Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-22 / 139. szám

e Dunántúli napló 1987. május 22., péntek Keresztrejtvény KULTURÁLIS HJANLO jelenet a Szépleányok című magyar dokumentumfilmből Csacsi rímek Film... Film... Film Kosztolányi Dezső címben sze­replő verssorozatából idézünk egy kétsoros humoros versikét. VÍZSZINTES: 1. Közel-keleti ország. 8. Ritka férfinév. 12. A ver­sike első sora (zárt betű: E). 14. Ború egynemű betűi. 15. Művészet idegen szóval. 16. ízeltlábú állat. 17. Nősény disznó. 19. Európai fő­város, népe nyelvén. 21. Tisztesség, becsület. 22. Mindenes! 23. Kerti szerszám. 24. Vad, kúsza, sűrű nö­vényzet. 26. Latin kötőszó. 27. A pince része! 28. Gyötör. 29. Duna­keszihez csatolt település lakója. 31. Biztatószó. 32. Vonós hangszerek kelléke. 33. Cimbalomszerű finn né­pi hangszer. 35. Balkezesek. 37. Sporág. 39. Apróra tört kövek tö­mege. 41. Már kissé öreg. 42. Ke­resni kezdi 43. Francia forradalmár, orvos, újságíró (Jean-Paul). 44. Ro­mantikus budai vidék volt. 46. Kül­földi mulatóhely. 47. Nyújt. 49. Tö­mítőanyag, a kárpitosok használják. 50. A bányatérség felső határterü­lete. 51. Területi Egyezte'ő Bizott­ság. 53. Világhírű spanyol énekes volt (M'iguel). 54. Francia város, a Pas-de-Calais megye székhelye. 55. Festőművész (Mór, 1878—18991. 57. . . . de France; történelmi vidék a Szajna mellékén. 58. Becézett női név. 59. Hangtalanul póta! 63. Ele­medet1 korú. 64. Görög város Thesz- száliában. FÜGGŐLEGES: 1. Olasz szobrász és éremkészítő (Francesco, 1420—1502). 2. Szovjet repülőgép­típus. 3. ,,A nemzet csalogánya" (Lujza). 4. Indiai város, híres mű­emléke a Tadzs Mahal mauzóleum. 5. A pillanat vége! 6. A Tervhivatal nevének rövidítése. 7. Napimádók. 8. Hallásra 'képtelen. 9. Disznószál­lás. 10. ... VM, fővárosi sportegye­sület. 11. Ilyen hordó is van. 12. Nobel-díjas angol fiziológus, a vita- minku atás elindítója. 13. Széria. 18. Pezsgőgyártásáról híres olasz város. 20. Község a Zagyva völgyé­ben. 21. A mondat része! 24. Kriti­zál. 25. Amerikai űrhajós (John Hersshel). 28. Keres. 29. Katonai szállítóoszlop, névelővel. 30. Belül falaz! 32. Légvonat. 34. Sokszoros bajnok úszónő volt (Ilona). 35. Ko­márom megyei község. 36. Két ellen­tétes irányba. 38. Elveszett holmiját igyekezett megtalálni. 39. Hazafele! 40. A monopóliumok egyik fajtája. 42. Kongói tartomány, ércekben gazdag vidék. 43. Vége a sakk­partinak. 45. Torbágy társközsége. 46. Fu ball-labda, a focisták szó- használatával. 48. A versike befejező sora (zárt betű: O). 49. Igazi ne­vén, másképpen. 50. üde. 52. Aszód melletti községből származó. 54. Becézett Anna. 56. Két égtáj rövidí­tése. 58. Levegő, ismert görög szó­val. 60. Forróság. 61. Lombos nö­vény. 62. Muta'ószó. H. J. Beküldendő a vízszintes 12. és a függőleges 48. számú sorok megfejtése, legkésőbb június 1-jén (hétfői déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON. 7601. Pf.: 134, Dunántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A május 8-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Könnyebb annak, aki felejt, mint annak, akit elfelejtenek. Könyvutalványt nyertek: Bayer Fe- rencné, Pécsvárad, Dr. Entz Béla u. 1., Csákányi Vilmosné, Boly, Rá­kóczi u. 3., Hantos Beatrix, Pécs, llku P. u. 11., Madarász Emil, Pécs, Port J. u. 1., Máté János, Mecsek- nádasd, Liszt F. u. 31. A könyvutalványokat postán küld­jük el. ELLENCSAPÁS Színes, szovjet háborús dráma. Rendezte: Vlagyimir Sevcsenko. A film Vatutyin tábornok Kijev el­foglalása után megvalósított izgal­mas hadműveletét mutatja be. Kor­rekt portré az ismert hadvezérről és érdekes mellékszál cselekménnyel, dokumentumbetétekkel. ELMENNI, VISSZAJÖNNI Színes, szinkronizált francia film. Rendezte Claude Lelouch. Szerep­lők: Annie Girardot, Jean-Louis Trintignant, Michel Piccoli. Furcsa, lélekvándorlás tanán ala­puló történet bontakozik ki az öre­gedő írónő szavaiból. A háború alatt koncentrációs táborba került Nem mindenki tudja, hogy a nemez olyan állati szőr, gyap­jú, melyet szappanozással, ta­posással, ütögetéssel tömöríte­nék, Készitésében különösen a közép-ázsiai nomád népek ren delkeznek nagy hagyományok­kal, a durvább anyagból sző­nyeget, sátortetőt, falvédőt ké­szítenek, de az egészen finom nemezből már mellényt és ka­lapot is. Ha a különféle színe­ket ügyesen válogatják össze, minták is élénkíthetik az elké­szült tárgyakat. Páka László, a Kecskeméti Nemezkészitő Mű­hely tagja vezeti azt a foglal­■ ■ ■ zsidó csalód egyetlen életben ma­radt tagja nyomozni kezd feljelentő­jük után. S amint tisztázódnak a dolgok, a sors érdekes módon foly­tatja a régi szerelmeket, vonzalma­kat. SZÉPLEANYOK Színes, magyar dokumentumfilm. Rendezte: Hartai László és Dér András. A film első fele a felkészüléstől a koronázásig mutatja be az 1985. évi első magyarországi ,,szocialista" szépségversenyt. Második fele há­rom lány — Kalmár Zita, Kruppa Judit és Molnár Csilla Andrea — sorsán keresztül az üzleti háttérrel foglalkozik. kozást, amelyen többet is meg­tudhatnak az érdeklődők, akik 23-án és 24-én részt vesznek a magyarlukafai műhely mun­kájában. A ,,Hétvége a mú­zeumban" rendezvénysorozat’ újabb programjáról a 15-276-os számon szerezhetők bővebb in­formációk. Aki inkább kirándulni menne, annak a barcsi borókást ajánl­ják. Őket 23-án, szombaton fél 8-ra várja a pécsi főpályaud­varra a csoport vezetője, dr. Uherkovich Ákos muzeológus; innen indulnak majd a 7.45-kor induló gékényesi vonattal Da- rányig. Nemes nemez Valamikorvolt pillanatok Kínába utazott a Győri Balett Kéthetes, 'kínai vendégsze­replésre utazott csütörtökön a Győri Balett. Az együttes a magyar - kínai kulturális csere- egyezmény keretében látogat az ázsiai országba. Három elő­adást tartanak a pekingi Nem­zeti Színházban, s ugyancsak három ízben lépnek közönség elé Hangcsou-ban. Színre vi­szik a Mechanikus kert, a Pros­pero és a Nap szerettei cí­mű tánckompozíciókat, Markó Iván Kossuth-díjas koreográfiá­jában. A turné viszonzásaként a későbbiekben kínai művész- együttes mutatja be repertoár­ját hazánkban. Mindenki átélte már a „mintha már megtörtént volna velem, a mintha már láttam volna valamikor" érzését, azt az élményt, amelyet francia szóval déja vu-nak neveznek. Ez a címe annak az előadásnak is, amelyet az Art Kísérleti Stúdió „me­ditációk négy tételben" alcímmel játszik május 27-én és 30-án fél 7- kor és fél 9-kor az Apáczai Nevelési Központban. Az első tétel, a Zuha­nás, az együttesben megélt konflik­tusokat állítja furcsa párhuzamba ördögh Szilveszter: Koponyák hegye című könyvének motívumaival. A második tétel Alison Chase koreog­ráfus munkája, aki a televízióban is bemutatót Philobolus együttes egyik alapító tagja. A kétszereplős Shisoen című darab egy férfi és egy nő kapcsolatáról szól. A harmadik rész címe: Dal. Ebben a tételben Szakcsi-Lakatos Béla zongoraimpro- vizációi is elhangoznak. Az utolsó rész a 180-as csoportnak „A pók halála" című művére készült moz- gás'kompozíció lesz. A Szalay Tamás rendez e produkció mozgásban, színpadi látványban és zenében is a csoport minimal art-os törekvéseit foglalja össze. Az előadásban köz­reműködik Kurucz Gyöngyi és Mán- fai Alice. Veszélyes szelíd rókák Az újságokban gyakian ol­vashatunk felhívásokat, hogy itt és itt rókatetemet találtak, és jelentkezzen az egészség- ügyi hatóságoknál, aki hozzáért az állathoz. Az is előfordul, hogy egy-egy róka fényes nap­pal is bemerészkedik lakott te­rületre. Nem fél az embertől, hagyja, hogy a gyerekek játsza­dozzanak vele. Ezeket az álla­tokat nem az éhség kényszeríti az ember közelébe, hanem be­tegek, és betegségük következ­tében elveszítik közmondásos óvatosságukat, ravaszságukat. Betegségük a veszettség, és a beteg róka igen nagy veszélyt jelent mind az állatokra, mind az emberekre. A veszettség vírusos (ertőző betegség, a békától az em­berig valamennyi gerinces élő­lényt megtámadja. A vírusok sebeken, sérüléseken át jutnak a szervezetbe, és az idegpályák mentén terjednek a központi idegrendszerbe, a gerincvelőbe és az agyba. Itt elszaporodnak, és ugyancsak az idegpályák mentén az egész szervezetben szétterjednek, így a nyálmiri­gyekbe is. A beteg állat nyálá­val jutnak más állatok sebébe vagy szájába. A veszettség ak­kor tör ki, amikor a súlyosan károsodott idegrendszer kezdi felmondani a szolgálatot, és ilyenkor már a beteg állatot, illetve embert nem lehet meg­menteni. A veszettség évezredek óta ismert betegség, régebben a kutyák terjesztették. A védő­oltás felfedezése és a kötelező kutyaoltás eredményeként a ku­tyákon a betegség visszaszorult. De 1938-ban felütötte fejét Lengyelországban a rókák kö­zött. Lengyelországból a baj lassan terjedt, és egész Európa rókaállománya megfertőződött. Magyarországon 1954-ben ész­lelték az első veszett rókát. 1967-ben pedig már nyolc me­gyében jelentkeztek veszett ró­kák. Érdekes azonban, hogy amíg a kutyák és macskák a betegség hatására megvadul­nak, addik a rókák elvesztítik veszélyérzetüket, és szelídített vadaknak a benyomását- keltik. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szakemberek szerint Euró­pában a rókák száma három négyszeresére emelkedett. En­nek oka, hogy a rókaprém ér­téke csökkent, a mezőgazda­ságban a kis parcellákat fel­váltották a hatalmas táblák, és ezek jobban kedveznek a va­daknak. A tervszerű vadgazdál­kodás következtében nőtt az apróvadak, tehát a rókák táp­lálékának a száma. Ha a rókák vadászúljukon találkoznak és összemarakod­nak, vagy esznek egymás táp­lálékából, biztos a fertőzés. De ha csak az orrukat összedör zsölik, vagy egymásra lehelnek, a veszély már akkor is fennáll. Leggyakoribb a fertőzés a pár­zási időben, amikor a rókák gyakran összeverekednek. A pár­zási időszakot mindig járvány­hullám követi. Ha a rókanépesség sű'űsége meghalad egy bizonyos szintet, a találkozások száma oly mér­tékben megnövekszik, hogy a veszettség vírusa néhány hét alatt végigfut egy egész or­szágon. A veszettség ezéii csaK úgy fékezhető meg, ha erősen megritkítjuk a rókák számát. Nyugatnémet kutatók most oltó­anyagtartalmú ivóvíz és csalé­tek kihelyezésével igyekeznek immunizálni a rókákat. RÁDIÓ Nudisták és kínaiak 62 éves a Magyar Rádió. Eb­ből az alkalomból május 23-án, szombaton a Kossuth, a Petőfi Rádió és a 3. műsor hajnaltól késő éjszakáig reprezentatív szerkesztésű műsorokkal jelent­kezik a nap minden órájában. Természetesen a Pécsi Rádió szokásos kétórás összeállítása, a „Jó pihenést" Js helyet kap a műsorfolyamatban. Szerkesztő Kovács Imre. A pécsi Centrum Áruház a helyszíne ennek a programnak, pontosabban az áruház műszaki, játék és sza­badidőcikk osztálya. Innen hangzik el élőben az úljelen- tés, innen szálnak a hírek, és itt válogatják a zenét lemez­ről, kazettáról. Természetesen a riporterek is a Centrumba invitálták beszélgetőpartnerei­ket. Érdemes a hallgatónak a műsor elejétől a végéig „ug­rásra készen" hallgatni a prog­ramot, mert lesz játék és aján­dék is. Vasárnap már kirándulásra várja hallgatóit Molnár László, a magazin szerkesztője a Ba laton mellé. Balatonfüreder. például bemutatják a télen kettéfürészelt Kossuth kompot, Siófokon elmondják, hogyan várják a nyarat a vízirer.dőrök, Boglárlellén Szabó József ta­nácselnök a település életében bekövetkezett változásokról szá­mol be. Azt is megtudhatják a műsorból, milyen a Balaton első nudista strandja, amely Balatonberényben várja nyártól a vendégeket, és megismerked­hetnek a vonyarcvashegyi kínai vendéglővel, ahol a pálcikák mellé kést és villát is adnak hogy a vendég ne maradjon éhen a finom falatok meliett . . . Lehetetlen vázlatfüzet Képzeljünk el egy olyan csavart, amelynek egy feje van, de lent két ágra oszlik. Próbáljunk csavarni rajia. Vagy próbáljunk rajzolni egy olyan vázlatfüzetbe, melynek mind a négy oldalát zárva találjuk . . . Ilyen és hasonló, tulajdonképpen írendkívül egyszerűnek tűnő, de ugyanakkor raffinált téri problémá­kat feszegető megoldások jellemzik a japán reklámgrafi'kus, Shigeo Fu- kuda formavilágát, akiinek majd egy hónapig taró kiállítása nyílik a Pé­csi Galériában. A világ legjobb ter­vezői között számon tartott művész 1932-ben Tokióban született, s a to- 'kiói szépművésze' i akadémián vé­gezte tanulmányait. A grafika és a reklámgrafika valamennyi ágát mű­veli. Hazájában, Ázsia, Európa és Eszak-Amerika minden fontos művé­szeti centrumában kiállították mű­veit, szárnyaló-! díj, elismerés, ki- *ünite‘és tulajdonosa. Különleges tárlata május 22-én, pénteken dél­után 4 órakor nyílik és június 21-ig tekinthető meg. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Rongyok . Néhány idegen nyelvhez ha­sonlóan a magyarban is akad­nak oly több jelentésű szavak, amelyeknek értelme a haszná­lati körülményektől függően pontosan ellentétes lehet a szó eredeti jelentésével. Ki gondol­ná, hogy ilyen a rongy szavunk is? Elsődleges jelentése szerint, valamiféle szövetnek vagy ros­tos szálakból álló szövött anyag­nak elszakadt, leszakadt, el­nyűtt, értéktelen része, darab­ja. De lehet még: a viselésben erősen elkoptatott, illetőleg -ér­téktelen anyagú, divatját múlt ruha is. Mily szépen írja József Attila: „S amott a kopár réte­ken rongyok a rongyos füve­ken." De a rongy szó jelentheti en­nek pontosan az ellenkezőjét is. Lehet fényűző, elegáns ruha: Sok rongya van. Sokat költ rongyra — mondjuk a jól öltöz­ködő hölgyekre. Ha valaki ráz­za a rongyot, az nemcsak a portörlést követő takarítási mű­velet, de jelentheti azt is, hogy valaki anyagi körülményeit jobbnak tűnteti fel a valóságos­nál, vagyis páváskodik, kevély- kedik, hetvenkedik. Néha megszemélyesített for­mában lép elénk e szó. Ady ír­ja: „Míf bánom én, ha utcasa­rok rongya, / De elkísérjen egész a síromba." Reviczky Gyula pedig: ,,Megvénülsz és leköpve, letaposva, / Szeméten pusztulsz el, mint utca rongya." Az erkölcsi szempontból meg­vetésre (teltnek nem kell szük­ségképpen rossz lánynak lennie; lehet más személy, vagy akár közösség is az: „£ rongy nép azt véli, hogy gondoskodásunk félelem." (Petőfi). „Ez a világ nem testálódott / Tegnaphoz húzó rongy pólyáknak." (Ady). Gyakori jelenség, hogy meg- ■ bélyegzőnk vele valakit: — Rongy eljárás volt tőled! A ki­merültséget, az erőtlenséget is kifejezhetjük jelzős kapcsolatá­val: — Olyan vagyok mint a mo­sogatórongy! A felsoroltakon kívül beszélhetünk még a pászkához hasonló rongytésztá­ról, a tojásos tésztával készült rongylevesről, gépronqyról, por­rongyról és az utóbbi időben: poprongyról. A rádió műsorban olvasha­tunk pophullámról, poptarisz­nyáról, popfesztiválról, popzené­ről. Mi is hát a pop? Az ere­detileg latin populáris (= nép­szerű, népi, népies, pórias) szót átvették és popra kurtítva használiák. Eredetileq a 60-as évek eleién Észak-Amerikából elindult képzőművészeti irány­zatot nevezték pop-art-nak. (pop =- népszerű -|- art. = mű­vészet.) A poprongy népi, nép­szerű ruhadarabot jelent, s talán ez a szó fejezi ki élethűen és magyarosan a lényegét: top- rongy. A pop kezdi kiszorítani a ré­gebben szerte használt, szintén latin eredetű rusztikus szót. E szó jeletése a popéhoz közel álló: otrombát, parasztit, fa­lusiast jelent. A rusztikus ruha tehát jórészben megegyezik a popronggyal. De hogy a brit ápolónők ruhája jelenleg mi­lyen, ne.m tudom. Az egyik fő­városi lapban olvastam ugyan­is, hogy a jámbor hölgyek föl­lázadtak a régi, viktoriánus korabeli egyenruhák ellen. „Az egészségügyi kormányzattól most azt kérték, hogy ruha he­lyett viselhessenek nadrágot.” (Magyar Nemzet, 1987. április 13. 10. oldal.) El sem tudom képzelni, milyen lehet ez a ruhanélküli nadrág: kis zsinór talán, miként a leg­újabb fürdőnadrágok? Vagy ta­lán olyasféle rongy, amelyet boldogan viselve, énekelni fog­ják az angol klinikákon. „Egy rongy van, egy rongy van a szoknyám helyén." Tóth. István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents