Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-04 / 93. szám
Nehéz évek a gazdaságban Írta: Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese A Központi Bizottság 1978. decemberi határozata célul tűzte ki az adósságállomány növekedésének megállítását. Ezt a rendkívül nehéz feladatot sikeresen oldottuk meg, és 1982- ben megállapítottuk a növekedést, 1983-ban és 1984-ben pedig csökkentettük az adósság- állományt. A nemzetközi gazdasági és pénzügyi közvélemény nagyra értékelte eredményeinket, és ennek következtében sikerült megőriznünk hitelképességünket. Ügy véltük - legalábbis én úgy véltem —, hogy a nehezén túl vagyunk, és kijöttünk abból a sokat emlegetett „alagútból". Akkor a további évekre úgy számoltunk, hogy már nem kell jelentős többletforrást felhasználunk a fizetési mérleg aktívumának növelésére, hanem a növekedésből származó forrásokat társadalmi és gazdasági célkitűzések megvalósítására lehet fordítani. Az elmúlt két évben azonban ezek az elgondolások nem váltak valóra. Nehezebb megtartani, mint elérni Eltérések az utóbbi két év és az azt megelőző évek gazdasági eredményei között nemcsak a külkereskedelmi mérlegben és fizetési mérlegben mutatkoztak meg, hanem a nemzeti jövedelem termelése és felhasználása terén is. 1979 és 1984 között a nemzeti jövedelem átlagosan mintegy 1,5 százalékkal nőtt, és üteme mintegy 2 százalékponttal nagyobb volt, mint a nemzeti jövedelem belső felhasználásáé 1985-ben és 1986-ban a nemzeti jövedelem összeségében nem nőtt, miközben a belső felhasználás mintegy 3 százalékkal emelkedett. Ez természetesen újra megbontotta a nehezen kialakított belső és külső egyensúlyt. A folyamatokat az alábbi számok jellemzik: 1978. 1984. 198«. Nem rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg egyenlege -1100 m$ - 700 m$ -400 m$ A nemzeti jövedelem termelésének és belső felhasználásának egyenlege -58 mdFt -j-32 mdFt -15 mdFt A fenti adatok jól mutatják, hogy 1979 és 1984 között nagyarányú átcsoportosítás történt a külgazdasági egyensúly meg- sziládítása érdekében. Ennek nagyobb részét a nemzeti jövedelem növekménye fedezte, de mérsékeltük a belföldi felhasználást is. 1985-86-ban fordított átcsoportosulás ment végbe. A nemzeti jövedelem nem nőtt, a belföldi felhasználás emelkedett. Ez újra kiváltotta az eladósodás növekedését. Mindenekelőtt arra kell választ adni, hogy szándékainkkal ellentétben miért nem nőtt a nemzeti jövedelem, és miért nőtt a belföldi felhasználás? A gazdasági növekedés elmaradásának közvetlen oka, hogy nem nőtt a nem rubel elszámolású export, és nem javult a termelés hatékonysága. Márpedig e kettőt tekintettük a növekedés fő hordozóinak. Ugyanakkor lényegesen enyhült a keresletszabályozás, amit kifejez a költségvetés hiányának gyors emelkedése, a társadalmi tiszta jövedelem vállalatok és állam közötti megoszlásának 10 százalékos változása a vállalatok javára, és a jelentős hitelkiáramlás. A keresletszabályozás gyengülése következtében a hazai felhasználás elszívta az áruk egy részét az export elől, növelte a keresletet az import iránt, javuló pénzügyi helyzetet eredményezett sok vállalat részére lényegében azonos termelés és export mellett. Fordulatot a szerkezetátalakításban Mélyebbre nyúlva, az okok közül ki kell emelni azt, hogy 1979. és 1984. között nem indult meg határozottan a termelési szerkezet átalakítása, amely csökkentve a veszteségforrásokat, hatékonyabbá tette volna a termelést, és versenyképesebbé az exportot. A vállalatok egy részénél megkezdődött a termékszerkezet korszerűsítése. Az úgynevezett válságágazatokban és néhány nagy feldolgozóipari vállalatunknál csak 1986-ban került sor a szerkezetátalakítási program kialakítására. A Központi Bizottság múlt év novemberi ülésén elemezte a kialakult helyzetet. Megállapította, hogy a nem kielégítő fejlődés fő oka a végrehajtás következetlenségeiben található. A gazdaságirányítás a nép- gazdasági tervezés keretében nem tudott reális cselekvési programot adni a célok valóra- váltásához. A gazdasági szabályozás eklektikussá vált, nem ösztönözte eléggé a hatékony vállalatokat a nagyobb teljesítésre, és nem kényszerítette változásra a gazdaságtalan vállalatokat. A vállalatok nem kis része „kivárásra” rendezkedett be, s támogatást kaptak ahhoz, hogy a szabályozókat igazítsák hozzájuk, és így kivédjék az alkalmazkodás nehéz folyamatának megkezdését. A helyzet fordulatot kíván. A gazdasági folyamatokban a fordulat nem egyik napról a másikra szokott bekövetkezni. Ez most sem várható. De elengedhetetlen, hogy a folyama|iö HÉTVÉGE tok iránya megváltozzék, és már ebben az évben megvalósuljon annyi, amennyi a változás irányát határozottan megmutatja, és a további évek teendőit megalapozhatja. Gazdaságpolitikailag a követelmények egyértelműek, gyakorlatilag az 1987. évi nép- gazdasági terv fő célkitűzéseinek megvalósítását jelentik: erősíteni a termelési szerkezet átalakításának folyamatát, lényegesen javítani a belső-külső egyensúlyt, élénkíteni a gazdasági növekedést. A követelmények megvalósulásának elengedhetetlen feltétele a gazdálkodás hatékonyságának és termékeink versenyképességének javulása. Minthogy a főbb termelési tényezők az 1990-ig terjedő időszakban nem vagy alig nőnek (energia- hordozók, alapanyagok, munkaerő, állóeszköz), a gazdasági növekedés majdnem teljes egészében — az ötéves tervszámítások szerint mintegy háromnegyed részben — a termelési tényezők hatékonyabb felhasználásából adódik. Az utóbbi két évben éppen e téren volt visszaesés. A kibontakozás érdekében javítani kell az anyag- és energiafelhasználás fajlagos mutatóit, erőteljesen növelni kell a munka termelékenységét, és jobban ki kell használni az álló- és forgóeszközöket. Versenyképességünk fokozása nemcsak a korszerű, megfelelő minőségű árualap bővítésétől, hanem az export szerződésszerű teljesítésétől is függ. A termelési szerkezet átalakítása terén mindenekelőtt a már elfogadott programokat kell eredményesen végrehajtani, vizsgálva a gyorsítás lehetőségét. A szerkezetátalakítás döntő része a vállalatokon belül megy végbe. A gazdaságirányításnak biztosítania kell az ezt elősegítő és kikényszerítő közgazdasági feltételrendszert, a vállalkozáshoz szükséges mozgásteret, a műszaki fejlesztés lehetőségét. A konkrét megoldás kidolgozása és végrehajtása a vállalati vezetés feladata. Folytatjuk a reformot A fordulat kikényszerítésében nagy szerep hárul a népgazdasági keresletszabályozásra, mert elősegíti a termelés növekvő részének exportját, és az import tervszerű keretek közötti tartását. Az egyensúly megszilárdításához erőteljesen mérsékelni kell a költségvetés utóbbi .években újra jelentős mér.ékű hiányát, érvényt kell szerezni a hitelezésben a megtérülésnek, a jövedelmezőségnek, a gazdaságos export fokozásának, a készletek és egyéb forgóeszközök hatékonyabb fel- használásának. Mindehhez jól működő gazdasági mechanizmusra van szükség. A gazdasági mechanizmus korszerűsítésére rendelkezünk megfelelő, 1984-ben jóváhagyott programmal. A program alapján már számos fontos intézkedést tettünk. Ennek ellenére a mechanizmus nem volt képes az elmúlt években olyan hatást kifejteni, amely biztosította volna a megfelelő eredményt. Nem léptünk előre ugyanis a szabályozott piaci viszonyok fejlesztése terén, egyes fontos elemek nincsenek összhangban egymással, és ez nem jól orientálja a vállalatokat. Ehhez hozzájárult az is, hogy a gazdaság- irányításban nem volt egyértelmű magatartás abban a kérdésben, hogy kinek kell kihez alkalmazkodnia: a vállalatoknak a piachoz és a közgazda- sági szabályozórendszerhez, vagy a közgazdasági szabályozórendszerrel kell lehetővé tenni a nem gazdaságos vállalati tevékenység folytatását is. A közgazdasági feltételrendszer korszerűsítésében 1988-ban minőségi változás következik be az adó- és árreform végrehajtásával. Célja olyan érték- és árviszonyok kialakítása, amely az eddiginél világosabban mutatja meg a gazdálkodás jövedelmezőségét, amelynek alapján végbemenő differenciálódás sokkal inkább a valóságos teljesítményeknek felel meg. Csökkenti a gazdaságban a költségvetés újraelosztó szerepét azáltal, hogy jelentősen mérsékli a vállalatok közvetlen adóbefizetését és a támogatásokat. Az adó- és árreform hatással lesz a gazdasági mechanizmus egyéb elemeire is, a tervezésre, a bér- gazdálkodásra, a vállalati adózás egészére és az exportösztönzésre. Az elmúlt 20 év tapasztalatai azt mutatják, hogy nem elég a gazdaságban reformot kezdeményezni. Olyan társadalmi közegre is szükség van, amely képes hatásait befogadni, elismerni a teljesítmények és a jövedelmek összefüggéseit, értékeli a nagyobb teljesítményt, és elfogadja az ebből eredő differenciálódást. Ehhez nemcsak arra van szükség, hogy a mechanizmus fejlesztésével a sikerek és kudarcok megállapításához jobb mércével rendelkezzünk, hanem annak a gyakorlatnak erősítésére is, hogy az okokat nyíltan feltárjuk, a közvéleményt őszintén tájékoztassuk, és a társadalom jelzéseit figyelembe vegyük. Ebéd utáni szieszta a mecsekjánosi gondozóházban Idősek pihennek Mecsekjánosiban Gondozóházból üdülőház? Egy évvel ezelőtt érkeztek az első vendégek Hivatalos névadó nem volt. Eddig gondozóházként különböztették meg minden olyan intézménytől, amelyekben idős embereket fogadnak, de most talán érdemes végleges nevet adni az országban egyedülálló mecsekjánosi háznak. Van miből válogatni, hiszen az ide érkező levelekben pont a legilletékesebbek, az itt pihenni akarók nevezik üdülőháznak, nyugdíjasok szanatóriumának, idősek panziójának . .. Most, márciusban volt egy éve, hogy az első vendégeket fogadták. Az első hónapokban kevesen jöttek, nem tudtak róla, mások pedig sokallták a napi, havi fizetséget. Mert ebbe a házba — országos kísérletként — azokat az idős személyeket, házaspárokat várják, akik képesek megfizetni a napi 170, illetve 30 napos hónap esetén az 5100 forintot. Az elmúlt évben 103 fő volt vendégforgalma. Természetesen nem mindenki fedezi a saját nyugdíjából az egy két hetes, vagy hosszabb ittlétét. Szép számmal vannak azok is, akiket a hozzátartozók fizetnek be azzal, hogy a papa, mama is üdülni megy! üdülni. Ez itt a lényeg. Van ugyan házirend, de nem tették ki. Itt mindenki akkor kel, amikor neki tetszik, s bár nyolc órakor adják a reggelit, aki kilencig szeret aludni, akkor is megkapja. A folyosón közös névtábla, amelyen kiírják mindenki szobaszámát is. Kint van az első sikeres farsangi bálról és születésnapi ünnepségről készült fényképsorozat és ugyan messze áll egy igazi büfétől — amely működtetésére nincs is engedélyük — de behozták azokat a legszükségesebb apróságokat, amelyeket a vendégek igényelnek: borítékot, levélpapírt, üdítőt, csokoládét . . . — Már az_ is kezd kialakulni, hogy tavasszal és ősszel elsősorban házaspárok jönnek hozzánk, míg nyáron az egyedülállók — mondja Kardos Fe- rencné, az intézmény vezetője. — Jobbára nyáron utaznak külföldre a fiatalok vagy olyan helyen üdülnek, ahol az idős családtag nem találná fel magát, ezért nagyon kapóra jön a létezésünk. Az utóbbi időben annyira megnőtt az érdeklődés, hogy már most az augusztusi jelentkezésekre küldjük a válaszokat. A jelentkezések tehát jönnek, de akik ide vágyódnak, nem tudják —, meg miért is érdekelné őket —, hogy mint általában minden funkciójában új létesítmény, a mecsekjánosi is gondokkal küzd. Bár mind az Egészségügyi Minisztérium, mind a Baranya Megyei Tanács egészségügyi osztálya nem csak erre az eltelt egy évre szólóan tekintette kísérleti jellegűnek Mecsekjáno- sit, az már biztos, hogy mihelyt önfenntartó lesz a ház, anyagi gondok fogják szorítani. — Soknak tűnik a napi 170 forint, ezzel tisztában vagyunk, de azt is látjuk, hogy az idejövök többsége minden különösebb gond nélkül meg tudja fizetni — folytatja Kardosné. — Ezért a pénzért kétágyas szobát, napi ötszöri étkezést, mosást és ingyenes gyógysze- rezést nyújtunk. Pont a gyógyszerellátásnál mutatkoztak legerőteljesebben az anyagi gondjaink. A legtöbb idős ember többféle gyógyszert szed, s ezek jelentős része nem olcsó. A másik, jól érzékelhető gond, hogy kevés az a kikapcsolódási, szórakozási lehetőség, amit jelenleg kínál az otthon. Van egy színes televízió, lehet lemezezni, rádiót hallgatni, sakkozni, kártyázni. Valami még kellene. Mint ahogy szükség lenne legalább egy olyan — a ház körüli — séta- útra, amelyen még a bottal járók is biztonságosan lépegethetnének. Egyébként is rendezni kellene a környéket. Aztán itt van a testvérgond, vagyis az, hogy ők a csecsemőotthonhoz tartoznak. Az alapvetően harmonikus kapcsolatukat tisztázatlan részkérdések zavarják. Csak egy példa: az idősek házának nincs önálló pecsétje. Használhatják a csecsemőotthonét, de az ugye mégis furcsán hatna egy nyugdíjasnak küldött válaszlevélen. De ezek valóban a kísérleti idő gyermekbetegségei. Valamennyit meg lehet oldani, s a lényeg már eldőlt: szükség van az ilyen jellegű intézményre, mert máris kevés a tíz kétágyas szoba. Jönnek az idősek Mecsekjánosiba az ország minden részéből, de főként Budapestről. Sok a visszatérő vendég. Mint az a gyomai házaspár, akit mostanában várnak. Tavaly azért jöttek ide, mert a feleség egy hosszabb betegség után még a legszükségesebb napi teendők elvégzésére is képtelen volt. Amíg lábadozott, a férje kertészkedett. Rengeteg virágot ültetett. Köztük azt a többszáz holland tulipánhagymát, amelyeket ö hozott Mecsekjánosiba, s amelyek kihajtva talán már ekkor elkezdenek virágozni, amikcr ők még itt lesznek. Török Éva Televíziós műsorok áprilisban A költészet napját köszönti a televízió április 11-én azzal a műsorral, amely Mester és tanítvány címmel idézi fel Juhász Gyula és József Attila művészi-emberi kapcsolatát. A magyar líra kimagasló egyéniségeire Péter László, irodalomtörténész emlékezik; a versillusztrációkkal színesített összeállítás feleleveníti az idősebb és a fiatalabb pályatárs érzelem- és gondolatvilágának közös vonásait, az atyai barátság és a fiúi tiszteletadás e szép és ritka példáját. Az űrhajózás napjának előestéjén, ugyancsak április 11-én sugározza a tévé Az ég katonái című riportfilmjét, amely a Magyar Néphadsereg repülőseinek munkáját mutatja be. Az MTV a Honvédelmi Minisztérium segítő közreműködésével csaknem egy évig készített felvételeket a vadászrepülők és a katonai helikopter- és szállítógépvezetők életéről és hétköznapjairól. Április második hétvégéjén kezdik vetíteni a televízióban azt az új sorozatot is, amelyet a világhírű amerikai színész, Walter Matthau filmjeiből állították össze. Matthau az 1940-es évek végétől modern amerikai szerzők darabjainak sokszínű jellemábrázolójaként, vérbeli komédiásként aratott sikereket a színpadon, s mozifilmek egész sora tette nevét világszerte ismertté. Pályájának kiemelkedő állomása volt színpadon és filmen egyaránt Neil Simon számára írt komédiája, a Furcsa pár címűnek, valamint Billy Wilder kesernyés történetének, a Sógorom a zugügyvéd címűnek a szerepe, amelyért Oscar-díjat is kapott. Ez utóbbi, 1966-os filmjével kezdődik a sorozat, amelyben nemcsak már ismert, nagy sikerű produkciók, hanem hazánkban még nem vetített filmek is szerepelnek. A színész több mint két évtizedes pályáját, emlékezetes alakításait, sokszínű játékát reprezentálja majd az 1969- es Kaktusz virága, a Jack Lemmon által rendezett Csak- azértis nagypapa, továbbá a 70-es években készült Szenzáció, a Hello, Dolly, a Hotel Plaza, a Hajsza a löld alatt című filmek, végül a Furcsa pár. 1987. április 4., szombat .. «ti 8 Ü K { I I
