Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-12 / 129. szám

1987. május 12., kedd Dundntült naniö 3 Magasabb tudassa!, főbb minőségben Ai április végén Har­kányban tartott kétnapos országos építőgép-fenn­tartási tanácskozáson részt vett Somogyi László épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter. Ez alkalomból interjút készítettünk vele.- Hol tart ma a hazai építő­ipar gépi-technikai szinvonala más országokhoz képest?- 'A magyar építőipar tech­nikai színvonal tekintetében a szocialista országok között jó 'közepesnek -mondható. Európai összehasonlításban, vagy a vi­lágszínvonalhoz -mérve viszony, 'lag alacsony nálunk a gépi- technikai ellátottság. Sajnos, az elmúlt évek beruházás-for- rásszűkös körülményei miatt a fejlett országokhoz viszonyítva ez a színvonalkülönbség nőtt.- Drága nálunk a korszerű technika. Van-e rá pénz az épí­tőiparban?- A hazai építőipar és épí­tőanyagipar gépesítése 'három forrásra támaszkodik: a gépe­ket, berendezéseket 30-40 szá­zalékban hazai gyártóktól, 30 százalékban szocialista és az ország devizahelyzetétől füg­gően 30 százalékban — ez na­gyon ingadozó - tőkés import, bál szerezzük be. A hazai gé­pek árszínvonala megfelel a magyar gépipari áraknak, a szocialista piacról beszerezhető gépek ára általában kedvező. A forint leértékelése következ­tében egyértelmű viszont, -hogy a tőkés gépbeszerzés összeg- ségében és arányában rend­kívül drága. Általában az utób­bi években a -beruházási forrá­sok csökkentek, így a korszerű technika megvételére m-eg'fele. lő pénrmennyiség nem áll ren­delkezésre. Különösen vonatko­zik ez a tőkés importra. Ezért ■szorgalmazzuk a szocialista or­szágokkal történő jobb együtt­működést gépbeszerzés, közös gyártás és gépkölcsönzés te­rén.- Az építőiparban a jöve­delmek általában az egyszerű újratermeléshez sem nyújtanak fedezetet. Mitől várja ön az építőipar technikai megújulá­sát?- Építőiparunk jövedelmező­sége elég vegyes képet mutat. Igen sok magas nyereséget pro­dukáló cég van, elsősorban a szakszerelőipari, -mélyépítő és egyes magasépítő vállalatok. A lakásépítő vállalatok -viszony­lag alacsonyabb nyereséget ér­nek el, de nyereséaesek, és van 4-8 veszteséges vállalat. Az el­múlt évek szabályozórendszere é-vrcl évre- szigorodott, a válla­latoktól az elvonás nőtt. 1986- 87-ben is jellemző, hogy a technika újraélesztéséhez, vagy -a bővített újratermeléshez szükséges gépek beszerzésére nem volt elegendő -pénz. A vál­tozást 1988-tól -várhatjuk csak, amikor az új adórendszer -olyan elemeket tartalmaz, hogy a vállalatoktól az elvonás csök­ken - legalábbis reméljük, ihogy így lesz. így tehát várha­tóan javul a nyereségtermelés - legalábbis az idei nyereség megmarad - és fokozatosan több pénz jut a beruházásokra, -amennyiben az új hozzáadott érték-adórendszer kerül 1988- tól bevezetésre.- A gépállomány üzemelte­téséhez, fenntartásához képzet­tebb szakemberek kellenek . . .- Igen, legfontosabbnak* a szakmai színvonal emelését tar. tóm, azt, hogy növekedjen .a gépeket kezelő, üzemeltető em­berek, a javítók és a mérnökök tudása. Hiszen ma a jó minő­ségű, nagy teljesítményű gé­pek és berendezések már tíz­milliókban mérhetők.- Szaporodnak a nehéz sor­sú építőipari szervezetek. Mi­lyen összefüggést lát az ered­ményességük és a gépi-tech­nikai felszereltségük között?