Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-07 / 96. szám
1987. április 7., kedd Dunántúli napló 3 Ütemvesztés a Tempónál A vezetőség javaslatára csődeljárást kezdeményezett a Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet tagsága a januári közgyűlésen. Az adott nyereségszinttel az adóterhek és a hiteltörlesztések teljesítése után lehetetlenné vált a szövetkezet helyzete: a 46 milliós árbevétel mellett képződött 1,8 millió forintos mérleg szerinti nyereség éppen arra volt elég, hogy a februári fizetési kötelezettségeinek eleget tegyen. További hitelt a szövetkezet nem kap. A pénzhez jutás egyik lehetőségével, a vagyoneladással próbálkozik most a szövetkezet, s ezáltal kívánja megteremteni azt a gazdasági alapot, amelyben a Tempóból létrejövő két kisszövetkezet megkezdheti működését. A tavalyi tervek még egyértelmű növekedést, hatékonyság- javulást céloztak. 1986. azonban másként alakult, mint azt képzelték.- Nagy reményeket fűztünk egy MSZB-találmóny, az újfajta hő- és hangszigetelő gyártásához - mondta dr. Csizmadia Zoltán szövetkezeti elnök. — Ez azonban meghiúsult, nem tudtunk megegyezni a feltalálókkal az árban. Üj tevékenységgel kívántuk szolgáltatásainkat bővíteni, ez a magas építmények állvány nélküli külső tisztítása lett volna. A gmk azonban sokallta az átalányt. A nyomdaüzemünk papírhiány- nyal küszködött, márciusban szállította az első negyedéves rendelést a Papíripari Vállalat. A termelés akadozott, a bérek azonban változatlanul kimentek az üzemekbe, s ez oda vezetett, hogy a tízmilliós adóteherre nem képződött kellő fedezet. Nem sikerült beindítanunk a dobozgyártást sem, pedig kereslet lett volna a színes, szöveges vagy egyszerű papírdobozokra. A leendő kisszövetkezet élhet a lehetőséggel, a géplizingelő partner adott.- Mit kínál eladásra a Tempó?- Először is az ipari szolgáltató övezetbe tartozó Basamalom úti, több mint egyhektáros telepet, szociális épülettel, műhelyekkel. Itt folyt a kádár, az asztalos tevékenység. E kettőt már megszüntettük, az egyiket tavalyelőtt, a másikat 1987. január 31-ével. A kovácsműhely a telep eladásáig működik. 1986-ban két és fél milliós árbevételt hozott, rugó- és vonóhorog javítást végzett, lakatos, hegesztő munkákat vállalt, elsősorban közületeknek. A gépkocsijavító sorsáról a kisszövetkezet dönt majd. A Rózsa Fe- renc-Szalai András út sarkán lévő négyszáz négyzetméteres épület leendő tulajdonosával már van szóbeli megállapodásunk. A Bajcsy-Zsilinszky utca 5. szám alatti üzlethelyiség bérleti jogát is átadjuk, csakúgy mint a Tettye utcai irattárét. S igyekszünk értékesíteni a máza- szászvári szolgáltatóházi rész- tulajdonunkat is. A Bajcsy-Zsilinszky utcai bérleményben 1986 nyaráig még ernyő-, baba-, játék-, táskajavítást, függöny-, fehérneművarrást, gombáthúzást, tollasütő- húrozást végeztek. A szolgáltatási árakat nem emelhette a szövetkezet, mert a piac nem fogadta volna el, évek óta változatlan áron viszont veszteséges lett az üzlet: a tavalyi héthónapos működés alatt az ott dolgozó négy fő éppen- csak a saját munkabérét termelte meg. A kárpitos és címfestő tevékenység is megszűnt, az átalánydíjas szerződés felbontásával. — Két kisszövetkezet tervezett létrejöttéről beszélt. Az egyik nyilvánvalóan a nyomda, hiszen az ügyviteli nyomtatványok, szórólapok, címkék, névjegyek, esküvői meghívók gyors átfutási idővel készülnek, s ez biztosítja az üzem versenyképességét a többi baranyai nyomdával szemben. De milyen profilú lenne a másik kisszövetkezet? — Még nincs teljesen rögzített körvonala, de az biztos, hogy a szállításra alapozva jönne létre: a harminc pár lóval végzett szekérfuvarozásra és a tizenhárom egytonnás tehergépkocsira építve, lakossági és közületi szállításokat vállalva. A háztartási olaj értékesítése kényszerűségből szűnt meg: a tanács kisajátította azt a területet, ahol a kút volt, itt a Tempó udvarán. — A Tempó jelenlegi közel kétszáz foglalkoztatottja közül kinek kell munkahelyet keresnie majd? — Aki nem akar szerződést kötni a leendő kisszövetkezettel, illetve netán vele nem akar az újonnan alakuló szervezet. Ugyanis, hogy idáig jutott a szövetkezetünk, az nemcsak a külső okokból adódott, hanem sok esetben az itt dolgozók hozzáállása hiúsított meg eqy- egy vállalkozást, mint például a dobozgyártást. Gazdaságossági számítások alapján dől majd el, hogy életképes-e a tervezett két kisszövetkezet. A Tempós válsághelyzet különlegessége, hogy ez év első két hónapjában a szövetkezeti árbevétel több volt, mint ’985. vagy 1986. hasonló időszakában. L. Cs. K. Bérmunka a Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezetnél Megszűnt tevékenységek, eladó telep A nyomdában továbbra is zavartalan a munka Fotó: Läufer László munkával megvan a havi ötezer. Székelyszabarról jár Hi- mesházá'ra. Az egy éve átadott himesházi varroda ötven asszonynak, lánynak ikínál 'munkalehetőséget. Ősztől beindítják a tanulóképzést is: egyelőre tíz fővel. Magán kisiparosságát adta fel Zeman Lászlóné női szabó, amikor a babarci szalag konfekcióvarrója lett. Most már ő a sralagvezétő: — Szakmailag sokat tanultam — mondja. - A termékek divatosak, az anyagok különlegesek, de a színösszeállítás ... - És azonnal félidéz egy püs- pöklila-zöld kombinációjú bákfiskabátot, amelyet NSZK megrendelésre varrtak. A szövetkezet babarci részlege 1981. óta működik. Jelenleg Ihatan dolgoznak ott és ugyanennyien gyesen vannak. A tőkés piaci termékeket, valamint a belföldre szánt árukat a möhácsi központi telep, helyen, a himesházi varrodában és a babarci részlegnél összesen száz varrónő, vasalónő készíti. Rajtuk kívül bedolgozókat is foglalkoztat a szövetkezet, kizárólag ágyneművarrásra. A tavalyi évkezdetkor még tíz alatt volt a bedolgozói létszám, év közben tizenötre emelkedett, s még öt munkaKözelítve az egyedi gyártáshoz Vasaló helyett gőzölőszekrény Gaál Béláné hét éve ül a Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezet dolgozójaként napi nyolc órát varrógép mellett. De egy évtizedes a kapcsolata a szövetkezettel: a szakmunkástanulóidőt is itt töltötte.- A varrás sem monoton, ugyanis minden modell más és más.- A divatos fazonokat otthon saját maga is kipróbálja?- Igen. Például legutóbb, a férjemnék varrtam egy dzsekit, •hasonlót, mint amilyent az NSZK-beli ELHO-nak szállítót, tunk. Alföldi Istvánná másfél éve nyugdíjas, a központi üzemcsarnokban találom, egy Tex- timánál:- Amíg tudok, addig visszajövök dolgozni. A nyugdíj 3300 forint, jól jön a kiegészítés. Farkas Valéria női szabó, három éve mégis vasal.- Mozgékonyabb vagyok annál, hogy gépnél üljek egész nap . . . A vizes ruhás vasalás a múlté, most védőtalpas gőzölővasalók simítják ki az anyagokat. A tőkés bérmunkában készített termékek alapanyagai azonban már más technológiát igényelnek. A szövetkezet megrendelte azt a kétbábus gőzölőszekrényt, amellyel egy műszakban közel négyszáz •termék készíthető el. Hoch Gizella 19 éves, a szövetkezet himesházi üzemében a legjobban keresők közé tartozik. Túlórával, szakcsoporti A hjmejhczi varrodában a férti vászonnadrágokat készítik Läufer László felvételei A babarci kisüzemben női pólóingek készülnek vállalót felvesznek idén. A TRITEX hatvanezer garnitúrát rendelt a szövetkezettől 1987- re. A mohácsi Kossuth Lajos ut. cai központi telephelyen 1985- ben vették birtokba a varrónők a háromszáz négyzetméteres új üzemcsarnokot. A korábbi összevisszaság helyett most már a technológiai folyamatnak megfelelő a telephelyi elrendezés. Ennek pedig igen fontos a szerepe:- A technikai fejlesztések, a munkaszervezés révén csökkentjük a veszteségidőket, ezzel az egy termékre eső gyártásidőt is - mondja Koszter József, a szövetkezet műszáki vezetője. — A nyereségnövelésnek ez az útja járható nálunk. A szövetkezetnél a tőkés bérmunka részarányának foko. zása is lehetőséget .kínál a nyereség növelésére, hiszen annak árbevételarányos nyeresége tavaly például 31 százalék volt, szemben a belföldi árutermelés 6,35 százalékával. Az üzletkötéseknél a nyereség került előtérbe. Jól mutatja ezt a következő adat: a tőkés termelés 34 százalékkal nőtt 1985-höz viszonyítva (ez az anyagmentes export 13 millió forint), míg a belföldi termelés mindössze 5 százalékkal. Az elmúlt évet végül is több mint hatmillió forint nyereséggel zárták. (1985-ben még alig érték el a másfél milliót.) A partnerokat megtartani csak minőségi munkával és a szállítási határidők tartásával lehet. Minőségi kifogás nem érkezett a belga Eddy, a francia Catimini-Babymini, az NSZK-beli Königsmühle és ELHO cégektől. Hosszan sorolhatnánk még, hogy hova szállította a szövetkezet azt a több mint negyvenezer dzsekit és egyéb felső- ruházati cikket, amelyet 1986- ban készítettek külföldi megrendelésre. A gyártás közel áll az egyedihez: a szérianagyság általában néhány száz darabos, s ezen belül egy méretből és bizonyos színkombinációból egy két, maximum tíz darabot kér a megrendelő. L. Csépányi Katalin Földcsere, bérbeadás, hétvégi kertek kialakítása Mit várnak az új földtörvénytől? A parlament tavaszi ülésszakán az országgyűlés elfogadta az új földtörvényt. A most törvényerőre emelt földkódex 15 fejezetben foglalja össze a főbb szabályokat és 1987. szeptember 1-jén lép hatályba. Az új törvény a földtulajdonról szóló részében több helyen enyhítette az eddigi szabályok merevségét. Ezen túl állami földeket szövetekezetnek, gazdasági társaságnak, sőt magánszemélynek is el lehet adni. Növeli az új jogszabály pz állami földek kezelőinek gazdasági önállóságát, jogot adva nekik arra, hogy a kezelésükben lévő földek átruházásáról önállóan döntsenek. A földcserékben Baranya mór eddig is figyelemre méltó eredményt ért el. Tíz év alatt 15 000 hektár föld cserélt gazdát, de ennek duplájára lenne még szükség ahhoz, hogy az állami mezőgazdasági nagyüzemek ilyen jellegű gondjai megoldódjanak. Eddig a földcsere volt az egyetlen lehetőség, most az új földtörvény szellemében más megoldások is kínálkoznak arra, hogy a nagyüzemileg nem művelhető szórvány földterületektől a gazdaságok végre megszabaduljanak. A gazdaságvezetők örömmel fogadták az új földtörvényt és annak ellenére, hogy a végrehajtási jogszabály még nem jelent meg, máris megvannak a maguk előzetes elképzelései a törvény végrehajtásáról. A Pécsi Állami Gazdaság területe a korábbi kisebb állami gazdaságok egyesítése folytán igen szerencsétlenül alakult: a Harkány melletti Szava községtől a Bonyhádi Zománc- gyárig 90 kilométer hosszan terül el. Nyilas Pál termelési igazgató-helyettes szerint jó lenne egy tömbben gazdálkodniuk, de ez irrális kívánság. A földcseréket továbbra is kezdeményezik, mert hisz minden kilométer számít, amivel lerövidítik az irdatlan naqy távolságokat. Az új földtörvénytől sokot várnak és megragadnak minden lehetőséget, amire a földkódex módot ad. Fontolgatják például bizonyos kieső területeik bérbeadását, illetve a nagyüzemi művelésre alkalmatlan úgynevezett szórvány földjeik értékesítését. Köztudott, hogy a megye nagyüzemeiben 10 éve nincs parlagföld, ezzel szemben az eldugott kisfalvak határában a megyei földhivatal minden évben talál műveletlen, parlag területeket. A városok, különösen Pécs és Komló környékén viszont kifejezett földéhség alakult ki. A Pécsi Állami Gazdaság már eddig 18 hektár nagyüzemi művelésre alkalmatlan területet adott ót tanácsi kezelésbe kiparcellázás- ro. A tartót használat eltörlésével az új földtörvény most lehetővé tette a földek eladását, s a gazdaság él ezzel a lehetőséggel. A tervük az, hogy a pécsi szőlőhegyen lévő - nagyüzemi művelésre alkalmatlan — szórvány területeiket értékesítik. Már megkezdték saját dolgozóik részére a föld eladást, a továbbiakban Meszesen, az Apáczai dűlőben és Makáron adnak el szőlő-, gyü- möcstermelésre alkalmas földeket. A szabadabb művelési ág változással az eddiginél is könnyebben alakíthatják majd ki kívánatos termelési szerkezetüket. Az Abaliget melletti Szabadság majortól a Dráva menti Majláthpusztáig 75 kilométer hosszúságban terül el a Szentlőrinci Állami Gazdaság, s, e hatalmas távolságon belül öt nagyobb egységben szétszórva gazdálkodnak. Dr. Joó József igazgató is őszinte híve az új földtörvénynek. Azt mondja: „Ha csők 10 kilométert faragunk le ebből a távolságból, azzal is milliókat nyerünk évente, a szállítási költségek csökkenése, a munka jobb szervez- hetősége révén." Az elképzelés Szentlőrincen is megvan arra, hogy a földtörvény új vonásait a maguk javára fordítsák. Rekultivációval, meliorációval gondosan ügyelnek arra, hogy a szántóföldjük területe ne csökkenjen. Mindazonáltal bátrabban nyúlnak a jövőben a művelési ágakhoz, a nem hasznosítható hegyi legelők egy részét erdősítik. A nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan szórvány területeiket bérbe adják, vagy eladják. Mintegy 100 hektár ilyen szórvány földjük van a gazdaság területén. A tervük az, hogy a Mecsekben, Okorvölgy, Abaliget, Bük- kösd környékén lévő földjeiket eladják. Ezek inkább turizmusra, üdülésre, pihenésre alkalmas területek, itt a nagyüzemi gazdálkodás eddig is ráfizetéses volt, a lakosság viszont sokrétűen hasznosíthatná, hétvégi házak építésére, kiskertek kialakítására, gyümölcstermelésre stb. De, mint azt a bükkösdi községi tanács példája is mutatja, alkalmasak ezek a szórvány területek halastó létesítésére és még egy sor más hasznos célra is. Az érdeklődé* máris nagy. Az első nekifutásra ők Is a saját dolgozóik földigényét elégítik ki. Azt követően szabad a gazda. A cél az, hogy minden talpalatnyi föld a lehető legtöbb hasznot hozza, hisz ezek a szórvány földek is o nemzeti vagyok részei, — Rné —
