Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)
1987-05-09 / 126. szám
Mohácsán Jánosné. a sertésfiaztatóban A tsz gépműhelyében n munkahely légköré A sertéstelep makettjét nézegetjük; alig asztallapnyi területen Baranya legnagyobb húsgyára. A Marklin-játék jut eszembe; gondolatban meg. cserélek néhány épületet, s bosszant, hogy a központi iroda kockaépülete sehogysem il. lik a hosszú hizlaldák -közé . . . El sem hiszem, hogy 3,8 kilométert lehet gyalogolni „tető alatt” a battériák mentán. A mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet külön gazdasága ez, egy a sok közül. Mohácsán lánosné a malac- utónevelőben gondozónő; széparcú (iatalasszony. Kertész,, technikus, dolgozott is vagy öt esztendőt a palánták között, aztán vállalta az átképzést, s most a malacpa-lántákat pá- tyolgatja. — Nagyon szép munka ez - próbál meggyőzni. - Hogy is mondjam . . ., úgy kell őket nézni, mint a kisgyerekeket; a m-a'acok gyámoltalanok, oktalanok, hamar felfáznak, gyorsabban eléri őket a fertőzés, ■betegség. Egy-egy elhullás után olykor többször is átgondolom, vajon mit kellett volna másképp tennem, hamarabb észrevennem . . . Férje szintén a gazdaság dolgozója, gépszerelő a mű- ihelyben. Fiatal házasok, Zsuzsi ■lányuk öt esztendős. Építkezésbe vágtak; az alap kész, a fa. lak állnak, a 110 négyzetméteres otthon jövőre készül el. ■Nem irigylem idei nyarukat. A sertéstelep átható szagá-t a szél is röpíti, de aki idejének nagy részét itt tölti, annak a bőrébe is beivódik. — Meg lehet szokni - le- .gyint. - Miután -a gazdaság felszámolta a primőrágazatot, csak arra törekedtem, hogy ne kelljen máshova elmenni, maradhassak az Üj Barázda kapuin belül. Itt érzem jól magam, igaz munkatársak között, jó munkahelyi légkörben . . . * Időzzünk el egy mondatnál: jó munkahelyi légkör. Harmatos^ József tsz-elnök beszámolóiban, zárszámadási összegzőiben évek óta ott a széljegyzetnyi kitétel: „Azt szeretném, hogy mindenki, akii ná. lünk dolgozik, büszke lehessen a munkahelyére. Hogy olyan fegyen a belső miliő, a hangulat . . hogy a kívülállók ne higgyék!"-Érdemes átgondolni. A jó közérzet termelőerő. Erről beszélgetünk a pártiro. dóban Kápcsa Józsefnél elnök- helyettessel és Hámori György párttitkárral. — A fiataloktól tanultunk - mondja Hámori György. — Jó- néhány évvel ezelőtt részt vettem a KISZ-isták önértékelésén. Egymásról, egyenként, szemtől szembe véleményt ■mondtak, ki mit tett jól, mivel maradt adós. Akkoriban kezdődött valamiféle jóértelemben vett erjedés a gazdaságon be. 'i'ü-l; többet akartunk. Jobban gazdálkodni, jobban élni. Több mint száz párttagunk van: a ■párton belül is léptünk, egymással szemben nagyobb mér. c-ét állítottunk, aztán ez pillanatok alatt kiszaladt az egész gazdaságba. Mint a magot, úgy hintették el a vezetők egymás között, a dolgozók egymás között: mutassak példát, s majd követnek. Adjak magamból többet - mert akkor többet is kapok, öt év alatt megduplázták az egy főre jutó termelési értéket; a nyereséget 33 millióról 85 millióra emelték. A tagok bruttó jövedelme 65 000 forintról 166 000 forintra nőtt. S mindezt 1982 és 1986 között, amikor a hozzáértő szakemberék szerint egyre szigorodtak a gazdálkodás feltételei, egyre kevesebb teret engedtek a szabályzók. Kapcsa Józsefnél kérdezem:- Könnyen ment? Az elnökhelyettes asszony 1969.ben a kertészeti egyetem diplomaosztója után jött a gazdaságba.- Nehéz egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni mondja, nem a válasz elől kitérve. - Mindenki érzi, tudja, az érdekeltség a legnagyobb hajtóerő, de az igazi érdekelt, ség megteremtéséhez magas követelményrendszert kell állítani. Mi megtettük. Aki nem bírta, akit nem lehetett érdekeltté -tenni, az elmént. Ha a gazdaság budapesti műszaki ágazatát most figyelmen kívül hagyjuk, ma 550 tagja van a szövetkezetnek. Az elmúlt öt évben közel százan mentek el; nem bírtak új for. dulatszómra kapcsolni. Mint az új bor karácsonyra: letisztult a tagság. Az egymásra mutogatás, az intrika - a múlté. •fi önálló kiscsoportok alakul, tok; maguk osztják el a munkát, maguk állapítják meg feladataikat, maguk döntenek a díjazás, a prémiumfeltételek kialakításában, maguk értékelik a teljesítményt; mondanak igent vagy nemet. . Bárki mondhatná: könnyű nekik, jól megy a szekér. -Hiszen az Új Barázdában 60 000 forint alatt senki sem visz haza, s hogy minden második dolgozó 100 000 forint fölött kpres, s hogy -minden harmadik 120 000 forint felett.- Azért toljuk mi is azt a szekeret - jegyzi meg Orsós János.- Mit jelent önnek ez a sző. vetkezet? Határozottan válaszol:- Az életemhez tartozik. Többet vagyok itt, mint otthon, ebben a kis közösségben találom meg számításomat. Orsós János inszeminátori teendőket lát el; immáron 11 éve jár be Kölkedrol. Nem tőle tudtam még, beszéltem róla volt iskolaigazgatójával, dr. Brezniczky Józseffel, aki úgy emlékezett rá, mint ügyes, jó- eszű srácra, aki országos szakmai versenyen második lett. A házépítésen túljutott: ma. radt 320 000 forint OTP-adós- sága, s a gazdaságtól is kapott 100 000 forint kamatmentes kölcsönt. Most a törlesztés ideje következik: felesége a bútorgyárban dolgozik, két gyerme. két nevelnek. Nem lehet köny- nyű.- Majd meglátjuk - mondja. - Itt a gazdaságnál száz- húszezret megkeresek, ehhez jön 30—40 ezer a hibridkukoricából és a háztáji. Sertés - nagyban.- ön tehenész szakképzettséget szerzett Pécsváradon .. .- És felnevelek otthon any- nyi sertést, ami az idén 100 000 forintot hoz. Gazdálkodni kell. Ettől lesz jobb és szebb gyermekeim élete . . . Naponta csörög a telefon, naponta környékeznek meg vezetőket a gazdaságban: van-e felvétel? Most éppen nincs. Holnap újra kérdik . . . Mert Mohács és környékén az járja: rangot jelent az Új Barázdában dolgozni! * Nemrégiben Harmatos Józseffel beszélgettem, az elnök, kel, oki arra kért, két szót jegyezzek meg. Ebben a közösségben már ismerik, már e szerint élnek. Nyíltság és jószándék. A minap a szigeti termelő- szövetkezetben is elnöknek választották Harmatos Józsefet, amihez kellett a saját tagság beleegyezése, a szigeti tagság fogadókészsége. Mostanában a reggeli háromnegyed 7-es információt követően az elnök a 8 órás kompra ül és megy át a szigetre. Oda -is evvel a két szóval: nyíltság és jószándék. Mondom Nagy Lászlónak, aki a szárítóüzem 5 fős kollektívájában dolgozik:- Az elnök mostantól kevesebbet ér rá . . . Hosszasan gondolkodik, mielőtt válaszolna, majd azt mondja:- Itt nálunk, már maguktól is mennék a dolgok. Ki-ki tudja mit várnak el tőle, mit vár el saját magától. Hát megte. szí. Inkább úgy -fogalmaznám, s ez beszédtéma is volt, vajon bírja-e energiával, egészséggel? Féltik a vezetőt? Igen. A szárítós Nagy László mesélte el, hogy tán tavaly, egyik vasárnap délelőtt elkezdett csöpögni az eső. Eszébe jutott, hogy ott a lucernaliszt, s nincs letakarva. Kocsiba ült, s irány a szárítóhoz. Mire kiért, már két munkatársa tekerte a ponyvát. Kissé profánul hangzik: 1986-ban senki sem tulajdonított el semmit, senki sem lopott a gazdaság értékeiből. * Ebédmeghivást kaptam.- Várjunk még egy kicsit, előbb déltől a fizikaiak mennek ebédelni, aztán mehetnek az irodisták, mehetünk mi is - néz órájára az elnökhelyettes asz. szony. Ráérünk; a noteszlapokat forgatom. Egy mondat: a vállalkozó szellem nem idegen a gazdaságtól. A budapesti műszaki igazgatóságukon 370-en dolgoznak: építési szerelői, szolgáltatói, ipari és egyéb munkákon. Harminckét millió forinttal járulnak a közöshöz. Mohácson van építő ágazatuk, tekercselő üzemük, öt vendéglátó egységük, három pecsenyeboltjuk, klubjuk, három zöldségstandjuk, -boltjuk, hús. boltjuk. A cukorrépa integráció keretében 3000 hektár termését szállítják évente a pélmo- nostori, zsuponyai, bijali.nai gyárakba. Fölvállalták a len.- csét: tavaly 14 gazdasággal 1500 hektáron termeltettek, az idén 3000 hektáron megtermeltetik az ország teljes szükségletét, sőt, exportra is jut.- Az elnöknek milyen álmai vannak? Harmatos József kertelés nélkül mondja:- Legfőképpen az, hogy miként lehet mindig egy lépéssel a többiek előtt járni . .. Kocsival ment jugoszláviai cukorgyárhoz szállításokat egyeztetni. Útközben Boszniában látott egy parlagon lévő óriási területet. Megálltak, kiszállt az autóból. A föld jó. Arra gondolt, bérbe kéne venni, betelepíteni gyümölcsössel, a terményt meg levinni nyáron az Adriára. Már azt is kiszimatolta talán, hogy mennyi nyereséget hoz.- A gondolat komoly?- Az. Előzetes információm szerint rengeteg azon a vidéken a fölös munkaerő. Csak még azt nem tudom, hogyan kezdjem, merre induljak. A válasz után rámnéz, mint. ha csak most ütközött volna meg az előző kérdésen. Itt csak így illik gondolkodni, felelősen, komolyan. Ezt kéri a tagságtól, ezt követeli ki a munkahely légköre . ... Ebben él ö is, az elsőszámú vezető. Kozma Ferenc 1987. május 9., szombat Homoszexualitás A tabu témák rangsorában a homoszexualitás mindig előkelő helyet foglalt el. A szélesebb nyilvánosság előtt tilos volt róla beszélni vagy legalább is nem illett. Ma már azonban az AIDS fenyegető veszélye láttán,.' úgy tűnik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy fejűn, két a homokba dugjuk és félvállról vegyük azt az egész emberiséget fenyegető betegséget, amit az eddigi adatok szerint a homoszexuális férfiak terjesztenek leginkább. Amerikai adatok szerint az AIDS-betegek 71 százaléka homoszexuális vagy biszexuális férfi, 17 százaléka intra, vénás 'kábítószerélvező. A betegség azonban nemcsak homoszexuálisokra, hanem min. denkire veszélyt jelent. A homoszexualitást, az azonos neműek közötti nemi vonzalmat, szexuális állapotot és aktust már a történelem korai időszakában ismerték. Aligha volt és van olyan kultúra vagy társadalom, legyen az ókori vagy modern, amelyben a homoszexualitás ismeretlen lenne. Az ókori görög filozófusok közül többen (péIde?ül Platón) szimpatizáltak a homo- szexualitással. Vagy azért, mert csak .férfiakban vélték felfedezni a megfelelő szellemi partnert, vagy pedig azért, mert a homoszexuális magatartást is a népesség nem kívánatos gyors szaporodása egyik akadályozó té. nyezőjének tekintették. A biblia a homoszexuális magatartást a természet elleni bűnnek tekinti. Szodoma és Gomora története igen nagy befolyással volt a ho-- moszexualitással kapcsolatos vallás! nézetek kialakulására, később pediq a jogszabályalkotásra. Az Isten tűzesővel büntette meg e két várost, lakóit megsemmisítette, mert részt vettek homoszexuális és más amorális cselekedetben. A középkori keresztények a homoszexuálisok kivégzését: megégetését, felakasztását vagy élve eltemettetését propagálták. A szokásos büntetés azonban rendszerint enyhébb volt: száműzetés, kasztráció, testi fenyítés és az utolsó kenettől való megfosztás. A középkori keresztény egyház állásfoglalását legjobban Aquinói Szent Tamás jellemzi a „Summa Theologica" c. müvében. Aquinói Szent Tamás szerint az Isten a férfiakat és a nőket, mint szexuális lényeket, csupán a nemzés számára te. remtette. A paráznaságot az Isten szándékával ellentétesnek és elkövetését az Isten elleni bűnnek tekintette. A középkori Angliában a homoszexualitás eretnekségnek számított és ilyképpen az egyházi bíróságok hatáskörébe tartozott a felette való ítélkezés. Vili. Heniik leválasztotta az angol egyházat Rómától, s így a királyi bíróságok vették át az egyházi ítélőszékek feladatait. A homoszexuálisok iránti ellenszenv, tehát vallási, morális motivációból táplálkozott, amit csak megerősített a törvényes üldöztetés. Bár a homoszexualitást már régóta üldözik, természetellenesnek, fizikailag károsnak, a házasság intézményét és a fiatalkorúakat veszélyeztető magatartásnak tartják, mégis létezik. Létezik a szigorú törvények, a társadalmi elítélés, a munkahelyi és számtalan más diszkrimináció ellenére, amely mind - a kutatók többségének véleménye szerint - valójában többet árt, mint használ. A becslések szerint az USA lakosságának 5 százaléka homoszexuális. Ez az arány megközelítően hasonló lehet minden országban. Hazánkban azonban a homoszexuálisok aránya a becslések alapján kb. 1 százalék. Az amerikai Barnett professzor szerint a homoszexualitás az emberrel vele született orientáció, aminek gyógyítása nem más mint mítosz. Lényegében három etikai irányzat különböztethető meg a jelenség erkölcsi mérlegelésében: az egyik, amely a homoszexuális aktust természetellenesnek nyilvánítja, a másik, a homoszexualitást természetesnek és elviselhe- tőriek tartja, míg a harmadik a homoszexualitás megértését helyezi a középpontba és a személyiség fejlődését segítő és gátló tényezőkre helyezi a hangsúlyt. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a szexualitás mindkét formáját elfogadja és alapvetően az emberek közötti viszonyt tartja mérvadónak, a két ember közti kapcsolat minőséaét teszi az erkölcsiség kritériumává. A kapcsolatban fellelhető emberi értékeket tartja elsődlegesnek: a szeretetet, a barátságot, a figyelmességet stb. Mindegyik megközelítésben van valamilyen racionális mag, hisz mint egyetlen társadalmi jelenséget, úgy a homoszexualitást sem lehet fekete és fehér, jó és rassz kategóriákra leegyszerűsíteni. Ma már nem veszi túl komolyan senki azt a sokáig uralkodó nézetet,, amely szerint az egyén szexuális preferenciáját alapvetően a nemzéshez kell kötni, hisz csak az jelentheti a szexualitást. A katolikus egyház-is elmozdult a mérsékletesség irányába, amit.az 1975-ös vatikáni deklaráció is jelez. A homoszexuálisokra nem szabad elvont formában tekintenünk, hanem emberekként kell őket megítélnünk, olyan emberekként, akik emberi életre vágynak eav olyan világban, ahol a hetero- szexualitás az uralkodó és elfogadott társadalmi magatartás. Az a tény pedig, hogy ma a homoszexualitás sajnálatos módon szoros összefüggést mutat az AIDS-beteg- séggel, nem szabad, hogy felerősítse az amúgy is meglévő előítéleteket. Nyugat-Európa azon országaiban, ahol a homoszexuálisoknak szervezeteik, újságjaik, nemzetközi kapcsolataik vannak, az AIDS kezdetben megrendítette a lakosság toleranciáját. Nagy felzúdulás volt, majd ezt felváltotta eqyfajta együttműködés: segélyszolgálatok, akcióprogramok, felvilágosító anyagok készültek a homo1 szexuálisok képviselőinek a bevonásával. Kétségtelen, a meggondolatlan intézkedések és tilalmak elrettentik a homoszexuálisokat a lehetséges orvosi segítségtől, és megtagadják a hatóságokkal való együttműködést. A múltban is vált már komoly veszély, ami erkölcsileg, társadalmilag és orvosilag fenyegette az emberiséget. Ilyen volt a himlő, a lepra, a szifilisz, a bubópestis és más halált okozó járvány. Bebizonyosodott ezekben az esetekben is, hogy mindenféle pánik és hisztéria kerülendő, a közegészség védelmét egyik sem szolgálja. Az alapvető feladat kétségtelenül a megelőzés, amihez pedig elengedhetetlenül szükséges a széles körű felvilágosítás, a tények nyílt közlése, a feltételek (anyagi, orvosi, pszichológiai stb.) biztosítása Egyetlen megoldás, ami jelenleg lehetséges: a járvány terjedésének megakadályozása. Dr. Blasszauer Béla Pécsi Orvostudományi Egyetem HÉTVÉGE jT] Nagy László a száritó vezérlőpultjánál