- Az idei esztendő ilyen szempontból elég kritikus év az építésügyi ágazatban. A szövetkezeteket és a tanácsi vállalatokat is beleértve 12 szervezet volt veszteséges. Úgy vélem, hogy ennél több a jö­vőben sem lesz, és nagyon re­mélem, hogy különösen a nagy vállalatok kerülik el a veszte­séges gazdálkodást. Nincs alapvető összefüggés a vesz­Hol tart ma az építőipar gépi-technikai színvonala? Interjú Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszterrel Segítene a közös géphasználat, javítóbázisok létrehozása teség-nyereség és a gépi tech­nikai -felszereltség között, bár veszteséges vállalataink egy része rendkívül sok állóeszköz­zel rendelkezik, s ezeket nem tudják jól kihasználni.- Az építőiparban is előtér­be került a minőség. Adott en­nek a feltétele és a fedezete? — Alapvető feladatnak tar­ruhává sokra fordítja. Ez kísér­let. De úgy ítéljük -meg, hogy 1988-89-től általánossá kell válnia, hiszen a dolgozó kol­lektívának nemcsak érdeke, hogy minél -nagyobb legyen a pillanatnyi személyi jövedelme, hanem az is, hogy hosszú tá­von működőképes legyen a vál­lalat. A korszerű, NDK gyártmányú földgyalu több terepelőkészitési műveletre alkalmas. A BÉV kertvárosi lakásépítkezésein utak, ré­zsűk kialákitására használják. Fotó: Proksza László tóm a minőség javítását, hi­szen ez nagyon sok konferen­cia témája is volt, éppen egy éve Harkányban is, melyen ugyancsak részt vettem. Azóta jó néhány intézkedés látott nap­világot a minőséggel kapcso­latban. A szakmának ezt a for­dulatszámot fel kell vennie, mert a lakosság és a közü'letek a minőség javítását jogosnak tekintik. Ügy vélem, a legtöbb feltétel kialakulóban van, egy csomó már adott is, gondolok itt az építőanyag-ellátás alap­vető javulására. Nincs rossz po­zícióban az építőipar a bére­zést illetően. Tehát nagyon sok múlik a vállalatok felfogásán, hogy milyen módon kezelik a. minőséget.- A vállalati tanácsok új helyzetet teremtettek a tulajdo­nosi szerepkörben. Az ágazati irányítás most hogyan tudja befolyásolni és segíteni a vál­lalatok és a szakma fejlődé­sét?^-'A vállalati tanácsok műkö­désbe lépése, tehát az önkor­mányzat alakítása gyakorlati­lag nem változtatta meg alap­vetően az irányítást, a vállaló, tok sem gondolkodnak merő­ben másként mint korábban. Az azonban világosan tapasz­talható, hogy a vállalatoknál képződő érdekeltségi alapok elosztásában a vállalati taná­csok és így a dolgozók általá­ban -nem hosszú távon, tehát a beruházás-lfejlesztés vonalán, hanem a rövid távon érdekel­tek, éspedig, hogy minél több pénz menjen az érdekeltségi alapból a jövedelmi szférába. Ez érthető a jelenlegi gazdasá­gi viszonyok között. Világosan kell azonban azt is látni, hogy ez így hosszú távon nem ma­radhat fenn. Meg 'kel'l terem­teni valamiféle olyan szabályo­zást, hogy a vállalati tanácsok­nak és így a dolgozóknak a vállalat hosszú távú fejlődésé­ben, tehát beruházáspolitikájá­ban is közvetlen anyagi érde­keltségük legyen. Ilyen jellegű kísérletek az idén kezdődtek. Az építőiparban mintegy 12 vállalat fog úgynevezett rész­jegyekkel szolgálni, a dolgo­zók részjegyeit a váflalat be­- A kivitelező építőiparban mind általánosabbá válik a verseny. Várhatóan ez a ver­senyszellem a kivitelezőnek szállító háttériparnál, illetve a piaci érdekviszonyok mennyi­ben teszik őket a kivitelezők segitő partnerévé?