Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-07 / 96. szám
Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanift XLIV. évfolyam, 96. szám 1987. április 7., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Mit várnak az új földtörvénytől ? (3. oldal) Az utakon (6. oldal) Bérmunka a Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezetben (3. oldal) Magyarországra látogat a dán miniszterelnök Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnöke Lázár György miniszterelnök meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Településfejlesztési társadalmi munkáért Nemzeti zászló Bolynak és Pécsudvardnak Feltárják a régi földvárat is Homokbányát nyitott a pécsváradi tsz A tájvédelem szép példája Üzleti vállalkozásnak sem rossz Környezetünk védelmére Ötvenmillió forintos keretösz- szeget hagyott jóvá a Minisztertanács környezetvédelmi beruházások elősegítésére. Ez a pénz nem pályázat útján elnyerhető egyszeri juttatások summája, nem kedvezményes hitel és nem bérpreferencia, hanem lehetséges adóelengedés. 1987-ben az ipari üzemek egészen addig részesülnek anyagi előnyben a környezet- védelmi beruházások megvalósításában, míg az azok után leírható felhalmozási adókedvezmény eléri az 50 millió forintot. Magyarországon több szervezet foglalkozik környezetvédelemmel: a Környezetvédelmi Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal, a Meteorológiai Intézet, a Köjál és még mások. Munkájukat számos eredmény fémjelzi, de nem átütő a siker. A környezetvédelem ügyét újabban — és részben — a tárcák is magukra vállalják. A Környezetvédelmi Tanács meggyőző tevékenységének eredményeként a legújabb beruházásokat ma már nemcsak a korábbi szempontok szerint értékelik, hanem a környezetvédelem szempontjából is. A vállalatok is csatlakoznak a környezetvédelmi erőfeszítésekhez. Az Ipari Minisztérium 200 millió forinttal gazdálkodó tárcaprogramot indított, erre vállalatok tömege jelentkezett kutatás-fejlesztési ajánlásokkal. Több mint félezer témában indult vaqy indul a közeljövőben fejlesztőmunka, amelyek mindahányon az ipari szennyeződés mérséklését ígérik. Sok minden szolgálja tehát a jövő környezetvédelmének ügyét, a már létező környezetszennyezés visszaszorításának igényét viszont csupán a már említett felhalmozásiadó-kedvezmény támogatja. De mennyi az az 50 millió, sok pénz a feladatok nagyságához képest vagy kevés? Szakértők szerint a levegőnek nem mindentől, hanem csupán a kéndioxid-szennyeződéstől való teljes megóvásához is mil- iiárdok kellenének. Tehát az 50 millió — mégha nem is beruházási összeg, hanem csupán adókedvezmény — kevésnek látszik. Alighanem hamar elfogy. A vállalatok vezetői úgy fogalmaznak: a kormányzat mindenképpen büntette őket, és —, ha nem részesülnek az 50 milliós keretösszegből, akkor az idén is — bünteti őket. Ha szennyezik a környezetet, akkor valóban büntetéspénzt kell fizetniük, ha meg akarják szüntetni a szennyezést, akkor pedig felhalmozási adót, ami az ő pénztárcájuk szempontjából több büntetéssel is felér. Örömünk tehát az ötvenmillió okán igen korlátozott, olyannyira, hogy csekélységén el is keseredhetünk. Mégis örüljünk, mert ennek puszta léte elvi jelentőségű változásról tanúskodik a kormányzat meggondolásaiban. Vélhetőleg azt sejteti, hogy a központi irányi- tószervek vezetői a szabályzók finomításának lehetőségeivel is élni kívánnak a környezetvédelem érdekében, más szavakkal: belátják, hogy csak büntetéssel a környezetvédelemre se lehet ösztönözni. Mónus Miklós A Hazafias Népfront országos titkársága hétfői ülésén ér. tékelte az 1986. évi település- fejlesztési társadalmi munka eredményeit. A társadalmi munka értéke 1985. évi 14,3 milliárd forintról a múlt esztendőben 15,9 milliárd forintra növekedett. A településfejlesztési társadalmi munka fontos tartalmi vonása volt, hogy a lakosság többsége által első helyre sorolt létesítményekhez kapcsolódott. Tovább gyarapodtak az egyének és kollektívák önkéntesen vállalt közvetlen befizetései, az önkéntes társulási Hozzájárulások. A korábbi évekhez képest előtérbe került a víz-, csatorna-, gáz- és útépítéshez 'kapcsolódó társadalmi munka. A Hazafias Népfront Orszá. gos Tanácsa a kiemelkedő munka elismeréséül Nemzeti Zászlót adományozott: Budapest XVI. és XXI. kerületének, nyolc városnak, tizenhét községnek. Baranyából Boly és Pécsudvard részesült a magas kitüntetésben. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a kiemelkedő munka eredményeként Bács. Kiskun megyének a Népfront munkáért kitüntető jelvénnyel díszített serleget, Szolnok és Tolna megyének elismerő oklevelet adományozott. Az országos tanács elismerését és köszönetét fejezi ki az ország lakosságának, s mindazon szervezeteknek, üzemeknek, intézményeknek, amelyek hozzájárultak az elért eredményekhez. VSZ — NATOtanácskozás Hétfőn újabb tanácskozást tartottak 23, a VSZ- hez, illetve a NATO-hoz tartozó ország képviselői a hagyományos haderők és fegyverzetek össz-európai csökkentéséről tervezett tárgyalások előkészítésére. Az immár hetedik, ezúttal a bécsi holland nagy- követségen tartott eszmecserét most is tárgyszerű, mindkét részről hasznosnak ítélt eszmecsere jellemezte, amely megmutatta: számos kérdésben közel állnak az álláspontok, ugyanakkor más fontos vonatkozásokban változatlanul jelentősen eltérnek a nézetek. Áll az utóbbi főként arra a kérdésre, aránytalanság van-e a két katonai szövetség európai haderői között, vagy sem. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a tanácskozásokat május 11-ig szüneteltetik. A pécsváradi lokálpatrióták körében múlt év tavaszán nem kis riadalmat keltett a hír, hogy a Törökdombként ismert tájvédelmi területen homokbányát akar nyitni a helybeli termelő- szövetkezet. Veszélybe került volna a régi földvár — kószavárként, törökvárként is emlegetik a helybeliek —, amelynek feltárására mind ez idáig nem volt pénze a pécsváradi múzeumnak. A kedélyek csak akkor nyugodtak meg, amikor kiderült, a pécsvóradiak kedves törökdombja továbbra is része marad a tájnak, sőt a bánya kitermel annyi pénzt, amivel a régi földvár feltárási munkálatait végre megkezdhetik. A Zengőalja Tsz már tavaly átutalt egy összeget e célra a múzeumnak s az idén felemeli a „tarifát". Magyarán, a tsz támogatja a helybeli régészeti ásatásokat s ezzel mindenki számára szép példát szolgál arra, hogyan is kell tájkímélő, tójvédő módon ipart telepíteni. Egyébként a múzeumban most készültek el a feltárási tervek s rövidesen a konkrét munkálatok is megindultak. A bánya tavaly júniusban nyílt meg, a szövetkezet vezetői külön felhívták a homokbányában dolgozók figyelmét, ha munka közben bármilyen leletet találnak, azonnal szolgáltassák be a múzeumnak. Eddig még semmi említésre méltó régiséget nem vetett ki magából a homok, az óvatosság azonban továbbra is fontos szempont, s ez így is van rendjén. A bányászat azonban elsődlegesen mégiscsak üzleti vállalkozás, s nem is rossz üzlet. Különösen az utóbbi ' öt évben egyenletesen fejlődő pécsváradi Zengőalja Tsz-ben, a szorító közgazdasági helyzet minden évben kikényszerít valami új döntést, ötletet, amiből pénzt lehet csinálni. Ilyen ötlet volt tavaly a homokbánya megnyitása, ami az idén már 3 millió forintos árbevételt hoz a tsz- nek, 15-20 százalékos nyereséggel. A bányászatból befolyt pénzből az alaptevékenységet fejlesztik, elsősorban a szirvas- marha-ágazatot. Tavaly modern Alfa Laval halszálkás fejőházat építettek, az idén a tartási körülményeket modernizálják. Meliorációba fognak önerőből, az erzsébeti völgyben 100 hektár rétből szántóföldet alakítanak ki vízrendezéssel, drénezéssel. A homok már ősidőkt”’ ott van, a kérdés önként adódik, miért csak most nyitották meg a bányát? Mert egyszer már párul jártunk — mondja Walter Tivadar tsz-elnök, A hatvanas években már volt egy homokbányánk a hatos út túloldalán. A homokot megvizsgáltattuk a Miskolci Nehézipari Egyetemmel s kiderült, hogy földpát van benne, amit abban az időben importból kellett behozni. Azonnal elvették tőlünk, s a Délkőnek adták át a bányát, mondván, vétek az ilyen értékes homokot habarcsba keverni, s házak falóra kenni, amikor ebből porcelánt is lehet gyártani. Ezt megértettük, csak azt nem, hogy miért kellett ehhez a Délkő. Most a szerepeket megosztották, o régi bánya a Pannolité maradt s csak a hazai porcelángyárnak, elsősorban a Zsol- naynak és az Alföldinek termel. Az építőket, a lakosságot Pécs és Bonyhád között az új tsz- bánya látja el habarcsnak való homokkal, amit igény szerint házhoz is szállítanak felrakással együtt köbméterenként 75 foiintért, A kitermelt homok minősége elsőrendű, az új bánya Homokkészlete egy évtizedig biztos nem merül ki. Rná Egészségnevelési hét Vajszlón A dohányzás elleni kiállítás az általános iskola aulájában Egymás után rendezik a falvak az egészségnevelési heteket. Nemrég fejeződött be Mozsgón, most Vajszló vállalkozott a programok lebonyolítására. Mint dr. Harasztia Zoltán körzeti orvos mondta, a szűrővizsgálatok igen sok embernél mutattak ki szív-érrendszeri betegségeket. Úgy gondolták, valamit tenni kell, valami módon tudatosítani az emberekben mire vigyázzanak, mit tegyenek másként mint eddig. A programot tegnap a késő délutáni órákban a vajsz- lói általános iskolában megtartott kis ünnepségen dr. Kárpáti Júlia, a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei vezetőségének titkára nyitotta meg. Az első napon dohányzás elleni kiállítás nyílt, valamint ételbemutató és kóstoló. Az ételeket Lázár Istvánná, az is. kola főszakácsa készítette, a Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói burgonyapehelyüze- mében készült alapanyagokból. A vendégek megkóstolhatták a burgonyakrém levest, a burgonyapehely köretet, a burgonyokrokettet, amihez szójapehellyel dúsított fasírozott hús készült. Különböző felvilágosító könyveket is árusítottak, valamint gyógytea bemutatóra is sorkerült. Az (egészségnevelési hét szervezői a Vöröskereszt siklósi vezetősége, a Baranya Megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya és Vajszló nagyközség vezetői voltak.
