Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)
1987-05-16 / 133. szám
A gyár környezete olyan, mintha angol park lenne, élvezet sétálni a gondosan ápolt cserjék, bokrok, fák között, az itteniek azt mondják, ha a fű magasabb öt centinél, az igazgató azonnal szóvá teszi, s lintézkedik, hogy lenyírják. Az irodaépület előtt virágot bontott a lila orgona, amikor elsétálunk mellette, dr. Csaba István megjegyzi. — Szólok a lányoknak, hogy vágjanak le belőle, s az irodákban minden asztalra tegye, nek. Az udvaron sehol nincs eldobott cigarettacsikk, nem szabad dohányozni. Az épületeken belül is csak a kijelölt helyeken lehet rágyújtani. A dohányzás elleni küzdelmet nagyon komolyan veszik a vállalatnál: a leszokást a fizetés- emelésnél is figyelembe veszik, erre hazánkban eddig nincs példa. A porta fölötti folyosón a faliújság nem a szocialista versenymozgalomra, a minél jobb termelési eredményekre buzdít, a cikk-kivágások a do- ihányzás ártalmaira hívják fel a figyelmet.- Ez nem azt jelenti, hogy a környezeti kultúránk javításával mindent meg tudunk oldani - mondja dr. Csaba István. - Biztos vagyok abban, hogy jó hatással van az emberekre, de a rendetlenséget és a hanyagságot a munkában sem tűrjük el A bumlit, az igazolatlan hiányzást utólag nem rendezzük le, nem adunk szabadságot, s az italozást sem nézzük el. Tavaly négy dolgozónkat kellett elbocsátani ilyen okok miatt. A gyári kenyérgyórtásban a korszerű technika ellenére fontos szerep jut az embernek. Természetesen klasszikus pékmesterségről aligha beszélhetünk, mert a szak- és betanított munkások csupán a folyamatok bizonyos részeit csinálják. Vannak azonban meghatározó területek, amelyek közül a legfontosabb a dagasztás: itt dől el, hogy milyen kenyerek csúsznak ki a kemence végén. — Most éppen rossz az önműködő adagoló, így én szabályozom, hogy mennyi só, élesztő, víz és liszt kerüljön a dagasztócsészébe - mondja Kiss lános pék, aki harmincöt éve került a vállalathoz. — A kovászt helyettesítő citopánt a lisztbe keverik, ezzel nincs gondom. A kerekeken guruló rozsda- mentes acélból készült csészét a mérlegre tolja, gombokat ínyamogat, a különböző csövekből sorrendben belezúdul az oldott só, az élesztő, a víz, legvégül a liszt. Miután a csészét harmadáig megtöltötte - a szükséges mennyiségeket a mérlegen ellenőrzi — a dagasztógéphez görgeti, mely méltóságteljes morgással tésztává gyúrja az alapanyagökat. A tészta pihentetése itt sem marad el, s néhány perc múlva már lassan emelkedik, hólyagosodig Kiss János egy-egy műszakban 100—110 dagasztócsészét tölt meg, mozgat. — Akkor is kell figyelni, ha jó az automata, mert sok múlik az adagoláson! — Szereti a pék a kenyeret? — A családnak három napii mindennapi ra is elég fél kiló. Kérdezték már néhányszor, hogy otthon szoktam-e sütni? Ilyen még nem fordult elő. A kisebb pék. ségekben sütött kenyérnek jobb volt az ize, de a mi házi jellegű kenyerünk állja az összehasonlítást. A kenyérgyárban mindennap annyi kenyér, kifli, zsömle készül, amennyit a boltok megrendelnek, ezt számítógéppel dolgozzák fel. Az nem fordulhat elő, hogy akár műszaki hibára hivatkozva kevesebb kerüljön az üzletekbe. Akkor tovább dolgoznak, s esetleg késik a szállítás. Az órukiadóban kora hajnalban megkezdődik a munka. A nagy termet pompás 'kenyérillat tölti be, a veknik, a göm- bölyded kenyerek még gőzölögnek1; konténerekben, rekeszekben várják a kiszállítást. A rámpához szünet nélkül érkeznek a zárt teherautók, 'kicsapódnak a hátsó ajtók, a gépkocsivezetők, rakodók fürgén megpakolják a kocsik rak- terét, s már indulnak is útjuk- ra. Rádi Istvánná kiadó fejből tudja, hogy melyik kocsinak mi a járata. — Évek óta csinálom - mondja a vékony asszony, miközben tologatja a konténereket, számol —, a kenyerek ki vannak 'komissiózva, ismerem az embereket, így nem kell mondaniuk, hogy merre mennek. Az adminisztrációval nem telik el sok idő. S ez fontos . . . Viczkó Béla gépkocsivezető most indul a harmadik fuvarjába. — Nekünk és - a vásárlóknak is érdekünk, hogy minél előbb »kint legyen a 'kenyér!- Ezért segít a rakodásban?- Igen, meg aztán, hogy nézne ki, hogy én a fülkében terpeszkedem, a társam meg lohol?! A fizetésünkbe beleszámít ez a munka, de akkor is pakolnék, ha nem így volna - válaszol a 26 éves, szakállas fiatalember. — Hajnali háromkor jött dolgozni . . . — Tulajdonképpen nem rossz, hogy korán kezdek: általában dél, fél egy körül végzünk, s szabad a délután. Az órájára néz, elnézést kér, elköszön. Az idő . . . * A gyárban rend van és tisztaság. Az üzemvezető irodájából kijövet nem veszem észre, hogy a folyosót az imént mosták fel, keresztülgázolok a vizes műkőlapokon, meg is kapom a magamét. — A hergottmindenit, nem látja, hogy most takarítottam?! - kiált rám egy idős asszony, mérgében a vödörbe vágja a felmosórongyot. Igaza van, elnézést kérek, hisz ez is a' fegyelem része ... * Kiss János tehát megnyomja a gombot, a dagasztócsészébe belezúdúlnak az adalékok, liszttől a citopánig. A folyamat kezdetétől mindössze másfél órának kell eltelnie, hogy a kemence - több mint 20 méter hosszú, 54 négyzetméter felületű - túlsó végén megjelenjenek az első kenyerek. Közben azonban még ott van egy stáb: hatan-heten, mikor hogy, váltják egymást a dagasztócsésze mellett, mert a kicsípés: az egyik legnehezebb feladat.— A vállam, a karom . . . — mondja Károlyi Albert, most ő a kicsípő —, kikészül q munka végére! Óránként 540-szer hajlik az edény fölé, hogy egy-két dekagrammos eltéréssel 2 kilogramm kenyértésztát adjon fel a mérlegre. A pontos mérés után kézbekapja a virgoló - aki a 'kenyeret gömbölyíti -, vagy az absagoló —, aki viszont hosszúkás formára pas- kolja a tésztát. — Sok a túlóra - mondja Siklósi Károly üzemvezető. - Éjszaka a darabáru-vonalon 10 órát dolgoznak, natppal 8—9-et, ezt parancsolja a rendelés Fotó: Proksza László mennyisége, de újabb műszak indítását nem indokolják a jelenlegi igények. Ha azt mondom: csak annyit dolgozunk, amennyit kell, ez a túlórákat is jelenti, s azt, hogy nálunk nincsen szabad szombat. A Pécsi Sütőipari Vállalat feladata: Pécs és a környékéhez tartozó települések ellátása. Felmért piac, " kialakult már a mennyiségi igény, vagyis a vállalatnak nincs módja a termelés volumenét növelni. A lehetősége: újdonságokkal megjelenni, a belső fegyelmi helyzeten tovább javítani, a munkaszervezést jobbítani. „Ezt - mondja az igazgató - sokan megirigyelhetnék- tőlünk!" Pedig tényleg kemény a hajtás. .Az előbb említett Károlyi Albert: — Egy műszakban 60 csészét kell kicsípni. Egy csészében 80 kilogramm kenyértészta van, mp hatkor kezdtük a munkát és csináljuk addig, amíg készen nem leszünk. Havi bérem 8-9000 forint, év végén jön rá a mozgóbér, ami tavaly 8000 forint volt, továbbá a nyereség, 13 ezret kaptam. Lassan másfél évtizede csinálom . . . — Ha ennyire nehéz, mi tartja itt? Miért nem megy máshova dolgozni? — Mert a kenyértészta ragadós ... * — Úgy tartjuk — folytatja Siklósi Károly -, hogy mi élő anyaggal dolgozunk. Vagyis a 'kenyértészta rendkívül érzékeny. Könnyen lehet a minőségét jó és rossz irányba befolyásolni . . . — Hogy-hogy? Hiszen minden gombnyomásra megy, számítógépes pontossággal, dekára kimért adalékokkal, hosz- szú ideje próbált receptekkel. — Például függ a tészta - vagyis a kenyér - minősége a külső hőmérséklettől, a dagasztóvíz hőfokától és természetesen a péktől is: itt van például a kemence mellett Egres Béla. A mi meghatározásunk szerint a szép kenyér barnásba hajló, aranysárga, cserepes. Vagyis elvileg egyszínűek. Ám Egres mindig’ szép sárgára süt, kicsit világosabbra, mint éjszakai kollégája. De fontos az is, hogy hányszor vág bele a tésztába a pék: ha jobban kelt, csak kétszer, ha egyszer sem, akkor elfresszol a kenyér, azaz: szétreped . . . Egy hónapja már nem csinálnak tejeskiflit a Pécsi Sütőipari Vállalatnál. Helyette Sió-kifli készül: a régivel szemben — amiben nem volt cito- pán, de volt tejpor - csak ci- topán kerül a 'tésztába. Ennek revén hosszabb ideig marad friss a pékáru. A fogyasztha- tósógot egyébként a kifli és a zsemle esetében 24 órának mondják. Van itt egy drága adalékanyag is, a rheopán. A zsemle minőségét javítja, 50 forint kilója. A vállalat által megoldandó feladat: a drága anyagon megtakarítást elérni, de maradjon meg a termék jó minősége is. Karcsi-főnökhöz — Siklósi Károlyt szólítják meg így beosztottjai - idős asszony jön, trokser kell neki .. . — A trokser a kaparó, a kasznit tisztítják-vakarják vele, a kaszni pedig a keíesztőlá- da - magyarázza a szakállas, eredetileg vegyészdiplomával rendelkező fiatalember. — Egyébként szakmánk minden kulcskifejezése, szakszava német eredetű. A sor végére érünk, ahol a kenyerek — kilencesével — előbukkannak a meleg, hosszú kemencéből. Lassan araszoT felettük a vízpermetszóró — csillogó fényt kapnak tőle. Már teljesen készek, sodródnak a szállítószalag felé, ahogy belebuknak a vájatba, önkéntelenül odaugrok: leeshet,- még a végén megüti magát! Roszprim—Mészáros Á lakosság kérésére Éjszakai orvosi ügyelet Kertvárosban Életmentő jelentőségű Mint Irtuk, lakossági kérésre 1986. szeptember 1-jétől kísérleti jelleggel éjszakai orvosi ügyeletet indítottak be Lvov-Kertvá- ros lakói számára a Testvérvárosok terén. A városrész lakói kérésüket azzal indokolták, hogy a Lánc utcai központi ügyeletet a nagy távolság miatt éjszaka nehéz elérni, és ebben a már városnyi városrészben, akinek se kocsija, se telefonja, éjszaka, sürgős esetben gyakorlatilag nem tud gyorsan orvoshoz jutni. A kérés fogadtatása nem volt egyértelműen pozitív minden fórumon, hiszen gond volt a megfelelő hely kiválasztása és üzemeltetésének pénzügyi feltétele sem volt adott. Ezért Lvov- Kertváros lakói úgy döntöttek, az általuk megszavazott területfejlesztési adót erre a célra kívánják felhasználni. A város vezetői és az egészségügy illetékesei végül is úgy döntöttek, próbaképp beindítják. Az eltelt idő adatai egyértelműen bizonyítják: a kertvárosi éjszakai ügyeletre szükség van. 1986. szeptember 1-jétől 1987. január 30-ig 513-on jelentek meg az ügyeletén, és ennek csak 20 százaléka volt indokolatlan, vagyis olyan probléma, amelyekkel nem lett volna szükség az éjszakai ügyeletet sürgősen felkeresni. A meg- jeletntek közül 30 embert kellett az ügyeleti ellátás után azomal kórházba szállítani. (Pl. égési sebekkel, különböző sérülésekkel, vesegörccsel, nagyqn erős nőgyógyászati vérzésekkel). . Külön kiemelendő: hat olyan infarktusos beteg volt, akinek az életét nagy valószínűséggel az mentette meg, hogy gyorsan eljutott orvoshoz. Tanácsi döntés született tehát: az ügyelet marad! Ebben az évben még a területfejlesztési hozzájárulásból fedezik a költségeket, a jövő évtől már tanácsi keretből. Szokatlan még, hogy lakossági kérésre - mondhatnánk nyomásra — változtatnak meg központi döntéseket. A kertvárosi példa bizonyítja, hogy ahol jó a tanácskozási központ együttmű- iködése a lakossággal, ott a tanácsi munkát is jobban tudják segíteni. Az sem mellékes, hogy az új . egészségügyi politika a lakosság mind szélesebb rétegét . kívánja megnyerni az együttműködésre, ehhez azonbar kölcsönösségre van szükség. Ez talán az első lépés e felé. S. Zs. E HÉTVÉGE 1987. május 16., szombat