- A verseny az építőiparban valóban általánossá válik. Ta­valy az összes szerződések 27 százaléka jött létre versenytár­gyalások alapján, idén számí­tásaink szerint ez már eléri a 40 százalékot. Ezt természetes, jó folyamatnak és alapvetően összeegyeztethetönek tartom a szocialista gazdálkodás re­formelveivel: legyen verseny a piacon. Ma még nincs Verseny a háttériparban, vagy leg­alábbis nagyon kevés van. Ügy gondolom, 1987-ben né­hány szállító vonatkozásában — ajtó, ablak, lakatostermékek, acélszerkezetek - már kialakít­ható a verseny, és a különböző gépipari termékeknél, gondo­lok itt elsősorban a szellőző­berendezésekre, kazánokra, ra­diátorokra, — kezd valamilyen szállítói verseny kialakulni. De ez még a jövő feladata. — Mind több szó esik a há­zak, lakások kötelező jótállási kérdéséről. — A kötelező jótállás kérdé­se még ez év nyarán a Minisz­tertanács elé kerül. Egy to­vábbfejlesztett változat, tehát olyan úi szabályzat, mely 1988- tól léD érvénybe és sokkal job. ban figyelembe veszi -az építte­tők - tehát a lakosság és a közületek - iogart. Hogy ez most kötelező jótállás lesz, vagy a jelenlegi szavatosság­nak és a jótállásnak valamilyen kombinációja, ma nem tudjuk pontosan megmondani. Az eaész jótállást úgy lehet csak érték-e'-ni, hogy ha az általános körre k'terjed, tehát nem lehet, hogv Vragadunk a g-azdá'kadó ágakból valahol egy szerveze­tet, melynek előírjuk a 3 -éves kötelező jótállást, és az összes mögöttes -tevékenység ugy-an­. akkor csak 6 hónapos vagy -an. ná-| valamivel hosszabb garan­ciával -rendelkezik. Tehát a komDlex vizsgálat folyik, -és ez évben döntés születik. — Véaezetül. mit vár az épi- tőqéo lenntortással toalalkozó tanácskozástól, mit ajánl a résztvevőknek? — A konferencia alapvető mondandója a fenntartás, fel-, újítás, és a gépkölcsönzés rendszereinek kialakítása. Az egyik leglényegesebb kérdés- csoportnak tartom: a vállala­tok gondolkodásában olyan vk'tozást kell elérni, -hogy ne törekedjenek a teljes körű sa­ját gépparkra, mert ehhez nincs is meg a beruházási for. rásuk és sok esetben az feles­leges is lenne. A legfontosabb, hogy a vállalatok között ala­kuljanak olyan társulások, részvénytársaságok, melyek a gépeket vagy közösen szerzik be, vagy átadják, és egymás között vagy csoporton kívül is ezeknek a gépeknek a kölcsön­zése legyen a fő szempont. Ez már a -világ sok fejlett or­szágában Így van. Az így köl­csön adott gépeket rendkívül hatékonyan lehet -működtetni, sokkal kisebb beruházási ráfor­dítással. Ilyen rendszer nálunk is kezd kialakulni. Rengeteg még a teendő, de ezt én na- ayon fontos feladatnak tartom. A másik lényeges kérdéscso­port a javítóbázisok kialakí­tása, -azért, hogy a meglévő géppark javítása gyorsabb, ol­csóbb és magasabb minőségi színvonalú legyen. Murányi László Biztonságos értékesítést garantál a szerződés Háztáji termeltetés Önálló ágazatot hoztak^ létre a tevékenység integrálására a Bikali Állami Gazdaságban Az utóbbi időben erősen megnőtt az érdeklődés az ál­lattartás iránt a Bikali Állami Gazdaság dolgozói körében. Azok az állatfajok kerültek előtérbe, amelyek tartása ke­vés időt igényel, de jövedelme­zőségük kedvező. A háztáji tevékenység integ rálására önálló ágazatot ho­zott létre a gazdaság. A folya matos takarmányellátás a gaz­daság központjában megnyi­tott nyílt árusítású bolt, meg­oldja. Itt az állattartók a Sásdi Gabonaforgalmi Vállalat ba­romfi- és sertéstápjait, takar- mánykíegészítőit vásárolhat­ják meg. A húsnyúl és angóra- nyúl takarmányozásához a töb­bi gazdaságok takarmánykeve­rőjében előállított tápokat árulják. Lehet napos és elő­nevelt csibét, kacsát, sertést, halat, műtrágyát