenőrzi. A hőmérőberendezésből érkező jeleket a PLC folyamatosan figveli, és vészhelyzet esetén figyelmeztető jelet ad. A célszámítóaép egyébként egyszerre 16 párhuzamos program futtatására képes. A technolóaiai folyamatban lévő valamelyik géo meahibásodá- sa esetén annak számát kijelzi, meakönnyítve ezzel a hibakeresést. összefoglalva, a PLC alkalmazása megnöveli a berendezések élettartamát, kizárja a téves technológiai folyamatokat, vilJamosenergia-megtakorí- tást eredményez, megkönnyíti a telep üzemelését. Távvezérlés, távjelzés, automatikus működés miatt figyelemre méltó az élőmunka-megtakarítás is. Varga Tamás, Mg. Kombinát, Boly Technika Klub A gumiabroncs leeresztésével, majd újbóli fölfúvásával, a futófelületre feszülő, hómintázatú gumigyűrű, elemekből összeállítható létra, merev végtagú emberek mozgását segítő lengőpedálos kerékpár, számítógép-tv-készülék-f loppy helyes bekapcsolási sorrendjét biztosító dugaszoló aljzat —, ezek a Dunántúli Napló, a Pannónia Innováció és a TIT közös Technika Klubjának legérdekesebb, most vizsgálat alatt álló, újdonságai. Természetesen továbbiak kerestetnek, így a nyári szünetet Műhelypadozat- tisztító gép Érdekes dokumentációt kaptunk a bonyhádi Vcfs- ipari Szövetkezettől. A probléma, melynek megoldására az anyagban jelzett gép hivatott, régről ismert. Gépműhelyek, szerelőcsarnokok, garázsok, erősen piszkolódó padozatának tisztítása minden esetben időt rabló, energiát igénylő, nehézkes takarító munka. A lecsöpögött olajba ivódó por, forgács, és a közvétlen gyulladásveszély elhárítására leszórt homok a közlekedő gépek, emberek nyomán vastagon lerakódva olajsárt alkot. Ez állandó baleset- veszélyt jelent, és nehezíti a helyiség tisztán tartását. A bonyhádiak most elkészült szerkezete szellemes megoldással igyekszik ezen segíteni. A gép villanymotorral hajtott, párhuzamos tengelyű maróhengere föllazítja az olajsarat, seprőberendezése pedig gyűjti a szennyező anyagot. A padozat kímélése miatt a hengerek függőlegesen célszerűen állíthatók. A gyűjtőtartály üríthető, cserélhető. A munkaszélesség 270 milliméter. Falak, illetve függőleges síkok 60 milliméterig közelíthetők meg. Mindenütt használható, ahol három fázisú ipari dugaszoló rendelkezésre áll. A helyes forgásirány megválasztása érdekében irányváltó-kapcsolót is fölszereltek. A gép két fix, és egy önbeálló keréken gördíthető kézi fogantyú segítségével. Itt található az indító pHIanatkapcsoló is. A meghajtómotor teljesítménye másfél kilowatt, a szerkezet teljes tömege 90 kilogramm. Teljesítménye a szennyezettségtől függően, 30 és 100 négyzetméter között változik óránként. A találmányt —, mely az eljárás alapja — az Alkotó Ifjúság Egyesülés Környezetgazdálkodási és Építési Irodája menedzseli. megelőzően, még egy alkalommal, június 16-án, kedden várjuk az ötletgazdákat 17 órától a Zólyom u. 2-ben, klubhelyiségünkben. A programban az ötletparádé mellett ezúttal nem előadás szerepel, hanem a pécsi újítások, szabad gépi kapacitások számítógépes nyilvántartásáról, ennek városi szintű megoldásáról, adátbank létesítéséről tartunk vitafórumot. Hrröl is Írnak, . . .hogy bízik a Föld, Kutatók számítása szerint évente 40 ezer tonnányi ürpor gyűlik össze a felszínén. A kozmikus por egy része- újra kijut a világűrbe, a többsége azonban a földön marad. . . .hogy tovább gyűrűzik a vita a tavaly megszűnt Műszaki Könyvklub körül, melynek megyénkből ezernél is több tagja volt. A klub váratlan fölszámolása máig tartó vihart kavart, föltámasztása pénzhiány miatt mégsem várható. A Műszaki Könyvkiadónak elég gondot okoz saját olcsó árainak fönntartása. . . .hogy a bányászatban itthon újdonsáqnak számító lőttbetonos technológiát a Dorogi Szénbányák már hasznosítja. A módszer elsősorban nagyszelvényű vágatok biztosítására, valamint a magas- és mélyépítésben alkalmazható. .. .hogy egy USA-ban megjelent könyv szerint a XX. század szellemi életét meghatározó 100 tudós művész közül hat magyar volt. Rovatszerkesztő: SZ. KONCZ ISTVÁN HÉTVÉGE 1987. június 13., szombat A Rába hátsóhidgyára Dr. Michelberger Pál