Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-19 / 136. szám

1987. május 19., kedd Dunántúli napló 3 bányászati kormányprogram szellemében Több szenet a külfejtésből ' * I Aki az elmúlt évben a hazai szénbányászat helyzetét röviden akarta jellemezni, annak ehhez elegendő volt egyetlen szó: válságágazat. Az év második felében a Mi­nisztertanács jóváhagyta az Állami Tervbizottság hosszas előkészítő munka után született határozatát. Azokat az intéz­kedéseket, amelyek hozzáse­gíthetik a bányászatot egye­bek mellett ahhoz, hogy vala­melyest szabaduljon az ellátá­si kötelezettség és a minden vállalatra érvényes gazdasági szabályozók nem ritkán ellent­mondó, kettős szorításából. Segíthetnek, hogy a mennyisé­gi szemléletről letérve immár a gazdaságosság szempontjai ér­vényesüljenek. Ahhoz, hogy a kilábalás lépéseit megértsük, röviden érdemes visszatekinte­ni, miként alakult ki e helyzet a szénbányászatban. Az előző.ötéves terv azt írta elő, hogy a szénbányászat 1985-86-r-a érje el az évi 25- 26 millió tonnás termelési szintet. A szándék indoka köz­ismert: a két olajválság, az energiagazdálkodás feszített volta. A bányászat - az idő­köziben megszületett energia­gazdálkodási kormányprogram gyorsítást szorgalmazó intézke­dései nyomán - az említett termelési szintet, igaz, nem kis erőfeszítések árán, már 1981- 82-ben elérte. Mindezt azonban követikez- ményék . nélkül nem lehetett megtenni. Nevezetesen: elma. radtak az úgynevezett közvet­len kapacitáspótlások, azaz a fejtések előkészítése, másrészt a kedvezőtlenebb geológiai adottságú széntelepeket is mű­velésbe kényszerültek vonni. A nyolcvanas évek elejét köve­tően azonban minden erőfeszí­tés ellenére csökkent a terme­lés, a költségek viszont gyor­san növekedtek - a szénbá­nyászat 1984-től veszteségessé vált. Amelynek, 'kétségtelen, sok oka volt, de mindenek­előtt tény: a 'hazai szén terme­lői ára — hogy bírja a versenyt az olajjal — a gazdaságilag in­dokoltnál alacsonyabb volt, ám az energiapolitikai szempontok e „nyomott" ár mellett szóltak. Abban, hogy a bányászat veszteségessé vált, mindamel­lett nagy része volt annak, hogy az elmúlt húsz évben a széntermelés költségei jóval megelőzték az áremelkedést. S ennek jó részéről a vállala­tók nem tehettek: anyagok, gépek ára emelkedett roha­mosan. Talán nem igazán veszteségforrás, mégis költség- növelő tényező volt, hogy a szénbányászatot lényegében nem a gazdaságosság, hanem az elvárt szénmennyiség min­den áron való előteremtése ve­zette. Ezt diktálta a népgazda­sági terv, s még inkább az or­szág energiaellátási egyensú­lyának megtartása. Nos, e helyzeten kívánt vál­toztatni az említett tavalyi ÁTB-határozat, amely — ezúttal csak a legfontosabbakat ki­emelve - elrendelte a szénbá­nyászat termelési szerkezeté­nek átalakítását, a mélyműve­lésű bányászat termelésének a gazdaságosság függvényében történő csökkentését, a fajla­gosan kifizetődőbb lignit kül­fejtésék arányának növelését. Az aktuális olajárhoz viszonyít­va akkor 14 bánya termelését találták drágábbnak, ezért a határozat ezek gyorsított ütemű kiaknázását, majd bezárását irányozta elő. (A kormány ugyanekkor hozzájárult, hogy a szén termelői árát átlagosan 18 százalékkal emeljék.) Az Állami Tervbizottság ha­tározatának megszületése óta ugyan csak néhány 'hónap telt el, mégis érdemes áttekinteni, milyen konkrét intézkedéséket tettek azóta, illetve, milyen problémák kerülték felszínre. 