kapni, ' gaz­dasági abrakot, állattartási eszközöket kapni. Kedvezmé­nyes áron házhoz szállítják a nagy tételű takarmányt, közvet­lenül a takarmánykeverő üze­mektől. A húsnyúl-termeltetésnek és -felvásárlásnak régi hagyomá nyai vannak a gazdaságban. Most új feltételek mellet; több éves szerződéssel folyik ez a tevékenység. A termelés biz­tonságát szolgálja a garantált ár. A vállalkozónak csak a he­lyiséget kell biztosítania. A tar­táshoz szükséges technológiai berendezéseket (komplett ket­rec) és a tenyészállatokat a gazdaság helyezi ki. A ketrec árát (1600 Ft/8 rekesz) egy éven belül nyúlleadáskor kell törleszteni, egyenlő részletek­ben. Minden községben - aho­va a gazdaság kihelyezett nyu- la-t -, van felvósórlóhelye, ahol a vágónyúl-felvásárlás mellett a szerződött tenyész­tőknek kedvezményes áron biz­tosít tápot. Abban az esetben, ha valaki 30 anyánál többet tart, a leadásra kerülő nyulakaí a termelő telephelyén veszik át. A szerződés szerint teljesí­tett minden leadott első osztó lyú élőnyúl után kilónként egy forintot fizetnek a termelőknek. A gazdaság angóranyulakat helyez ki saját teleoéről bér- tartásra. A vállalkozási formá­nak két változata van. Az első szerint a kihelyezett nyúlok a gazdaság tulajdonát képezik. Az épület, a technológiai be­rendezés a vállalkozóé, a ta­karmányozás és a tartás költ­ségeit is a vállalkozó fedezi. A gyapjút a gazdaságnak kell leadni, amiért az a szerződés­ben rögzített árat fizeti. A szer­Számítógépes továbbképzési programok A fogyasztási szövetkezetek vezetőinek, szakembereinek to­vábbképzését a korábbinál vál­tozatosabb oktatási formákkal, időszerű ismereteket adó tan­folyamokkal segíti a SZÖVOSZ Továbbképzési és Oktatási köz­pontja. A budafoki intézmény­ben évente mintegy 2—2,5 ezer szövetkezeti vezető és válasz­tott tisztségviselő oktatására vállalkoznak, s kétezren pedig a vidéki, kihelyezett tanfolya­mokon vesznek részt. Mind töb­ben kapnak áruforgalmi, ven­déglátói, felvásárlási, taka­rékszövetkezeti, költséggazdál­kodási és számítógépes ügyvi­telszervezői képesítést. A fogyasztási szövetkezetek­ben is egyre jobban terjed­nek a számítástechnikai mód­szerek, ezért a központ — a Belkereskedelmi Továbbképző Intézet, a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főisko­la szakembereivel közösen — új A Commodore Klub szolgáltatásai a szövetkezeteknek elméleti és gyakorlati képzési formákat vezet be. Olyan szá­mítógépes programok oktatá­sát szervezik meg, amelyek nemcsak a továbbképzésben szolgálnak mintaként, hanem a gyakorlatban is jól hasznosít­hatók. A továbbképző központ meg­alapította a Commodore Klubot. amelynek munkája iránt a számviteli szakemberek körében nagy érdeklődés mu­tatkozik. Létrehozását, elsősor­ban az indokolta, hogy na­gyon sok szövetkezet még nem rendelkezik speciális számító- gépes programokkal, holott már igen keresettek az ÁFÉ5Z- ek áruforgalmát, anyagnyilván­tartását, a statisztikai adatok rögzítését, s a munkaügyi nyil­vántartásokat korszerűsítő programcsomagok. A klub évi 40 000 forintos tagdíj ellené­ben többféle szolgáltatást nyújt a szövetkezeteknek. Az idén 10-15 számítógépes progra­mot adnak számukra. Mivel ma még — különösen vidéken — nem kellően szervezett a nagy értékű számítógépek ja­vítása, a Commodore Klub lét­rehozta szervizszolgálatát is. A klubnak különben máris csaknem 100 szövetkezet a tagja. Az intézményben a mostani tanévvel ér véget a Skáia- Cooppal közösen szervezett kétéves menedzserképző tanfo­lyam, amelyen várhatóan ti­zennyolcán fejezik be tanulmá­nyaikat. Azt tervezik, hogy jö­vőre a vidéki szövetkezetekből is beiskoláznak menedzserje­lölteket. ződés több évre szól, de a fel­vásárlói árakat félévenként megújítják, a mindenkori ára­kat figyelembe véve. Másik módja a bértartásnak, amikor a vállalkozó csak az épületet és a munkát adja, minden egyéb felszerelést, ketrecet, ál­latot, takarmányt a gazdaság biztosít. Ilyen feltételek mellett a kistermelő vállalkozói díjat kap, a leadott gyapjú árbevé­telének 30 százalékát. Ez álla­tonként csaknem 350 forint tisz­ta jövedelem. Ilyen feltételek mellett egy-egy vállalkozóhoz legalább 500 anyát helyeznek ki. Ekkora állatlétszám mellett lehetőség van munkaviszony lé­tesítésére. A mulard pecsenyekacsa-tö­més " több éves és népszerű tevékenység. A kihelyezés jú­liustól januárig folyamatos jö­vedelemkiegészítést biztosít. A kacsákat a 'Pécsi Baromfifel­dolgozó Közös Vállalat helyezi ki, általában száz állatot egy- egy vállalkozóhoz. Az állatokat 14 napig napi két alkalommal kell tömni. A töméshez térítés ellenében a gazdaság biztosít tömőgépet. A visszavásárlás a ráhízási százaléknak megfelelő ár szerint történik. A sovány kacsa árát a gazdaság egy turnusra meghitelezi, ezt vég- elszámoláskor a vállalkozói díj­ból vonják le. Pillanatnyilag 40 000 mulard kacsa kihelyezé­séről van szó, de ezt a számot az igényeknek megfelelően bő­víteni tudják. Hasonlóan nagy az érdeklő­dés a pecsenyecsibe iránt. Bó- lyi—bábolnai kooperációban kerül kihelyezésre a naposcsi­be. A gazdasággal szerződött vállalkozóknak turnusonként elszámolási előleget biztosíta­nak. Megállapodást kötöttek a mágocsi takarékszövetkezettel, amely a kifizetéseket és átuta­lásokat végzi. A kifizetések ide­je egy terméknél sem haladja meg a 20 napot. Azoknak, akiknek nincs meg a megfelelő körülményük pe- csenyecsibe-neveléshez, ae vál­lalkoznának tartásra, a’gazda­ság megfelelő épületet ad öt évre bérbe. Bikaion a terme­lésiről kivont üresen álló is­tállókat adtak ki. A termelők vállalkoztak az épület átala­kítására, korszerűsítésére. Az átalakításhoz anyagot, a kor­szerűsítéshez a technológiai berendezéseket a gazdaság biztosítja. Ezekben az épüle­tekben ez év második felében családi vállalkozásban nevelik majd a pecsenyecsibét. Széles körben folytatott te­vékenység a sertés bérhizlalás. A hizlaláshoz az alapanyag a gazdaság két szakosított ser­téstelepéről kerül ki. Akkora az igény, hogy a sertéstelepek nem tudják kielégíteni, ezért tenyészkocákat és kanokat he­lyeznek ki szerződéssel. Az így felnevelt malacok kerülnek visszavásárlásra és kisgazdasá­gokhoz kihelyezésre. A tartás­hoz szükséges takarmányt a termelő szerzi be. A gazdaság szerződött malaconként felvá­sárlási előleget biztosít. Ha ezt nem igényli a vállalkozó, a gazdaság felvásárláskor egy forinttal magasabb áron veszi át kilónként a hízott sertést. A nagyüzemileg nem művel­hető területeket is bérbe ad­ják. Ezen a gazdaság káposzta­féléket és uborkát termeltet. Az értékesítés a Dombóvári ZÖLDÉRT Vállalatnak történik. A gazdaság térítés ellenében elvégzi a gépi munkát, beszer zi a vetőmagot, növényvédő szert, s igény szerint szállító- járművet biztosít. A kistermeltetői tevékenységi kört tovább kívánják bővíteni szarvasmarha bérhizlalással, kettős hasznosítású tehénki­helyezéssel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents