Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)
1987-05-17 / 134. szám
Vasárnapi szakácstanács... Kapros csirke a harkányi ételbárban... A harkányi strand új fürdőjének ételbárja tizenhárom évvel ezelőtt fogadta első vendégét és azóta folyamatosan - a hét minden napján, télen és nyáron - szinte szüntelenül nyitva tart. Az önkiszolgáló rendszerű „ételbár" falon függő étlapján ma is az egyik „sláger" a grillcsirke, amelyből ugyan kezdetben mindössze hat- nyolc került föl a lassan forgó szerkezetre, de ma mór a napi mennyiség 80—100 darab csirke. Karanyic László főszakács mondja, hogy a pirosbarnára sült baromfin kívül —. strandszezon idején - 300-350 adag ételt főznek le és még hozzá olyan a választék, amely megfelel nemcsak a magyar, hanem -a fürdőt látogató német, illetve jugoszláv turisták ízlésének is. A törzsvendégek rendszeresen visszajárnak, amint a szezon megindul.- Milyenek a vendégek? — Ahogy én látom, a németek gondosabban választják ki maguknak az ételt, mondjuk fél grillcsirkét, hoz. zá egy-egy adag főzeléket ketten elfogyasztanak és ez nem is drága. A magyarok és jugoszlávok már lazábban választanak . .. Egyébként harmadosztályú árakkal dolgozunk. Nemrég újította fel a konyhát a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat és nagyon szép a kerthelyiségünk is. A fiatal főszakács annakidején a Mecsekvidéki Vendéglátónál tanulta a szakmát, a jó nevű Berényi mestertől. Régebben egy hideg- konyhai országos - de vidéki - versenyen III. helyezést ért el, két esztendeje pedig szintén hidegkonyhai készítményeivel első lett egy vállalati versenyen. Karanyic László mai ajánlata a „Kapros csirkemell..." Négy darab csirkemellet lefejtünk a csontról. Sózzuk, de csak enyhén, majd zsiradékon (lehetőleg olajban) hirtelen átsütjük mindkét oldalon. A húst félretesszük, majd a zsiradékban rántást pirítunk 1 csapott evőkanál liszttel. Levesszük a tűzről, hozzáteszünk egy csokor apróra vágott kaprot, felengedjük kevés vízzel, kissé sózzuk, majd beleteszünk egy kis fej hagymát egészben. Ezután hozzáadunk 3 evőkanál fehérbort, citromlevet, két kanál tejfölt és összeforraljuk. A mártást a húsokra öntjük és néhány perc alatt készre pároljuk. Rizsköret jár hozzá. Kedvelt étel még a „Rácos hús". Egy kiló burgonyát karikára vágunk és olajozott tepsibe szétterítjük. Megsózzuk. Tetejére teszünk két darab karikára vágott zöldpaprikát és négy darab karikára vágott paradicsomot, továbbá fölkarikázott-egy fei vöröshagymát. Legfölül szétterítünk enyhén kivert és sózott nyok szelet tarját, vagy karajt. Körülbelül egy órán át sütjük, közben a húst megforgatjuk, és alufóliával a tepsit letakarjuk. Amikor a hús és a burgonya megpuhult, végezetül a 2 deciliter tejfölt piros paprikával ösz- szekeverjük, ráöntjük a húsra és még néhány percig sütjük. R. F. Kemény (h) válaszok „Hajlandó lettem volna akár szobrot- állítani Véghnek, de... Zároltak egy könyvet, azaz megtiltották Végh Antal író kérésére bírósági ítélet alapján, annak a munkának terjesztését, amit Kernény György: Ez a Vég(h) címmel róla írt - adtuk hírül a múlt heti VDN- ben is, közölve Végh válaszait. Kemény György a személyes találkozáshoz ragaszkodott. Budapesti beszélgetésünkön igen szívélyesen fogadott, és sok mindent elárult a körülményekről. Láthatóan örült annak, hogy nyomtatott sajtóban dolgozó újságíró keresi. Ez az első nyilatkozata, ami a botrány óta nyomtatva megjelenik. Előrebocsátom, nem akarok egyik fél pártjára sem állni. Én csupán informálni akarom a közvéleményt az eseményekről. Mindkét felet meghallgatva leírni véleményüket. Korábban egyikükkel sem beszéltem soha. — Miért irta meg ezt a könyvet? — kérdeztem először. — Egy jelenséget akartam bemutatni eredetileg — kezdte Kemény György. — Szólni egy emberről, aki az igazság bajnokának tünteti fel magát. Fogalmam sem volt, mi jön ki belőle. Hailandó lettem volna akár szobrot is állítani Véghnek. Hogy ez nem valósult meg, ar. ról nem én tehetek . . . — Számított arra, hogy letiltják a könyvét? — Borzalmasan meglepődtem, és nagyon csalódtam Végh Antalban. Olyan ez, mint egy furcsa boxmeccs. Ö feltett kézzel jön szükségszerűen, az ellenfélnek pedig lekötözi a karjait. Meglepődtem azért is, mert a könyv írása közben felhívtam, hogy válaszoljon néhány dologra, amit szerepeltetnék a könyvben. Se ezzel, se az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó igazgatójának írásos felkérésével, hogy a Népsportban kap egy teljes oldalt a véleményének elmondására, nem élt. — A könyvhétre megjelenik Végh legújabb cikkeinek gyűjteményes kötete, amit nem szabadna, csak a könyvhét kezdetétől árulni, de az egyik fővárosi aluljáróban magam is hozzájutottam, ebben név szf- rint vádol újságírókat. — Mindig volt olyan érzésem, hogy nekem van jogalapom megírni ezt a könyvet róla. Szabadúszó vagyok. Nem tartozom azon körök eoyikéhez sem, akiket megbántott Végh.- Ezek után nem lenne meglepő, ha az ön múltjában fellelhető esetleges t oltok után kezdene kutatni . . .- Rólam legfeljebb azt tudja bizonyítani, hogy szabálytalanul átmentem a közúti záróvonalon, és hogy középiskolás koromban több osztályfőnökit is kaptam.- Beszélt azóta Véghgél?- Nem tudom pontosan, mindenesetre ízes tájszólásban sokszor hívott egy hang telefonon, nem éppen hízelgő modorban. Egyszer hallgattam csak végig ... Még valami. Én orvos akartam lenni, nem sikerült. Most viszont a jelek szerint megyógyítottam egy embert, aki korábban, amikor őt perelték, betegségére hivatkozva nem ment el a tárgyalásra, most pedig - könyvem olvastán, azonnal rohangálni kezdett fűhöz-fához.- Két feltételezés is járja: önt felkérték a könyv Írására, másrészt Véghgel közösen csinálták az egészet, aztán osztoznak a pénzen ...- Engem senkisem kért fel. Én eddigi két kötetemben úgy.- nevezett show-szerű könyveket alkottam, engem Végh korábban sohasem bántott meg, azokat, akikről ő kerekperec rossz véleménnyel volt, javarészt nem is ismertem. A másik feltételezésére talán már válaszoltam, még annyit: őrült, aki ilyen könyvet íratna magáról.- Megviselte ez a hercehurca?- Nem. Látja, nyugodt vagyok, nem remegek. — Valóban Kemény Györgyről előzetesen azt gondoltam, agresszív, nagy darab negyvenes úr. Az előző kettőt találkozásunk után cáfolnom kell.- Mérges?- Végh Antal eljárásmódja miatt mérges vagyok, de az egésznek lesz még folytatása. Vannak aduim. Befejezzük a beszélgetést az Astoria kávéházban. Miközben azon töprengek, hogy bizonyára van égetőbb probléma ma hazánkban, mint hoqy két író egymásnak essen ily kegyetlenül, elkezdődik a szokásos helyszínen a rádióműsor, amelynek címe: Ki nyer ma? Bozsik László Wijp »15» WISH: Kalamáris, Rózsakért, Aranykacsa A Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat szerződéses üzemeltetésre hirdette meg Pécsett az Aranykacsa és Kalamáris vendéglőket, szezonüzemeltetésre pedig a Rózsakért éttermet. A versenytárgyalást a közelmúltban tartották meg. A fiatal Kalamáris vendéglő három évre szóló üzemeltetési alapdíja 2 500 000 forint volt. Ketten pályáztak rá. A győztesre nem kellett sokáig várni: az új tulajdonos, Rippl Béla (a Misina étterem volt üzemeltetője) 2 550 000 forinttal nyerte el a kisvendéglőt. Terveiről a következőket mondotta : — Elsősorban a nyitva tartást változtatom meg. Ezután vasárnap is fogadunk vendégeket reggel kilenc órától este 11 óráig. Pénteken és szombaton kilenctől éjfélig, a hét többi napján pedig szintén kilenctől este 11-ig tartunk nyitva. A kerthelyiséget — amely eddig igencsak elhanyagolt állapotban volt - május végéig rendbe hozzuk. Az ételek választékát is bővitjük. Az édességek közül újdonság a fagylaltfelfújt csokoládémártással, ezenkívül 6-7-féle tejszínparfé közül lehet majd válogatni. A hagyományos italok mellett a 'kereskedelemben fellelhető összes rostos gyümölcslé kopható lesz itt, sőt alkoholmentes koktélt is kínálunk. Távolabbi terveink: szeretnénk módosítani a berendezésen, és idővel kicseréljük a személyzet formaruháját. Várhatóan az őszi hónapokban egy sörbárt vagy borhara- pót is kialakítunk. A Rózsakért éttermet egyedüli pályázóként 2 250 000 forintért Keresnyei József, a Ba- latonfenyves melletti Kispipa vendéglő volt üzemeltetője vette át három évre. Elmondotta, hogy legfőbb célja a meglehetősen leromlott színvonal emelése. Többféle és jobb minőségű étel-ital várja a vendégeket. Az udvarra rózsákat telepítenek. Kulturáltabb, hal. kabb zene szól majd itt, hogy a környék eddigi, eléggé feldúlt nyugalmát ne zavarja a zaj. Különböző popegyüttesek is fellépnek, de ők is csak este 10 óráig szórakoztatják a fiatalokat. Az Aranykacsa vendéglő következő öt évre szóló üzemeltetési jogát - egy ellenféllel szemben - az eddigi üzletvezetője, Háber Tamás nyerte. Ö is tervez újításokat. Igazi, hagyományos, magyaros kisvendéglő kialakításán fáradoznak. A magyaros jelleget vették figyelembe az étlap összeállításakor is, amelyen a kifejezetten olcsó ételek nevei is szerepelnek: úgynevezett gyermekadagokat is felszolgálnak. Ősszel a belső teret teszik hangulatosabbá. Ó. Zs. Nemzetközi lízingszeminárium Az osztrák lízingpiacról, az exportfejlesztő lízingről lesz többek között szó azon a nemzetközi tanácskozáson, amelyet június 2—3-án rendez az ez évben alakult UNICBANK Rt Keszthelyen a KÉV-üdülőben. Az előadásokat neves osztrák, NSZK-beli, magyar pénzügyi szakemberek tartják. A nemzetközi szemináriumra május 20-ig lehet jelentkezni a 182-088-as telefonszámon, illetve Budapest, 1052 Váci utca 19—21. címen. Hétfő helyett kedd Hétfőn, a múzeumi világnapon valamennyi múzeum nyitva lesz, ehelyett a múzeumok és kiállítóhelyek kedden tartanak zárva. Ennyi a hivatalos híradás a változásokról. Nem tudni, hogy egy sajtóközlemény, vagy akár a múzeumokban kifüggesztett, - változást jelző — tábla menynyire fogja vigasztalni azokat a más magyar városokból vagy akár külföldről érkező csoportokat, akik jóelőre felkészülve jönnek kedden, tudván, nyitva vannqk a múzeumok? Mert ahhoz, hagy mikor, milyen a nyitva tartás, könnyedébben meg lehet tudni, mint, hogy mikor van a múzeumi világnap. A világnap elmúlik, a kirándulók pedig folyamatosan jönnek. Reméljük, nem csalódnak sokan kedden! Bozsik L. Vissza kell térnem a múlt vasárnapi kis dolgozatomra: fölháborodtam, hogy egy nadrágszíj - amelyet a csep- regi termelőszövetkezet gyárt — Pécs eqyik divatáruboltjában 356 forintba kerül. Magasnak tartottam az órát egy - nem éppen szép csattal ellátott -, ám jó minőségű, mindkét felét használható „fregoli” bőrövnek. Eszembe jutott a rádióban korábban elhangzott jegyzetírói elmélkedés egy manapság eléggé divatos — közhelyszámba menő - megállapításról, miszerint „Mindenre van magyarázat . . ." Talán az újságírói tapasztalat tanúsíthatja legjobban, hogy a nyilvánosságra hozott bírálat következményeként milyen gyakran beérkezik a „magyarázat", a bizonygató ellenvélemény, ha akarom, „szerencsenmosda- tás". A bírált szakterület — mert otthonosan mozog saját portáján - éppen a hozzáértésével fogja meg a „laikus" újságírót, aki viszont úgy érzi, hogy neki valahol mégis igaza van, csupán ennek az igazságérzetnek nincs bizonyító ereje. Végül is majd eldől, kinek van igaza. Nekem nem lett igazam. Volt szerencsém leülni egy rövid beszélgetésre a gyártó tsz képviselőjével és a meggyőző magyarázat hatására „föladtam” a mérkőzést. Az ellenérvek őszinték és főleg hitelesek: elmondotta, hogy a 356 forintos fogyasztói ár magában foglalja egyszer a 23 százalékos forgalmi adót, továbbá a 17,5 százalék kereskedelmi árrést. A szövetkezet tehát 220 forintot kap a bőrövért, óm ez az összeg tovább csökken: 11 százalék lemegy termelési adóba. így sorvad el lassan a 356 forint, de még nincs vége. Mert a fönnmaradó összeg tartalmazza az anyagköltséget, amelyből például csak a csat ára 78 forint, az övgyártásra Háborgás bőrövvel alkalmas bőr és egyéb segédanyag 95 forint. Mi marad a tsz-nek? Valamivel több, mint 20 forint, amelyből ki kell fizetni a munkabért és annak járulékait. S ha ezek után marad valami „tiszta nyereség", akkor azt szintén terheli valamilyen adó. Bizonyára unja az olvasó, e - számokkal tűzdelt - tanúsítványt, de szükséges a lényeg megértéséhez. Kérdezhetjük persze, hogy ha a tsz-nek nincs haszna a „nadrágszíjon", ugyan minek gyártja? Azért, mert több más divatáru gyártása mellett - amelyeken természetesen van több-kevesebb haszon — a nadrágszíj „elmegy" valahogy. Meg aztán: a bőr ára - csak úgy megemlítenénk — az utóbbi négyöt évben többször is emelkedett, négyzetméterenként sok-sok száz forinttal . . . De a mór korábban bevezetett — vagyis a kereskedelemnek, illetve a fogyasztónak fölkínált terméket nem lehetett elhagyni. Szükség van rá. Aztán: az import-stop miatt le kellett mondani a tetszetősebb és olcsóbb olasz gyártmányú csatokról, és a gyengébb minőségű hazai csatot kellett drágábbért megvásárolniuk. Aztán a divatárut előállító tsz dolgozóinak folyamatosan munkát kell biztosítani. Mert a tsz, illetve tagsága és bedolgozó-hálózata - csupán mezőgazda- sági termelésével - nem tud megélni, nem tudja azt az életszínvonalat tartani, amelyet már elértek. Az igényekről nem mondanak le. Miért is mondanának? A mező- gazdasági termelést pedig azért szorítják a gondok, mert az árak . . . Kár folytatni. Hiszen mindenre van magyarázat, de ez esetben az érvek nagyon is helytállóak. Az újságíró tehát a mérkőzést föladta és legföljebb eltűnődhet: mit kössön a derekára? A drága nadrágszíjat? De hiszen akkor kezdhetné elölről a háborgást. . . |sJU*JLJ vasárnapi Beszélgetés a zárolt könyv szerzőjével Rádió mellett... A Kalamáris vendéglő
