Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-11 / 100. szám

A Punomon napló 1987. április 11., szombat növelni kell Baranya agrártermelését (Folytatás az 1. oldalról) oz emberi munka fogyatékos­ságait. A legfontosabb ágazatok kö­zül a gabonatermelés tavaly sikeres volt: búzából 5,3 ton­nával országosan második, ku­koricából 7,5 tonnával első lett a megye. Közel egymillió ton­na gabona termett átlagon fe­lüli minőségben. Olajos növé­nyekből. szójából. cukorrépá­ból, szálas takarmányfélékből is jó termést takarítottak be. örvendetesen, 27 százalékkal nőtt tavaly a zöldségtermő te­rület. Az állattenyésztés ki­egyensúlyozottan fejlődött. Az egy tehénre eső tejtermelés először haladta meg az 5000 li­teres határértéket, megyei át­lagban 5025 liter volt. A ser­tésállomány 6,4 százalékkal nőtt — elérte az 550 ezer da­rabot. A vágóbaromfi-felvásár­lás 14 százalékkal nőtt egy év alatt. Kissé emelkedett a juh- létszám is. A kistermelői tevé­kenység Baranyában jelentős, a termékek egyharmadát a kis­termelők állítják elő. A háztáji és kisegítő gazdaságok árbe­vétele 1,8 milliárd forint volt a nagyüzemi integráció kereté­ben, 4,6 százalékkal több, mint az előző évben. A kiegészítő — ipari — tevékenység aránya viszont mindössze 16 százalék, jövedelmezősége is csekély, csak a folyamatos foglalkoz­tatást szolgálja. A megye élelmiszeripara is eredményes évet zárt. Az élel­miszeripari vállalatok 870 mil­lió forint nyereséget realizál­tak, s ez 26 százalékkal több a bázisévinél. A Mecseki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság 50 százalékkal növelte nyere­ségét. A népgazdaság 1987-ben is sokat vár Baranya élelmiszer- gazdaságától, az ágazatnak a bázisévhez képest 4,5—5 szá­zalékkal kell növelni idén a termelést. Ez nem kis feladat, de a megyében ehhez meg- vpnnak a lehetőségek. A tanácskozás témáiban ha­tan kértek szót. Az igen ala­csony hatékonyságú mozsgói Zrínyi Tsz elnöke, Szabó Imre arról szólt, hogyan kívánnak 1987-ben előbbre léoni, áttér­nek a folyékony műtrágyázás­ra, s fejlesztik a szarvasmarha­ágazatot. mivel az állattenyész­tés stabilizáló tényező. Straub János, a Baranya Meavei Tej­ipari Vállalat igazgatója sike­res évről számolt be, és hang­súlyozta, hogy az idén tovább bővítik a korszerű termékská­lát, és több módon is támo­gatják a tejtermelést. Fenyve­si Károly, boksái tsz-elnök el­mondta, hogy az idén 41 milliós fejlesztést haitanak végre a baromfiágazatban, 13 millió naposcsibét keltetnek, s ezzel képesek enyhíteni a megye ba­romfivertikumának gondjain. Szabó János kátolyi tsz-elnök is jó évről számolt be. Kiemel­te, hogy a tsz-tagok egyhar- mada náluk ipari kisüzemek­ben találja meg a megélheté­sét. Petrovics Béla, a Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettese a rostpótló, humáncélú termékeik gyártásának felfutá­sáról szólt. Dr. Dányi Pál zárszavában tiszteletre méltónak mondotta az ágazat 1986. évi teljesítmé­nyét. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a jó eredmények nem mindig párosulnak kellő jöve­delmezőséggel. Szólt a minő­ség szerepéről, kezdeményezé­séről, új termékek előállításá­ra biztatta az élelmiszeripari vezetőket. A mezőgazdaságban a hús- és a gabonaprogram mellett egyéb termékekre is gondoljanak a gazdaságok, mindenekelőtt a növényi fehér­je, a szóiatermelésre, amely­nek Baranya az országos cent­ruma lehet. A jövő évben élet­be lépő új szabályozók jobban honorálják majd a nyereséges gazdálkodást, ami további dif­ferenciálódáshoz vezethet a gazdaságok között. Nem árt, ha az érintett vállalatok és szövetkezetek ezzel már most előre kalkulálnak. — Rné — Elsőrendű az anyanyelv és a hagyományok ápolása A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének megyei munkacsoportja ülést tartott A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége or­szágos választmányának tag­jaiból a szövetség Baranya megyei munkacsoportja két éve alakult meg, azzal a céllal, hogy a szövetség decentruma- ként kiépítse a megyei intéz­ményrendszert, s kezdeménye- zően lépjen föl a nemzetiségi politika megvalósításában. Ahogy azt Báling József, a munkaközösség vezetője be­számolójában a csoport teg­nap délutáni ülésén elmondta, egyik legfontosabb céljuk ki­építeni azt a szolgáltató rend­szert, aminek segítségével mi­nél több ember megismerheti a magyarországi német nemzeti­ség kultúrkincsét. Hatvannégy olyan település van a megyében, ami a német nemzetiség szempontjából fon­tos, s a nemzetiségi politika valójában ezeken a települé­seken valósul meg, s akik e nemzetiségi politika megvalósí­tásában szervezőként részt vesz­nek, missziót teljesítenek, mely­nek ma elsőrendű célja anya­nyelvűnk ápolása, meglévő kul­túrájuk megőrzése és dokumen­tálása, hogy mindez el ne vesszen a jövő generációk szá­mára. Ezt a munkát lelkese­dés nélkül nem lehet elvégez­ni, de irreális célokat sem tűz­hetnek maguk elé - a józan pragmatizmust kell követni. A szövetség megyei munka- közössége az intézményrend­szert átgondolt koncepció alapján kezdte kiépíteni. A Pécsi Akadémiai Bizottság ke­retében megalakul a nem­zetiségi komplex bizottság, megkezdték a különböző mun­kacsoportok szervezését, a né­met nyelvterületről érkezett és évek óta elfekvő könyvekből a Lenau-könyvtár kiépítését, amelyet a Lenauról elnevezett házban fognak elhelyezni. A ház építését a Lenau Egyesület elkezdte, az egyesületet ugyan­csak a megyei munkaközösség hozta létre. A munkaközösség első másfél évében a tevé­kenység középpontjába tuda­tosan a kulturális hagyomá­nyok felelevenítése, ápolása került. így indult el a Pécsi esték sorozat is, amely e mun­kának még csak a kezdetét jelenti. A munkacsoport éven­te kétszer tart ülést, ilyenkor számolnak be az elért ered­ményekről és beszélik meg leendő legfontosabb teendői­ket. Minden nemzetiség szá­mára példamutató munkát vé­geznek kultúrájuk megőrzésé­nek érdekében. D. Cs. A PAB pedagógiai munkabizottságának ülése Kevés a tanár... Derűlátásra semmi ok. Leg­alábbis, ami az általános is­kolák és a középfokú tanintéz­mények szakember-ellátottsá­gát illeti, a közeli jövőben. Ke­vés a pedagógus. Hivatalos adatok szerint — középfokra — jelenleg a képző egyetemek eleve egyharmaddal kevesebb szakembert képeznek ki, mint amennyire szükség lenne. Ugyanakkor 1992-ig nő a 14— 18 évesek létszáma. Az órákat megtartják, de sokszor nem megfelelő képesítésű, vagy ké­pesítés nélküli oktató lép az osztálytermekbe a csengetés után. Más részről — szintén hivatalos adatok szerint —- tíz­ezer fölötti azoknak a peda­gógusoknak a száma, kik tar­tósan távol vannak munkahe­lyüktől. (Az általános iskolák­ban oktatók 83 százaléka nő.) Baranyában 401 képesítés nél­küli dolgozik, többségük szer­ződéses munkaviszonyban. A felsorolt, döbbenetes ada­tokból is látszik, hogy volt mi­ről tárgyalnia tegnap Pécsett, a Nevelők Háza egyik termé­ben a Pécsi Akadémiai Bizott­ság pedagógiai munkabizottsá­gának. Dr. Komlósi Sándor el­nök vezetésével négy dél-du­nántúli megye illetékes képvi­selői vázolták a jelenlegi hely­zetet. Élénk vitájukat beárnyé­kolta az a tény, hogy már 1986 szeptemberétől elérte az — óvatos becslések szerint is — 1992-ig tartó demográfiai hullám első csoportja a közép­iskolákat. A tegnapi tanácskozás alap­ján is van esély arra, hogy az egyetemek, a tanácsok illeté­kes osztályai a minisztérium közreműködésével megtegyék a szükséges intézkedéseket a helyzetből való kilábalásra. A PAB pedaqóqiai munka­bizottsága megtárgyalta a JPTE-n indult pedagógia leve­lező szak helyzetét is, amelyre a vártnál is nagyobb érdeklődés mutatkozott. Bozsik L. Többségük felsőfokú végzettségű I. országos uedönöi napok Pécsett Az egészségvédelemben az első vonalban vannak indított egészségvédő feladatok végrehajtásában számítanak az iskolai védőnők segítségére is. A megnyitót követően dr. Szél Éva eqyetemi tanár, a szegedi felsőfokú védőnőképző intézet vezetője főreferátumá­ban arról beszélt, hogy mi a védőnők szerepe az egészség- megőrző társadalmi program­ban. A kétnapos rendezvényen három szekcióban 67 előadás hangzik el. S. Zs. Történelmi Társulat Tisztújítás a dél-dunántúli történészeknél Tisztújító közgyűlést tartott tegnap délután Pécsett, a ta­nárképző kar tanácstermében a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportja. Az ösz- szejövetelen részt vett Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára. A társulat egyike a legrégibb magyarországi tudományos egyesületeknek, 1867-ben ala­pították. A dél-dunántúli cso­portnak — mint dr. Vonyó Jó­zsef titkár beszámolójából meg­tudtuk - 234 tagja van, ennek majdnem a fele baranyai, egynegyede somogyi és 14-14 százaléka tolnai, illetve zalai. Tanárok, muzeológusok, levél­tárosok, diákok. A tagok kö­zött 5 a tudományok doktora, 9 a kandidátusi, 44 pedig az egyetemi doktori címet viseli. A társulat regionális csoport­ja több — országosan is figyel­met keltő — nagyrendezvény­nyel hívta fel magára a fi­gyelmet az elmúlt öt eszten­dőben. Ilyenek voltak a könyv­viták (A baranyai—pécsi mun­kásmozgalom története; Dél- Dunántúl iparának története stb.) a balatonfenyvesi törté­nésztáborok, a szigetvári kon­ferenciák. Ezek a rendezvé­nyek nem utolsósorban a tár­sulat jó külkapcsolatainak kö­szönhetők. Az ülésen dr. Szita László ügyvezető alelnök ismertette a társulati csoport anyagi hely­zetét. A kiadványok finanszí­rozása emészti fel a legtöbb pénzt, s ezt saját forrásból nem tudják fedezni. A Baranya Megyei Levéltár igazgatója felhívta a figyelmet a saját, társulati bevételek növelésének fontosságára. Kevésbé „prózai" eseménye volt az ülésnek dr. Kanyar Jó­zsef Musáknak szentelt kies tartomány című könyvének vi­tája. A csoport elnökének mun­káját dr. T. Mérey Klára tör­ténész, Tüskés Tibor író és dr. Aknai Tamás művészettörté­nész méltatta (ez utóbbi fel­olvasásban). A közgyűlés megválasztotta a dél-dunántúli csoport új ve­zetőségét. örökös, tiszteletbeli elnök lett dr. Kanyar József (Kaposvár). Elnök dr. T. Mérey Klára, ügyvezető alelnök dr. Szita László, titkár dr. Vonyó József (valamennyien pécsiek). Baranya megyei alelnökké dr. Fehér Istvánt, - titkárrá dr. Fü­zes Miklóst választották meg. Az új vezetőséget meleg sza­vakkal köszöntötte dr. Liptai Ervin hadtörténész vezérőrnagy, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke. H. J. FILMJEGYZET Hajnali háztetők nagyomanyreremro országos eseménynek házigazdája ezek­ben a napokban Pécs. Itt ren­dezték meg az I. országos vé­dőnői napok elnevezésű ta­nácskozást. Tegnap délelőtt a POTE aulájában megtartott ün­nepélyes megnyitón — amelyen a város és megye egészség- ügyi vezetői mellett részt vett Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának el­ső titkára is — dr. Temes Gyu- láné, megyei vezető védőnő kö1- szöntötte a védőnők első tudo­mányos tanácskozásán megje­lent 500 résztvevőt, akik az or­szág legkülönbözőbb területei­ről érkeztek. Ezt követően Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács el­nökhelyettese üdvözölte a ven­dégeket. Megnyitójában beszélt arról, hogy reméli, valóban ha­gyománya, folytatása lesz en­nek az eseménynek, amelynek a pécsi védőnők az elindítói. Magyarországon 70 év óta van védőnői hálózat. Jelenleg 5300 védőnő dolgozik az országban, és 70 százalékuk főiskolai vég­zettséggel rendelkezik. Takács Gyula elmondta, a most induló nemzeti egészségvédelmi prog­ram végrehajtásában kulcsfon­tosságú szerep jut a védőnők­nek. Az 6 hivatásuk eleve az eqészségvédelem, ők azok, akik munkájuk során közvetlenül tudnak beavatkozni a lakossáq higiéniai, táplálkozási, egvéb életmódbeli szokásainak formá­lásába, és erre a iövőben még inkább szükség lesz. Gonda Tibor, a KISZ Baranya Megyei Bizottsága nevében szólt a védőnőkhöz, mert mint mondta, a fiatalok érdekében Egy megállapítás szerint a nyugat-európai értelmiségi az különbözteti meg alapvetően a kelet-európaitól, hogy úgy igazából nem rúgták még fe­néken. Erre a századra vonat­koztatva kétségtelenül van va­lami alapja az aforizmaszerű meghatározásnak; mert míg Nyugat-Európában o nagy tár­sadalmi változások (legalább) egy évszázada lezajlottak, ad­dig ezen a részén a kontinens­nek a XX. század elején-köze- pén került csak sor ezekre - gyakran összevontan, s mégis jelentős szünetekkel. Magyar- országon 1918—19-ben a pol­gáriból proletárba forduló for­radalmat jó huszonöt éves el­lenforradalom váltotta fel — ugyancsak permanens ellen- forradalomként a nyilaskeresz­tes nyílt diktatúráig, hogy az­tán újabb polgári — népi de­mokratikus—proletárdiktatórikus permanens forradalom zajlód- jon le az évszázad közepéig. Ilyen nagymértékű változá­sok kétségtelenül az értelmi­séget viselik meg legjobban, merthogy ez a társadalmi ré­teg van legjobban rákénysze­rítve az alkalmazkodásra. S mert az értelmiségire osztódott a nagy történelmi munkameg­osztás során az „érzékenység” is: a valóságos történelmi fe- nékenbillentések felerősödnek a szubjektumban, annál is in­kább, mert formát — irodalom­ban, művészetben, tudomány­ban - az értelmiségi tud adni a társadalmi változások kö­vetkezményeinek. A művész, mint az értelmi­ségi ad abszurduma pedig köz­ismerten érzékeny, némelyek szerint túlérzékeny lény — haj­lamos eltúlozni a dolgokat. Ez nem nagyon nehéz számára, ha a nagy társadalmi válto­zások sodrában szerepét, funk­cióját ráadásul ledegradálja a politika: vagy azzal, hogy va­lamiféle szolgálóleányságot kíván meg tőle, vagy azzal, hogy figyelmen kívül hagyja. Huszadik századi történelmünk mindegyik esetre bőven szolgál­tat példát: hosszú lenne azon magyar értelmiségiek névsora, akik „kitántorogtak" külső vagy belső száműzetésükbe, mellő­zöttségükbe, meghasonlottsá- gukba. Valószínűleg ez a fenéken- rugatottság az alapja Ottlik Géza írósművészetének, mely most először a film világában is megjelenik Dömölky János — és Nemeskürthy István — jó­voltából. A Hajnali háztetők két főhőse ennek az életérzés­nek, és sorshelyzetnek az áldo­zata: az egyik az alkalmazko­dásé, a másik az alkalmazko­dásképtelenségé. Szerencsés is, elhibázott is - legalábbis az Ottlik-írások filmverziójá­ban - az értelmiségi lét ketté­választása (a film két hőse tu­lajdonképpen egy): ugyanazon helyzetű személy, az értelmisé­gi „jó” és „rossz” oldalát je­lenítik meg. A szétválasztás se­matikus leegyszerűsítésként je­lenik meg, végül is jó az aki nem adja be a derekát, rossz az, aki behódol a hatalomnak. A kérdés valószínűleg nem ilyen egyszerű — különöskép­pen nem, ha azt a szempontot is figyelembe vennénk, hogy az értelmiségi miként veszti et (valaha is létezett?) befo­lyását az adott társadalomra, s hogy ebben mennyire okol­ható önönmaga, s mennyire a leegyszerűsített (a filmbe rá­adásul jócskán karikatúrasze­rű, „hülyére vett”) hatalom. $zép film a Hajnali házte­tők, számomra mégis érdek­telen maradt — leegyszerűsí- tettsége okán. Bodó L.

Next

/
Thumbnails
Contents