Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-11 / 100. szám
A Punomon napló 1987. április 11., szombat növelni kell Baranya agrártermelését (Folytatás az 1. oldalról) oz emberi munka fogyatékosságait. A legfontosabb ágazatok közül a gabonatermelés tavaly sikeres volt: búzából 5,3 tonnával országosan második, kukoricából 7,5 tonnával első lett a megye. Közel egymillió tonna gabona termett átlagon felüli minőségben. Olajos növényekből. szójából. cukorrépából, szálas takarmányfélékből is jó termést takarítottak be. örvendetesen, 27 százalékkal nőtt tavaly a zöldségtermő terület. Az állattenyésztés kiegyensúlyozottan fejlődött. Az egy tehénre eső tejtermelés először haladta meg az 5000 literes határértéket, megyei átlagban 5025 liter volt. A sertésállomány 6,4 százalékkal nőtt — elérte az 550 ezer darabot. A vágóbaromfi-felvásárlás 14 százalékkal nőtt egy év alatt. Kissé emelkedett a juh- létszám is. A kistermelői tevékenység Baranyában jelentős, a termékek egyharmadát a kistermelők állítják elő. A háztáji és kisegítő gazdaságok árbevétele 1,8 milliárd forint volt a nagyüzemi integráció keretében, 4,6 százalékkal több, mint az előző évben. A kiegészítő — ipari — tevékenység aránya viszont mindössze 16 százalék, jövedelmezősége is csekély, csak a folyamatos foglalkoztatást szolgálja. A megye élelmiszeripara is eredményes évet zárt. Az élelmiszeripari vállalatok 870 millió forint nyereséget realizáltak, s ez 26 százalékkal több a bázisévinél. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 50 százalékkal növelte nyereségét. A népgazdaság 1987-ben is sokat vár Baranya élelmiszer- gazdaságától, az ágazatnak a bázisévhez képest 4,5—5 százalékkal kell növelni idén a termelést. Ez nem kis feladat, de a megyében ehhez meg- vpnnak a lehetőségek. A tanácskozás témáiban hatan kértek szót. Az igen alacsony hatékonyságú mozsgói Zrínyi Tsz elnöke, Szabó Imre arról szólt, hogyan kívánnak 1987-ben előbbre léoni, áttérnek a folyékony műtrágyázásra, s fejlesztik a szarvasmarhaágazatot. mivel az állattenyésztés stabilizáló tényező. Straub János, a Baranya Meavei Tejipari Vállalat igazgatója sikeres évről számolt be, és hangsúlyozta, hogy az idén tovább bővítik a korszerű termékskálát, és több módon is támogatják a tejtermelést. Fenyvesi Károly, boksái tsz-elnök elmondta, hogy az idén 41 milliós fejlesztést haitanak végre a baromfiágazatban, 13 millió naposcsibét keltetnek, s ezzel képesek enyhíteni a megye baromfivertikumának gondjain. Szabó János kátolyi tsz-elnök is jó évről számolt be. Kiemelte, hogy a tsz-tagok egyhar- mada náluk ipari kisüzemekben találja meg a megélhetését. Petrovics Béla, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese a rostpótló, humáncélú termékeik gyártásának felfutásáról szólt. Dr. Dányi Pál zárszavában tiszteletre méltónak mondotta az ágazat 1986. évi teljesítményét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jó eredmények nem mindig párosulnak kellő jövedelmezőséggel. Szólt a minőség szerepéről, kezdeményezéséről, új termékek előállítására biztatta az élelmiszeripari vezetőket. A mezőgazdaságban a hús- és a gabonaprogram mellett egyéb termékekre is gondoljanak a gazdaságok, mindenekelőtt a növényi fehérje, a szóiatermelésre, amelynek Baranya az országos centruma lehet. A jövő évben életbe lépő új szabályozók jobban honorálják majd a nyereséges gazdálkodást, ami további differenciálódáshoz vezethet a gazdaságok között. Nem árt, ha az érintett vállalatok és szövetkezetek ezzel már most előre kalkulálnak. — Rné — Elsőrendű az anyanyelv és a hagyományok ápolása A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének megyei munkacsoportja ülést tartott A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége országos választmányának tagjaiból a szövetség Baranya megyei munkacsoportja két éve alakult meg, azzal a céllal, hogy a szövetség decentruma- ként kiépítse a megyei intézményrendszert, s kezdeménye- zően lépjen föl a nemzetiségi politika megvalósításában. Ahogy azt Báling József, a munkaközösség vezetője beszámolójában a csoport tegnap délutáni ülésén elmondta, egyik legfontosabb céljuk kiépíteni azt a szolgáltató rendszert, aminek segítségével minél több ember megismerheti a magyarországi német nemzetiség kultúrkincsét. Hatvannégy olyan település van a megyében, ami a német nemzetiség szempontjából fontos, s a nemzetiségi politika valójában ezeken a településeken valósul meg, s akik e nemzetiségi politika megvalósításában szervezőként részt vesznek, missziót teljesítenek, melynek ma elsőrendű célja anyanyelvűnk ápolása, meglévő kultúrájuk megőrzése és dokumentálása, hogy mindez el ne vesszen a jövő generációk számára. Ezt a munkát lelkesedés nélkül nem lehet elvégezni, de irreális célokat sem tűzhetnek maguk elé - a józan pragmatizmust kell követni. A szövetség megyei munka- közössége az intézményrendszert átgondolt koncepció alapján kezdte kiépíteni. A Pécsi Akadémiai Bizottság keretében megalakul a nemzetiségi komplex bizottság, megkezdték a különböző munkacsoportok szervezését, a német nyelvterületről érkezett és évek óta elfekvő könyvekből a Lenau-könyvtár kiépítését, amelyet a Lenauról elnevezett házban fognak elhelyezni. A ház építését a Lenau Egyesület elkezdte, az egyesületet ugyancsak a megyei munkaközösség hozta létre. A munkaközösség első másfél évében a tevékenység középpontjába tudatosan a kulturális hagyományok felelevenítése, ápolása került. így indult el a Pécsi esték sorozat is, amely e munkának még csak a kezdetét jelenti. A munkacsoport évente kétszer tart ülést, ilyenkor számolnak be az elért eredményekről és beszélik meg leendő legfontosabb teendőiket. Minden nemzetiség számára példamutató munkát végeznek kultúrájuk megőrzésének érdekében. D. Cs. A PAB pedagógiai munkabizottságának ülése Kevés a tanár... Derűlátásra semmi ok. Legalábbis, ami az általános iskolák és a középfokú tanintézmények szakember-ellátottságát illeti, a közeli jövőben. Kevés a pedagógus. Hivatalos adatok szerint — középfokra — jelenleg a képző egyetemek eleve egyharmaddal kevesebb szakembert képeznek ki, mint amennyire szükség lenne. Ugyanakkor 1992-ig nő a 14— 18 évesek létszáma. Az órákat megtartják, de sokszor nem megfelelő képesítésű, vagy képesítés nélküli oktató lép az osztálytermekbe a csengetés után. Más részről — szintén hivatalos adatok szerint —- tízezer fölötti azoknak a pedagógusoknak a száma, kik tartósan távol vannak munkahelyüktől. (Az általános iskolákban oktatók 83 százaléka nő.) Baranyában 401 képesítés nélküli dolgozik, többségük szerződéses munkaviszonyban. A felsorolt, döbbenetes adatokból is látszik, hogy volt miről tárgyalnia tegnap Pécsett, a Nevelők Háza egyik termében a Pécsi Akadémiai Bizottság pedagógiai munkabizottságának. Dr. Komlósi Sándor elnök vezetésével négy dél-dunántúli megye illetékes képviselői vázolták a jelenlegi helyzetet. Élénk vitájukat beárnyékolta az a tény, hogy már 1986 szeptemberétől elérte az — óvatos becslések szerint is — 1992-ig tartó demográfiai hullám első csoportja a középiskolákat. A tegnapi tanácskozás alapján is van esély arra, hogy az egyetemek, a tanácsok illetékes osztályai a minisztérium közreműködésével megtegyék a szükséges intézkedéseket a helyzetből való kilábalásra. A PAB pedaqóqiai munkabizottsága megtárgyalta a JPTE-n indult pedagógia levelező szak helyzetét is, amelyre a vártnál is nagyobb érdeklődés mutatkozott. Bozsik L. Többségük felsőfokú végzettségű I. országos uedönöi napok Pécsett Az egészségvédelemben az első vonalban vannak indított egészségvédő feladatok végrehajtásában számítanak az iskolai védőnők segítségére is. A megnyitót követően dr. Szél Éva eqyetemi tanár, a szegedi felsőfokú védőnőképző intézet vezetője főreferátumában arról beszélt, hogy mi a védőnők szerepe az egészség- megőrző társadalmi programban. A kétnapos rendezvényen három szekcióban 67 előadás hangzik el. S. Zs. Történelmi Társulat Tisztújítás a dél-dunántúli történészeknél Tisztújító közgyűlést tartott tegnap délután Pécsett, a tanárképző kar tanácstermében a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportja. Az ösz- szejövetelen részt vett Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára. A társulat egyike a legrégibb magyarországi tudományos egyesületeknek, 1867-ben alapították. A dél-dunántúli csoportnak — mint dr. Vonyó József titkár beszámolójából megtudtuk - 234 tagja van, ennek majdnem a fele baranyai, egynegyede somogyi és 14-14 százaléka tolnai, illetve zalai. Tanárok, muzeológusok, levéltárosok, diákok. A tagok között 5 a tudományok doktora, 9 a kandidátusi, 44 pedig az egyetemi doktori címet viseli. A társulat regionális csoportja több — országosan is figyelmet keltő — nagyrendezvénynyel hívta fel magára a figyelmet az elmúlt öt esztendőben. Ilyenek voltak a könyvviták (A baranyai—pécsi munkásmozgalom története; Dél- Dunántúl iparának története stb.) a balatonfenyvesi történésztáborok, a szigetvári konferenciák. Ezek a rendezvények nem utolsósorban a társulat jó külkapcsolatainak köszönhetők. Az ülésen dr. Szita László ügyvezető alelnök ismertette a társulati csoport anyagi helyzetét. A kiadványok finanszírozása emészti fel a legtöbb pénzt, s ezt saját forrásból nem tudják fedezni. A Baranya Megyei Levéltár igazgatója felhívta a figyelmet a saját, társulati bevételek növelésének fontosságára. Kevésbé „prózai" eseménye volt az ülésnek dr. Kanyar József Musáknak szentelt kies tartomány című könyvének vitája. A csoport elnökének munkáját dr. T. Mérey Klára történész, Tüskés Tibor író és dr. Aknai Tamás művészettörténész méltatta (ez utóbbi felolvasásban). A közgyűlés megválasztotta a dél-dunántúli csoport új vezetőségét. örökös, tiszteletbeli elnök lett dr. Kanyar József (Kaposvár). Elnök dr. T. Mérey Klára, ügyvezető alelnök dr. Szita László, titkár dr. Vonyó József (valamennyien pécsiek). Baranya megyei alelnökké dr. Fehér Istvánt, - titkárrá dr. Füzes Miklóst választották meg. Az új vezetőséget meleg szavakkal köszöntötte dr. Liptai Ervin hadtörténész vezérőrnagy, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke. H. J. FILMJEGYZET Hajnali háztetők nagyomanyreremro országos eseménynek házigazdája ezekben a napokban Pécs. Itt rendezték meg az I. országos védőnői napok elnevezésű tanácskozást. Tegnap délelőtt a POTE aulájában megtartott ünnepélyes megnyitón — amelyen a város és megye egészség- ügyi vezetői mellett részt vett Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára is — dr. Temes Gyu- láné, megyei vezető védőnő kö1- szöntötte a védőnők első tudományos tanácskozásán megjelent 500 résztvevőt, akik az ország legkülönbözőbb területeiről érkeztek. Ezt követően Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket. Megnyitójában beszélt arról, hogy reméli, valóban hagyománya, folytatása lesz ennek az eseménynek, amelynek a pécsi védőnők az elindítói. Magyarországon 70 év óta van védőnői hálózat. Jelenleg 5300 védőnő dolgozik az országban, és 70 százalékuk főiskolai végzettséggel rendelkezik. Takács Gyula elmondta, a most induló nemzeti egészségvédelmi program végrehajtásában kulcsfontosságú szerep jut a védőnőknek. Az 6 hivatásuk eleve az eqészségvédelem, ők azok, akik munkájuk során közvetlenül tudnak beavatkozni a lakossáq higiéniai, táplálkozási, egvéb életmódbeli szokásainak formálásába, és erre a iövőben még inkább szükség lesz. Gonda Tibor, a KISZ Baranya Megyei Bizottsága nevében szólt a védőnőkhöz, mert mint mondta, a fiatalok érdekében Egy megállapítás szerint a nyugat-európai értelmiségi az különbözteti meg alapvetően a kelet-európaitól, hogy úgy igazából nem rúgták még fenéken. Erre a századra vonatkoztatva kétségtelenül van valami alapja az aforizmaszerű meghatározásnak; mert míg Nyugat-Európában o nagy társadalmi változások (legalább) egy évszázada lezajlottak, addig ezen a részén a kontinensnek a XX. század elején-köze- pén került csak sor ezekre - gyakran összevontan, s mégis jelentős szünetekkel. Magyar- országon 1918—19-ben a polgáriból proletárba forduló forradalmat jó huszonöt éves ellenforradalom váltotta fel — ugyancsak permanens ellen- forradalomként a nyilaskeresztes nyílt diktatúráig, hogy aztán újabb polgári — népi demokratikus—proletárdiktatórikus permanens forradalom zajlód- jon le az évszázad közepéig. Ilyen nagymértékű változások kétségtelenül az értelmiséget viselik meg legjobban, merthogy ez a társadalmi réteg van legjobban rákényszerítve az alkalmazkodásra. S mert az értelmiségire osztódott a nagy történelmi munkamegosztás során az „érzékenység” is: a valóságos történelmi fe- nékenbillentések felerősödnek a szubjektumban, annál is inkább, mert formát — irodalomban, művészetben, tudományban - az értelmiségi tud adni a társadalmi változások következményeinek. A művész, mint az értelmiségi ad abszurduma pedig közismerten érzékeny, némelyek szerint túlérzékeny lény — hajlamos eltúlozni a dolgokat. Ez nem nagyon nehéz számára, ha a nagy társadalmi változások sodrában szerepét, funkcióját ráadásul ledegradálja a politika: vagy azzal, hogy valamiféle szolgálóleányságot kíván meg tőle, vagy azzal, hogy figyelmen kívül hagyja. Huszadik századi történelmünk mindegyik esetre bőven szolgáltat példát: hosszú lenne azon magyar értelmiségiek névsora, akik „kitántorogtak" külső vagy belső száműzetésükbe, mellőzöttségükbe, meghasonlottsá- gukba. Valószínűleg ez a fenéken- rugatottság az alapja Ottlik Géza írósművészetének, mely most először a film világában is megjelenik Dömölky János — és Nemeskürthy István — jóvoltából. A Hajnali háztetők két főhőse ennek az életérzésnek, és sorshelyzetnek az áldozata: az egyik az alkalmazkodásé, a másik az alkalmazkodásképtelenségé. Szerencsés is, elhibázott is - legalábbis az Ottlik-írások filmverziójában - az értelmiségi lét kettéválasztása (a film két hőse tulajdonképpen egy): ugyanazon helyzetű személy, az értelmiségi „jó” és „rossz” oldalát jelenítik meg. A szétválasztás sematikus leegyszerűsítésként jelenik meg, végül is jó az aki nem adja be a derekát, rossz az, aki behódol a hatalomnak. A kérdés valószínűleg nem ilyen egyszerű — különösképpen nem, ha azt a szempontot is figyelembe vennénk, hogy az értelmiségi miként veszti et (valaha is létezett?) befolyását az adott társadalomra, s hogy ebben mennyire okolható önönmaga, s mennyire a leegyszerűsített (a filmbe ráadásul jócskán karikatúraszerű, „hülyére vett”) hatalom. $zép film a Hajnali háztetők, számomra mégis érdektelen maradt — leegyszerűsí- tettsége okán. Bodó L.
