Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-10 / 99. szám

1987. április 10., péntek Dunántúli napló 3 Elmélyültebben, tudományos módszerekkel kell elemezni a jelenségeket A gazdaságirányítás és a gazdasági bűnözés összefüggései A kiemelkedő súlyú bűncselekmények elkövetői között nincs „szegény ember" A gazdasági bűncselekményeknek az összbűnözésen belüli aránya napjainkban viszonylag csekély, 1986-ban Baranyában 2,2 százalékot tett ki. A bűncselekmény-csoport jelentő­ségét azonban nem annyira a százalékos részarány határozza meg, hanem az, hogy a törvény révén milyen módon és mértékben avatkozik be az állam a büntetőjoggal a gazda­sági életbe, milyen gazdaságpolitikai célok érdekében veti be a repressziv büntetőjogi esz­közöket. Egyre markánsabban fogal­mazódik meg két alapvető ér­dek: egyfelől a vállalkozások­hoz szükséges és nélkülözhe­tetlen önállóság, alkalmazko­dási készség és cselekvési sza­badság, másfelől pedig a gaz­dálkodási fegyelem, az állami ellenőrzöttség, felügyelet, jogi és adminisztratív intézkedések. Az MSZMP XIII. kongresszu­sa határozatában úgy fogal­maz: „a gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályo­zás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsí­tése révén javuljon a központi állami irányítás, növekedjen a vállalatok önállósága, felelős­sége, kezdeményezőképessége, fejlődjön a vállalkozói maga­tartás ..." A korábban egye­sek által kifejezésre juttatott óhaj, miszerint a párt, a párt- irányítás és a jogi eszközök vonuljanak ki a gazdálkodás területéről, vagy hogy a gaz­dálkodás rendjét sértő bűncse­lekmények átértékelésére volna szükség, mqrkáns .választ ka-> pott az idézett hafározqttal. A büntetőjogi elvek nem változtak A büntetőjogi elvek sem vál­toztak, sőt egyes vonatkozá­sokban tovább erősödtek. A nagy számú rendelkezések kö­zül külön is kiemelem a tisztes­ségtelen gazdasági tevékeny­ség tilalmáról, a tisztességte­len ár megállapításáról, a gaz­dasági bírságról, a piacfelü­gyeletről, az árszabályozásról szóló jogszabályokat, mint olyonokat, amelyek a gazda­sági bűncselekmények elbírálá­sához igen fontos döntéseket tartalmaznak. Feladatomnak azt tekintem ezzel az írással, hogy a gazdasági változások bűnözési kihatásaira hívjam fel a figyelmet. A nyereségérdekeltség rend­szere, a gazdálkodó szervek kockázatvállalásra kötelezése egyre erősödő differenciálódá­si folyamatot indított meg az állami vállalatok között, és e folyamat egyenes következmé­nye egyes vállalatok elszegé­nyedése, mások meggazdago­dása lesz. A társadalmi tulaj­don egy-egyrészének kezelői egymással versengve gazdál­kodnak a minél nagyobb nye­reségért, és ebbe a versengés­be az össztársadalmi érdeke­ket képviselő állami szerveknek csak korlátozott beleszólása van. Ez az új gazdálkodási rend nem vitásan új lendüle­tet, mozgást ad a gazdaság­nak. Ugyanakkor az sem lehet kétséges, hogy a csoportérde­kek nagymértékű előtérbe kerü­lését jelenti. A versengésnek, a konkuren­ciaharcnak, sőt a jövőben vár­hatóan nemegyszer a fennma­radásért folytatott küzdelemnek melléktermékei a csoportérdek­ből történő tisztességtelen ügyeskedések, az egymást ká­rosító magatartások, az össztár­sadalmi érdekeket követlenül szolqóló állami bevételek meg­rövidítésére irányuló cselekmé­nyek. A mérlegcsalásokkal, mérleghamisításokkal elérhető hasznok csoport — sőt egyéni kisajátításra kerülnek. Az érde­keltségi rendszer új alakulása folytán az ilyen cselekmények szaporodása az állami vállala­tok körében és a szövetkeze­teknél is várható. Az új gazdálkodási jogsza­bályok több olyan szervezeti formát hoztak létre, amelyek­nek belső tulajdonviszonyai el­mosódtak, nem teljesen egyér­telműek. Ilyenek elsősorban a vállalati gazdasági munkakö­zösségek, a termelőszövetkezeti szakcsoportok és a szerződéses üzemeltetés keretében működő üzletek. Különösen ez utóbbiak­nál számos bűnüldözési gond merült fel, amelyek elsősorban a tulajdonviszonyok tisztázat- ságára és az üzleten belül pár­huzamosan funkcionáló válla­lati és magáneszközök elkülö­nítési nehézségeire vezethetők vissza. Az igen gyakran előfor­duló tipikus visszaélés abban áll, hogy a vezető kihasználja az állami eszközök kötetlen ke­zelésének, órukölcsönök felvé­teleinek lehetőségét, és eköz­ben az üzletet tönkreteszi az­által, hogy abból a forgótőkét fokozatosan kivonja. Szocialista gazdasági ren­dünkben ellentmondásokhoz ve­zetnek a termelés, csere, az el­osztás tervezési és szervezési hibái, hiányosságai. Ezek gaz­dasági aránytalanságokat ered­ményeznek és számlájukra ír­ható a szocialista gazdasági rendet születésétől napjainkig végigkísérő hiánygazdálkodás. A hiánygazdálkodással járó társadalmi ellentmondások szá­mos bűncselekményt okoztak és okoznak ma is. A hiánycikkek­nek az a jellegzetessége, hogy igény, kereslet, szükséglet van rájuk, de megszerzésükre nincs, vagy legalábbis a szükséges mértékben nincs törvényes le­hetőség. Mivel a szükséglet erős, törvényes megszerzési le­hetőség hiányában maradnak a törvénytelenek: a lopás és más vagyon elleni bűncselekmény, a felárral történő vásárlás, az üzérkedés, a csempészet és a vámorgazdaság, és véqül a csúszópénz, amellyel sok kisko- put ki lehet nyitni, és a korrup­ció sokfaita más, különböző elnevezésű formája. Az elosztott javak átcsoportosítása -bűn­cselekménnyel A jovak korlátozott volto, az áru- és pénzviszonyok létezé­se objektíve lehetővé teszik bűncselekmények elkövetését sőt azok közvetlen vagy közvetett okaivá is válhat. A tulajdon elleni bűncselekmények célja nem más, mint a munkán ala­puló igazságos elosztás utóla­gos megváltoztatása, az elosz­tott javak átcsoportosítása lo­pással, sikkasztással, csalással, vagy más vagyon elleni bűn- cselekménnyel. A bűncselek­mények másik csoportja pedig magát az elosztás folyamatát zavarja azáltal, hogy kikap­csolja a munkát, mint az el­osztás egyetlen törvényes esz­közét, és helyére más szabá­lyozót állít. Ide tartozik a mun­ka nélküli jövedelemszerzésnek minden olyan módja, amely valamely bűncselekményt való­sít meg, első helyen az árdrá­gítás. az üzérkedés és más spe­kulációs bűncselekmények. A munka szerint! elosztás a gyakorlatban tökéletesen sehol sem tud érvényre jutni. Már az is gondot jelent, hogy mit értünk társadalmilag elismert munka olatt. Ellentmondások­hoz vezetnek — mind a fizi­kai, mind a szellemi munkán belül — a bérezési rendszerek különböző, kisebb-nagyobb hi­bái is. Ha a munka szerinti el­osztás gyakorlati alkalmazása hibás, ez igazságtalanságokat szül és azáltal bűncselekmé­nyek okaivá válhat. A gazda­ságirányítás törekszik ezeknek az igazságtalanságoknak a ki­küszöbölésére, és erre éppen az új gazdaságirányítási intéz­kedések folytán komoly és megalapozott reménye van. A keresetszabályozásnak ezért tö­rekvéseinket helyes irányba te­relő jogi szabályozósa a mun­ka díjazásának a korábbinál erőteljesebb és hatékonyabb differenciálása, az üzemen be­lüli munkanélküliség megszün­tetése alapvető célunk. Az új gazdaságirányítási rend jogszabályai határozottan és egyértelműen juttatják ér­vényre az anyagi érdekeltség elvét. Gyakorlati érvényre jut­tatása gazdasági, társadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán al­kalmas arra, hogy a termelés és a munka hajtóereje legyen. Gyakorlati megvalósulása so­rán azonban kisebb-nagyobb hibák előfordulhatnak. így az­tán ennek az elvnek kapcsán is ellentmondások, aránytalan­ságok, igazságtalanságok ke­letkeznek, melyek bűncselek­mények okaivá, előidézőivé vál­hatnak. A gazdasági viszonyok, a gazdálkodós adott rendje, mint az előzőekből is kitűnik — a tulajdon elleni bűncselekmé­nyekkel, a korrupciós bűncser lekményekkel és a gazdasági bűncselekményekkel áll a leg­szorosabb összefüggésben. A gazdasági viszonyok bonyolult­sága, összefüggései és össze- fonódottságai a bűnözésben is tükröződnek. A súlyosabb bűn- cselekmények között alig for­dul elő magános, csupán egyetlen bűncselekményt meg­valósító magatartás, hanem azokra a vagyon elleni, a gaz­dasági bűnözés és korrupció együttes jelentkezése, összefo­nódásai jellemzőek. Említettem, hogy a gazdasá­gi bűncselekmények alig halad­ják meg az összbűnözés 2 szá­zalékát. Valósnak tekinthető ez a szám? Az ismertté vált cselekmények tekintetében igen. A latens bű­nözés ismeretének hiányában azonban ebből az adatból nem lehet megnyugtató következte­téseket levonni a bűncselek­mény kategóriáinak sem a bű­nözés egészében, sem a gaz­dálkodási alakulásában betöl­tött negatív szerepéről. A ne­gatív gazdasági jelenségek is­merete, a feltárt bűncselekmé­nyek jellege arra enged követ­keztetni, hogy ezen a területen a latens bűnözés igen jelentős. Egyes ismertté vált és felderí­tett bűncselekményekből, az el­követési magatartás ismereté­ben nyugodtan megállapítha­tó, hogy ugyanazt vagy hason­ló bűncselekményt mások is tömegesen követnek el. A gaz­dálkodással kapcsolatos kor­rupciós bűncselekményeknél a latens bűnözés a láthatót lényegesen meghaladja. Támadás az elosztási viszonyok ellen Szocialista viszonyaink között a vagyon elleni bűnözés lénye­gében nem más, mint az el­osztási viszonyok elleni táma­dás. Az elkövető elégedetlen a javaknak azzal a mennyisé­gével, amely a munka szerinti elosztás alapján jut neki. Ke­vesli ezeket a javakat, vagy azért, mert nem dolgozik, és így igazság szerint fogyasztói igénnyel egyáltalán nem lép­hetne fel, vagy dolgozik ugyan, de igénye meghaladja a mun­kával szerezhető javakat. Ami egyébként az elkövetők indo­kait, rászorultságát, pontosab­ban rá nem szorultságát illeti, érdekes jelenségre mutatott rá egy. a vagyon elleni bűnözés körében végzett vizsgálat. Ez megállapította, hogy a kiemel­kedő súlyú és jelentőségű, nagy károkat okozó társadal­mi tulajdon elleni bűncselek­mények elkövetői között egyál­talán nincs „szegény ember”. Az elkövetők valamennyien jól szituált, magas életszínvonalon álló személyek, akik a bűncse­lekményt az átlagot messze meghaladó költekezéseik, lu­xusigényeik kielégítése érdeké­ben követték el. A gazdálkodó, gazdaság­irányító szervek vagyonvédelmi tevékenységének alacsony színvonala, a belső és külső ellenőrzés felszínessége — az objektív tényezők mellett — jelentősen közrehatnak a gaz­dálkodás rendje és a társadal­mi tulajdon elleni bűnözés alakulásában. Sok esetben az érintett gazdasági szervek nem következetesek a jogsér­tő magatartások megítélésé­ben és felszámolásában. A gazdasági bűncselekmények és a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények megelőzése és visszaszorítása érdekében szükséges, hogy a gazdálkodó szervek a vezető, irányító munka szerves részévé tegyék a társadalmi tulajdon védel­mét. Alakítsák ki, illetőleg szilárdítsák meg az ezzel ösz- szefüggő felelősségi rendszert. A gazdasági vezetők a kö­vetelmények növelésével javít­sák a belső ellenőri, az üzem­rendészeti és a vagyonvédelmi szervezetek tevékenységét. Igényeljék és segítsék a dol­gozó kollektívák részvételét a vagyonvédelmi megelőző mun­kában. A gazdasági és társa­dalmi tulajdon elleni bűncse­lekmények elkövetésének gya­núja esetén késedelem nélkül tegyenek feljelentést. A munkahelyi vezetők hatá­rozottabban követeljék meg a foglalkozási, a munkavédelmi és a munkaidőalap-védelmi szabályok megtartását és kárt okozó fegyelmezetlenség, ha­nyagság esetén következete­sebben éljenek a munkajogi fegyelmezés eszközeivel a sú­lyosabb cselekmények meg­előzése érdekében. Az ellenőrzések, vizsgálatok során kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdálkodás köré­ben előforduló bűncselekmé­nyek megelőzésére, a korrup­ciós jellegű cselekmény feltá­rására. A Központi Bizottság 1986. november 20-i határozata alapján a jövőben a gazda­sági, a gazdálkodási rend összefüggéseivel sokkal többet kell foglalkoznia a jogalkal­mazó szerveknek is, mint az elmúlt időben. Elmélyültebben, alaposabban, tudományos igé­nyességgel és hatékonyabb módszerekkel kell elemezni a gazdaság — különösen az új irányítással és szabályozó rendszerrel működő gazdaság — jelenségeit és a bűnözésre gyakorolt hatásait. Dr. Monori Ferenc „A gazdasági teendők a párt teendői is...” Akire számítani lehet Palocrki János jó fizikumú ember; gondolom, a porcelán- gyárban eltöltött kezdeti évek alapozták. Több mint húsz esz­tendeje. 1963-ban érkezett ide a katonaságot követően, dol­gozott a masszamalomban, a mózmalomban, kemény, embert formáló munkahelyeken, a „ré­gi" kollektívában ... Az a hír járta cikkor; ha valaki három napot az alapanyagkészités eme frontján kibír, arra szá­mítani lehet, abból még törzs- gárdatagot lehet faragni. így történt. Ma a pártbizottság titkára, függetlenített vezető. — Ez se könnyebb — jegyzi meg, s magán a gondolaton is elmosolyodik. Mintha csak ezt akarná iga­zolni; megcsörren a telefon. Egy újabb elintéznivaló... Hirtelen a fociról kezdünk beszélgetni, az ok igen egysze­rű; a kis Palaczki ősszel kilenc mérkőzésen is játszott zsinór­ban, az NB l-ben. Reflektor- fénybe került a srác; az egyet­len gyerek. Az apu minden mérkőzésen ott van. — Dicséret...? — Inkább kritizálok; a dicsé­ret nálam nehezebben megy. Különösen családon belül. Is­mered a mondást; követelek, mert tisztellek... Erre tanít bennünket a mindennapok gya­korlata. A pécsi porcelángyár szeke­re jól halad; tavaly 570 milliós termelés mellett 108 milliós nyereséget értek el. Komoly mu­tató; a tőkés exportot 60 mil­lióra teljesítették, 47 (!) szá­zalékkal többre, mint remélték. Palaczki János diósviszlói születésű, édesapja a háborút követő években meghalt, „Tu­dod, a Don-kanyar ...", emiatt Somogyapátiban, a nagyszü­lőknél nevelkedett. Hatvanhá­romban költöztek be Pécsre — édesanyja újra férjhez ment —, s betanított munkásként kezdte a gyárban. Nehéz min­dent visszaidézni, de a munka mellett a pártmunka, majd az önképzés évei következtek: es­ti középiskola, majd egyéves pártiskola, a szakosító, ahol 1981-ben óllamvizsgózik, s így szerez felsőfokú politikai vég­zettséget. — Sok mindent adtak a kez­deti évek — jegyzi meg kis­sé elgondolkozva. — Jó kol­lektíva volt, szókimondó mun­kásgyerekek között tanultam a szakmát és az életet. Biztosan hihető: de olyan jókat azóta sem tudok enni, mint akkori­ban, koszosán, fáradtan, ott a munka rövid szünetében , .. A készáruraktár vezetője lesz: ez bizalmi munkakör. Alapszervezeti párttitkór, vég­rehajtó-bizottsági tag. A válla­lati pártbizottság titkárának 1983-ban választják meg. Többes számban mondja: — Rájöttünk egy nagyon lé­nyeges dologra menet közben; általában nem lehet pártmun- kót véqezni. Csak konkrétan. Mit jelent ez? Hiába festünk mi rózsaszínű dolgokat, szaj­kózzuk az aktuális jelszavakat, avval nem megyünk semmire. A kutya sem figyel ránk. Példát mond. Korábban gya­korlat volt, hogy a vállalati ter­vek elkészülte után a párt is megvitatta a témát, átmásolta a számokat, a célokat, s kiad­ta még egyszer, pártprogram­ként is. Támogatták, mellette voltak, azonosultak . . . — Ez semmi. Amolyan fogd meg jól. Kezdeményeznünk kel­lett, mégpedig olyan témákat elővéve, amit végső soron a dol­gozók is a saját zsebükön éreznek. Létrehoztunk egy gaz­daságpolitikai munkabizottsá­got, annak ellenére, hogy so­kan kérdezték: János, te azt akarod, hogy közgazdászok le­gyünk?... Hót azt. Újszerű munkatervet készítettünk, — számok nélkül. Új célokat fo­galmaztunk meq, olyanokat, amelyek ilyen konkrétan a gyári tervben nem jelentek meg I — Sikerült? — Néhány éve hirdettük meg a selejtcsökkentési programot, pontosan, üzemekre kidolgoz­va. Már az első évben 10 mil­lió forint pluszt hozott! A kö­vetkező évben a költséggazdál­kodás került a terítékre, majd a létszámracionálás, most pe­dig a műszaki fejlesztés ... A gyárban a szervezettség igen jónak mondható; az 1500 dolgozóból közel 200-an párt­tagok, Ott vannak minden mun­kahelyen. Ha pórtfeladat a munka minőségének javítása, az odafigyelés, akkor köteles­sége is a párttagnak rászólni a másikra: öregem, ne tedd tönkre o szerszámot, ne lógj az én zsebemre... ne a se- lejtet szaporítsd! A vállalati tanács tagjainak fele fizikai dolgozó. A pórt kemény munkát végzett, míg sikerült a dolgozókat meggyőz­ni: ott a helyetek nektek is ar első vonalban. — No, nem az alapvető vál­lalati stratégia kidolgozásá­ban - szögezi le Palaczki Já- nos. — Nem is a termékszer­kezet-váltósban. a piaci mun­kában. De kel* hogy «merjék az alapvető célokat, kell hogy szövetséges módon képviseljék a közös szándékot ott lent, a munkahelyeken. A végrehajtás során óriási agitatív ereje van annak, ha ugyanazt mondja a munkatár­sam is, mint a vezetőm. A pártbizottság a munkás vállalati tanácstagokat minden téma előtt felkészíti. — Gyorsan megtanultuk mi ezt. Képzelheted, hogy mit ér­het egy vállalat vezetőjének az, ha az esetleges munkahelyi gondokról nem három hét múl­va, hanem azonnal értesül. S ezt forintokban is meg lehet fogalmazni I — Nem vonultok ki a gazda­ságból ... — Persze, hogy nem. De az is igaz: jó! meg kell tudni húz­ni a határvonalakat. Mire megisszuk a kávét; ki­hűlt. Palaczki János megfogalmaz­za; azért van még sok tenni­való, nem megy minden olyan simán, ahogy azt szeretné. Van­nak gondok a pártfegyelem­mel, akad évente néhány kilé­pés, törlés, élni kell a fegyel­mezés eszközeivel is, Hogy képzeli el a jövőt?,.. Addig maradni ezen a posz­ton, amíg tud újítani, újat hoz­ni az ember. Megbukni ...? Azt nem. Az még a masszama­lomban is szégyen, igaz, ma már ott sem olyan nehéz a fi­zikai munka, mint húsz eszten­deje. — Jó csapatjátékra van szük­ség ... — Igaz is. A feleséged kijár a meccsekre...? — Amíg a gyerek a serdülő­ben, az ifiben focizott, s vá­logatott volt, persze, hogy el­jött. Az egyben még nem lát­ta a fiút; nem akarja halla­ni, hogy valami rosszat mond­janak, vagy éppen őt szidják a drukkerek ... Inkább otthon marad, s várja a beszámolót. Igaz is: amióta a fiam játszik, én sem tudom nyugodtan vé­gigülni a meccset. így aztán inkább az állóhelyre me­gyek ... Ott, ha megjegyzést hallok, odébb mehetek . . . A porcelángyárban nem le­het odébb menni. Kozma Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents