Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)
1987-05-18 / 135. szám
1987. május 18., hétfő Dunántúlt napló 5 Letisztult a források ■ Csőtörések, vízellátási gondok Lvov-Kertvárosban A meglehetősen nagy meny- nyiségű csapadékkal járó esőzések miatt a mecseki források jelentős hányadának a vize zavarossá vált. Köztük olyan forrásoké is, amelyek Pécs és Komló vízellátásában is szerepet játszanak. Az elmúlt két hétben ezeket a forrásokat, felszíni vízkivételi müveket nemegyszer ki kellett iktatni a vízellátásból. Joggal vetődik föl a kérdés: iható tisztaságúak-e ezek a források? Komló vízellátásában az esőzések miatti zavaros víz a kő- lyuki felszíni vízkivételi műnél jelentkezik leginkább, amely a város vízfogyasztásának mintegy egytizedét fedezi. A szombati déli vizsgálatnál tiszta volt a víz, de az újabb eső miatt nem kapcsolták a hálózatra. A vasárnap déli vizsgálat szerint a szombati csapadék nem zavarta fel a vizet, amely így alkalmas volt a fogysztásra. Pécsett a Tettye-forrás vízhozamát és tisztaságát a csapadékmennyiség befolyásolja. Sajnos éppen a legvízínsége- sebb időszakban lehet legkevésbé építeni rá, mert akkor minimális a vízhozama, illetve nagymértékű csapadék esetén, amikor a vize zavarossá válik. Vízhozama 800 és 60 000 köbméter között ingadozik. Ezt a maximumot mérték jó egy hete a nagy esők után. Akkor napokig a környező utcákon folyt el a forrás zavaros vize, s helyette Duna-vizet kapott a lakosság. A Tettye-forrás vize azóta letisztult, s a hét végén nem volt vele probléma a szokásos reggeli vízminőségi ellenőrzések szerint. Vagyis a vízhozama azon a szinten volt, ami az ivóvíz minőséget eredményez: 12 000 és 15 000 köbméter között. A Pécsi Vízmű vasárnapi ügyeletes művezetőjének nem a Tettye-forrás vízminőségével volt gondja, hanem két csőtöréssel Lvov-Kertvárosban. Az egyik cső a Keszüi úton a kertek alján, a másik a Melinda utcában az ABC áruház mögött törött el. A vícmű dolgozói délután még javában szivattyúzták a Melinda utcában feltárt üregből a sáros vi?et. A csőtörés miatt három tízemeletes ház lakói maradtak víz nélkül. Lajtkocsival siettek segítségükre. D. I. Fölavatták a ceglédpusztai faluházat Közokulásul, az összefogás szép példájaként adta át ünnepi beszédében szombaton délután Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes a külön- Teges formájú, zöldkörnyezetébe illeszkedő faluházat Ceg- lédpusztán. Mint teqnapi tudósításunkban is érintettük, s korábban többször is megírtuk, ebben a térképeken nem található, mindössze 42 házat, 138 lelket számláló aprófaluban öt éve használatra alkalmatlanná vált a kulturális célokat szolgáló iskola s klub és könyvtárként is működő hajdani uradalmi épület. A kicsiny falucska lakói azonban itt akarnak élni ezután is. Nem nyuqodtak bele a ,,nincs"-be. Faluházépítő baráti kört alakítottak, s néhány év alatt helyi (dobszai), szigetvári, megyei, s különböző országos forrásokból, mintegy 4—4,5 millió Ft-os költséggel — lehet mondani: a legszélesebb körű társadalmi összefogással — fölépítették, illetve lölépittet- ték a faluházukat, amely ma bármilyen közösségi megmozdulás, rendezvény, összejövetel vagy csöndes olvasgatás céljaira egyaránt megfelel. Noha minden darabkája fából készült, a kettős kúpolás, fazsindelyes, belül tágas, galériás építmény a külcsín és a belbecs szempontjából eqy- aránt Makovecz Imre elgondolásait tükrözi. Érthető, sokan összejöttek az avatóünnepségre; legalább száz qépkocsi parkolt a tavasz fényeiben pompázó gesztenyesor végében: Az épület is megtelt a birtokba vevő helybeliek és a vendégek tömegeivel. Az ünnepség végén már szólt a pécsi Zengő Együttes táncházmuzsikája, amikor egy fiatalemberre lettem figyelmes. Jókora, míves fa virágtartót cipelt be. „Ledeci akácból csináltam, gondolom, a színe jól megy az épülethez . . ." —, mondta Tober István szigetvári kádármester, aki itt született, s ’*9-iq itt is élt, és most ajándékot hozott a szép ünnepre. 5 még valami megragadott. Szentoéteri Zoltán, aki a Népművelési Intézet részéről kezdettől a leqtöbbet tette e faluhoz program érdekében, időközben elhunvt. Ma szépen meqfaraqott fejfa őrzi emlékét az épület előtt. W. E. Különlegesen szép a kettős kupolás, fazsindelyes építmény Videós házkínálat, gyors vízumintézés Az Európa Tours bővülő szolgáltatásai A férfi üdülőt szeretne kivenni a Balaton déli partján, 'elmondja, hogy milyenre gondol és mennyit tudna rá szánni. Megkérik, fáradjon át a másik szobába, a tv elé. Ott j képernyőn megjelenik egy villa, majd a házat járja körbe a kamera, végül a ház belső elrendezéseit, szobáit és berendezéseit. Aztán újabb és újabb kiadó hétvégi házat lát a képernyőn. — Melyik tetszik? — kérdi udvariasan a hölgy. A férfi némi töprengés után a második mellett dönt. — Behozhatom a feleségemet, hogy ő is megnézze? — kérdi. — Természetesen — hangzik a válasz. Ez az üzlet minden bizonynyal nyélbe üttetett. Esküdni mernék rá, hogy a feleségének is megtetszik a képernyőn bemutatott üdülő, elutaznak, hogy „élőben" is szemügyre vegyék. A férfi távozáskor hálásan mondja: — Nagyon jó ez a lehetőségük. így az ember nem vesz zsákbamacskát és potyára sem kell utazgatnia. A februárban megalakult Európa Tours Idegenforgalmi és Szolgáltató Kisszövetkezet új színfoltot jelent az idegen- forgalommal és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozó cégek palettáján. Azon vannak, hog/ az ügyfeleket gyorsan, pontosan és minél segítőkészebben szolgálják ki, hisz a bevételük csakis a létrejött megbízatásokból származik. Ha jól dolgoznak és elégedett a megrendelőjük, akkor nő a forgalmuk, tehát a jövedelmük is. Legfőbb vonzerejük a vízumok gyors intézése. Mert aki rászánja magát nyugati útra, az a döntés pillanatában már szeretné kézbe venni a vízumot, s ott intézni, ahol azt a leggyorsabban a kezébe adják. A fizetővendég-szolgálctuk új üzleti fogása a videós bemutatás. A szobákat, önálló lakrészeket és lakásokat avagy üdülőket, üdüiőrészeket kiadók kérhetik a képernyős kínálást, de ha ettől idegenkednek, az irodában akár fénykép, annak hiányában a részletes leírás is megteszi. Az Európa Tours albérletközvetítést, gépelést és fordítást, biztosítás kötéseket vállal, s most szervezik a fénymásolási, a társkereső szolgálat (pórkeresés kívánság szerint hangos videóval) és a nyomdaipari tevékenységet. Pécsett, a Teréz utca 5. sz. alatt van az irodájuk. (Telefon: 22-845) M. L. Országos kutyakiállítás Pécsett Kutyameleg, kutyahideg, kutyakellemetlen esős idő ... Ettől tartott leginkább a tegnap Pécsett, a Bőrgyári TC pályán megrendezett országos kutya- kiállítás házigazdája, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének pécsi szervezete. Hogy mindennek az ellenkezője történt, azaz igen kiváló volt az idő, nagyban elősegítette a kutya és az ember egész napos, kellemes együttlétét. Purl Béla (Komló), az országos kotorékbizottság elnöke, nemzetközi munka- és küllembíró: - Mindenekelőtt a nagyszerű szervezést emelem ki, ami a pécsi szervezet vizsgája is egyúttal. Ha ezt osztályozni lehetne, azt mondanám az osztályzat kitűnő. Számomra külön öröm, hogy ezúttal külle- mi szempontból is szép kotorékkutyákkal találkozhattam. Dr. Frankó Zoltánná (Pécs), nemzetközi bíró: — Ezer fölött volt a kiállított kutyák száma, a fajtáké pedig több mint 60. Ez rekordot jelent. De rekordnak tekinthető a többezres érdeklődő közönség létszáma is. Az ország minden részéből jöttek kutyások, sőt külföldről is - főleg Jugoszláviából. Igen nívós, kitűnő minőségű kutyák bemutatója volt ez, ahol egyes fajtáknál, mint például a szálkás szőrű tacskók esetében a küllemben is ugrásszerű fejlődést tapasztalhattunk. Panto Erzsébet (Pécs), uszkártenyésztő: — A tenyésztő legnagyobb öröme az ilyen alkalmakkor, ha azt láthatja, hogy az általa tenyésztett, mások tulajdonába került kutyák kiváló eredményeket érnek el. Tíz éve tenyésztek uszkárt — mind a három méretben. Most a Toy, a törpeuszkár a divat. Kitűnő természetű, lakásban jól tartható, tanítható, gyermekszerető, jó természetű kutyafajta ez. Az én specialitásom tenyésztői szempontból a fehér uszkár, örömmel látom, hogy a kutyáim ezen a kiállításon is szépen szerepeltek. Endre Károly (Husztót): Jagd- terrier tenyésztő: — Három kutyát neveztem be erre a versenyre, ahol a küllemet bírálják, jóllehet az én kutyáim munkakutyák. Azért is szeretem ezt a fajtát, mert vadászom és a jagdterrier mindenes vadászkutya. A mecseki vadászatra (mivel nem apróvadas terület) ez a legjobb. Ezek a kutyák kiválóak, alkalmasak vaddisznóra, igen jól vércsapáznak, kotorékoznak és vízi munkára is nagyon alkaT- masak. 12 éve tenyésztem ezt a fajtát. Azóta — mint ez a mostani kiállításon is tapasztalható - a jagdterrier külle- mileg is sokat változott. Előnyére. A késő délutánba nyúló rendezvény a pécsi vasárnap ajándéka volt mindazoknak, akik akár szakmai érdeklődésből, akár kíváncsiságból elmentek a bőrgyári pályára. Külön öröm volt látni a rengeteg gyereket, akik ezúttal a balesetveszély teljes kizárásával ismerkedhettek négylábú barátainkkal. B. K. „A kertemben lesem a rügyező fákat...” Életképek Az alezredesnek - enyhén szólva — kissé megfakult a haja s ennek egyszerű oka van — még ha közhely is — elment az idő . . . Nem olyan nagyon persze, mindössze 55 esztendős, de azért ez a jó öt évtized eléggé zsúfolt volt gondokkal-örömökkel, küszködéssel és speciális munkafeladatokkal. A rendőr alezredes most vonuit nyugállományba, március végén kapott egy szép kitüntetést, a Kiváló Szolgálati Érdemrendet. Ahhoz a generációhoz tartozott, amely „felsőbb” javaslatra — nagyon kevés tapasztalattal, de nagy reményekkel - fontos munkaköröket töltött be a negyvenes évek végén — ötvenes évek elején. Apja bányász volt Vasason (nővére férje szintén), Hosszú- hetényben töltötte kamaszéveit, dolgozott az erdőgazdaságnál és az építőiparban. Mint a MADISZ tagja, részt vett a budapesti VIT-en, negyvenkilencben. — Kéthónapos pártiskolára küldtek, majd amikor megjöttem, a rendőrség állományába helyeztek. Akkoriban ez így ment. A nehéz időkben - Siklósról - mint alhadnagy került föl Pestre tiszti iskolára.- Ott érte az ellenforradalom?- Igen. Az iskola persze föloszlott, pontosabban né- hányunkat a Külügyminisztériumba vezényeltek és ott őriztük az épületet és a családostól oda menekült kül- ügyeseket. November legelején indultunk haza másik öt társammal, gyalog, meg vontatón, alkalmi teherautón. Itthon a karhatalomnál teljesítettünk szolgálato1, később ismét a rendőrségnél. Egészen március 31-ig. Eny- nyi az egész. Nevetve tárja szét a karját.- Ha a Nádor Szálló előtt találkoztunk, tudtam, hogy miniszter, „vágy magas rangú küldöttség érkezett a városba . . . — így igaz. A biztosítás a mi dolgunk volt. A világon mindenütt van biztonsági szolgálat, éppúgy nálunk is. Ezt egy nagyon gondos, szigorú szervező munka előzi meg. — Gondolom, fárasztó is esetleg napokon át „őrizni" valakit, vagy valakiket. . . — Kibírható. Nincs ebben semmi misztikum, ha arra gondol. Kihagyjuk a nem nyilvánosságra való emlékeket. „Arra büszke vagyok, hogy rengeteg emberrel ismerkedtem meg az elmúJt évtizedek alatt — mondja. — Amikor kitüntettek, leveleket, táviratokat kaptam, a gratulálok között volt régi, hetényi iskolatárs, volt orvos, tanár, bányász, igazgató ... Ez jólesett. . . — Egyébként egy kisgyerek születésénél is statisztáltam, az országút szélén. Palotai Marcival jártuk a megyét és késő éjjel egy asz- szony kuporgott az árokban, szoknyája alatt sírt a csecsemő, a férje meg szaladgált föl-alá. Fölvettük őket a kocsiba, aztán az első orvosi rendelőig utaztunk, így megszaporodva . . . A sportot nem szabad kihagyni: valamikor minden meccsen ott ült Panta István a lelátón. — Rég volt, még a „nagy Dózsa" idejében. Hog«/ mást ne mondjak, az idősebbek még emlékeznek a kiváló Dunai Jancsira. Öt úgy hoztuk eL. egyik munkatársammal, Nagy Lajossal Bajáról, hogy pokróccal letakartuk, míg kiértünk a városból, különben meglincseltek volna bennünket. Aztán elmaradoztam a pályáról, nem értettem egyét azzal a döntéssel, hogy a Pécsi Dózsa megszűnt. Most csak bőrgyári mérkőzésekre járok. Ha éppen nem vagyok kint a kertemben és lesem, hogyan rügyeznek a fák, meg a szőlő .. . Rab Ferenc SVefcordl&tsxärr» m rlü&f$l«ÍNe*x+ «I iteaeiSiéreti