'Mindennek az ad aktualitást, hogy az idén tavasszal 'Pécsett, az Országgyűlés ipari bizottsá­ga áttekintette a szénbányá­szat helyzetét. Az ÁTB-határozat. nyomán a kormány 805 millió forintos ál­lami támogatást ‘hagyott jóvá, ez az összeg azonban várha­tóan nem fedezi a vesztesége­ket. A helyzeten a vállalatok belső gazdálkodási rendszeré­nek megváltoztatása, az érde­keltségi viszonyok javítása se­gíthet. Ebben az évben össze­sen 23,3 millió tonna szenet kell adnia a bányászatnak, ebből 16,4 millió a mélyműve­lés produktuma, 6,9 millió a külíejtéses lignit, s ehhez 'járul még 2,2 millió tonna brikett. Az ÁTB által jóváhagyott korszerűsítési program idei teendői közül egyebek között érdemes megemlíteni, 'hogy nö. vélik a külfejtésből termelt szén részarányát 4 a Mecseki Szénbányáknál. Dorogon, a XXI-es aknában befejezik a termelést és meggyorsítják a kitermelést az ebszőnyi külfej­tésen. Tatabányán bezáiják az úgynevezett „öreg medencét”. Borsodban Ormosbánya jut rö­videsen 'hasonló sorsra. A Nógrádi Szénbányák Ikányási mosója a tervek szerint az év második felétől termel, viszont ■itt is bezárnak 'két 'bányát, a csi'baji és a nyirmedi külfejtést. A középtávú tervek teljesíté­séhez az ÁTB öt évre 34,5 mil­liárd forint értékű beruházást hagyott jóvá, ennék megvalósí­tása azonban valószínűleg át­húzódik 1991-re. Az éppen csák megkezdődött szerkezet­átalakítás azonban ma sem mentes a gondoktól. Például a kibővített brikett-termelés pro­duktuma ma többnek -ígérkezik, mint amennyire pillanatnyilag igény látszik. 'Ennek -részben az az oka, hogy -aránytalanok a fogyasztói árak - az Országos Anyag- és Árhivatal tervezi ezek 'korrekcióját. Hasonló gondok vannak a lignittermelés fejlesztésével. Egyelőre -még nem pontosan tisztázott a többlet fel-haszná­lása, mert — -ahogy fogalmaz­nak — -nem megfelelő a „fo­gadókészség". Megkezdődtek az előkészítő -munkák két új bányaüzem, az Ajka 'II. és Du­bicsány megvalósítására, ame­lyekben a legkorszerűbb bá­nyaművelési módszerek alkal­mazását tervezik. Szintén meg­indult az előkészítése Bükk- ábrány küífejtéses 'bányájá­nak, amely évente 2,5 millió tonna lignitet fog adni. Lassítja a szénbányászat szerkezetótalakító programját, hogy - az ismert népgazdasági gondók miatt — már az idén kevesebb jut beruházásra, mint amennyit az ÁTB-határo­zat eredetileg előirányzott. Ez -bányászati szakemberek véle­ménye szerint kihatással lesz a VII. ötéves tervben előirányzott termelésre, elsősorban a bükk­ábrányi külfejtésre, amely így csak egy évvel később érheti el a tervezett termelési szintet. S ha magáról a szenet ter­melő bányász sorsáról csak a végén szólunk, nem jelenti -azt, hogy líem ez a talán legfonto. sabb, egyben legneuralgiku­sabb -kérdése a válságból 'kilá­balni igyekvő szénbányászat­nak. Tavaly több mint 75,5 ezer embert foglalkoztattak a 'bá- 'nyavállalatak, s az évek óta csökkenő létszám mellett még az idén is mintegy félezer em­ber távozásával számolnak. Az ÁTB-határozat természetesen erre is kitért, amelynek nyomán komplex intézkedési terv 'ké­szült, ezt tárcaközi egyeztetés­re bocsátották, az átdolgozott változat véglegesítése a közel­jövőben várható. Változatlanul a legfontosabb a vájárok megtartása, fiatalok toborzása, a nem termelő lét­szám csökkentése a bezárásra került vagy kerülő bányaüze­mekből az emberek átcsopor­tosítása a perspektivikus bá­nyákba. (Lehetőleg úgy, hogy minél kevesebb társadalmi -fe­szültség keletkezzék.) A bányá­szok kiemelt bérezéséről az említett ÁTB-határozat szintén szólt, az Ipari Minisztérium tö­rekszik a szükséges intézkedé­sek elérésére. Amíg a bér­ügyek megnyugtató rendezése - -úgy tűnik - a „keményebb dió", jó ütemben halad a bá- nyászlakás-építési akció, s van remény rá, hogy ebben az öt­éves tervben felépül a terve­zett 8 ezer -lakás. Mindezekkel együtt mégis talán a legfontosabb - s ter­mészetesen az intézkedések is ezt célozzák - a bányászat presztízsének visszaszerzése. Trömböczky Péter Teljesítményarányos keresetek Egy Fecske is nyarat csinált A minőségi munka elismerése: ha Ismét hívják a gmk-t Szigetvár első gazdasági munkaközösségeként alakult a Fecske Építőipari és Szolgál­tató Gmk. Erre is utal az elne­vezése, na meg a fészekrakás és a házépítés hasonlóságára. — Kellett néhány év ahhoz, hogy kialakuljon a stabil lét­szám — mondja Németh László közös képviselő. — A 18-20 év körüliek nagy pénzt láttak a gmk-ban, tetsízett nekik a sza­badban végzett munka, de ahogy elmúlt a nyár, s hide­gebb lett az idő, ők is eltávoz­tak. A fecske természetével ellen­tétben a Fecske Gmk-ban a nem költöző egyedék marad­tak meg. Gyáriéi Tibor brigádvezetőt kérdezem, hogy akadt-e olyan tag, akit el kellett küldenie.- Igen. Azt nem mondom, hogy kellemes volt, de meg kellett tenni. Az illető nem jött rendszeresen dolgozni, ez vi­szont bomlasztja a brigádot. Mennie kellett. Állítom, hogy most már átlagon felüli szak­emberek vannak nemcsak a mi brigádunkban, hanem az egész gmk-ban. A harmincfős gmk három kő­műves és egy ácsbrigádban dolgozik. Munkát csak úgy vállalnak, hogy az anyagbe­szerzés az építtetőt terheli. A Fecskének nincs kellő tőkéje forgóalapja, helye a tárolásra, eszköze a szállításra, ideje sem az anyagbeszerzésre - ők' har­mincon egyet tudnak: építeni. S nem is akárhogyan. Munká­juk felét a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság meg­rendelései adják, a többi a családihóz-építés, s az alkalmi­lag adódó kisebb megbízatá­sok. Évente hozzávetőleg hat­van helyen dolgoznak. — Akkor megy jól a munka, amikor a szakipart is kellően ütemezik, tehát jó a szervezés/ nem akadályozzuk egymást c többi kivitelezővel. A MEFAG- nál magas szinten művelik - és Németh László már idézi is a felsőkövesdi háromszintes magtár felújítását, ugyanott raktár és góré építését, a vajsz- lói, sellyei megbízatásokat, va­lamint a tavalyi szép munkát; a MEFAG szigetvári új üzemé­ben a szociális épület, a kerí­tés, a hőközpont, a raktárak elkészítését. Akadt a MEFAG-on kívül más nagy megrendelőjük is, például a Pécsi Bőrgyár (több­szintes krómlégyártóüzem épí­tése), a somogyapáti tanács (általános iskola bővítése). Családi házat évente négyet- ötöt építettek, jelenleg Mozs- gón, Nagypeterden, Szigetvá­ron. A négy brigád külön-külön dolgozik, összesen több mint tíz munkahelyet visznek, így mindig van mit csinálni. Az adott munkára jutó árbevétel (tulajdonképpen munkadíj) egyharmadát kapja meg a bri­gád jövedelemelőlegként. Az elosztás alapja a teljesítmény- százalék, a ledolgozott óra­szám és az alapórabér. Soós József patapoklosi kő­műves elégedett a káresetével. Az elmúlt évben százötvenezret vitt haza. — Hét végén pihenek, mivel nem kell maszekolnom azért, hogy megfelelő keresetem le­gyen. A családommal töltöm a szombat-vasárnapot. Gyenei Tibor szerint egyszerű a Fecskében brigádvezetőnek lenni: zsebre megy mindet, üres perc. A gmk indulásakor, hat hónapon át órabéres rend­szert alkalmaztak, de aztán gyorsan áttértek a teljesítmé- nyes formára. A segédmunkás­arány egyharmados, míg az ál­lami építőiparban körülbelül feles. A gmk-nál természetes, hogy a kőműves is beáll be­tont, habarcsot keverni, horda­ni, ha szükséges. Az anyagmentes árbevétel öt év alatt megduplázódott, ta­valy már elérte a nyolcmillió forintot. Ennek harmadát a ta­goknak fizetett jövedelemelő­leg, másik harmadát az SZTK és az adók vitték el. A ma­radékbői a rezsit fedezik, tar­talékot képeznek és nyereséget fizetnek. Az 1986-os év után - megegyezés szerint - 25 szá­zalékot. A tartalék főként a csekély bevételű első negyedév pénz­ügyi áthidalásához kell. A kö­zös képviselő büszke is arra, hogy fizetési gondjuk még nem volt. A családi házak építését úgy időzítik, hogy télre is le­gyen munkájuk. Idén szintén tető alá kerültek az épületek, de az elképzelés mégsem jött be: a kemény január—február­március összességében héthe­tes állást okozott. Nem örültek neki, mert már ősszel egész évi kapacitásukat lekötötték. Hogy honnan a hírük? Vall­ják, hogy egyik munka hozza a másikat, s az a tapaszta­latuk, hogy ahol már jártak, oda visszahívják őket: mint például a lukafai talpasházak felújításához. Egyébként is sze­retik a fejtöréssel járó meg­bízásokat: a jakabhegyi kilá­tót, a cifrázott, extra tetejű, alaprajzú családi házakat, a különleges építési anyagokat, és kivált a mestermunkái. L. Cs. K. Bővített terjedelemben — 24 oldalon - megjelent a MIK­ROVILÁG legfrissebb száma! Több oldal BNV melléklet, Commodore és Spectrum já­tékok! Színes összeállításban fog­lalkozik a lap a számítógép és a sport kapcsolatával. Csak néhány név a megszó­laltatott sport-szaktekintélyex közül: Knézy Jenő spoitripor- ter, Parti Zoltán, a Honvéd kajak-kenu szakosztályának edzője, Horváth Frigyes, a Magyar Kosárlabda Szövet­ség főtitkára. A PC-k és nagygépek köz­ti összeköttetések számtalan előnyét és lehetőségét mutat­ja be a SZÜV küldi SZOV-nek című cikk. Folytatódnak a megkezdett Mikro­világ sorozatok: a PC világ rovat Honnan jött? Hová tart? cí­mű írásában ezúttal a hobbi számítógépek és a BASIC nyelv születéséről olvashatunk. „A programozás építőkövei" sorozat 'immár harmadik ré­széhez érkezett, a „Műholdas műsorszórás" mostani epizód­jában pedig a DOMSAT rend­szerrel és az ECS műholddal ismerkedhetünk. A kerékasztalon sokak ér­deklődését érintő térne: „A játékprogramok pszichológiai haszna és veszélyei." Boszorkányos négyzetek és Commodore ötletbörze cím­mel újabb hasznos progra­mozási ötleteket, játékos fel­adatokat kínál az amatőr szá­mítógépeseknek a MIKRO­VILÁG legújabb száma. Szigetváron az Erdőgazdaság bútorüzemének a s zociális épületét is a gmk tagjai építették Üzembe helyezés előtti szerviz a Mecseki Szénbányák leg­újabb, Broyt típusú erőgépén. Fotó: Tóth László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents