Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-30 / 147. szám

TT I3ECSB1 csdisztiSE* +» kiualö' IUI eguf ul ni éuröl eure! SPF-program indul Somberekén — ISO millió forint broilerből — Termelő' beruházás a gáz és a víz — Egy hónap múlva bajor királyi sört” főznek a Granáriumban ff Hazánkban 1300 termelőszö­vetkezet termel és mérkőzik az idővel, egymással, bizonyítja életképességét. ' Az élenjárók között az idén közel 30 kiváló címet osztottak, s ezek között négy — baranyai gazdaság. Mohács, Boly, Bicsérd és Som­berek. A MÉM és a TOT szi­gorú teltételei. szerint döntöt­tek. Nem elég az élen lenni, több kell — megújulni a ko­rábbi önmagukhoz képest. Mondom Gaszler Józsefnek, a sombereki termelőszövetke­zet elnökének:- Majdnem zsinórban ez a tizennegyedik kiváló cim! Nem sok egy kicsit? Elneveti magát: —Mi nem a címekért mér­kőzünk, nem a szomszéd gaz­daságok a versenyben az el­lenfelek. A mércét önmagunk állítjuk fel önmagunknak. Hu­szonhét éves a gazdaságunk: az első 10-15 év a honosítás, az útkeresés esztendei voltak. Elő­deink ekkor alapozták meg a mát, kiváltva az akkor alapve­tő termelési eszközöket, a sar­lót, a kaszát, a fogatot mo­dern technikával. Aztán követ­keztek a szakosodás évei. Volt olyan esztendő, amikor 15 fé­le növényt termeltünk a határ­ban! Jó néhány éve az intenzív fejlődés szakaszát éljük, a bő­vített újratermelést: minden év­ben magasabb szinten tovább. A tavalyi az eddigi legjobb évünk volt. De most visszate­kintve már többet szeretnénk, már másképpen szeretnénk... A 86-os esztendő 550 milliós termelés mellett 88 millió fo­rint tiszta nyereséget hozott! Ennyit Baranya hatvan gazda­ságában sehol; így „a megyei első" cím Sombereknek mél­tán kijár. A 4240 hektáros szövetkezet Somberek, Palotabozsok és Görcsönydoboka határában 3840 hektár szántófölddel ren­delkezik, s bár ma már nem sokat mond, de használjuk, 18,1 aranykorona az átlag. A helyi szakemberek inkább a vi­dék mikroklímáját dicsérik.. Valahogy mindig úgy alakul, hogy a búza 7 tonna fölött te­rem, a lucerna 9 tonnát ad, a kukorica átlagtermésével pedig tavaly a. megyei másodikak lettek, pontosan 9,6 tonna ter­mett hektáronként. Rekordok ■felé törnek? Inkább úgy fogal­maznék, okosan bánva a pénz­zel az optimum a mindenkori cél. Tavajy 1720 forint volt a kukorica, 2000 forint a búza tonnánkénti önköltsége! Ma a 350-es tehenészetük annyi tejet ad - kétmillió liter fölött -, mint pár éve az 520- as. A háztáji integráció sok minden mellett 660 hizóbikót hoz a közös számára. Évente 1500 tonna sertéshúst adnak a népgazdaságnak, de tegyük hozzá: 1987 a fordulat éve.- Mire készülnek Sombere­kén?- Teljes állománycserét ha­tároztunk el - mondja az el­nök. - TETRA vemhes koca sül­dőkkel október 1-jétől újra­telepítjük az ólakat, s a me­gyében elsőként a hármas mentességnél egy fokkal ma­gasabb mentességű, úgyneve­zett SPF-állományt építünk ki. A szuper minőséget Bábolna adja. Úgy tervezzük: novem­ber 1. és 10. között megindul az elletés, s jövőre föláll a rendszer. Az SPF-sertés minden kilo­grammja élősúlyban 2 forint­tal drágább, s ez azonos lét­szám mellett - 1500 darabról van szó — máris 3 millióval többet hoz. E mellett kevesebb takarmányt igényel és a me­gye számára Somberek fogja biztosítani a tenyészanyagot. (Évi ■ 4000-5000 kocasüldő.)- Ez új és kockázatos...- Mint sok minden . . . Szi­gorúan zárt rendszerű a te­lep, olyan ember nem dolgoz­hat ott, aki más sertés-anyag­gal bárhol js érintkezik. Ez megfogalmazni. Somberekén évek óta együtt sír és nevet a gazdaság a három községgel. Kemély milliókat költenek köz­ségpolitikai célokra. Építették sporttelepet, iskolát, utat, ki­fizették a községben a gáz- bevezetés forintjait, rövidesen átadják a Granórium névre hallgató faluhózot-szolgáltató- házat, Görcsönydoboka állami és tsz-pénzen kap vizet, Bo­badidőt megnöveli, mert sza­badidejében a parasztember többnyire gazdálkodik! Gaszler József a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, s így a megyepolitika for­málója is. — Mi itt élünk, ezen a vi­déken. Nekünk ebben a kö­zegben kell gondolkodnunk, és úgy vélem, munkánk, eredmé­nyeink célkitűzéseinket mesz­Batthyány Kázmér vonatkozik az, otthoni ólra, a háztájira is. Az még előfordulhat, hogy hasonló szuperanyagot kap a sertésgondozó otthonra, ha igényli, de a föltételeket ott is biztosítani kell.- A baromfi? — Amikor elkezdtük, azért kezdtük, hogy az asszonyokat foglalkoztassuk. Mára a me­gye legnagyobb csirkefarmja a miénk. / Váltottak ott is. Már a har­madik rotáció csirke jön ki, TETRA-baromfiak, s ami egyér­telműen öröm Somberekén: olyan gazdasági mutatókkal, omi még soha sem volt! így vélik: megtalálták a jó minő­séget, megtalálták azt, amire szükségük van. 150 milliós ár­bevétellel ma a broiler a leg­erősebb ágazat. Évi 3,5 millió csirkéről van szó! Egy sokat vitatott kérdést próbálok Gaszler Józsefnek zsok művelődési házat, s már indul a 8 tantermes iskolabő­vítés.- Ez mind-mind infrastruk­túra. A nagypolitika óhaja me­rőben más. Sokszor hallottam már, hogy a nyereséget in­kább termelő beruházásokra lorditanák! A gáz például 28 millió forintot vitt el a közös­ből . . . — Sokféleképpen meg lehet válaszolni a kérdést. Mondjuk, erre a gázra a háztájinak, mint olcsóbb energiaforrásra szüksége volt, s most verseny­képesebben tudnak termelni a somberekiek. A versenyképes­ség növeli a termelői kedvet! Nézzen csak körül: hány és hány broiler-ól állt föl azóta! És nehogy valaki nekem meg­próbálja a közöst a háztájitól elválasztani! Ilyen termelő be- luházás a víz,, s ha tetszik köz­vetve a szolgáltatóház, az is­kola ... És bármi, ami a sza­A mini sörfőzö szemenően alátámasztják. S ha tehetnénk, még többre vit­tük volna, még előbbre jár­nánk . .. Példát is említ, egy gyakor­ta hallott, közismert gor.d kap­csán. Az ügyek vitele, a gon­dolatok megvalósítása óriási energiákat, fölös erőfeszítése­ket kíván, néhá a hivatalos út ma Magyarországon túl sok akadállyal, görönggyel van megtűzdelve. A Granáriumlpa — mely a tervek szerint idegen, forgalmi központ is lesz -, sze­rették volna egy sörfőzdét. Megindultak a hivatalos úton, s nem ment. Később kiderült, hogy a főraktáros iskolatársa éppen egy olyan poszton von, aki tehet az ügyben valamit. Az eredmény: egy hónap múl­va már a HBH bajor királyi sörfőzdéből, annak sombereki „műhelyéből" lehet koccintani.- Én azt vallom, hogy az élet minőségét, annak feltéte­leit kemény munkával meg le­het teremteni. Falun, városon egyre megy. Somberekén nem félünk a jövőtől, nem félünk a szabályzóktól, nem félühk az időjárástól. Ezek csak feltéte­lek, megvoltak régen is, meg­lesznek a jövőben is. Alkal­mazkodni kell hozzájuk? ... Ki tudja? Én inkább úgy fogal­maznék: a szolgálatunkba kell állítani őket! A jövő? Aki Mohács felől közelíti meg Somberekét, a dobokai útelágazás után balról a gaz­daság halastavát pillantja meg. Remélik, hogy nem kell 2000-ig várni, mire a halastó üdülőcentrum lesz, vízisportok­nak ad otthont, míg 4 kilomé­teres partján körbe betonút visz, s a parkolójában hétvé­geken többszóz autó áll majd. Nagy álom? Nem. Inkább komoly és megalapozott célki­tűzés, mely egyben példázza: ahol ilyen tervek akadnak, ott a tervet megalapozó termelés- sel-gazdálkodással sem ‘lehet­nek bajok. Sorrbeiek kiváló. Immáron 14. alkclcmmal. Kozma Ferenc Az 1867. évi kiegyezés után lehetőség nyílt arra is, hogy a köze! húsz évvel azelőtt le­zajlott magyar szabadságharc prominens személyeit rehabili­tálják. E téren élen járt a „Vasárnapi Újság", az akkor legnépszerűbb hetilop. A Szi­getvári Várbaráti Kör saját gyűjteményében őrzi a Vasár­napi Újság 1868. február 23-i számát, melynek aláirás nél­küli vezércikke a kortársi köz­véleménynek hangot adva mu­tatja be Batthyány Kázmért. Az általunk őrzött újságlap kü­lönös értékét az adja, hogy az emigrációból akkortájt ha­zatért Perczel Mór, a szabad, ságharc első és rangidős tá­bornoka saját kezűleg írta rá Batthyány Kázmér fametszetes képe köré ezeket a jellemző mondatokat: „Nagyerényű, mert roppant vagyonát áldozá fel hazájáért, és még hős hon­véd is. Legderekabb, lekvité- zebb mágnásaink egyike. Öt feledé a jelenkor, holott épp úgy illeti meg ércszobor, mint B/atthyány/Lajost Politikai ba­rátom, pártolóm bajaimban és hős bajtársam a honvéd-há­borúban. Mártír/ként/halt meg az igazságért, a szabadsá­gért." Batthyány Kázmér a család hercegi ágából Batthyány An­tal és Roggendorf Cecilia há­zasságából született 1807. jú­nius 4-én. A kor főnemeseinek szokása szerint külföldi, hazá­jától teljesen idegen, de gon­dos nevelésben részesült. So­kat olvasott, rengeteget uta­zott, tökéletesen beszélte a német, az angol, a frapcia és az olasz nyelvet. Miután az Angliában élő bátyjával, Gusz­távval megosztozott a csaló- d: örökségen,, végleg hazájá­ban telepedett le. Birtokainak központjául Siklóst választotta. először az 1839-40. évi or­szággyűlés főrendi tábláján lé­pett a közéleti küzdőtérre, mint a szükséges reformok hirdető­je Ekkor még Bécsben lakott és még gyengén beszélt ma­gyarul. Az 1843—44. évi ország, gyűlésen már a főrendi ellen­zék egyik legnépszerűbb szó­noka volt. Hazafias buzgósó- gának köszönhetően a Kossuth Lajos kezdeményezte és az or­szággyűlés pártfogása alá he­lyezett „Országos Védegylet" elnökévé választották. Batthyány Kázmér 'a. Véd­egyletnek, a Gyáralapító Tár­saságnak, az „Iparműtárnak" nemcsak amolyan tiszteletbeli elnöke volt, hanem mindenkor tettre kész előmozdítója is. Sok energiát és pénzt áldo­zott a fiumei vasútra, sokat fáradozott a gyáralapító tár­saság és az első ipari kiállí­tás érdekében, segítette az egyes gyárakat, támogatta a különféle iparágakat, birtokain óvodáikat és iskolákat építte­tett, a Magyar Tudományos Akadémiának egész könyvtárt adományozott. Saját és báty­jának a birtokain ő tette' a legtöbbét az örökváltság ügyé­ben. Az 1844-45. évi országgyű­lés után a politikai pártok kö­zött kiéleződött a küzdelem. Mindegyik megalkotta saját klubját és programját. A hala­dó ellenzékek klubja Pesten működött, vezéralakjai Batt­hyány Lajos és Kossuth Lajos voltak. A konzervatívok Budán széiteltek, legfőbb hangadóik Kegievich Gábor tárnokmester és gróf Dessewffy Emil. Batt­hyány Kázmér a haladó ellen­zéki párt minden megmozdu­lásában tevékenyen részt vett. Oroszlánrésze van abban, hogy Kossuthot megválasztották Pest megye követének. Az 1848. évi márciusi forra­dalom kitörése után baranyai főispán, majd kormánybiztos lett. Részt vett a horvátok és a szerbek elleni harcokban, amelyekben kitűnt bátorságá­val és szervező képességével. Mohácson népfölkelést hirde­tett és ezekkel a népfelkelők­kel foglalta e| 1848 szeptem­berében a Pécsről Tolna felé induló Róth tábornok egész hadi szertárát, majd a baranyai önkéntesek egy zászlóaljával az eszéki várba vonult. Itt si- ' keresőn védte a várat, meg­tisztította a Duna és a Dráva partját az ellenségtől. Eszék várának feladása után a Hon. védelmi Bizottmány Bács, Csongrád, Pest megye déli ré. szének, a Kiskun kerületnek, Szeged, Szabadka és Zombor városoknak a teljhatalmú kor­mánybiztosává nevezte ki. Sze­gedéi rendezte be főhadiszál­lását. Innen irányította erélyes rendeletéivel a reá bízott tör­vényhatóságokat, majd az odavezényelt Perczel Mór tá­bornokkal közösen Szőreg- szer díványnál, Szenttamásnál, Péterváradnál vívtak győzel­mes csatákat. 1849. április 14-e után, a magyar függetlenség kikiáltá­sa utón Batthyány Kázmér Kos. sufV. kérésére elvállalta a kül­ügyminisztérium vezetését. Má­jusban még Debrecenben, jú­niusban Pesten, júliusban már Szegeden volt a székhelye. Deotecenben egy ideig ellátta a hadüg'yminiszteri teendőket is. Az orosz hadsereg beavat­kozása elleni óvást ő írta alá mint külügyminiszter. „A haza veszé!yben van . . .” címen hí­ressé vált rendeletnek egyik aláírója szintén ő volt. Az ösz- szeomlás napjaiban Szemere Bertalannal együtt elment az orosz hadsereg főparancsnok­ságára egy méltányos egyez­kedés reményében. A világosi fegyverletétel után török föld­re, Viddinbe, majd Kütahiábci meneküit. További emigrációs éveit Párizsban töltötte, de ak. tív politikával már nem foglal­kozott. Itt élt haláláig, 1854dg. Halálának hírére Vörös­marty Mihály, aki megtörve bár, de még élt a kápolnás- nyéki magányában, „Az ember élete" c. költeményével és há­rom sírverssel (epigrammá­val) áldozott barátja és me. cénása emlékének. „A sírból ne nagyot, ha szerénységére lesz emlék, Egyszerű, önzetlen hazafi hamva van itt. Ám ha erénye becséhez akarjuk mérni a házat, Templomot építsünk jelleme képe körül!" Molnár Imre 1987. május 30., szombat HÉTVÉGE Cseri László felvételei A kacsatelep Görcsönydobokán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents